Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

Becsöngettek, oktatásügy! Sztrájk helyett várnak még Budakeszin Budakeszin intőt kapott az oktatásügy. Glatz Ferenc anyuká­ját ugyan még nem hívatták be, de a dolog így is elég komoly. Mert ha márciusig nem rendezik megnyugtatóan a pedagógusok fizetését, könnyen előfordulhat, hogy sztrájkba lépnek a helyi általános iskola tanárai. Ígéretekből tudniillik meglehetősen ne­héz vásárolni manapság, márpedig egyebet nemigen kaptak eddig csemetéink okítói. Csak nyilatkozik, hiteget, ámít felelőt­lenül mindenki, mondja Mandola Anna igazgatónő. Azt azért siet hozzátenni, csupán ötletként vetődött fel bennük a sztrájk gondolata. Az egyik munkaértekezleten jegyezték meg a kollé­gák: miért ne próbálnánk meg mi is. Nincs azonban még se terv, se pontosabb elképzelés erről. ennyiről beszéltek? Mondom, igen, ezt hallottam. PÉNZ PEDIG NINCS — Hát akkor azt fizesse ki a megyei tanács — kontráz rám. — Mert a községnek ennyi pénze nincs. Még azt a sokat emlegetett húszszázalékos bér­emelést is alig tudjuk kigazdál­kodni. Az iskolaépületek állaga rossz, az építőipari árak egyre nőnek, nagy az infláció, úgy­hogy lassan már a meszelésre sem telik. Minden további fi­zetésnövelés a karbantartási költségei rovására menne. Közbevág Majomé, a vb-tit- kár, hogy nem érti ezt a dol­got. Egyáltalán: hogyan vehet komolyan az igazgatónő egy te­lefonbeszélgetést? Szinte ver­senyt csóválják a fejüket, a ta­nácselnök meg ő. Farkas Gyu­la megjegyzi, a pedagógusok bérét már eddig is a technikai személyzet rovására fejlesztet­ték. Az általános iskola állo­mányába viszont pillanatnyilag jó, ha három takarítónő tarto­zik. Akkor mi legyen? Aztán itt vannak az orvosok. Nekik, mint egészségügyi dolgozóknak 16 százalékkal kellene a fizeté­süket megemelni. Am ha a pe­dagógusoknak c&gk az; eredeti,-, leg elgondolt 20 százalékot ad­ják meg, már nem futja erre. Most kezdjenek sztrájkolni a rerÍdétőbén is?' A ‘kérdés köf- tőibb már nem lehetne. Bőszen Ülünk az igazgatói szobában, italán épp ott, ah 1 az ominó­zus szavak elhangzottak. Előt­tem leltári kimutatás hever, egy darab Tesla lemezjátszó, hangfalak, Minivizor televízió «— ilyenek állnak a papíron. Nem túl gazdag iskola, állapí­tom meg szinte csak magam­ban. Nem bizony. Az igazgató­nő hangja nyugodt, de érezni, néha erővel fegyelmezi magát. Hisz aligha lehet indulatok nélkül fogalmaznia egy peda­gógusnak az oktatás helyzeté­ről. rAZ EGÉSZET AKARJUK! — Egy .;ezdő tanár nálunk hat és fél ezer forintot keres havonta. Természetesen bruttó. Hát magyarázza el nekem va­laki, hogyan lehet ebből meg­élni. Hosszú hónapok óta be­szélnek a legkülönbözőbb ille­tékesek arról a négymilliárd forintról, amit az egészségügy és az oktatásügy bérfejlesztésé­re szánnak. Mi viszont mind a mai napig nem láttunk ebből egy vasat sem. Feláll, hófehér köpenye su­hog, amint elém teszi az újsá­got. Tessék, a Pest Megyei Hír­lapban most végre megjelent, hogy emelik a tanárok fizeté- tét. A sok mendemonda után ez az első konkrétum... Illetve van itt még valami, folytatja, egy körlevél a megyei tanács közgazdasági osztályáról. Gon­dosan félbehajtott lapot simít ki, látom, a szöveget az eredeti példányról fénymásolták. Szó­ról szóra azt írják benne, hogy a tanácsi költségvetésekből az oktatási és egészségügyi ága­zatban 16 százalékos bérfejlesz­tést kell biztosítani úgy, hogy ebből a pedagógusok bére 20 százalékkal emelkedjen. Majd lejjebb: „további központi bér­politikai intézkedés várható az egészségügyi és az oktatási ágazatban is, melyek mértéké­ről, támogatási előirányzatáról a későbbiekben adnak tájékoz­tatást." Hát ez az, pillant fel Mandola Anna. Ki tudja, mennyi lesz a végén ebből? Ű persze rögtön betelefonált a megyére, és ott azt mondták, hogy 30 százalékot kapnak a tanárok. Na, ez így is hangzott el a munkaértekezleten, amikor kihirdették a körlevelet. — Tulajdonképpen csak az utasításra várunk. A kartonok elkészültek az átsoroláshoz, rajtuk a fejléc, a régi bér, az újat kell csupán beírni. És ne­künk most már ne adjanak húsz százalékot. Az egészet akarjuk. A harmincat. Márci­usig várunk, aztán nem tudom mi történik. Talán tényleg sztrájkolunk. Szóltam én a ta­nácson is, nagyon feszült a hangulat, baj lesz a bérekkel. De van itt még egy probléma az emeléssel. A januári és feb­ruári pluszfizetéseket ugyanis visszamenőleg kapnánk meg. Márpedig hogyan vásároljon valaki a piacon visszamenőleg? Kezében megzörren a papír, és csak nézi, nézi a mondato­kat, mintha ki lehetne onnan olvasni a jövőt. Ismét újabb ígéretek. Olyan ez, kezdi, de el­akad ... Olyan nesze semmi, fogd meg jól. Hát erről a körlevélről Far­kas Gyulának is megvan a ma­ga véleménye. A Budakeszi Tanács elnöke vagy háromszor jegyzi meg rövid öt perc alatt, fogalma sincs, miként lehetett ilyet leírni. Ezek után nem csoda, ha nyugtalanok a taná­rok. Amikor pedig a beígért 30 százalékot említem meg, egy­szerűen nem akar hinni a fü­lének. Harminc százalék? — kérdez vissza rögtön. Biztosan hallgatunk, valósággal tapint­ható a csend. Enyhe túlzással szinte még azt is érezni, hogy romlik a forint a zsebünkben. No és persze a pedagógusoké­ban. Ügy látszik, ma mindenkinek különbejáratú véleménye van valamiről. Tóka Zoltánnak pél­dául a sztrájkról. Mi lenne, mondja mindjárt a megyei ta­nács közgazdasági osztályának munkatársa, ha az egész ország beszüntetné a munkát. Persze máskülönben megérti a tanáro­kat, hisz fél éve hitegetik őket. Amit nem ért, az az, hogy mi a gond Budakeszin. — Éppen a napokban kaptuk meg a körlevélben is említett pótelőirányzat megyénkre eső részét. Ügy tűnik, a pénz ele­gendő lesz a pedagógusok 30 százalékos béremelésére. Nem állíthatja senki, hogy alapta­lanul ígérgettünk. Mellesleg a 20 százalékos fizetésnövekedést a községek pénzügyi kereteinek fedeznie kellene. Nem tudok másra gondolni, csak az adat­szolgáltatás hibáira. így aztán előfordulhatott, hogy valahol kevésnek bizonyult ez az ösz- sze,g. Pedig mi külön felkértük a tanácsokat, közöljék az isko­lai állományba nem tartozó személyzet fizetését is. Függet­lenül ettől újraszámoljuk az összes átsorolást, és mindenki­nek a 30 százalékos emelésnek megfelelően egészítjük ki a bérét .VAGY MÉGIS? Azt hiszem, itt kell megell­nünk, ebbe az utolsó ígéretbe kapaszkodva. Persze hallottunk mi már épp elég ígéretet. Tó­ka Zoltán viszont azt mondja, a márciusi béreken látni lehet majd a változást. Hát, figyelni fognak Budakeszin is. Am az emberben motoszkál azért még néhány kérdés. Mind­járt elsőként, hogy miért nem tehetett a megérkezett pótelő­irányzatról értesíteni a helyi tanácsokat? Aztán miért keli a pe­dagógusoknak kósza hírekből, elejtett szavakból, kapkodó nyi­latkozatokból értesülniük arról, mi a helyzet a béremeléssel? fcs végül: egyáltalán mi szükség volt az ámításoknak e fél éve tar­tó láncolatára? Bár erre valószínűleg végképp nincs magyará­zat. Falusy Zsigmond A díszvendég: Tőkés László Tőkés László temesvári lel­kész lesz a díszvendége a magyar—román kulturális gá­laestnek, amelyet február 3-án rendeznek a Buda­pest Sportcsarnokban. A műsorban fellépő népszerű magyar és román művészek az est teljes bevételét a for­radalom eseményeit közvetí­tett Szabad Román Televízió­nak ajánlják fel. Ábrahám Dezső, a gálaest magyar szervezője a rendez­vény hátteréről elmondta, hogy a napokban Bukarestben felkeresték Andrei Plesu ro­mán kulturális minisztert: szervezzenek közös kulturális estet a magyar fővárosban. A román miniszter megbízásából az est előkészítésére csütörtö­kön már Budapestre is érke­zett Alexán Visairon színházi főrendező és Dán Jitenau díszlettervező. Alexán Visarion.azt mond­ta: az a tény, hogy Budapest ad otthont a kulturális estnek, bizonyítja a két nép barátsá­gát, még ha Ceausescu politi­kai tevékenysége lerombolta is a népeink közötti kulturá­lis és emberi kapcsolatokat. A nemzetközi estre egyéb­ként ötven művészt várnak Romániából. A komoly hang­vételű, Feltámadás című elő­adásban a december 22-én kitört forradalom hőseinek kívánnak emléket állítani. A műsorból 80 percet a Magyar Televízió este 8 órától élő adásban közvetít; több kül­földi televízió-állomás pedig felvételről később sugározza. A gálaest fővédnöke a Ma­gyar Televízió Panoráma fő­szerkesztősége, a védnökséget pedig a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége vállal­ta. Az előkészület költségeit a Hungamer Magyar—Amerikai Kereskedelmi és Szolgáltató Export-Import Kft. állja, a Vidám Színpad műszaki gár­dája pedig díjtalanul vállalta az esten való közreműködést. Napjainkig több magyar vál­lalat és intézmény ajánlott fel támogatást a Szabad Ro­mán Televíziónak. Ugyancsak szerveztek gyűjtést a román tévé javára az Egyesült Álla­mokban: az eddig befolyt ösz- szeget a gyűjtők képviselői az esten adják át A belépőjegyeket egysége­sen 100 forintért, január 18-tól a Budapest Sportcsarnok pénztárában, valamint a szín­házak központi jegyirodájá­ban és a Hungamer Kft. Al­kotás utca 11. szám alatti iro­dájában árusítják. Az adomá­nyoknak a Sportcsarnok bejá­ratainál külön gyűjtőládákat helyeznek el. Ifjúsági Díj március 15-én 1990. JANUÁR 15., HÉTFŐ A Minisztertanács felhatal­mazása alapján a művelődési miniszter Ifjúsági Díjat ado­mányoz március 15-e alkalmá­ból azoknak a magyar állam­polgároknak, közösségeknek, akik kiemelkedő szerepet vál­lalnak a gyermekek és fiatalok nevelésében. Segítik társadal­mi beilleszkedésüket, tisztes életpályára juttatásukat, részt vállalnak gondjaik enyhítésé­ben, továbbá munkájukkal hoz­zájárulnak, kiemelkedő példát szolgáltatnak a gyermekek és fiatalok egészséges életvitelé­hez, személyiségük gazdagítá­sához. A miniszter felkéri a gyer­mekek és a fiatalok -közössége­it, szervezeteiket és fórumai­kat, valamint az értük és érde­kükben működő társadalmi és érdekképviseleti/ szervezeteket, intézmények munkaközössége­it, hogy tegyenek javaslatot az 1990-ben adományozható kol­lektív vagy egyéni Ifjúsági Díjra. Kérik, a javaslatokat 1990. február 10-ig a megyei, fővárosi tanácsok ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakigaz­gatási szerveihez, vagy az ifjú­ságpolitikai kormánybiztos tit­kárságára (1054 Bp., Rosenberg házaspár u. 1.) juttassák el. A javaslatokat a döntést megelőzően megyénként és or­szágosan kuratóriumok rangso­rolják. Három tárlat — egy helyen Barcsay Jenőre emlékeztek Barcsay Jenőre, a művészre, a Magyar Képzőművészeti Fő­iskola egykori tanárára emlé­keztek — születésének 90. év­fordulója alkalmából — vasár­nap a főiskolán. Barcsay iskolája címmel ki­állítás nyílt az intézményben az elmúlt 15 évben végzett leg­tehetségesebb hallgatók alko­tásaiból. A klasszikus rajztech­nikával készült művek a hagyo- mánymegőrzésröl, a rajzi kon­Miniszteri biztost neveztek ki Az orosz szakosok átképzése A Művelődési Minisztérium áttekintette az orosz nyelv­szakos tanárok átképzésének eddigi -tapasztalatait. Megálla­pította. -hogy az orosztanárok a vártnál sokkal nagyobb szám­ban jelentkeztek a különböző átképző oktatásra, mivel az át­képzéssel kapcsolatos admi­nisztratív teendők ellátásában, a munka közbeni problémák feltárásában fennakadások mutatkoztak, miniszteri biz­tost nevezett ki az átképzés országos koordinálására. Fel­hatalmazta őt egyben, hogy foglalkozzék az orosz nyelv és irodalom szakos egyetemi és főiskolai hallgatók átirányítá­si igényeivel is. A minisztérium ezzel kap­csolatban felhívást tett köz­zé. Ebben rögzítik, hogy előze­tes jelentkezését várják azok­Rézből kalapált könyvek Angel Kosztov kovácsmester rézből kalapált könyvei, ame­lyek gazdájuk gondolatait őrzik ilyen rendhagyó módon. Hat könyvet a gabrovói Humor- és Szatiramúzeumban állítottak ki, néhánnyal pedig a Guinness-féle Rekordok könyvébe je­lentkezett a mester nak az orosz nyelv és iroda­lom szakos, vagy orosz nyelv­ből szakkollégiumi oklevéllel rendelkező, a köz- vagy felső- oktatásban dolgozó pedagógu­soknak. akik az általuk vá­lasztott nyugati nyelvből már legalább középfokú állami nyelvvizsgával rendelkeznek. Az átképzés speciális tan­terv szerint, esti-levelező for­mában, főiskolai, illetve egye­temi szinten történik. A je­lentkezőktől az alábbi adato­kat kérik: név, állandó lak­hely, munkahely, a választott idegen nyelv, annak a felső- oktatási intézménynek (tudo­mányegyetem, tanárképző fő­iskola) a megjelölése, amely­ben tanulmányokat szeretne folytatni. A jelentkezéshez csatolni kell az orosz nyelvszakos tanári (orosz nyelvi szakkoUé- giumi tanítói) oklevél fény­másolatát, a választott idegen nyelvből szerzett állami nyelv­vizsga-bizonyítvány másola­tát. valamint a pályázó mun­káltatójának támogató nyilat­kozatát. A jelentkezéseket 1990. január 31-éig postán kell beküldeni a Művelődési Mi­nisztérium Felsőoktatási és Kutatási Főosztályára. (1884 Budapest, Szalay u. 10—14.) A jelentkezőket a felsőokta­tási intézmények képzési ka­pacitásának függvényében fo­kozatosan tudják beiskolázni. További információkat dr. Gyenizse Pál miniszteri biz­tostól kérhetnek a jelentkezők a minisztérium 153-0600 köz­ponti telefonszámán. Patay László Barcsay-portréja ve tció folytatásáról tanúskod­nak. A tárlathoz két kamarakiállí­tás kapcsolódik. Az egyiken Barcsay 33 műve kínál a’kai­mat arra, hogy a látogató be­pillanthasson a tárgyak, a tér és az emberi test szerkezeti problémáit kutató mester vilá­gába. A másik kamarakiállítá­son a főiskola anatómia tanszé­kének jelenlegi adjunktusa, Kiss Tibor festőművész mutat­kozik be ceruzarajzaival. A megnyitón Barcsay Erzsé­bet, a művész húga első ízben adta át az általa tavaly nyáron létrehozott alapítvány díjait az iskola kiemelkedő képességű hallgatói közül Bokor György­nek, Kassai Ferencnek és Ján- váry Zoltánnak. Barcsay-em- lékérmet kaptak: König Fri­gyes. Tari Gábor, Szunyoghi András, mindhárman a fiatal festőnemzedék képviselői. Az ünnepséget követően Bar­csay Jenő sírjánál, a Mező Im­re úti sírkertben koszorút he­lyezett el a Művelődési Mi­nisztérium, a Művészeti Alap, a Magyar Képző- és Iparmű­vész Szövetség, a Művészeti Szakszervezetek, a Magyar Képzőművészeti Főiskola, a Szentendrei Barcsay Művészeti Társaság, valamint a Szolnoki Művésatelep képviselője. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom