Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

2 1990. JANUÁR 13., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Növekvő belső feszültségek A peresztrojka további menete forog kockán a litván ügyben Eles vita Modrow miniszterelnök és koalíciós partnerei között Salvadorban a gerillák tárgyalásokat ajánlanak a kormánynak Általános PILLANATKÉP ságában, sőt szélsőséges ele­mek azzal gyanúsítják, hogy csupán időnyerésre törekszik. WASHINGTONI AGGODALMAK Az Egyesült Államok kor­mányzatai a hidegháború éveiben erőteljesen támogat­ták a három balti állam akko­ri szakadár elemeinek tevé­kenységét és nem ismerték el hivatalosan a -Szovjetunió­hoz tartozásukat, sőt külföldi emigráns „kormányaik” tag­jai is nemegyszer ellátogathat­tak a Fehér Házba. A litvániai helyzet kiéleződése most lát­hatólag bizonyos aggodalmat kelt washingtoni körökben. Bár amerikai részről az embe­ri jogok alapján helyeselték a balti államokban kibontako­zó mozgalmakat, s ezek veze­tői szíves fogadtatásra talál­tak az Egyesült Államokban, o jelenlegi teljes elszakadási törekvésekkel pillanatnyilag nem értenek teljesen egyet. Hírmagyarázók szerint Bush elnök a máltai csúcstalálko-. zón meggyőződött, hogy az Egyesült Államok biztonsági érdekeinek az a legkedve­zőbb, ha a szovjet átalakítás, amelyet Gorbacsov útjára in­dított, sikeres lesz. He tehát a litvániai szakítópróba hátrál­tatja, visszaveti vagy ku­darcba fullaszt] a a peresztroj­kát, ez Washington számára — amely horribilis költségve­tési hiányának csökk-etésén fáradozik — azt jelenti, hogy ismét fokoznia kell a fegyver­kezési versenyt, s a deficit csillagászati 'mágasságokbh emelkedik. Ezért a helyzet is­merői számára egyáltalán nem hatott meglepetésként az az amerikai szóvivői megnyilat­kozás. amely óvatos formában nagyobb mérsékletre intette a Litvánia függetlenségéért küz­dő erőket. A szóvivő azt taná­csolta, hogy egyelőre maradja­nak a szovjet államszövetség keretein belül, s abban vívja­nak ki minél nagyobb gazda­sági és politikai önállóságot maguknak. VIHAROS PARLAMENTI ÜLÉS______ Az NDK-ban a héten újra feszültté vált a belpolitikai helyzet, s úgy tűnt, hogy Mod- row koalíciós kormánya ösz- szeomlik. Miközben ugyanis gyors ütemben végrehajtják a hírhedt Nemzetbiztonsági Hi­vatal (a Stasi) feloszlatását, a Liberális Demokrata Párt, amely tagja a koalíciónak, po­litikai bombát robbantott. Lap­jában, a Der Morgenben az­zal ,a szenzációval szolgált, hogy Modrow átmenti a hír­hedt Stasit egy'-új, most alapí­tott intézménybe, az Alkot­mányvédő Hivatalba. A Német Szocialista Egy­ségűért—Demokratikus Szo­cialista Párt (NSZEP—DSZP) néven működő megreformált volt állampárthoz tartozó mi­niszterelnök nem tagadta koa­líciós kollégái előtt, hogy az Allkotmányvédő Hivatalnak nemzetbiztonsági feladatokat is szán. Arra hivatkozott, hogy a kibontakozó demokratizálási folyamatot szélsőjobboldali 1 erők saját színrelépésükre ; használták fel, s ezért nem le­■ hét teljesen nélkülözni az új­■ fasizmus elleni küzdelemben állambiztonsági erőket. A kor­; mányban levő más pártok egyes miniszterei lemondtak : vagy a kabinetből való kiválá­sukat helyezték kilátásba, ha [ más formában helyreáHítják a . hírhedt Stasit. Ügy tűnt, hogy minden tel- ; jesen összezavarodik, mivel az ellenzéki pártok közben azzal . fenyegetőztek, hogy felrúgják . a kerékasztal-tárgyalásokat. Ebben a kaotikus helyzetben Modrow azt szivárogtatta ki, hogy ha az NSZEP—DSZF . magára marad a koalícióban, s partnerei elhagyják, nép­szavazásra teszi fel a kérdést, hogy ezek után ö miniszterel­nök maradhat-e. A népi ka­mara ülésén azonban nem hangzott el ez a kormánynyilat­kozatban. Ehelyett a minisz­terelnök nagyvonalú ajánlatot tett a nemzeti kerékasztalnál helyet foglaló ellenzéki cso­portoknak: kapcsolódjanak be személyek delegálásával a kor­mány munkájába. A kor­mányfő egyébként figyelmez­tetett az összefogás fontossá­gára, mivel a gazdaság sú­lyos helyzetbe került. Ami a Nemzetbiztonsági Hivatal utód­intézményét illeti, Modrow kompromisszumot fogadott el: a választásokig elhalasztják létrehozását. Miközben a vita tartott, a parlament előtt tüntető tömeg gyűlt össze. Jelszavas táblái­kon „a kommunista párt ural­mának megszüntetését” és esélyegyenlőséget sürgettek a demokratikus ellenzék részé­re a május 6-d választásokon. Követeléseik között szerepelt a német egység is. CRISTIANI BEISMERÉSE A múlt év decemberében San Salvador egyes részeit el­foglalták a gerillák egy vak­merő váratlan akcióval, az im­már tíz éve tartó polgárhábo­rú legnagyobb hadművelete során. Napokon áh dúlt a harc a fővárosban. Kétezer halott­ja volt ennek az egyetlen csa­tánakAz .áldozatok . .között volt a katolikus egyetem öt jezsuita paptanára is. Cris- tiani elnök kormánya a geril­lákat vádolta a gyilkossággal. Azok viszont a kormánycsapa­tokat kárhoztatták, hiszen a jezsuita papok többször fel­léptek a katonák terrorcselek­ményei ellen. Nemzetközi szervezetek nyomására Cris- tiani elnök vizsgálatot rendelt el, s ennek során kiderült, hogy kormánycsapatok követ­ték el a gyilkosságokat. Az el­nök televíziós nyilatkozatban ismerte el ezt, s a tettesek megbüntetését ígérte. Egyúttal felszólította a gerillákat a hadműveletek megszüntetésé­re. Mintegy válaszként erre a gerillák tárgyalásokat javasol­tak Cristianinak újabb tűzszü­netről, amelyet a békére vo­natkozó tárgyalások követné­nek. Az elnök eddig azt köve­telte, hogy bármiféle alkudo­zást előzzön meg a felkelők fegyverletétele, s ezt pedig a gerillák elutasították. Újdon­ság most a tárgyalási javaslat­ban, hogy az ENSZ főtitkára is részt venne közvetítőként azokban. Árkus István Követelik a leszámolást o tömeggyilkosokkal Tüntetés Temesváron és Bukarestben „Kész vagyok a párbeszéd­re” — jelentette ki egy harc­kocsi tetejéről péntek este Ion Iliescu. A román Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak (NMFT) elnökét az a tüntető tömeg követelte a Victoria térre, amely a nem­zeti gyásznapot felhasználva többezres felvonulást szer­vezett. A tüntetés alapvető oka az volt, hogy napok óta, főként a diákság köreiben nyugtalanságot keltett az NMFT sokak szerint elnéző politikai magatartása. Azt ki­fogásoljál^, hogy a régi struk­túrák beindításával sok régi kommunista vezető maradt a helyén, az országban nem hajtottak végre radikális sze­mélyi tisztogatást. A nemzeti gyásznapon a mártírvárossá nyilvánított Bu­karest központjában, a főbb te­reken és harci színhelyeken kezdődtek , a csoportosulások. Ezek a csoportok a délutáni órákban hatalmas tömeggé szerveződtek. A tüntetők menet közben „Le a kommunisták­kal!” „Soha többé kommuniz­must!" jelszavakat kiáltva vo­nultak a Victoria térre. Ezen a téren van a román külügymi­nisztérium épülete, amely most kormányközponttá lépett elő : itt székel az NMFT. Az épület előtt harckocsik vannak. Ide vonult a tömeg és megkezdte a spontán szervezett népgyűlést. Szónokok mentek fel az egyik tank tetejére és előkerült a mikrofon és a hangszóró, s a névtelen forradalmárok sorol­ták követeléseiket: a kommu­nisták eltávolítását, a.Securita- te tagjainak megbüntetését, a halálbüntetés visszaállítását — ez utóbbival kapcsolatban nép­szavazást sürgettek. Iliescu igyekezett lecsende­síteni a tüntetőket, mondván, hogy az új vezetés megkezdte tárgyalásait a rriár megalakult politikai pártok képviselőivel. ,.Nyitottak leszünk mindenfé­le dialógus előtt" hangoz­tatta, majd szólt arról, hogy a politikai pluralizmus és a sza­bad választások mellett száll­nak síkra. Dumitru Mazilu többször szólt a tüntetőkhöz, és őt, aki Ceausescu börtönéből szaba­dult, többször is megéljenez­ték. A tömeg rokonszenvét Bolgár kompromisszum A bulgáriai nemzetiségi kér­déssel foglalkozó „Társadal­mi Tanács” az előterjesztett nyilatkozatot egyhangúlag el­fogadva pénteken délután be­fejezte munkáját. A nyilatko­zat tartalmáról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy elis­meri valamennyi bolgár ál­lampolgár jogát a saját név­re, vallásra és nyelvre, mi­közben egynek és oszthatat­lannak mondja ki Bulgáriát. A tanácskozás részvevői — törökök és bolgár nacionalis­ták, a kormány és a lojális szervezetek, illetve az ellen­zék, továbbá az ortodox és a muzulmán papság képviselői — közül senki sem emelt ki­fogást a nyilatkozattervezet ellen. Az okmányt hétfőn a parlament ülésszaka elé ter­jesztik. Csütörtök óta a Vilniusból érkező hírekre figyelnek a vi­lág sok fővárosában. Mi­hail Gorbacsov Litvániában megkezdődött, háromnaposra tervezett látogatásának kime­netele ugyanis alapjaiban ha­tározhatja meg a peresztrojka további alakulását. Az, hogy a reformfolyamatok és az ez­zel összefüggő új gondolkodás- mód érvényesül-e ezután vagy visszarendeződés kezdődik meg a régi bürokratikus be­idegződések, a konzervativiz­mus felülkerekedésével, je­lentős mértékben a szovjet ál- lamfő-pártfőtitkár vilniusi tárgyalásainak eredményessé­gétől vagy kudarcától is függ­het. Ezt maga Gorbacsov mondta, amikor a Lenin-szo- bor megkoszorúzása után kö­tetlen beszélgetésbe bocsátko­zott a köréje sereglett egysze­rű vilniusiakkal. A vita december közepén éleződött ki Vilnius és Moszk­va között, amikor a Litván Kommunista Párt kongressszu- sa kimondta önállóságát és az SZKP vezetőinek különbö­ző elítélő megnyilatkozása után a KB azzal bízta meg Mi­hail Gorbacsovot, hogy utaz­zon a helyszínre, s igyekez­zen „ésszerűbb álláspontra bírni” a litván kommunistá­kat. Moszkvában ugyanis attól tartottak, hogy a vilniusi dön­tés nemcsak a balti köztársa­ságok elszakadása felé vezet, hanem a Szovjetunió más nemzetiségi területein, ahol je­lenleg nacionalista zavargások zajlanak, erősödnek a kivá­lási törekvések, s ez a Szovjet­unió egészének fokozatos fel­bomlásához vezethet. A kon­zervatív elemek az eddig tör­ténteket a peresztrojka elindí­tásával és kibontakoztatásával próbálják inodokolni és az át­alakítási folyamat lassítását, illetve visszafordítását sürge­tik a centralizált „kemény kézzel fellépő központi hata­lom felé”. Gorbacsov erre fi­gyelmeztette a vilniusiakat, amikor a legvégsőkig el akar­nak menni a függetlenedés út­ján. A litvánok egyelőre kevés megértést tanúsítanak. Mint „szomszédos külföldi ország” vezetőjét üdvözölték Gorbacso­vot és kevés hajlandóságot mutatnak a kompromisszum­ra. A vezetők határozottsá­gát egy kétszázezres vilniusi tüntetéssel támogatták meg. Gorbacsov figyelmeztette őket, hogy nem hétszer, hanem ezerszer gondolják meg, hogy milyen következményei lehet­nek, ha el akarnak szakadni a Szovjetuniótól. Az államszö­vetségen belül maradva rend­kívüli mozgásteret kaphatnak mind gazdasági, mind politi­kai területen, ahogyan az át­alakítás még szélesebben ki­bontakozik. A balti államok esetleges kiválása nem enged­hető meg a Szovjetunió biz­tonsági érdekeiből sem, hiszen mindenki, aki a térképre te­kint, azonnal láthatja e vi­dék rendkívüli stratégiai je­lentőségét — érvelt Gorbacsov. A szovjet államfő-párfőtitkár ruglmasságról is bizonyosságot tett, amennyiben olyan új tí­pusú államszövetség kidolgo­zását vázolta fel, amely a mai rendszer gyökeres átalakítását jelentené. Közölte, hogy a legfelsőbb tanács elé terjesztik azt az új törvény javaslatot is, amely pontosan szabályozza, hogy mikor, milyen körülmé­nyek között és mi módon él­het egy-egy köztársaság népe kiválási jogával, mivel jelen­leg erre csak utalás van az al­kotmányban. A látogatás má­sodik napján azonban még úgy tűnik, hogy a litván ve­zetés egyelőre nem bízik a Gorbacsov-javaslat hatékony­Példa nélküli vállalkozás Sikeresen beemelték a műholdat Az amerikai Kolumbia űr­repülőgép személyzete pénte­ken sikeresen befogott egy hat éve az űrben keringő műhol­dat. Az 1%84-ben, egy másik űr­repülőgéppel feljuttatott, 11 tonna súlyú mesterséges hol­don elhelyezett műszerek, be­rendezések azt mérték, hogy a világűr hosszabb idő alatt milyen hatással van az anya­gokra. A műholdon különböző kísérleteket is végeztek, i jö­vendő állandó űrállomások működtetésének, tartós űr­utazásoknak az előkészítésé­re. Amennyiben a műholdat nem sikerült volna „elfogni”, márciusban lezuhant és meg­semmisült volna — együtt az összes kísérleti eredménnyel. A méreteiben példa nélkül álló vállalkozásnál a Kolum­biából kibocsátott vonórudat csatlakoztatták a műholdhoz, majd azt beforgatták az űr­hajó csomagterébe. A Kolumbia értékes terhé­vel a tervek szerint jövő pén­teken száll le. Az űrhajó már pályára állított egy haditen­gerészeti hírközlési műholdat. mindenekelőtt azzal nyerte meg, hogy bátran kimondta a tüntetők követelését: „Le a kommunizmussal, halálért ha­lált, nyilvános tárgyalásokon ítélik el a terroristákat, a per­ről a televízió egyenes adás­ban tudósít." Temesváron is megmozdult a fiatalság és az üzemi mun­kásság. A tüntetők itt is kö­vetelték a kommunisták el­távolítását: „Le a kommunis­tákkal!” — skandálta a tömeg. Este hét órára annyira fel­forrósodott a légkör, hogy a tüntetőkkel közölték: lemon­dott a Nemzeti Megmentési Front Ternes Megyei Tanácsa. Felkérték az üzemi tanácsok tagjait, gyűljenek össze a me­gyei tanács épületében és még az éjszaka alakítsák újra személyi összetételében az NMF megyei szervét. Terpes- váron azt követeli a tömeg, hogy szigorúan büntessék meg a városbeli vérengzések fele­lőseit. a letartóztatásban lévő­ket nyilvános tárgyaláson ítél­jék el. Törvényen kívül helyezte a Román Kommunista Pártot pénteken a Romániai Nem­zeti Megmentés Frontjának Tanácsa. A rendeletet Ion Iliescu, a front vezetője, az ország ideiglenes elnöke je­lentette be este a bukaresti televízióban. Élő adásban közvetített be­szédében Iliescu közölte azt is, hogy január 28-án Ro­mániában népszavazást tarta­nak arról, hogy visszaállít­sák-e az országban a január elején eltörölt halálbüntetést. A Magyar Köztársaságot Hebel Béke-díjra A Nobel Béke-díj odaítélését javasolja a Magyar Köztársa- ságnajc Hubertus Schmid NSZK-beli nagyvállalkozó, aki indítványát levélben fogalmaz­ta meg a magas szintű elis­merés adományozásában ille­tékes Nobel-díj-bizottság szá­mára. A levélben — amelynek egy-egy példányát szerzője el. küldte többek között Svédor­szág és Norvégia királyának, az NSZK államfőjének és a magyar miniszterelnöknek is — az az indoklás olvasható, hogy „e bátor nemzet” sokré­tű, a béke megőrzésére irá­nyuló tevékenységet fejtett ki, „a Varsói Szerződés országai katonai beavatkozásának ve­szélyével is dacolva, teljes mértékben és fenntartások nélkül hozzájárult a nyugati határok megnyitásához”. Az üzletember — aki a Schmid Investment-Immobi­lien elnevezésű, főleg iparosí­tással, termékmenedzseléssel és ökológiai fejlesztésekkel foglalkozó beruházási iroda tu­lajdonosa — emlékeztet arra, hogy 1989 decemberében tett magyarországi látogatása so. rán konstruktív megbeszélése­ket folytatott a politikai és gazdasági élet felelős szemé­lyiségeivel. Ezek a tárgyalásai — Kohl kancellár látogatásá­nak kedvező visszhangjaival együtt — megerősítették őt indítványának megalapozott voltában. A levélben a javas- lattevő méltatja Magyarország „rendkívüli bátorságát”, ne- meslélkű, emberies mgátartá- sát (például az NDK-állam- po.lg,ái;pk kiutgz^sgpak. ,çç«e- , delyezésehen és az Örmény- ország földrengés, sújtotta .te­rületein élő gyérme'kek meg­segítésében), valárniót nyitott­ságát a környezetvédelem ügye iránt. A megegyezés szerint Új miniszterek Szlovákiában Új minisztereket neveztek ki csütörtökön a szlovák kor­mányba, és ezzel a december 12-én megalakult prágai kabi- netb n végleges vezetője lett az addig betöltetlen belügyi és környezetvédelmi, egészség- és szociálisügyi tárcának, és a Né­pi Ellenőrzési Bizottságnak. Annak idején a szlovákiai politikai pártok és a „Közvéle- mé■ y az Erőszak Ellen” moz­galom képviselői abban álla­podtak meg, hogy a belügymi­nisztériumot a szövetségi kor­mányhoz hasonlóan a minisz­terelnök és két helyettese irá­nyítja. Megegyeztek abban is, hogy az egészség- és szociális­ügyi miniszteri posztot és a Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöki tisztségét a nem kommu­nista politikai pártok javaslatai alapján utólag töltik be, és a két helyre mindenekelőtt a Szabadság Párt és a Demokra­tikus Párt jelöltjeivel számol­nak. A szlovák parlament el­nöksége által most kinevezett új belügyminiszter, Vladimir Mameciar pártonkívüli, az egészség- és szociálisügyi mi­niszter, Stanislav Novak a De­mokratikus Párt, a Népi El­lenőrzési Bizottság vezetője, Silvester Minaróvic pedig a Szabadság Párt tagja. A szlovák parlament elnök­sége saját kérésére felmentet­te Pavol Kis szlovák főügyészt. Helyére Tibor Boehm párton­kívüli jogászt nevezte ki. Föhszhtták a chilei titkosrendőrséget Augusta Pinochet tábornok elnök távozó rezsimé csütörtö­kön felszámolta az ország ret­tegett titkosrendőrségét. Az Országos Tájékoztató Központ­nak nevezett titkosrendőrséget (CNI) a parlament szerepét is magára vállaló katonai junta rendeletére oszlatták fel. A junta szóvivője csütörtö­kön újságíróknak kijelentette, hogy a becslések szerint hat­ezres létszámú központ ügynö­kei visszakerülnek azokhoz a katonai egységekhez, ahonnan eredetileg toborozták őket. Eltűnt egy lány Január 8-án, Szigetújfalu, Mes­ter utca 2. szám alatti lakásáról Ráckevére távozott a 17 éves Kó- tai Erika, s azóta ismeretlen he­lyen tartózkodik. A 162 cm ma­gas, vékony testalkatú, barna ha­jú, ovális arcú kék szemű, szem­üveges leány eltűnésekor sötétkék rövid szárú csizmát, fekete nadrá­got, világos drapp dzsekit, piros kötött sálat viselt, s fekete szür­ke csíkos kézitáskája volt. Kótai Erika ismertetőjele, hogy homlo­ka és álla erősen pattanásos. Kis­mértékben szellemi fogyatékos, ezért könnyen befolyásolható. A rendőrség kéri, hogy aki fel­ismeri, hollétéről felvilágosítást tud adni, az értesítse az 1117-272 tele­fonon a Pest Megyei Rendőr-fö- kapitányság ügyeletét vagy a Rác­keve. Rendőrkapitányságot,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom