Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-17 / 41. szám
4 %?£Man 1990. FEBRUÁR 11., SZOMBAT Budapesti Tavaszi Fesztivál Tíz nap — száz helyszín Az idén tizedik alkalommal — március 16-tól 25-ig kerül sor a hagyományos, immár nemzetközi hírű kulturális eseménysorozatra, a Budapesti Tavaszi Fesztiválra. Ebben az esztendőben 195 program közül választhat a közönség. Az eladható jegyek száma a tíz évvel ezelőttihez képest több mint négyszeresére emelkedett. Bár a belépődíjak drágultak, az eredeti 51 forintról az idei átlagos helyár növekedett. A több mint félszáz oldalas programfüzetből, a teljesség igénye nélkül néhány „nagyágyú”. Ellátogat hozzánk a King’s Singers Angliából, a kiváló trombitaművész Maurice André, zongorához ül — az itthon ritkán szereplő — Shiff András zongoraművész. Lesznek új színházi bemutatók is, mint például a Madách Színházban Sobol Gettója, amelyet a színészként is kiváló Mácsai Pál rendez. Ami szintén hagyományos, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivállal egy időben kerül sor a Szentendrei tavaszi napok eseményeire. A megnyitót március 16-án este 17 órakor a Szentendrei Művelődési Központban tartják. Színesíti a programot a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban március 17— 25. között megrendezésre kerülő nemzetközi ifjúsági kézilabdatorna is, illetve egy tavaszi-nyári divatbemutató, amelyet március 17-én este 7 órakor tartanak a művelődési központban. A. P. Még sok a bizonytalansági tényező Kitartottak vallásuk mellett Talán meglepő, de igaz: olykor egy tudományos munka is politikai tettnek minősül. A minősítést pedig az adott kor adja. Mikor, melyik. Azt hiszem, mindenki tudna erre példát mondani. Közülünk azonban leginkább a Pest megyébe települt székelyek érezhetik magukat illetékesnek. Szép számmal élnek ugyanis megyénkben a második világháború vége óta, a legtöbben Budakeszin, Érden, Biatorbágyon, Budajenőn, Telkiben, Dunavar- sányban. Sok székely viszont Baranya megyében talált otthonra. A hatvanas évek végén történt, hogy Benda Kálmán, a tudós történész levelet kapott Baranya megyéből. Egy kiadásra szánt kötetet kellett szakmailag ellenőriznie. A második világháború után Baranya megyébe települt székelyekkel volt kapcsolatos ez a munka. Miután áttanulmányozta, meggyőződött arról, hogy pontatlan, nem rendszerezett, s az abban idézett dokumentumok hitelessége helyenként kétségbe vonható. Elhatározta, hogy ő kezd foglalkozni a moldvai magyarokkal. Megírta ezt a Baranya megyei pártbizottságnak, ahonnan azt a választ kapta: vannak most ennél fontosabb dolgok, nem vállalkoznak a kiadásra. PROTESTÁNSOK A CSÁNGÓKÉRT Ez sem térítette el a szándékától. Egy külföldi út alkalmával megkereste az Európai Protestáns Szabadegyetem egyik vezetőjét. Megkérdezte: érdekli-e őket egy moldvai okmánytár? Azt a Collegium Musicum Kamarahangverseny Szombaton, február 17-én a váci Bartók Béla Állami Zeneiskolában hangversenyt tart a Collegium Musicum kamaraegyüttes. A közreműködők: orgonán Hont! Rita, blockflőtén Laczhegyi Imre, fuvolán Kiss Zsuzsanna, violoncellon Masopust Katalin és fagotton Bokor György játszik. Műsorukon klasszikus mesterek, J. S. Bach, Telemann, Vivaldi és Händel művei szerepelnek. A hangversenynek belépődíja nincsen, de adományokat gyűjtenek a marosvásárhelyi zeneoktatás támogatására. Színházi levél Kellenek a jó emberek ősi — valószínűleg kínai — erkölcsi tanmese a krétakör példázata. A földre rajzolt krétakörbe állított kisgyermek egyik kezét vér szerinti, ám a gyermekkel nem törődő anyja, a másikat a gyermeket anyaként felnevelő, s a gyermek által is anyjaként ismert fiatal nő. Amelyikük a bíró parancsszavára ki tudja ráncigálni a gyermeket a körből, azt illeti hivatalosan is az anyaság. A vér szerinti, de hűtlen anya rángatja a gyermeket — mire az édes mostoha elengedi, mert nem akar fájdalmat okozni annak a gyermeknek, akit önként, s oly sok fáradsággal és még több szeretettel felnevelt. A bölcs döntés: a gyermek őt illeti, mert ő szereti igazán, s a jóság, a szeretet jutalmat érdemel. Bertolt Brecht ezt az ősi mesét írta színművé még az amerikai emigrációjában kezdve a munkát, s fejezte be 1945-ben. Nála a történet különös keretbe ágyazva jelenik meg: egy grúziai kolhoz vitába keveredik valamely földdarab birtoklási joga fölött, a döntést a krétakörmeséhez hasonlatosan hozzák meg, és mintegy nyomatékosításul, a kolhoz amatőr színjátszói eljátsszák az ősi krétakörtörténetet. Csiszár Imre most másodszor rendezte meg A kaukázusi krétakört. Pár éve, Miskolcon, még eljátszatta a keretjátékot. Most, a Nemzetiben, elhagyja (fölösleges is), s csak az Énekes jobban hangsúlyozott jelenetével érzékelteti: o mese régi, de a tanulságok a jelenhez is szólnak. E tanulság pedig így összegezhető: Gruse, a kis szolgálólány, aki a polgárháborús zűrzavar közepette megmenti a megölt kormányzó kisfiát, a jóság, a szeretet, a tisztesség megszemélyesítője, s a mai világban különösen szükség van a jó emberekre. Akik Grusét körülveszik — az egy Simont, Gruse szerelmesét kivéve — mind az önzés, a szeretetnél- küliség, a gonoszság oldalán állnak. És mégis Gruse oldalára billen a mérleg, mert szerencsére a részeges, szoknya- pecér, megvesztegethető, de a szegények igazságérzetével rendelkező Azdak a bíró. Ez az előadás így kerekedik tandráma helyett szép erkölcsi példázattá. A darab két nagy szereplehetőséget kínál, Grusét és Azdakot. A tiszta szívű kis cseléd1 ányt szívvel, bensőségesen játssza Kubik Anna; ha kell, a keménység sem hiányzik alakításából. Azdak Cserhalmi György bravúralakítása. Ezt a mihaszna, borissza, kelekótya, ám mégis rokonszenves, a maga módján bölcsességgel is megáldott figurát a színész szinte egy mai kedves vagány tulajdonságaival ruházza föl. Az előadás második része így egy kicsit Azdak- show is lesz, mert Cserhalmi olyan nyomatékosan van jelen a színpadon. Ettől pedig — Gruse rovására — megváltoznak a dráma belső erőterei. Takács István feleletet kapta, hogy szívesen kiadják, de nem tudnak anyagiakkal hozzájárulni. Ezek után kezdett a munkához. A nála lévő Baranya megyei anyag nem használható, ezt tudta. Világos volt számára az is, hogy kutatni kell, eredeti korabeli iratokat fellelni. De hol? Hiszen abban az időben idegen országok belügyeibe való beavatkozásnak számított, ha nyíltan előáll kérésével. Rönki György, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese, akkori főnöke, hivatalosan nem foglalkozhatott ezzel a tervvel, de barátilag azt tanácsolta: hivatkozzon arra, hogy az intézeti munkájához szükségesek ilyen dokumentumok. így sikerült a tudósnak három alkalommal eljutnia Romániába. Rendkívül gazdag anyagra bukkant a különböző levéltárakban. Mindezeket videofilmre vette. Ennek költségeit az Európai Protestáns Szabadegyetem fedezte. Lakhelyet pedig a különböző egyházi szállásokon biztosított számára. Az útiköltséget ösz- szekoldulta. Nemcsak saját magának, hanem lelkes munkatársai — Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István IGyörgy — részére is. Az útlevelet viszont az intézet nevére állították ki. Holott Benda Kálmán éppenséggel benti tudományos programját hanyagolta el éveken át. KÉTSZÁZ ESZTENDŐS IRATOK De hát miért is volt annyira izgalmas számára ez az önként vállalt feladat? Moldvának — ennek az európai peremvidéknek — sorsa sokkal tragikusabban alakult az évszázadok során, mint Magyar- országé. A törökök, a tatárok úgy jártak-keltek keresztül rajta, mintha otthon lennének. Az itt élő ferencesek nemegyszer menekültek előlük híveikkel együtt, sőt, életük árán is mentették őket. Az anyanemzettől elszakadt népcsoport, s a románokkal teljesen körbetelepült terület sorsáról szóló első magyar nyelvű publikáció 1467-ből való. A fellelt iratok 90 százalékát katolikus misszionáriusok jelentései teszik ki. Róma volt ugyanis az egyetlen, amelyik ezekkel a magyarokkal törődött. A XVI. századtól már Csíksomlyóról sem küldtek oda papokat. A miszszionáriusok azonban nem beszélték a nyelvet, még a gyónáshoz is tolmácsra volt szükség! A jelentésekből kiderült az is, hogy mindezek ellenére a moldvai csángó magyarok ragaszkodtak nyelvükhöz, évszázadokon át őrizték a hagyó mányokat, a katolikus liturgiát. S ami abban az időben még nagyobb dolognak számított kitartottak vallásuk mellett is. Annak ellenére, hogy az országot alkotó, s őket körülvevő románok a görögkeleti egyház tagjai voltak. Róluk is szó esik ezekben a dokumen. tumokban. Például arról, hogy öt püspökségük volt, de — sajátos módon iskolájuk egy sem. Ezeket a római katolikusok tartották fenn. A moldvai magyarság a XVIII. századtól teljesen ma gára maradt. Az utolsó, aki papot küldött Magyarországról, II. Rákóczi Ferenc volt Erről egy 1706-ban kelt levél emlékezik meg. A század elején már a nagy földrajzi felfedezések kötötték le Európa figyelmét, és a misz- szionáriusok is elpártoltak innen. ? KI KIT KÉNYSZERÍTETT EL? A korabeli, s későbbi ada tok összehasonlításából kiderül, hogy a moldvai magyarság fogyott, pusztult. Hivatalosan ma kétszázötvenezer számuk. Ám a korábbi román politika jóvoltából nincs magyar papjuk, iskolájuk. A megörökölt, s évszázadokon keresztül átmentett nyelvet talán százezren beszélik közülük. Aligha kell ennek okait fel. sorolni, hiszen az utóbbi hó napokban sok minden megvilágosodott előttünk. Európában példátlanul erőszakos volt történelmünk elferdítése. Dímitru Martinás egy egész könyvet töltött meg annak bizonyításával, hogy moldvai csángók vallásuktól elkényszerített, erőnek erejével magyarrá változtatott ro mánok. E terület népessége jelenleg is úgy van nyilván tartva, hogy román katolikusok. Csupán csak reményünk lehet arra, hogy ez a felfogás! megváltozik, hiszen a pillanatnyi romániai helyzetben még sok a bizonytalansági tényező.; Ám éppen emiatt szükséges is, hogy az elferdített magyarázat érvényét veszítse. Benda Kálmán most megjelentetett Moldvai csángó magyar okmánytár című kétkötetes! műve — mely dicséretben részesült, s amelynek kiadását a Magyarságkutató Intézet immár tervszerűen megvalósította — tudományos megalapozottságával ezért minősült politikai tettnek. Vennes Aranka EGYÜTT AZ UTAKON A Váci Fonó Kft. pályázatot hirdet # rr r •• I • főmérnöki állás betöltésére Az állás betöltésének feltételei: könnyűipari műszaki főiskolai végzettség (vagy műszaki egyetem gépészmérnöki kar) és ötévi gyakorlati idő. A munkakör március 1-jétől betölthető. A kft. alaptevékenysége: kártolt fonás. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázat benyújtható február 28-áig, az ügyvezető igazgatónál személyesen vagy levélben: Váci Fonó Kft., Vác, Pf.: 245. AZ ÚTENFORM JELENTI Autópályáinkon a hétvégén építési, illetve karbantartási munkák miatti forgalomkorlátozás nem lesz érvényben. Az Ml-es autóúton is befejezéséhez közeledik az új szalagkorlátok elszerelése a Győr felé vezető oldal 92—94 km közötti szakaszon, így már ott sem kell útszűkületre számítani. A 11. számú főúton Szentendre belterületén megkezdték a forgalomirányító jelzőlámparendszerek felújítását. A munka előreláthatólag néhány napot vesz igénybe, ezért a lámpák ez idő alatt nem működnek' a 11. számú főút 20—21 km közötti szakaszán. Ezen a hétvégén három csomópontban lesznek sötétek a lámpák. Az Április 4. úti, a Martinovics—Lenin úti és a skanzenhez vezető út csatlakozásánál lévő kereszteződésekben az áthaladási elsőbbséget a kihelyezett közúti jelzőtáblák szabályozzák. A tervezettnél hosszabbra nyúlt téli üzemszünet vegéhez érkezett, az esztergomi kompnál a felújítási és karbantartási munkák befejeződtek, így Ismét menetrend szerint közlekedik az Esztergom és Párkány közötti kompjárat. Az első átkelőhajó magyar oldalról 7.30- kor, visszafelé 8.o0-kor, az utolsó járat 15.30-kor, illetve vissza 16.00- kor indul. Napközben óránként követik egymást a személyeket és járműveket egyaránt szállító kompok. Február 16-án, pénteken üzemkezdettől megindult a kompforgalom a Dunán Dunakeszi és Horány között is. A folyó alacsony vízállása miatt továbbra sem jár a szigetmonostori és a százhalombattai komp. AUTÓ ÉS GÖRBE BOT Századunkban az emberélet meghosszabbodásának vagyunk tanúi, ugyanekkor a közlekedés robbanásszerűen fejlődött. Az életkor előrehaladásával a közlekedésben gyalogosként vagy járművezetőként részt vevő idősebb személyeknél veszélyeztetettséget okozó betegségekkel, illetve állapottal számolhatunk. Megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával általában csökken a figyelőképesség, önállóság, alkalmazkodóképesség, és ezáltal nő az emberi szervezet esendősége. A korosodással járó változások közül 'kiemelkedő a fizikai, az érzékelő funkció, az intelligencia és az emlékezet, valamint az úgynevezett reaikciókészenlét vizsgálata. Gyakori problémát jelent az idős emberek szédüléses állapota, melyet okozhat látás- és hallászavar, magas vérnyomás, időskori depresszió, sőt, olyan egyszerű dolog is, mint a külső hallójáratok eltö- mődése. A szédüléses panaszok jelentősen rontják az érzékelési funkciókat, a felismerés során adott válaszreakció gyorsaságát és helyességét. Az idős ember nehezebben tekinti át a forgalmi helyzetet, nehezebben mozog, bizonytalanná válik elhatározásában, és ezért váratlan és a helyzetnek nem megfelelő a reakciója, s ezzel önmagát és környezetét veszélyezteti. Például az úttesten való átkelésnél a lassú, habozó mozgás, a bizonytalanság, a haladási irány hirtelen megváltoztatása. Gyakori a hirtelen úttestre lépés, a gyalogátkelőhely melletti átkelés, az aluljárók igénybevételének mellőzése. Az úttesten való átkelést nem mindig előzi meg a forgalomról való előzetes, reflexszerű tájékozódás, iUetye az automatikus tájékozódás nagyon hiányos, esetlegesen tévesen értelmezett. Ezen tényezők miatt az idős embereknél éppúgy számolni kell a túlzott magabiztossággal, mint a teljes elbizonytalanodással. ennek megfelelően a gépjárművezetőknek számítani kell idős gyalogos esetén annak váratlan megjelenésére az úttesten, és esetlegesen célszerűtlen viselkedésére az adott forgalmi helyzetben. Figyelembe véve a fentieket, tényként kell elfogadnunk az idős emberek közlekedésben való részvételének emelkedését, és közlekedési viselkedésünket, „kultúránkat” ennek megfelelően kell alakítani a megértés, türelem jegyében, hiszen mindenki közlekedik és természetes folyamatként mindenki idősödik. Dr. Szitás András rendőrorvos alezredes KÖD ELŐTTEM, KÖD UTÁNAM... ... és esetleg egy autó. Erre azonban nyilván nem számít a két kerekező gyermek, azért hajtanak az úttesten egymás mellett. Megyénkben a következő hetekben egyre többen kapnak majd kétkerekűre, s félő, számuk emelkedésével a kerck- uáros-balesetek száma is nőni fog. Nyugat-Európában jóval többen pedáloznak, mint nálunk, arrafelé azonban kötelező a jogosítvány a drótszamárra is. Napnyugatról példát véve, a közlekedésbiztonsági szakemberek és a Budapesti Természetbarát Központ kezdeményezésére lehetőség nyílt az érdeklődőknek arra, hogy megszerezzék a kerékpáros-jogosítványt, ha sikeresen kitöltik a tesztlapot. £/ Rovatunk a Pest Megyei ! Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült ^/ZTOt^ s % Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tóth Béla Endre
