Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

4 bártan 1990. FEBRUAR Z4., SZOMBAT A meztelen igazság Lulu, a vértündér EGYÜTT ÄZ UTAKON AZ ÚT1NFORM KÖZLEMÉNYE Paládi Ferenc jelenti: Az elmúlt napokhoz hasonlóan a hétvé­gén is ködös reggelekre kell készülni. Elsősorban az autópályákon várható sűrű köd. Hétközben a kedvezőtlen látási és útviszonyok ide­jén rendkívül sok volt a figyelmetlen vezetés miatt bekövetkezett, esetenként tömegesnek számító közlekedési baleset. Indokolt tehát az óvatosabb vezetés. Hétvége lévén, megélénkül a közlekedés az Ml-es és M7-es autó­pályán, valamint a fővárosból kivezető főutakon. Az autópályákon és autóutakon a hétközi karbantartási munkákat befejezték, így ott most jó tempóban haladhatnak. Hasonló a helyzet a 2-es, 11-es, és 51-es főúton is. A Duna mentőn autózókat tájékoztatjuk, hogy a menetrendben meghirdetett összes komp közlekedik. A hajók azonban csak nap­keltétől napnyugtáig és kedvező látási viszonyok esetén Indulnak. Kivételt csupán a Vác és Tahitótfalu közötti komp képez, ott 6 és 21 óra között lehet átkelni a folyón. A jó időre való tekintettel 24-én reggel megindul a kompkózleke- dés a Balatonon. Szántódról 7—17 óra között, Tihanyból pedig 7.30— 17.30 között óránként indulnak a járatok. Cegléden hétközben új forgalomirányító jelzőrendszert helyez­tek üzembe a 40-es és a 311-es főút kereszteződésében. A jelzőlám­pák a 40-es főút irányában összehangolva két fázisban, telezöldes rendszerben működnek. Ügyeljenek a mindkét főúton megtalálható kerékpárút forgalmára. . , _ . . _ A 11-es főúton, Szentendre belterületén folytatják a felső jelző­lámparendszer felújítását, a rendőrségnél levő csomópontban sebes­ségkorlátozás lépett életbe. GYALOG IS VESZÉLYES! Pest megye sűrűn lakott területe hazánknak, igen sok út — köztük európai főút is — halad át községek, városok sokasá­gán. Ennek tulajdonítható, hogy egyre szaporodik a gyalogos- balesetek száma, országos viszonylatban immár egy esztendő alatt 5000-5500 járókelő is a közlekedés áldozatául esik ... A balesetek okai elsősorban a hatékony és rendszeres rendőri ellenőrzés hiányára, a magángépkocsi-vezetők gyenge vezetéstechnikai képességeire, továbbképzésük megoldatlansá­gára, s a gyalogosközlekedésre vonatkozó ismeretek nem meg­felelő terjesztésére, a közelkedési nevelés gyengeségeire vezet­hetők vissza. Sok gyalogost azért ér baleset, mert álló jármű mögül lép az úttestre, gyakran körültekintés nélkül vagy til­tott helyen, továbbá a jelzőlámpa tilos jelzése ellenére halad át az úton. Sajnos a gyalogosok többsége nem is ismeri azt az elő­írást, miszerint körül kell néznie, mielőtt a gyalogátkelőhely­nél az úttestre lép. Ám az autósok sem veszik figyelembe a rá­juk vonatkozó közlekedési szabályokat. Nem lassítanak például a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, elhaladnak az ott álló jár­művek mellett: ez az egyik legnagyobb baleseti veszélyforrás. A gépkocsivezetők gyakran akkor sem lassítanak, ha ezt egyéb­ként megtehetnék, vagyis még féktávolságon kívül észlelik a gyalogost az úttesten. Ez főként akkor rejt magában nagy ve­szélyt, ha a gyalogos gyerek vagy idős ember, aki a koránál fogva nem érzékeli megfelelőképpen a veszélyhelyzetet. MEGÚSZTA... — Valamelyik nap a ípegszokottnál korábban értem haza, és azon kaptam a gyerekeket, hogy pornófilmet néztek a videón — meséli ismerősöm. — Először megijedtek, aztán bevallották, hogy a filmet egy iskolatársuktól kapták kölcsön. A lányom 12, a fiam 10 éves. Egyedül nevelem őket, az apjuk egyáltalán nem törődik velük. Sose mertem a gyerekekkel nyütan be­szélni a szexuális dolgokról, a mi családunkban nem volt szo­kás az ilyesmiről még csak szót ejteni sem. Ráadásul azt is kiszedtem belőlük, hogy nem ez az első, amit kölcsönkaptak. Felhábo­rodásomban felhívtam a má­sik kislány szüleit. Kiderült, ők sem tudtak arról, hogy a gyerekeik megtalálták, és osz­tálytársaikkal együtt rend­szeresen nézik a pörnófilme- ket. A nagy áttörés Most mondja meg, mit te­hetnék? Milyen hatással lesz a gyerekekre, ha ilyesmit lát­nak? Ma már az újságosbódék és a trafikok is meztelen nők képeivel vannak tele. Újabban gyakran eszembe jut a Valahol Európában cí­mű, vagy negyven-negyven- két éve készült magyar film. Akkoriban igen merésznek számított az egyik jelenet: a hősnőnek — miközben lelőt­te az őt becsapó és a család­ját elhurcoltató tisztet — ki­látszott a fél melle. Ennél több testiség hosszú évekig nem lehetett a magyar és a nálunk vetített külföldi fil­mekben. A hatvanas évektől aztán egyre többen jutottak el a nyugat-európai országokba, s felfedezték a „rothadó kapita­lizmus" erotikus — örömeit — legalábbis ami a filmeket és az újságokat illeti. A Playboy nálunk mint pornólap vonult be a köztudatba, hallani ugyanis még az is hallott ró­la, aki soha életében nem lát­ta. Persze, a „vasfüggöny" nem tartóztathatta fel a hí­res-hírhedt kiadványokat, s a turisták csomagjukban elrejt­ve egyre többet csempésztek Magyarországra. Ki eladásra szánta, ki egyéni kíváncsisá­gát elégítette ki vele. Vállal­ták a lebukás kockázatát is, hiszen a hajtáron elkobozták a szexkiadványokat, ha meg­találták. A nagy „áttörés" valami­kor a nyolcvanas években kö­vetkezett be. Évtizedünkben már nem készült valamirevaló magyar film anélkül, hogy ne került volna a celluloidsza­lagra a „meztelen igazság”. Lassan-lassan megérkeztek a magyar mozikba a külföldi filmalkotások is. Bár a Lady Chatterley szeretőjét művész- filmként tálalva kaptuk, de sokan nem a hősnő leikéért nézték meg. Igaz, a video el­terjedésével a „jobbak” már pornókazettákat hoztak az or­szágba — a kevésbé menők vették vagy kölcsönkérték ezeket, esetleg tehetősebb is­merőseikhez jártak hétvégen­ként nemi „felvilágosításért". A lényeg a lényeg Nemrégiben ennek az üz­letnek is befellegzett, hiszen a hazai boltokban szintén meg­kaphatja mindenki azt, ami­re csak vágyik. A mozikban és a könyvesboltokban Emma­nuelle vár bennünket, az ápi- szokban és a trafikokban a meztelen nőket ábrázoló nap­tárak, az újságosoknál a ma­gyar szex- és pornóújságok. A kiadványok naturális rész­letességgel ábrázolják és írják le mindazt, amiről néhány éve még szó sem eshetett.' Megnyílt már az első magyar, szexcikkeket árusító üzlet Bu­dapesten, s ha minden igaz, hamarosan a honi bordélyház is fogad vendégeket. Kedvenc újságárusom sze­rint a szex a legjobb üzlet. Az erotikus kiadványok kelen­dőbbek, mint a Béres-csepp.1 Tapasztalata szerint a vevők 99 százaléka férfi, elsősorban tizenéves fiú. Az érdeklődők egy része meglehetősen rossz külsejű, tehát olyan, aki szexuális igényeit feltehetően csak fantáziálással élheti ki. S hogy a könyvecskék inkább gusztustalanok, mint erotiku­sak, vagy a hölgyek nem iga­zán vonzóak? Sebaj, nem ez a lényeg — avat be egy má­sik árus a rikikancsmester- ség titkaiba. Százezren tiltakoztak Nem tudom, ki hogy van vele, de én már félek végig­menni az utcán kiskorúval Attól tartok, hogy nem leszek képes megmagyarázni neki mindazt, amit láthat-hallhat- olvashat. Az erotikára, a szexre, sőt a pornóra is igény van, de miért kell a szexáradatot a nyakába zúdítani mindenki­nek, aki csak kilép az utcára? Talán ésszerűbb lenne a dol­got úgy megoldani, ahogy több nyugat-európai országban megtették. A pornográf kiad­ványokat, filmeket, szexcikke­ket az erre „szakosodott” üz­letekben árulják. Akit érde­kel az ilyesmi, az bemegy, akit nem, annak viszont nem kell a meztelenséget néznie nap mint nap. A pornóáradat sokakat fel­háborít. Ezt az is jelzi, hogy állítólag már több mint száz­ezren írták alá a tiltakozást a pornográfia és a szennyiroda­lom nyilvános terjesztése el­len, s egyben kérik a büntető törvénykönyv módosítását ez ügyben. K. A. Színházi levél A romba dőlt remetelafc Zámorhegyen Zámorhegyen — ahogy év­századokkal ezelőtt ezt a kis Pest megyei községet, Puszta- zámort nevezték — a temető­ben több mint egy fél évszá­zada enyészik egy 13. század­ban épült templom. A remete­lak falai között egykor jám­bor papok meditáltak a világ dolgairól. Most falait, kecses boltíveit eső áztatja, szél tépi. Ügy mondják a helyiek, hogy termében valamelyik Árpád-házi hercegnek vették el a szeme világát. A második világégés azonban nem kímél­te. Fazsindelyével ideszállá­solt katonák melegedtek. Ég felé meredező, csupasz falaival ma már csak az örök álmukat alvókra vigyáz a romba dőlt remetelak. Kép és szöveg Hancsovszki János A végzet asszonya ez a Lu­lu. Szoros rokonságban áll más végzetes nőkkel, például Carmennal (Merimée 1846- ban írt róla regényt, Bizet 1875-ben operát), Delilával (a bibliai végzetes asszonyról Saint-Saëns 1877-ben írt dal­művet), Saloméval (a Biblia másik hírhedett nőszemélyé­ről Oscar Wilde 1893-ban írt színdarabot, s ebből operát Richard Strauss 1905-ben). Frank Wedekind német drá­maíró több darabot is írt Lu- luról, bár címük nem a vég­zetes nő neve (ezt majd csak Alban Berg 1937-ben félig- meddig befejezett operája, a Lulu választja címül). Wede­kind tulajdonképpen két egész estét betöltő műben mondja el Lulu történetét; A Föld szelleme és a Pandora sze­lencéje azonban sosem került teljes szöveggel színre, hiába voltak készen már 1905-ben. összevont formában, egy esté­re sűrítve játsszák ezt a drá­mát általában a színházak. A családfa felsorolása nem véletlen. Lulu is a XIX. szá­zat! vége, s a századforduló azon irodalmi alakjai sorába tartozlk, akikben megalkotóik az érzékek nyílt felszabadítá­sáért, a szenvedélyek pőre, ál­szenteskedéstől megszabadí­tott ábrázolásáért küzdöttek. A stílusban keveredett a natura­lizmus, a frissen kibontakozni kezdő szexuálpszichológia, a szecesszió túlfinomultsága és egyfajta elegáns irónia is. Misztikusnak rajzolt tulajdon­ságok, végzetes csáberejű, fér­fipusztító női vámpírok sora­koztak e művekben, s nem­egyszer felsejlett az alkotók — legyünk finomak — nem nőkre orientált Ízlése is. A Katona József Színházban most egy érdekes szövegvál­tozat került színre. Ez tulaj­donképpen a Lulu ősfogalmaz­ványa, még 1894-ből. Eddig nálunk nem játszották. Ács János, a vendégrendező jól választott: ez a variáció tömö­rebb, drámai erőben gazda­gabb, noha véresebb és ke­gyetlenebb is, mint a terjedel­mesebb változatok. Lulu itt igazi vértündér, aki pusztulást hoz a férfiakra. Áldozatai szá­ma elég szép: öt férfi — és egy nő, hiszen Lulut a nők is imádva szeretik ... Ám a vég­zet Lulut is eléri: a társadal­mi lét legaljára zuhanva egy hírhedett gyilkos, Hasfelmet- sző Jack végez vele. Az előadás fő motívuma most éppen ezért a vér. Va lóságos rémdráma zajlik a színen, és amit az utolsó jele­netben Jack (Varga Zoltán) művel Luluval (Udvaros Do­rottya), ahhoz fogható kegyet­lenséget nemigen láttunk még hivatásos magyar színpadon. Ám ez a vérben tobzódás saj­nos a dráma rovására megy. Wedekind Luluja ugyanis nem csupán férfipusztító ösztön­lény, hanem maga is áldozat, egy mindent, s így a szép női testet is árunak tekintő, cini­kus férfivágyaktól uralt kor és gondolkodásmód áldozata. Sőt, önmaga áldozata is. Ez a motívum azonban jórészt hi­ányzik az előadásból. Takács István Fekete-fehér képünk talán nem árulja el, hogy a vasúti átlaüő- hely jelzőlámpája pirosat, tilosat jelez. De amit az olvasók az újság színtelen képén nem láthatnak igazán, azt látnia kellett e fehér Zsiguli vezetőjének, s három utasának. Ügy látszik azonban, a piros fény mit sem zavarta ezt az ön- és közveszélyes sofőrt, hogy a sínekre hajtson; ki tudja, talán éppen a Super Channel műholdas televízió Opel Omega 2000 reklámfilmjét (sínen hajt az autó), pró­bálta érdi viszonyok közé ültetni? Nem tudni, csak azt, hogy ezúttal megúszta mutatványát, s az is szerencse, hogy a mögötte álló gépkocsi vezetője „profi”, aki nem követte őt ösztönösen a túl­oldalra vagy esetleg a mozdony elé ... BMW-MÁNSA Nyugat-Németországban tombol a BMW-mánia. Azok a vezetők, akiknek ilyen bajor autó lehet a birtokában, egyre gyakrabban feszítenek munkahelyükön, fogadásokon autójuk márkáját jelző BMW-ingben, BMW-zokniban, sőt -alsónad­rágban. Ezúttal azonban hasznosabb BMW-adalékról számol­hatunk be. A müncheni gyár tanfolyamokat hirdet arról, ho­gyan kell helyesen beállítani az autó ülését, miképp lehet oko­san fékezni, a veszélyhelyzetekben kormányozni. A szélsősé­ges helyzeteket is szimuláló tréning a tapasztalatok szerint igen eredményes. HA JŐ, JÖHET AZ ARO A haza! gépkocsihiány némi enyhítésére az Autótechnika Keres­kedelmi Vállalat megkezdte a román ARO típusú gépkocsik import­ját. Az ARO 10/0-ás és 10/3-as, úgynevezett vegyes használatú terep­járókból eddig 130 érkezett be, s várhatóan az idén összesen még ötszázat szállít a román partner. A nyolc személy szállítására alkalmas vagy teherautóként hasz­nálható jármű Dacia-motorral működik. Ez feltehetően sokakban ellenérzést kelt — noha az autó ára mindössze 182 ezer forint —, ám biztonságot jeient, hogy csak azokat az autókat veszt át az Autó- technika, amelyet a MERT (Minőségellenőrző Rt.) a helyszínen be­vizsgál és minden szempontból megfelelőnek talál. Az autókra elő­jegyzést is felvesznek, a román partner ígérete szerint igény szerinti mennyiséget képes szállítani. Az alkatrész-utánpótlásról, illetve a javításról az Autóprofil Egye­sülés gondoskodik. Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Jő utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tóth Béla Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom