Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

1990. JANUÁR 13., PÉNTEK Csapatok a Kaukázusban Tízezer katona A szovjet belügyminiszté­rium különleges csapatainak több mint tízezer fős állomá­nya tartózkodik jelenleg a nemzetiségi zavargások sújtot­ta Kaukázusban — közölte a Szovjetszkaja Torgovlja című lap csütörtöki számában meg­jelent nyilatkozatában Jurij Satalin tábornok, e csapatok parancsnoka. Ezen belül, mint elmondta, 1800 katona Örményország­ban, 3600 Azerbajdzsánban, 4500 pedig Grúziában állomá­sozik. A közép-ázsiai Üzbe­gisztánban 2300 belügyi kato­na tartózkodik. A különleges belügyi alakulatoknak össze­sen 16 700 tagja teljesíti szol­gálatát jelenleg eredeti állo­máshelyétől távol. A tábornok által közölt ösz- 8zegzés szerint az 1988. feb­ruári szumgajti vérengzések­kel kezdődően mintegy 300 polgári személy, három bel­ügyi katona és 9 milicista vesztette életét a kaukázusi nemzetiségi összecsapásokban. A belügyi erők 562 és a mi­lícia 330 tagja sebesült meg, s mintegy 360 ezer polgári személy menekült el korábbi lakóhelyéről. Belügyminiszteri rendelet A jelenlegi szövetségi rend­szer gyökeres átalakítására, új típusú föderációra van szük­ség, nem pedig a Szovjetunió­ból váló kiválásra — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő egy vil- niusi munkásgyűlésen, miköz­ben a város központjában tnintegy 300 ezer ember köve­telte a köztársaság független­ségét. Gorbacsov érkezése után a város lakóival találkozva el­mondta: Olyan új típusú föde­rációra van szükség, amelyben az egyes tagköztársaságok — köztük Litvánia — az eddigi­nél lényegesen nagyobb poli­tikai önállósággal rendelkez­nek. Gorbacsov előbb a helyi pártvezetőket próbálta meg­győzni az elszakadás szükség­telenségéről, aztán pedig helyi értelmiségiekkel találkozott a Katedrális téren a Sajudis ál­tal rendezett megmozduláson. A résztvevők szabadságot és függetlenséget követeltek Lit­vániának. Vitautas Landber- gis, a Sajudis elnöke egyebek közt hangsúlyozta: csak a füg­getlen Litvániának van jövője. A népfront nevében felszóla­lók rámutattak: miután a le­nini dekrétummal 1920. július 12-én Litvánia függetlenné vált, és a közelmúltban ki­mondták a Molotov—Ribbent- rop-paktum érvénytelenségét, nincs jogi alapja Litvánia Szovjetunióhoz való tartozásá­nak. A megmozdulás több résztvevője követelte a szovjet csapatok Litvániából történő kivonását Is. Eközben a köz­társaság több városában is tö­megmegmozdulásokat tartot­tak, hogy így adjanak nagyobb nyomatékot elszakadási törek­véseiknek. Mind gyakrabban lehet olyan megnyilvánulások kai találkozni, amelyek Litvá niát eleve a Szovjetuniótól függetlennek tekintik. Az egyik litván képviselő Gorba- csovot „mint a szomszédos ba­ráti ország állami vezetőjét köszöntötte”. Az este folyamán a Kated­rális téren részt vevők gyer­tyát gyújtottak, és a köztársa­ság városaiban megszólaltak a harangok. Választási menetrend Irak—Irán Szovjet közvetítés A Szovjetunió — miután mind Bagdad, mind Teherán hozzájárulását adta — meg­kezdte az előkészületeket a három ország külügyminiszteri találkozójához. Az értekezlet célja, hogy átfogó módon ren­dezze a két öbölmenti állam konfliktusát, amely az egész térség viszonyaira tehertételt jelent — közölte csütörtökön Gennagyij Zsurgvljov, kairói szovjet nagykövet. Irak hivatalosan csütörtö­kön jelentette be, hogy kész szovjet területen külügymi­niszteri szintű tárgyalásokra Iránnal. A bagdadi külügymi­nisztérium szerint Irak elvi álláspontja, hogy az ENSZ BT 598-as határozatának meg­valósítása érdekében bárhol és bármikor kész Irán képviselői­vel a tárgyalásokra, lezáran­dó a két ország közti hosszú és véres háborút. Ezért fo­gadták el „a baráti, semleges Szovjetunió ajánlatát, aki szintén érdekelt a béke létre­jöttében”. Bagdad szerint a hármas találkozó nincs ellen­tétben az iraki elnök, Szad- dám Husszein által tett javas­lattal, amely közvetlen iraki- iráni tárgyalásokat irányzott elő egymás fővárosaiban az ENSZ égisze alatt. A minap közzétett tervet (amely a be­teg és megnyomorodott hadi­foglyok azonnali kicserélését, a határok és a légterek köl­csönös megnyitását szorgal­mazta a vallási zarándokok előtt) Teherán azonnal visz- szautasította azzal, hogy „ré­gi elképzelések új csomagolá­sáról van szó”. Irán a két or­szág közti határok helyreállí­tását, az iraki katonai egysé­gek ezek mögé való visszavo­nását tartja elsődlegesnek. Eduard Sevardnadze tavaly júliusi teheráni látogatásakor jelentette ki, hogy a Szov­jetunió kész aktív szerepet vállalni az öbölmenti béke helyreállításában, elősegíteni az ENSZ-főtitlkár ez irányú erőfeszítéseit, a vonatkozó biz­tonsági tanácsi határozat megvalósítását. Moszkva ki­emelkedő munkát végzett az ENSZ tűzszüneti felhívásának iraki és iráni elfogadása ér­dekében. Lenkoran Zavargások Zavargások voltak Lenko­rán azerbajdzsáni városban. A TASZSZ jelentéséből nem de­rül ki, milyen jellegű és mé­retű zavargásokról volt szó, voltak-e súlyos összecsapások, áldozatok. A szovjet hírügy­nökség csupán annyit közölt, hogy csütörtökön reggel hat órakor a Kaszpi-tenger part­ján, a köztársaság déli, az irá­ni határhoz közeli részén fek­vő városban az Azerbajdzsáni Népfront helyi képviselői kö­rülzárták a tanácsi és igazság­ügyi épületeket. A bakui kormány ezzel kap­csolatos közleményéből kitű­nik, hogy az akció nem a na- hicseváni eseményekhez kap­csolódik, hanem a Karabah- hegyvidéki problémákkal függ (Folytatás az l oldalról.) lasztási felhívását legalább egyszer ingyenesen közli. A rádió és televízió ugyanebben az időszakban a hírekben azo­nos feltételekkel, a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepelteti az or­szágos listát állító pártokat. Március 23-án a Magyar Rádió és a Magyar Televízió azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nél­kül közreadja az országos lis­tát állító pártok választási: összefoglalóit. A kampánytila­lom március 24-én nulla órá­tól tart a szavazás befejezé­séig. A szavazással kapcsolatos közvélemény-kutatási ered­ményt március 17-től nem sza­bad nyilvánosságra hozni. A szavazókörök kialakításá­val, a választók nyilvántartá­sával összefüggésben a doku­mentum rögzíti: a helyi taná­csok végrehajtó bizottságai ja­nuár 12-ig szükség szerint ki­alakítják a szavazóköröket, il­letőleg módosítják a szavazó­köri beosztást. Az Állami Né­pességnyilvántartó Hivatal el­készíti és január 16-ig meg­küldi a helyi tanácsoknak a választók nyilvántartását. E nyilvántartást január 24-e és február 3-a között közszemlére kell tenni, s ennek időpontját január 24-én közzé kell tenni. À nyilvántartásba történt fel­vételről szóló értesítést a vá­lasztópolgároknak január 24-ig meg kell küldeni. A névjegy­zékkel kapcsolatos kifogásokat február 3-ig lehet előterjeszte­ni a helyi tanács vb-titkárá- nál. A módosított nyilvántar­tást március 10-től 16-ig ismé­telten közszemlére kell tenni a helyi tanácsi hivatal helyi­ségében. Az a választópolgár, aki az állandó lakóhelyét a nyilván­tartás elkészítése után megvál­toztatja, vagy állandó lakóhe­lyétől a választás napján tá­vol van, igazolást kérhet. Az ilyen igazolást március 24-én 16 óráig lehet kiadni. A belügyminiszter végezetül arról rendelkezik, hogy az Or­szágos Választási Bizottság a szavazás előzetes eredményét március 26-án 18 óráig (a sza­vazás meghosszabbítása esetén 20 óráig) közzéteszi. A pártok és a független jelöltek április 24-ig számolnak el a költség- vetési támogatás felhasználásá­ról, a sajtóban nyilvánosságra hozzák a pénzeszközök, anya­gi támogatások mértékét és a felhasználás módját. A „géniusz" végnapján A védelmet visszautasítva Nicolae Ceausescu és felesé­ge, Elena nem volt hajlandó együttműködni a kirendelt védőkkel rögtönítélő perük so­rán. Védőik javasolták, hogy kíséreljenek meg beszámítha- tatlanságra hivatkozni, az in­dítványt azonban, mindketten elutasították, és attól kezdve szóba sem álltak a védőügy­védekkel. Ezt az egyik kiren­delt védő, Nicolai Federescu mondta el a TF—1 francia te­levíziós adónak. Az ügyvéd úgy vélte, hogy ennek ellené­re a védők legjobb tudásuk­Bofgár nemzetiségi kérdés Felhívás pol A Bulgáriában végsőkig ki­éleződött nemzetiségi kérdés megoldását kereső Társadalmi Tanács ülésének félideje után is ragaszkodik ahhoz, hogy halasszák el a török neveket visszaadó, a muzulmán val­lás és a török nyelv gyakor­lását biztosító döntések vég­rehajtását. Ezt külön nyilat­kozatban hangsúlyozta a na­cionalista szervezet szóvivője, Mincso Mincsev. A Bulgáriai Demokratikus Erők Szövetsé­gét képviselő Petko Szimeo- nov szerint viszont a nemze­tiségi kérdés megoldásának az elodázása „nyílt felhívás a polgárháborúra”. Az összes etnikumot, val­lást és politikai irányzatot képviselő tanácskozásnak pén­teken elvileg valamiféle komp­romisszummal kellene befeje­ződnie, annak azonban még a körvonalai sem látszanak. Petar Mladenov szerdán ve­zető bolgár értelmiségiekkel találkozott: a csaknem éjfélig tartó eszmecsere ugyancsak a nemzetiségi kérdésről folyt, összesen harmincegyen szó­laltak fel, és bár a véleménye­ket a különbözőség jellemezte, teljes volt az egyetértés ab­ban, hogy az emberi jogokat visszaadó, a legsúlyosabb zsiv- kovi torzításokat kiigazító de­cember végi párt- és állami döntés „bátor és előrelátó po­litikai lépés volt, amelynek távlati jelentősége az ország demokratizálása és megszilár­dítása szempontjából igen nagy”. A megújulás erőinek együttműködése kényszerítő erejű követelmény — ez volt a találkozó végkövetkeztetése. nak megfelelően és a törvé­nyek szellemében jártak el. Elmondta, a diktátor és fe­lesége az utolsó percig re­ménykedett abban, hogy a hozzájuk hű erők kiszabadít­ják őket, de legalábbis nem kerül sor a halálos ítélet vég­rehajtására. Az eljárás során minden vádat elutasítottak, tagadták a tényeket, a beter­jesztett bizonyítékokat, nem fogadták el a bíróság illeté­kességét. Nicolai Federescu jelen volt a házaspár kivégzésénél is. A francia televízióban a nyilat­kozat kapcsán elhangzott, hogy az eljárás valójában három óra hosszat tartott, vagyis hosszabb volt a tele­víziós közvetítésnél. KÉTMILLIÓ SOK EGY PÁPÁÉRT Hétmillióra taksálták XV. Gergely páuát — és a nyaku­kon maradt: így lehetne ösz- szegezni a New York-i Chris­tie’s cég sikertelen árverési ak­cióját. A XVII. századi katolikus egyházfőt a híres olasz barokk szobrász, Gian Lorenzo Bernini mintázta meg fehér márvány­ból 1621-ben, amikor XV. Ger­gelyt pápává választották. A művész, akit. a barokk szob­rászat megteremtőiének tarta­nak, akkor csupán huszonhá­rom éves volt. Az amerikai cég hétmillió dolláros kikiáltási árat állapí­tott meg a mellszoborra, az aukción részt vevők azonban „mindössze” hatmilliót lettek volna hajlandók fizetni érte. A Christie’s csökönyös maradt, hangoztatva: márpedig egy márványpápával mégsem lehet árleszállítást végrehajtani! Összehívták az Országos Érdekegysztető Tanácsot A kormány kezdeményez­te, hogy január ’17-ér‘e üljön össze az Országos Érdekegyez­tető Tanács. A SZOT által ja­vasolt témák mellett (a mi­nimális bérek megállapítása, a béremelések adómentes ré szének emelése, a szociálpoli­tikai kedvezmények nyújtása, a felszámolásra kerülő válla latok bérhitelezési problémá jának áttekintése) a szolidá ris bérmegállapodások rend­szerének kialakítását is vi tassák meg. lE&oralitsácíás bizottság alakúit Az MSZMP megyei szervezetei Az MSZMP Pest megyei pártalapszervezeteinek dele­gáltjai január 10-én megtar­tott összejövetelükön létrehoz­ták megyei, területi bizottsá­gaikat. Az MSZMP Pest me­gyei koordinációs bizottságát, amely képviseli a pártszerve­zeteket az adott területeken, az állami, államhatalmi, va­lamint más párt- és társadal­mi szervezetek előtt. Feladata az alapszervezetek munkájá­nak segítése, összehangolása is. A koordinációs bizottság elnöke dr. Sátor János (Bu­dapest), alelnökök: Balogh Sándor (Budaörs), dr. Lukács Ferencné (Vác) és Puskás Fe­renc (Pécel). Az MSZMP Pest megyei vá­lasztási bizottságának elnöke, Novak Bálint (Érd). A párt megyei szavazási bizottságá­nak elnöke pedig Magyaróvári Pál (Gödöllő). Oiplomáciai kapcsolatok Bényl József külügyminiszter-helyettes és Luis Winter, a chilei külügyminisztérium főigazgatója csütörtökön a magyar Külügyminisztériumban aláírta a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felújításáról szóló jegyzőkönyvet VALÓBAN^ NEM_ S? Hátulról megragadta a torkomat... Csend és félelem. Rettegés és kíváncsiság. Magabiztosság és gyanakvás. Mindezzel találkozom az alatt a jó tíz perc alatt, amíg megtalálom a keresett címet Csévharaszton. Ha az útvo­nalat kérdezem, azt is firtatom, mit tudnak a helybeliek a tör­téntekről? „Nagy izgalmat okozott Csévharszton és környékén egy román állampolgárságú férfi viselkedése. Azt heszélték, hogy az illető Magyarországra szökött Securitatc-iig.vnök, aki ki akar irtani egy családot. Mi történt hát tulajdonképpen Csév­haraszton? Szerdai lapunk utolsó olda- I Ián egy rövid tudósítás kezdő- ] előtt ezekkel a mondatokkal, i utána pedig a Pest Megyei j Rendőr-főkapitányság közle­ménye következett azzal a (végső következtetéssel, hogy a 133 éves Nicu Stefan Mircea j..nem terrorista szándékkal f jött Magyarországra, hanem a családját- szerette volna visz- iszakapni. Tagadja, hogy bármi köze lett volna a Securitaté- I hoz. és nincs is semmiféle adat f ellene ezzel kapcsolatban.” — Az első megszólított férfi ! a hosszú fő' utca elején rám I mordul: A A Pest Megyei Hírlaptól? No, maguk jól megírták .. De mi tudunk, amit tudunk. Elképzeli, mi volt ott, azon a környéken? Csak úgy hem­zsegtek a kemény legények . . — A szekusok? ÍP A fenét! Ai mieink. Gon­dolja. azok csak szórakozás­ból jöttek ki? Odébb két másik, a kapuban í beszélgető férfitól kérek útba­igazítást. Készségesen mutat­ják, hol forduljak le a főút- ról. mennyit menjek tovább. — Es a történtekről tudnak valamit? Megdermednek. A Hát, hallottunk felőle . . . Ezt, azt — mondja kényszere­detten a közlékenyebb. — Jó nagy kalamajka volt, az biz­tos . . . De elnézést, az a kocsi értem jött. Viszlát! Mire hátrafordulok, a má­sik férfi belülről zárja a ka­put ... A kis földúton ennyi szerencsém sincs. A szembe jövő kerékpáros öregember morog valamit a fogai között, s beietapos a pedálba... Az aprócska házikó, mintha maga is megszeppenve guggolna az újonnan épült otthonok kö­zött. Valóban védtelen, hiszen mögötte az erdő. előtte egy nagy pázsit. Oldalt a földút szintén a fák közé vezet. Csak­nem feladom a hangos kö- szöngetést a zárt kerítéskapu előtt, mikor végre odabent pi­cit megnyílik a bejárati ajtó, s egy riadt arc jelenik meg a résben. Pár megnyugtató mon­dattal, s — életemben talán másodszor — az újságíró-iga­zolványommal igyekszem bi­zonyítani jó szándékomat... 9 Jaj, kedvesként, elmondok én mindent, úgy, ahogy tör­tént, mert az igazság előbb- utóbb mindig kiderül. Csak na­gyon kérem, a nevem meg ne írja, ne vegyék szájukra az emberek. Már a hetvenedik évemet taposom, de eddig eb­ben a házban nem járt rendőr, nem jártam bíróságon, de még egy szabálysértésem sem volt — kéri sírósan az idős asszony, akinek a nyakán három nap elmúltával is — szabályos lila foltokban — kirajzolódnak a támadó fojtogató ujjának nyo­mat. A szaggatott monológból ki­rajzolódnak a történtek előz­ményei is. A román férfi anyó­sa két éve él már Magyaror­szágon, nővérszálláson lakik. Ezért nem tudta magához venni a 1989 október 30-án a zöldhatáron átszökött 26 éves Mária lányát és 6 esztendős unokáját. Ismerte viszont az idős csévharaszti asszony fiát, aki szintén egészségügyi dol­gozó, s megkérte, próbáljon a menekülteknek ideiglenes szállást keresni. A fiatalember 1 / Követelik a köztársaság függetlenségét Gorbacsov nagy önállóságot ígér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom