Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

2 ©tëBrfgp 1990. FEBRUÁR 16.. PÉNTEK A legfelsőbb tanács ülésszaka Csehszlovákia Megoldatlan kérdések sora À napirendi pontokról S7.óló ügyrendi kérdések megvitatása éles politikai vitává terebélye­sedett a legfelsőbb tanács 3. ülésszakán. A képviselők el­utasították, hogy február 27-re hívják össze a népi küldöttek kongresszusának rendkívüli ülésszakát, melyen egyebek között az elnöki rendszer be­vezetéséről döntöttek volna. Már a Lukjanov által előter­jesztett javaslat is érzékeltette, a vita pedig egyértelművé tet­te: milyen roppant mennyisé­gű megoldatlan kérdésre kel­lene szinte egyszerre választ találni. Ezek között vannak elvi, koncepcionális problé­mák, társadalmiak, gazdasá­giak, jogiak. A balti köztársaságok kép­viselői — láthatóan egyeztetve javaslataikat — azt sürgették, hogy haladéktalanul tűzzék napirendre Észtország, Lettor­szág és Litvánia állami szuve­renitásának, függetlenségének kérdését, tekintettel arra, hogy e köztársaságok parlamentjei törvénytelennek minősítették a Szovjetunióhoz való csatlako­zásról szóló 1940-es döntést. Ez a három köztársaság jogi státusának tisztázását követeli meg. Indulatos javaslat hangzott el a legfelsőbb szintű vezetők beszámoltatására, felelősségre vonására. Az előterjesztő azt követelte, hogy ne várják meg — mint az afganisztáni bevo­nulás ügyében történt —, amíg a felelősök meghalnak. A ve­zetőket még életük, sőt aktív hivatali ténykedésük során vonják felelősségre. A képviselő Mihail Gorba- csovot. Jegor Ligacsovot is te­temre hívta, amikor olyan kér­dések tisztázását sürgette, mint á „dolgozókat sújtó” és a nép­gazdaságnak súlyos károkat okozó alkoholtilalom 1985-ből; az egyre katasztrofálisabb élel­miszer-ellátás okainak tisztá­zása, az 1989-es véres tbiliszi események háttere. Egy másik javaslat azt követelte, hogy tisztázzák a kormány felelős­ségét a fegyverügyletbe bo­nyolódott konszern ügyében. Más küldöttek szerint a NKK 2. ülésszakáról maradt adósságot kell törlesztenie a Legfelsőbb Tanácsnak: először a kaukázusontúli eseménye­ket, Azerbajdzsán, örményor­szag és Karahah helyzetét kell megvitatnia. A szavazás során az elnök- választás kérdésében komp­romisszum született. Nem hív­ják össze 27-re a NKK rend­kívüli ülésszakát, de napi­rendre tűzik most a kérdést. A LT^nek arról kell döntenie, hogyan és mikor bocsássák az NKK elé vitára a kérdést, együtt az SZKP vezető szere­pét kimondó 6. alkotmányos cikkely eltörlésével és a tulaj­donreformról szóló javaslattal. Az ellenzék egységes köve­telésére Dusanbéban csütörtö­kön lemondtak tisztségükről a köztársaság legfőbb párt- és állami vezetői. Az ellenzéki erőket tömörítő — és a szerdai tömeggyűlé­sen megalakított — ideiglenes népi bizottsággal szerda este megkezdett közvetlen tárgya­lások eredményeként lemon­dott tisztségéről Kabar Mah- kamov, a Tadzsik KP KB első titkára. Gaibnazar Pallajev, a köztársasági legfelsőbb tanács elnöke és Izatullo Hajojev tadzsik kormányfő. A hivata­los bejelentés szerint lemon­dásukról a „végleges döntést a köztársasági pártszervezet plénuma és a tadzsik legfel­sőbb tanács rendkívüli ülése hozza meg’’. A magas rangú állami tiszt­ségviselőből ellenzéki vezető­vé előlépett Buri Karimov, az Ideiglenes Nemzeti Bizottság elnöke (egyben a tadzsik köz- társasági tervhivatal vezetője) a szovjet hírügynökségnek adott csütörtöki nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a köz­társaság jelenlegi vezetése képtelen megoldani a felhal­mozódott társadalmi és gazda­sági problémákat. Elutasította Haderőkivonás Február 26-án kezdik meg a szovjet katonai egységek kivo­nását Csehszlovákiából, és a szovjet haderő lényeges része május 31-ig elhagyja az orszá­got — ebben állapodtak meg csütörtökön a csehszlovák és szovjet szakértőik prágai ta­nácskozásukon. A szovjet csa­patkivonás gyakorlati kérdé­seinek a megoldására bizott­ságot hoztak létre, amely pén­teken kezdi meg munkáját. A szakértők kötelező érvé­nyű idő-, technikai és szerve­zési ütemtervet dolgoztak ki a szovjet csapatkivonásra. azonban a szélsőséges eszkö­zök alkalmazását, a problé­mák párbeszéd útján való rendezése mellett foglalt ál­lást. Csütörtökön egyébként a frissen alakult ellenzéki tö­mörülés nyolcezres tömegtün­tetést szervezett követelései alátámasztására. A tüntetők egyúttal a rendkívüli állapot azonnali megszüntetését és a katonai egységek haladéktalan kivonását is követelték. A párt- és állami vezetők lemondása és az ellenzéki Bu­ri Karimov gyors TASZSZ-in- terjúja — ami egyet jelent vezető szerepének de facto el­ismerésével — vélhetően azt jelzik, hogy Moszkva a prob­léma gyors, helyi eszközökkel és káderekkel történő megol­dását óhajtja, még bizonyos áldozatok árán is. Szinte bi­zonyosra vehető, hogy a ta­dzsik párt és parlament elfo­gadja a lemondásokat. A változás ellenére Dusan­béban továbbra is igen feszült a helyzet. Moszkvai belügyi tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy órában újabb hét ember vesztette életét a rend- fenntartó erőkkel vívott össze­csapásokban. „Egy kormcnyozhatatlan parlament" Â magyar példa világra hozta... Tüntetés a katonai jelenlét ellen Tadzsik vezeték lemondása Közép-Európában még fel kell találni a demokráciát — erre a következtetésre jut a közép-európai gazdasági és politikai átalakulást elemző cikksorozatának csütörtöki ff ü Ifëldi esemény ele egy meniltttban Kína alig leplezett aggodalommal figyeli a szovjet eseménye­ket, de arra az álláspontra helyezkedik, hogy mindaz, ami tör­ténik, belügy. A Február 15—17. között nemzeti gyász lesz Tádzsikisztánban a néhány nappal ezelőtti dusanbei zavargá­sok áldozatainak emlékére. A Ötmillió rubeles kárt okozott a színművészeti szövetség épületében, a Moszkovszkije No- vosztyi című peresztrojkapárti hetilap székházában keletke­zett tűz, közölték Moszkvában hivatalosan. A Vietnam ellenzi, hogy Kambodzsában az általános választások előtt feloszlas­sák a Phnom Penh-i kormányt. A A Magyar Nemzeti Bank kép­viselői Becsben aláírták az égymilliárd osztrák schilling össze­gű kötvényhiteltől szóló megállapodást egy osztrák bankkon­zorciummal. A A CSKP első titkára, Vasil Mohorita kijelen­tette: a CSKP-nak nem kellene a hatalom megszerzésére tö­rekednie, hanem a többi párttal, politikai mozgalommal kö­zösen részt venni az ország építésében. A Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Szánkéi Sinbun ja­pán lapnak adott interjújában többek között kifejtette, hogy hazánkban a század végéig kiépül egy szabad és demokratikus társadalom, megvalósul a parlamenti demokrácia, létrejön a vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság. A Magyar cser­készszövetség alakult Csehszlovákiában, s az előkészítő bizott­ság első ülését Dunaszerdahelyen tartotta. A Giulio Andreotti miniszterelnök és Gianni de Michelis külügyminiszter február 23-án Londonba utazik az évente esedékes olasz—brit csúcs- találkozóra. A A BKP-ból kivált alternatív szocialista pártba Bulgáriában már február 11-i megalakulásakor 1284-en lép­tek be, s azóta is taglétszáma naponta száz-százötven fővel gyarapodik. A Szíria és Izrael négy hónapja nem hivatalos tárgyalásokat folytat egy kétoldalú békefolyamat elindítására. folytatásában Serge July a Libération francia lapban. A cikk egyik megállapítása: ,.A magyar példa azt is nap­világra hozta, ami valameny- nyi kommunista rendszerre jellemző: mivel a pártnak el vi monopóliuma volt a kép zés terén, a kommunista párt alakította ki az elit zö­mét ... A többé-kevésbé re formpárti kommunisták to­vábbra is kulcsszerepet tölte nek be az átalakításban. A re­formereknek azonban, Buda pesten éppúgy, mint Kelet- Berlinben vagy Varsóban, nem sikerült kellő gyorsaság­gal előrehaladniuk a demok­ratizálásban: még a leginkább reformpártiakat is állandóan fékezték a konzervatívok, azok a lobbyk, amelyek az ap parátus szociális érdekeit vé­delmezik.” Példaként említi az MSZP helyzetét is, amely a cikkíró szerint „egyetlen pillanatban sem volt képes rákényszeríte­ni politikáját” a kormányzás­ra. A szerző írásában azt han­goztatja, hogy a soron követ­kező parlamenti választások korántsem vetnek véget majd a bizonytalanságnak, Magyar- országon pedig könnyen el­vezethetnek ..egy kormányoz- hatatlan parlament” kialaku­lásához. A reformereket csak széles körű nemzeti koalíció kialakulása mentheti meg — vélekedik egyebek között a Libération cikkírója. Pozsonyi beszélgetések HL A viszonosságot nem lehet alkalmazni Varga Sándornak, a szlovák kormány miniszterelnök-he­lyettesének karrierje — ha nevezhetjük annak — gyakorla­tilag öt nap alatt teljesedett ki. Ennyi időre volt szükség ah­hoz, hogy levéltárosból a kormány második emberévé lépjen elő. E hatalmas ugrás természetesen nem minden előzmény nélküli, hiszen az egyike azoknak, akiket 1968-as tevékenysé­gükért kizártak a CSEMADOK-ból. ahol a központi bizottság titkára volt a prágai tavasz idején. Megbélyegzett lett, levál­tásakor szovjetellenességgel és nacionalizmussal vádolták meg. Szerencséje is volt: tanult szakmájában — történelem­levéltár szakon végzett az egyetemen —■ barátai révén el tu­dott helyezkedni. A rákén.vszerített hallgatás azonban nem je­lentett némaságot. Különböző értelmiségi körökkel tartott kap­csolatot és publikált is; Életében a döntő fordulatot a tavaly őszi gyengéd forra­dalom hozta meg. A CSEMA- DOK éppen ülésező központi bizottsága december 6-án ar­ra a hírre, hogy alakul az új szllovák kormány, küldöttsé­get menesztett a miniszterel­nökhöz, és követelte, hogy egy magyar is kapjon tárcát. Var­ga Sándort javasolták, így került a mostani posztjára. — Az az ót nap nem csak az ön életében hozott alap­vető változást, hanem sok szlovák, magyar és ruszin emberében is. Hogyan élték meg önök e néhány impôt? — Alig lehetett felfogni ép ésszel, hogy mi történik kö­rülöttünk. Az eseményeket sem lehetett teljesen nyomon követni. Ha belegondol, hogy itt egy szű'k hét alatt történt meg mindaz, ami Magyaror­szágon két esztendő alatt, ak­kor azt hiszem, ez természe­tes. — Amikor ön eilfoglalta hi­vatalát a kormányban, mi­lyen örökséget vett át a nem­zetiségi kérdések terén? — A témával a belső szám­űzetésben rengeteget foglal­koztam, ezért meglehetősen sok információval rendelkez­tem korábban is. Az az értel­miségi kör, amelynek tagja voltam, s amelyet például Du- ray Miklós neve fémjelez, a£ elmúlt esztendőkben több anyagot is összeállított a nem­zetiségiek helyzetéről, s eze­ket külföldre is eljuttattuk és publikáltuk. Nem volt ez min­den kockázattól mentes vál­lakózás, mert gyakorlatilag ál­landó rendőri felügyelet alatt álltunk, s gyakran zaklattak minket a pártapparátus tag­jai is. Ami konkrétan a kér­dését illeti: a nemzetiségi kér. dés kezelése Csehszlovákiá­ban és ezen belül Szlovákiá­ban eljutott egy bizonyos szintre 1968-ban. Az azt kö­vető években viszont folya­matosan megfigyelhető a visz- szarendeződés, különösen az iskolaügyben. Végrehajtottak egy sor körzetesítést, s ennek keretében sorra szűntek meg a magyar iskolák, főleg a fal­vakban. Érezhető volt egy­fajta lelki terror is annak ér­dekében, hogy a magyar szü­lők . adják a gyermekeiket szlovák iskolákba, mert így — ezt sugallták, sokszor nyíltan is hirdették — könnyebben érvényesülhetnek majd. Ezt akkoriban mint egy „jóindula­tú segítséget” igyekeztek be­állítani, de a tények makacs dolgok: az a tanuló, aki nem az anyanyelvén sajátította el az Ismereteket, gondolkodásá­ban is eltávolodott nemzeti­ségétől. Mindezek ellenére azt mondom, hogy a már műkö­dő magyar nemzetiségi intéz­ményrendszerfelhasználható a továbbiakban is, s a 144/1963- as nemzetiségi alkotmánytör­vény is kellő alapot ad a to­vábblépéshez. A legfontosabb lépés most, hogv a kormány mellett működő nemzetiségi tanács minél előbb újraala­kuljon. — Húsz esztendővel ezelőtt már működött egy nemzetisé­gi titkárság a szlovák kor­mány mellett. Mi leit annak a sorsa? — Valóban, 1969-ben létre­hoztak egy tizenöt fős appa­rátust — akkor még Dobos László volt a nemzetiségi mi­niszter —, ám ezt a kis ap­parátust fokozatosan leépí­tették, a létszám végül két- h,árom főre apadt. Ök nem is önállóan, hanem a tanácsok osztályán belül dolgoztak. Én most szeretném, ha legalább egy főosztállyá fejleszthet­nénk a titkárságot, amely a nemzetiségi tanáccsal együtt vállalhatná a magyar és a ru­szin nemzetiség érdekeinek képviseletét, ügyeinek intézé­sét. — ön az előbb azt mondta, hogy vidéken lassabban bon­takoznak ki a változások. Nem történhet meg, hogy a ma még a hatalmat birtokló régi apparátus sok hélyen szabotálja az új kormány in­tézkedéseit? — Szerintem a váltás rövi­desén mindenütt végbemegy. A korrttány programjában sJe'- repel ugyanis a közigazgatás reformja is, amely az önkor­mányzatokat helyezi előtérbe. — Csehszlovákiában vi­szonylag gyorsan felszámol­ták a kommunista párt hatal­mi monopóliumát. Milyen sze­repe lehet a kommunistáknak a jövőben a politikai rend­szerben? — Azt hiszem, hogy sokáig nem lesz komoly hatása a CSKP-nak, hiszen olyan sú­lyosan deformálódott maga a párt is az elmúlt negyven esztendőben, hogy képtelen lesz talpra állni. Legalább egy-két generációnak fel kell nőnie ahhoz, hogy újra hite­le legyen a kommunistáknak. — A magyar kormány az utóbbi időben nyíltan is fel­vállalja a határainkon kívül élő magyar nemzetiség érde­keinek képviseletét. Önök ezt hogyan érzékelik itt, Szlová­kiában? — Rendszeres a kapcsola­tunk a nagykövetséggel és a pozsonyi főkonzulátussal. Azt gondolom, a két kormány megteszi a kellő lépéseket ahhoz, hogy ebben a témában érvényesüljenek a kisebbsé­gek és természetesen a nem­zeti érdekek is. Emellett én ar­ra számítok, hogy az alacso­nyabb szintű, intézményi és kulturális kapcsolatok jelen­tősen bővíthetők minden for­malitás nélkül. — Az ön tapasztalatai sze­rint létezik-e a'kár szlovák, akár magyar nacionalizmus Szlovákiában? — Ez egy nagyon kényes kérdés. Szerintem magyar na­cionalizmus nincs, viszont van egy nagyon érzékeny és fel­készületlen szolvák közvéle­mény, amely évtizedeken át csak egyoldalú tájékoztatást kapott, s így nem volt hozzá­szokva ahhoz, hogy a nemze­tiségek nyíltan is elmondják 1 vélfeménvüket.''- Kivétett'' csak egy rövid időszak jelent 1968- ban, de akkor is nagy Voit a ; szlovákok ellenállása. Eg ta­pasztalható mast is. Vitapart­nereink rendre a viszonosság elvét hangsúlyozzák és a Ma­gyarországon élő szlovák nemzetiség helyzetét hozzák fel példaként. Szerintem ez nem helyes, ez a módszer té­ves következtetések levoná­sához vezet. Furucz Zoltán Haza és haladás, haladás és biztonság Támogassa a Szocialista Párt jelöltjeinek a DEMOKRA­TIKUS MAGYARORSZÁGÉRT folytatott küzdelmét. Kérjük a választópolgárokat, hogy adják vagy küldjék ajánlócédulájukat : SZOCIALISTA PÁRT Az 5. számú választókerület­ben (Aszód, Bag, Dány, Gal- gahéviz. Galgamácsa, Héviz- gj’íirk, Kartal, Kóka. Túra, Valkó. Verseg, Zsámhok) HA.JDÜ ATTILA férfifodrász­nak. Cím : Szocialista Párt Válasz­tási Irodája 2170 Aszód, Kos­suth u. 72. Levélcím: Szocialis­ta Párt Menyei Irodája. l!2fl Bu­dapest, XII., Nagy Jenő u. 5. A 12. számú választókerület­ben (Dunaharaszti, Halászte­lek, Szigethalom, Szigetszent- miklós, Taksony, Tököl) DH. SZENDROI LASZLO repülö- mérnöknek. Cím: Szocialista Párt Válasz­tási Irodája 2310 Szigetszent-' miklós, Kossuth u. 2. SZÓRAKOZTATÓ HETILAP Az e heti szám tartalmából: © Hogyan szervezik a besúgókat? @ Szextornatanfolyam @ Dr. Láposi az Elbert-ügyról © Tizenhárom öreg csöves halála @ A sötét Harlem ® Rock Hudson ölette meg James Deant?

Next

/
Oldalképek
Tartalom