Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

fcK’t4* r PEST MEGYEI POLITIKAI NAPILAP XXXIV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ára: 3,fiO forint 1990. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Késő délutánra „elszivárogtak” a honatyák Módosították a sajtótörvényt Nyilatkozatot fogadtak cl a romániai eseményekről Szerdán délelőtt folytatta januári ülésszakát az Országgyű­lés azon törvényjavaslatok, határozattervezetek, képviselői 'in­dítványok, interpellációk és kérdések tárgyalásával, amelyek­re a múlt héten nem maradt Idő. Emlékezetes: a múlt hétről azért kellett ilyen sok kérdést áthozni, mert péntek délutánra a honatyák jó része hazaszálliugózott. dig nem szabad." Határozat­hozatalnál a képviselők a tör­vénytervezetnek végül is egyetlen módosítását fogadták el, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. Ezután a T. Ház a családjo­gi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért rá. Kulcsár Kálmán elő­terjesztésében elmondta, hogy e törvény felülvizsgálata meg­kezdődött, de nem az 1952-es regulák kiigazítása a cél, ha­nem egy új alapokon nyugvó családjogi kódex megalkotá­sa. A vitában Tamás Gáspár Miklós tűrhetetlen állapotnak tartotta, hogy számos kisgyer­mek intézetben legyen, holott volnának emberek, akik szí­vesen örökbe fogadnák őket. Mégis megfontolásra ajánlot­ta, hogy örökbefogadásuk ügyét egy bürokratikus intéz­ményre, nevezetesen a gyám­hatóságra bízzák-e. A követ­kező felszólaló a^t nevezte in­dokoltnak, hogy a szülő már a gyermek születése előtt illet­ve a születését követőén meg­adhassa hozzájárulását az örökbefogadáshoz. Volt. aki kifogásolta, hogy bármely szü­lő hozzájárulása hiányában kiskorút csak akkor lehet örökbe adni, ha a bíróság megszüntette a szülő felügye­leti jogát. A képviselő elmond­ta, hogy ezek az eljárások sokszor fél évig is elhúzódnak, a bírói joggyakorlat nem egy­séges. Mindennek következté­ben az állami gondozottak örökbefogadása drámian csökken. Kulcsár Kálmán vá­laszában leszögezte, hogy két alapvető jogot kell szembe­állítani és mérlegelni : a szülő mindenáron való jogát a gyer­mekhez és a gyermek minden­áron való jogát a boldog élet­hez. E boldog élethez vezető út E héten más volt a helyzet, a képviselőknek már eleve csak 72 százaléka foglalt he­lyet a történelmi padsorok­ban ... A munka azért el­kezdődött, az ülésszak az or­szággyűlési képviselők jogál­lásáról szóló alkotmányerejű törvény módosító javaslatait összegezte dr. Horváth Jenő a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság nevében. A honatyák ügy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagyják a költsé­gekre., tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó része­ket, de a képviselőknek va­gyonnyilatkozatot kell tenni­ük. . Nem támogatták viszont azt a javaslatot, hogy a kép­viselőket. megbízatásúik lejár­ta után, a korábbi munkáltató kötetes megfelelő munkakör­ben foglalkoztatni. Azonban a testület ismét nem volt határozathozatal- képes, ezért a döntést el kel­lett napolni. A maradék képviselők ren­díthetetlenül folytatták az ülés- sz^ífot az elmúlt héten meg­kezdődött sajtótörvény módo­sításának tárgyalásával. Meg­tudtuk, hogy a közerkölcs és közizemérem védelme érdeké­ben tett javaslatokat a külön­böző bizottságok hosszas vita után elfogadták. Elhangzott olyan indítvány, hogy aki új sajtóterméket indít, helyezzen félmillió forint kauciót bírói letétbe, hogy ezt az összeget a sajtóperekben sértettek kárta­lanítására tehessen felhasznál­ni. Vblt, aki meg is kontrázta a javaslatot; legyen ez az ösz- szeg egymillió forint! Ezek az ötletek azonban nem találtak széles körű támogatásra. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter foglalta össze a vitát, Deák Ferenc mondását idézve, miszerint a sajtótör­vénynek egyetlen mondatból kellene állnia: „Hazudni pe­EZ TÖRTÉNT ± ' X,. .................... I limnrl Csaba Indítványozta, ho£y a parlament — tekintet­tel a Romániából- érkező hírekre — fogadjon el nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejü törvény feletti határozathozatallal folytatódott. A határozathozatalnál nem született meg a kétharmados több­ség, a döntést elnapolták. Ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkot- rnányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter összegezte a vitában • elhangzottakat, a módosító indítványok feletti ha­tározathozatal után a képviselők a törvényjavaslat egészéről szavaztak, amelyet nagy többséggel elfogadtak. A következő napirendi pont a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslat volt: a téma elő­terjesztője Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter. A vitában kilenc képviselő felszólalása után az igazságügy-miniszter ösz- szegeztc az elhangzottakat, a jogi bizottság azonban úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű, ezért a témával foglalkozzon az Alkotmánybíróság, és a határozathozatalt el­napolták. Megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagelmaycr István, az ASZ elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést. Ezután a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekelnek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivoná­sáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával foly­tatták a képviselők a munkát. A határozattervezetet az Or­szággyűlés elfogadta. Az Országgyűlés újból visszatért az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, bitszámára, éves költségvetésére vonat­kozó javaslatra, amelyet elfogadott. A parlament nyilatkozatot fogadott el a romániai esemé­nyekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Népi kezdemé­nyezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A KIOSZ 50 ezer aláírással megerősítve szorgalmazta az érdek- képviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosítását. Az előbbi törvény megalkotásá­ról döntöttek a képviselők, a két másik törvény módosításá­ról nem tudtak szavazni, mert a reformbizottság erre vonat­kozó határozattervezete nem készült el. A Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének ellenőrzésé­re létrehozott ideiglenes bizottság elnökévé megválasztották Zsigmond Attila budapesti képviselőt. Határozatképtelenség miatt az elnöklő Horváth Lajos bere­kesztette a januári ülésszak második fordulójának első mun­kanapját. azonban igen göröngyös, mi­vel a törvényjavaslat elfoga­dásához szükséges képviselői létszám elégtelensége miatt vi­ta bontakozott ki az igazság­ügy-miniszter és egy képviselő között. A vitát az elnöklő Ja­kab Róbcrtné azzal igyekezett megoldani, hogy javasolta a T. Háznak: ebéd után folytas­sák a döntéshozatalt. Délután a szószékre az Ál­lami ' Számvevőszék elnöke, Hagelyamer István lépett. Elmondotta; könnyebb hely­zetben lenne, ha a Parlament elfogadta volna már az állam- háztartási törvényt. Így most legfontosabb feladatnak azt tartotta, hogy véleményt mondjon az állami pénzek gondos, takarékos felhaszná­lásáról. Az első hozzászóló képvise­lő viszont máris azzal repli- kázott, hogy az állami kiadá- sokbórrészesülő Állami Szám­vevőszék költségvetésének ké­szítői eldugták a képviselők elöl a pénzeket. Csodálkozott afölött, hogy miképpen lehet egész évben minden munka­napon 159 belső és külső munkatárs kiküldetésben. Kép­viselőtársa az ASZ takaréko­sabb gazdálkodását, annak el­lenőrzését szorgalmazta. A vita félbeszakadt, szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csa­patok hazánkból történő ki­vonásáról szóló határozatter­vezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Ehhez csupán egy képviselő fűzött véleményt, azt hangsú­lyozta: nem kívánja, hogy a szovjet csapatokat nagyobb ütemben vonják ki Magyaror­szágról, mint ahogyan 1956 novemberében bevonultak. Tegnap népi kezdeménye­zésként benyújtott tervezet is került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szerve­zete 50 ezer aláírással megerő­sítve nyújtotta be népi kezde­ményezését, amelyben szor­galmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, vala­mint a magánszemélyek jöve­delemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. Interpellációk tárgyalása kö­vetkezett volna, ám vagy in­terpelláló képviselő, vagy a válaszra hivatott miniszter, il­letve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képviselő, hogy az elnök ismételten ellenőriz­ze, határozatképes-e még a törvényhozó testület. A lét­számellenőrzés arról tanúsko­dott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth La­jos berekesztette a januári ülésszak második fordulójá­nak első munkanapját. Frakkok „Most aztán elkaptuk az új­ságírók frakkját’* — mondta át­szellemült arccal az egyik dél­előtti szünetben a folyosón egy jól ismert képviselő. Nem tu­dom, mire fel ez a sajtóra csep­pet sem hízelgő megjegyzés hi­szen az a vitában is kiderült : a lévé, a rádió, az írott sajtó dön­tő többsége eddig is tisztessé­gcsen, a tájékoztatás , írott és íratlan erkölcsi, etikai szabá­lyai szerint végezte munkáját, s bizonyára így lesz ezután is. Már a most módosított sajtó- törvény elfogadása előtt is nagy viták voltak a tollforga- tók körében, hogy vajon ele­gendő védelmet kap-e az, aki a nyilvánosságot szolgálja. A kérdés napjainkra megfordult. Most a személyiség kap na­gyobb garanciákat jó hírének megőrzésére. Kollégákkal be­szélgetve nagy volt az egyetér­tés: helyes, ha a jog is az igaz­ság oldalára áll, bárki szorul is a védelmére, S bár kacsa, kacsák ezután is lesznek, legfeljebb nem kell süpríinyelet ragadni. A per ugyanis a vesztesnek súlyos ezresekbe fog kerülni. Merre vezet a körgyűrű? Aszfaltkígyó az erdőben lálhalók. Az autópálya min­denképpen füstös, szürke csi­kót hasít ki a terület zöldjé­ből. A pályázat azonban kikö­ti a feltétetek között, hogy a tájvédelmi körzeteket csak a lehető legkisebb mértékben rombolhatja az, útkígyó. — Ha lehetne tippelni, mit gondolna, a budai hegyek mely szakaszán vezet majd a kör­gyűrű? — Lehet, hogy a főváros ha­tárában folynának az építke­zések, akkor azonban gond Máriaremcte beépítettsége. De nem akarok találgatni, való­színűleg májusban már a leg­jobb szakemberek küldik be pályázataikat, az esztendő kö­zepére talán az is eldől, me­lyik lesz a nyertes munka, s akkor már valóban tudjuk, hol szeli majd át a Budai-hegysé­get az MO-ás körgyűrű. TBE Kilencven kilométeres tesz a fővárost . körülölelő « MO-ás- körgyűrű, ha elkészül. A tel­jes befejezés időpontja még nagyon távoli, de az autópá­lya-gyűrű útjába eső községek, erdők adottak. E szempontból a legtöbb gondot felvető leen­dő útszakasznak a 11-es, más néven Szentendrei úttól az Ml-es autópályáig húzódó részt tartják a szakemberek. Leg­utóbbi értesülésünk szerint a Budakeszi környéki útgyűrű terveit vastag filctollal kellett keresztülhúzni. Van-e már el­képzelés a budai hegyeken át­vágó MO-ás szakasz új helyé­ről? Egy nemrég életre hívott szervezet, az Országos Közúti Főigazgatóság országúti háló­zatfejlesztési , .osztályának ve­zetője, Berg Tamás válaszolt. — Több illetékes szervezet — többek között a Pest Me­gyei Tanács — közös pályáza­tot ír ki a budai szakasz nyom­vonalának tervezésére. Nem lesz könnyű dolguk a pályá­zóknak, a körgyűrürésznek se­gítenie, kell az országos for­galmat, tehermentesítenie a Mártírok útját cs az Alkotás utcát, segítenie kell a helyi és a fővárosi közlekedést. Ráadásul, ha a térképre te­kintünk, láthatjuk, hogy Bu­dakeszi környékén erdők ta­Búcsúlátogatás Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke búcsúlátogatáson fogadta Mark Palmcrt, az Amerikai Egyesült Államok budapesti és megha­talmazott nagykövetét, aki szerdán elutazott hazánkból. Tavaszra készülő vetőmag-forgalmazók Kevesebb gabona, több kukorica Csupán, kukoricából kellene a tavalyinál nagyobb terüle­tet bevetni, a többi növényből elég volna, ha megismételnék a gazdaságok a múlt évi tel­jesítményt — mondották a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Mivel a köz­ponti tervezési kötelezettség megszűnt, a gazdaságoknak nem kell bejelenteniük, hogy miből mennyit termelnek. Ám az élelmiszer-ellátás bizton­sága nem nélkülözheti a ter melők szándékainak legalább hozzávetőleges ismeretét, adott esetben ennçk -— a piaci gaz­dálkodás keretein belül,— be­folyásolását. Mezei János, a MÉM mező- gazdasági főosztályának he­lyettes vezetője elmondta; a gazd.aságok legalább 1,15-1,16 millió hektár kukorica vetésé­re készülnek, ami 50-60 ezer hektárral több. mint a tava­lyi. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ősszel a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb gabonát vetettek. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalatnál — illetve az eddigi kiszállítások ered­ményeként a gazdaságoknál — megfelelő mennyiségű vetőmag áll rendelkezésre, sőt még ex­portra is jut. Az országban ta­valy mintegy 100 ezer tonna kukoricavetőmagot termeltek, belföldön ebből 30 ezer ton­nára van szükség. Ugyanak­kor néhány keresett hibrid­ből a szárazság és a kora őszi fagy miatt a szükségesnél ke­vesebb termett. Ezért az ille­tékesek tárgyaltak az egyesült államokbeli Pioneer-céggel, s ennek eredményeként néhány, a hiánylistán lévő hibrid mag­jából várhatóan szintén eleget kapnak a gazdaságok. A vetőmag vállalat szakem­bere szerint jól telelt az ülte­tésre szánt burgonya. Éles Károly osztályvezető közölte: a gazdaságok — főként pénz­ügyi nehézségeikre hivatkoz­va — ősszel kevés vetőburgo­nyát vásárolták, és akkor is a korán ültetendő fajtákat ré­szesítették, előnyben. A válla­latnak további 11-12 ezer ton­nás készlete van, és ha szük­séges. ennél többet is kínál­hat a termelőknek. Fehlőthn, szenzécióhrjhász hír Gór bet so v nem akar lemondani *| Németh Miklós és Mcdgyessy réler az ülés szünetében (Hancsovszki János felvétele) Mihail Gorbacsov szerdán kategorikusan cáfolta, hogy: szándékában állna lemondani pártvezetői tisztségéről, és alaptalannak nevezte a CNN amerikai tévéállomás erre vo­natkozó keddi értesülését. Gor­bacsov Fernando Collor de Mello megválasztott brazil el­nökkel tartott találkozója előtt válaszolt az újságírók kérdé­seire. Ugyancsak tegnap Mihail Gorbacsov telefonon beszélt George Bush amerikai elnök­kel. Nemzetközi kérdésekről, el­sősorban az európai problé­mákról és a fegyverzetcsökken­tési tárgyalások kilátásairól volt szó a beszélgetés során, amelyet a szovjet vezető kez­deményezett. Megerősítették, hogy a máltai tárgyalások szel­lemében eltökélten tevékeny­kednek. Emlékezetes, hogy a jövő hét második felére várják Moszk­vába James Baker külügymi­nisztert, aki egyebek között a nyári csúcstalálkozó előkészí­téséről is tárgyal majd a szov­jet vezetőkkel. ★ Eduard Sevardnadze minden alapot nélkülözőnek nevezte és határozottan, cáfolta szerdán a Mihail Gorbacsov lemondásá­val kapcsolatos híreket. A szovjet külügyminiszter — aki egyben a legfelsőbb . szovjet pártvezetés tagja is 4- ezt Ge- raszirhov külügyi szóvivő útján tudatta a sajtóval. Gennagyij Geraszimov el­mondta. hogy a CNN szenzá- cióhajhász és felelőtlen hire nemcsak a Moszkvában dolgo­zó újságírók, hanem külföldi politikusok körében is nagy iz­galmat keltett. Utalt arra, hogy főtitkári tisztségéről való eset­leges lemondását maga Gorba­csov személyesen is cáfolta, amikor újságírókkal találkozott a brazil elnökkel folytatott szerdai megbeszélése előtt. A szóvivő arra a kérdésre, hogy vajon a politikai bizott­ságban felvetődött-e a főtitká­ri és államfői tisztségek szét­választásának kérdése, kifej­tette: jelenleg a következő, nagy jelentőségű KB-ülés elő­készületei folynak, s ennek ke­retében az SZKP platformjá­nak megvitatása is végső sza­kaszába érkezett. A magyar Külügyminisztérium szerdán délelőtt megkapta a román kormány hivatalos értesítését arról, hogy hozzájárul a kolozsvári- magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. 0 Aláírásgyűjtést kezdeményeznek a Sajtószervezet és a megyei MŰOSZ-esoportok titkárai a jelenleg MSZP-tulajdonban lévő megyei lapok státusának megváltoztatására. Népi kezdemé­nyezéssel kívánják elérni, hogy a több mint 1,2 millió pél­dányban megjelenő megyei lapokat az Országgyűlés nyilvánít­sa nemzeti médiákká. 0 A BM Határőrség tanácskozásán Székely János vezérőrnagy, országos parancsnok elmondta: tavaly — az előző évhez képest 50 százalékkal több — 92 mil­lió utas, valamint 33 ezer illegális határátlépő érkezett az or­szágba. 0 A Független Kisgazdapárt 1990, február 10-én 10 órától békés demonstrációt szervez a Hősök térén a fold és az ország egyéb javainak kiárusítása, a haíalomátmentési kísér­letek és a szabad véleménynyilvánítás korlátozása miatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom