Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

Szemben a közakarattal Visszavonta lemondását a kákái tanácselnök! A helyi ellenzéki szerveze­tek korábbi beadványaira — melyekben követelték Kovács Lajos tanácselnök, illetve a végrehajtó bizottság lemondá­sát — ez idáig nem érkezett válasz. A napokban személye­sen felkeresték a végrehajtó bizottság tagjait, s kérték őket, mondjanak le tisztsé­gükről. Akkor élőszóban vala­mennyien beadták a dereku­kat. Január 8-án, a végrehajtó bizottság rendkívüli összejö­vetelén azonban két vb-tag visszavonta korábbi nyilatko­zatát. Tegnap pedig a Pest Megyei Tanács képviselőjének jelenlétében a tanácselnök is visszavonta az 1989. december 29-i falugyűlés nyilvánossága előtt bejelentett lemondási szándékát! Belovai József, tár­sadalmi tanácselnök-helyettes ugyancsak visszakozott attól, hogy megválik megbízatásától. A Kókai Kossuth Kör fel­kérte a Pest Megyei Hírlapot, hogy álláspontjukat hozza nyilvánosságra. A kókai pártok és szerveze­tek nyíltan meghirdetett állás­pontja, illetve az 1939. decem­ber'29-i falugyűlés határozata ellenére a Pest Megyei Ta­nács továbbra is ráerőlteti „jó emberét” a községre. Kovács Lajos tanácselnök az ellene forduló falugyűlésen bejelen­tette lemondási szándékát, il­letve azt, hogy nyugdíjba megy. Ám mióta a felettes szervek maradásra bírják, gondolkodóba esett. Magatar­tása sokakat felháborít, hiszen a végrehajtó bizottság, egy kivétellel már lemondott. Kíváncsian várjuk, hogy a Pest Megyei Tanács, vagy Kóka lakosságának akarata érvényesül ? Februáriól újabb áremelések Közlekedés, telefon, telex A Minisztertanács határoza­ta alapján 1990. február 1-jé- től változnak a személyszállí­tási díjak, valamint a táv­beszélő-szolgáltatás tarifái — erről számolt be Udvari László államtitkár, a Közlekedési-, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztériumban tartott sajtó- tájékoztatóján csütörtökön. A vasúti személyszállítás átlagosan 20 százalékkal, ezen belül a személyvonat díjai átlagosan 26 százalékkal, a gyorsvonat díjai átlagosan 16 százalékkal növekednek. A menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés 20 száza­lékkal, a helyi tömegközleke­dés pedig átlagosan 45 száza­lékkal lesz drágább. Az ár­emelkedés mértéke Budapes­ten eléri az 55-60 százalékot, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon a 43-44 százalékot, az egyéb teJ.epüléseken pedig a 27-30 százalékot. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériummal, valamint az Országos Árhiva­tallal való egyeztetés alapján a Magyar Távközlési Válla­lat február 1-jétől bizonyos távközlési díjakat módosít. E változások a szolgáltatások ár­szintjét összességében 11 szá­zalékkal növelik. Változatlan marad a lakossági távbeszélő állomások alapdíja, valamint a helyi és nemzetközi beszélge­tések díja. A belföldi, helykö­zi telefonálás esetében csak a távhívásos beszélgetések drá­gulnak, ez azt jelenti, hogy a korábbi összegért rövidebb ideig lehet majd beszélni. Az áremelés díjkörzetek szerint differenciál: kisebb távolság­ra 30 százalékkal, nagyobb­ra pedig 69 százalékkal lesz drágább a beszélgetés. A táv­hívásos beszélgetések éjszakai kedvezménye viszont — a nappali beszélgetésekhez ké­pest — az eddiginél nagyobb mértékű, közel 50 százalék lesz. Az eddigi telex-előfize­tési díj — amely egyébként 15 éve változatlan — kétsze­resére emelkedik és havonta ezer forint lesz. az édesanyja otthonába vitte őket. Q Amikor elmesélték, ho­gyan szöktek át a zöldhatá­ron, abban a hidegben — a kisgyerek mutatta a kezével — a nyakig érő vízben, hogyan dideráztak a kukoricásban, azt mondtam : ez egy igazi anya, aki nem dobta el a gyerekét, mint sokan mások, és rengeteg szenvedés árán, de hozta ma­gával! — kulcsolja össze a kezét az ősz matróna. — Azt gondoltam, a Jóisten biztos nem büntet meg azért, hogy befogadom az árvákat. Az ál­momban sem gondoltam, hogy ez majdnem az életembe ke­rül .. p ' Ráadásul az idős asszony már elég későn tudta meg, hogy a romániai magyar fia­talasszony címére egyszercsak érkezni kezdtek az odahaza maradt brutális férjétől a fe­nyegető levelek. Ezekben a visszatérő mondatok soha nem maradtak el: megöllek titeket, kiirtalak mindnyájatokat, rá­tok gyújtom a házat, ahol él­tek. Kiderült, kitűnő hírforrá­sa lehetett, mert arról is szin­te azonnal tudomást szerzett, mikor a csévharaszti fiatalem­ber és Mária élettársi kapcso­latot létesített... A történtek előtt egy héttel, mondja az idős .asszony, a fiatalok bevit­ték a fenyegető leveleket és táviratot a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányságra, az Aradi utcába, ahol ott tartották azo­kat ... • Azon a reggelen fél hét- kor arra ébredtünk, hogy vala­ki villanylámpával világít az ut­cai ablakon befelé — emléke­zik élő riadalommal a csaknem áldozattá vált asszony. — Épp ki akartam menni, mikor hir­telen valaki berúgta a bejárati ajtót. .. Jaj, én olyan hatal­mas, csúnya, fekete bozontos, villogó fogú embert még nem láttam. Belökött az előtérbe, közben ütött, vágott. „Hol Ma­ria, kicsi Mircea?” Ezt üvöl­tötte, s még egy vasat is emelt rám ... Szerencsére azzal a támadó nem tudott ütni az alacsony terasztető miatt, s akkor még — látszólag megriadva az idős asszony — „policer, policer!” kiáltásaitól, meg a közeli pos­ta égő világításától, beugrott az autójába és elrobogott... A házbeliek természetesen azonnal riasztották a Monori Rendőrkapitányságot, ahonnan nagyon gyorsan megérkezett ugyan egy kocsi, de hát addig­ra már Nicu Stefán Mirceának nyoma veszett. Egyelőre ... © A rendőrök és Misi, a kör- zetisünk megnyugtattak, hogy itt lesznek a környéken. Lát­tuk is őket egy darabig, az­után azt hittük, eltűntek. Nem tűntek el. Kocsijaik a környéken cirkáltak, voltak embereik az erdőben, jutott fegyveres a kis ház padlására is. De erről akkor még maga a sértett sem tudott. © Délután fél kettőkor kia­bálást hallunk kintről: „Mari­ka, Marika!”. De ez egy női hang volt. Kinézek az ajtón, látom, hogy egy idegen nő. Mondom, Mária nincs itt, Bu­dapestre ment. S ahogy kijjebb lépek, hát abban a pillanatban hátulról az a rettenetes ember megragadta a torkomat, de úgy, hogy azonnal éreztem, el­zsibbad a szám, kilóg a nyel­vem, s azt sem tudtam már, hogy nappal van vagy éjsza­ka . . Akkor ugrott ki a fiam, aki direkt nem ment el dolgoz­ni. Akkor annak esett neki. ö menekült volna kifelé a kapun keresztül, hogy riassza a rend­őröket, de az a mocsok való­sággal lerúgta, azután rávetette magát, s neki is olyan ponto­san elkapta a torkát, hogy el is veszítette az eszméletét — az idős asszony remeg az ide­gességtől. — Hála az égnek, hogy a Jóisten adott nekünk erőt, hármunknak — Máriá­nak, nekem, meg az idegen nőnek —, hogy lerángassuk ró­la azt a gyilkost. A fiam meg­próbált a postáig elfutni, nem bírt, kétiszer is összeesett. Az meg itt őrjöngött, mint egy ál­lat... Nagyon nagy köszönet Csak a faliórát lopták el Csütörtökre virradó éjjel betörtek a Szigetszentmiklósi Tanács épületébe, ahol az MSZP választási irodája műkö­dik. A tettesek feldúlták a párt helyiségeit és vandál pusztítást végeztek — kaptuk az értesítést tegnap déltáj­ban. Azonnal az információk nyomába eredtünk. értékű okmánybélyeget laptak el. Akkor pezsgőt is bontot­tak az anyakönyvvezető eskü­vői koccintásra szánt készle­téből, s némi politikai színe­zetet adott a dolognak, hogy a gyöngyöző italt az MSZMP el­ső titkárának íróasztalánál fo­gyasztották el... Remélhetőleg ennek a bűn­cselekménynek a tettesei »s kézre kerülnek, mint a tavalyi­ak — mondja a rendőrkapi­tány. — De elkerülhető lett volna az eset, ha megfogadja tanácsunkat az előző tanácsel­nök és riasztót szereltetnek Cél az épületben. Most az új ta­nácselnök megígérte, azonnal betörésbiztossá teszi a házat. " Ügy hiszem, leginkább a szo­ciálpszichológusok szakterüle­tébe vágna annak a vizsgálata, hogy miként lesz a közönséges betörésből politikai célzatú cselekedet. Mindenesetre a le­vegőben vibráló feszültséget A vandál betörés következmé­nyeinek kijavítása több napig is el fog tartani nagyon jól példázza a fenti eset. Móza Katalin Kifeszített ajtóval feküdt a földön a „mackó" (Kancsovszki János felvételei) Pálfy G. István helyütt Nos, a hír igaz, ám közel sem úgy, ahogy lapunkhoz ér­kezett. A városi tanács épüle­tébe valóban behatoltak isme­retlenek, szerdáról csütörtökre virradóra, valóban vandál munkát végeztek — legalábbis ami a behatolás módját illeti. Betört ablakok, javíthatatlan, bezúzott ajtók jelzik, merre jártak a házban a betörők. A tanácselnöki előszobában ke­resztbe fektették a páncélszek­rényt. Látható, hogy a lakatos jobban meg fog izzadni a javí­tással, mint a tettesek a felfe­szítésével. — Olyan szerszámmal dol­goztak a betörők, amilyennel a sörösrekeszeket húzzák — ma­gyarázza Iszák Ferenc rendőr- főhadnagy, aki hajnalban, amikor a takarítónő felfedezte a betörést, helyszínelni érke­zett. Már délben nálunk is forró volta telefon — mondja dr. Er­dőst László alezredes, a sziget- szentmiklósi rendőrkapitány­ság vezetője. — Máshová is úgy jutott el a hír, hogy feldúl­ták a Magyar Szocialista Párt a rendőröknek, mert hirtelen csak négyfelöl is iderontott négy autó, a kerítés mögül is fegyveresek kerültek elő. így menekültünk meg. Különben nem tudom, mi lett volna. Megölt volna mindnyájunkat, aztán felgyújtotta volna ezt a kis otthonomat. Rengeteg ben­zin volt nála. Eddig a szerencsés kimene­telű történet, ami azzal végző­dött, hogy a bevezetőben emlí­tett indokok alapján Nicu Ste­fan Mirceát kiutasították ha­zánkból, s átadták a román hatóságoknak. Bennem azon­ban nyitva maradt egy kérdés, amit fel is tettem dr. Jakab Géza őrnagynak, a Monori Rendőrkapitányság vezetőjé­nek. — Vajon megnyugtatóan si­került-e tisztázni az elfogás és a kiutasítás közötti rövid idő­ben, hogy Nicu Stefan Mircea valóban nem volt a Securitate embere? © Mi, akik a magyar ható­ságokat képviseljük, ezt nem is vizsgáltuk. Az érvényes hazai jogszabályokat alkalmaztuk. Hozzáteszem, egyébként is meggondolandó lett volna itt eljárást indítani ellene, mert elöbb-utóbb megszűnt volna a fogva tartás jogalapja, s akkor Magyarországon tűnt volna el. Elmondtam, hogy amikor át­adtuk őt a román hatóságok­nak, fölhívtuk a figyelmüket azokra az információkra, ami­ket itteni hozzátartozóitól — elsősorban a feleségétől szerez­tünk — tájékoztatott a monori rendőrkapitány. Hozzáíehetem : hiteles for­rásból lapunk számára azt is kiszivárogtatták, hogy a hatá­ron kiderült, Nicu Stefan Mir­ceát odahaza a román hatósá­gok már körözték. Mégpedig — ez egy másik informátortól származik — a katonai rend­őrség. Tudjuk-e hát, kicsoda (volt) Nicu Stefan Mircea? Vereszki János választási irodáját. Ez azonban nem igaz. Csupán egy olcsó fa­lióra tűnt el, de például a több százezer forint értékű telefax­berendezés érintetlen. Nem nyúltak a lemezszekrényekhez, otthagyták a rádiót, sőt még a fiókból kikandikáló százfo­rintos is a helyén maradt. Hi­ánytalanul és sértetlenül meg­vannak a választási propagan­daanyagok. Kár elsősorban a városi tanácsot érte, s ez is a helyreállítási költségből adó­dik majd. Aligha lehetnek furcsa vélet­lenek, de tény, hogy szinte napra egy évvel ezelőtt — 1989. január 9-én — hasonló betörés színhelye volt a Szigetszent- miiklósi Tanács épülete. Uta­zó bűnözők egyik megálló­jukként rámolták ki az ak­kor vadonatúj ügyfélszolgá­lati irodát, több tízezer forint A Petőfi Sándor földi marad­ványainak vélt csontváz nagy valószínűséggel egy nő csont­váza — tájékoztatta a sajtó képviselőit Harsányi László pr„fasszor, az akadémiai szak­értő bizottság vezetője csütör­tökön a Ferihegyi repülőtéren, amikor hazatértek a Szovjet­unióból, ahol küldöttségük a Megamorv-bizottság szakem­bereivel és a szovjet szakem­berekkel együtt vizsgálta a le­letet. Kézi eszközökkel mérték a csontokat, főleg a nemi jel­legzetességeket keresték — mondotta a professzor. Szólt arról, hogy a csontváz­ból vett mintákat hazai labo­ratóriumokban vizsgálják, bio­kémikus, röntgen, fogász és más szakemberek közreműkö­désével, s Moszkvában is nem­zetközi hírű igazságügyi orvos­szakértők tanulmányozzák a földi maradványokat. Ameny- nyiben indokolt, összehasonlí­tó vizsgálatokat is folytatnak majd idehaza és a Szovjetunió­ban. Morvái Ferenc, a Megamorv Petőfi-bizottság alelnöke haza­térésükkor hangsúlyozta : — Elgondolkodtató volt számára az, hogy az egyik magyar szak­értő a valóságosnál kisebb mé­reteket jegyzett fel. Meglepő volt számára az is, hogy a meg­hívott amerikai és japán szak­emberek nem vehettek részt a vizsgálaton, mert — tudomása szerint — nem kaptak beuta­zási engedélyt. Ezek a tapasztalatok arra késztetik — hangoztatta —, hogy további összegeket áldoz­zon a vizsgálatra. Nemzetközi antropológiai szervezet közben­járását kéri, s amerikai, japán, svájci szakemberekkel is meg­vizsgáltatja a magával hozott Új vezetés a népszava élén Csütörtökön délelőtt a Nép­szava munkatársai rendkívüli szerkesztőségi értekezleten ta­nácskoztak a lapvezetés vál­ságának megoldásáról és a lap körül kialakult helyzetről/Egy- hangúlag elfogadhatatlannak ítélték a Szakszervezetek Or­szágos Koordinációs Tanácsá­nak szerdai döntését. Eszerint az OKT Pálfy G. Istvánt, a Népszava 1989. december 21-én kinevezett főszerkesztőjét, a Magyar Televízió elnökségé­nek tagját, a Híradó főszer­kesztőjévé történt keddi kine­vezése miatt „o Népszava fő­szerkesztői beosztásának érin­csontmintákat. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a vizsgáló- bizottság két — magyar, illetve szovjet — szaktekintélye sze­rint: a csontváz különleges, mivel egyes méretei nőre, má­sok férfira vallanak. tétlenül hagyásával átmeneti­leg mentesíti a közvetlen fő­szerkesztői feladatok ellátása alól”. Az értekezlet egyöntetű véleménye szerint ugyanis ez a döntés olyan bizonytalansá­got teremt, amely előbb-utóbb a lap megjelenését is veszé­lyezteti. Pálfy G. István, elfogadva a szerkesztőség érveit, lemon­dott a lap főszerkesztői tiszt­ségéről. Az értekezleten jelen levő Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára tudomásul vette a szerkesztőség egységes állás­pontját, hogy a lap élére Deák András, a Népszava ro­vatvezetője kerüljön. Amíg a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának kö­vetkező ülésén — a Népsza­va kollektívájának javaslatát figyelembe véve — végleges döntés születik a főszerkesztő személyéről, Nagy Sándor Deák Andrást megbízta a fő- szerkesztői teendőkkel. A szerkesztőség ezután tit­kos szavazással hattagú szer­kesztőbizottságot választott. Tagjai: Barabás Péter, Flanek Tibor, Molnár Pál, Szálay An­tal, Tamás Menyhért és Tóth Jenő, Ő ff.GKüTA Hátrányok Kiemelkedő alakja má­sutt élő magyaroknak: Fej­tő Ferenc. Két könyvet írt a népi demokráciák fejlő­déséről. Érthető tehát, ha napjaink drámai változá­sai láttán hosszú interjúra kérte az Élet és Irodalom (90/1.) munkatársa. Élveze­tes a beszélgetés, szóba ke­rül valamennyi érintett ál­lama Kelet-Európának, az is, ami dráma, az is, ami reményt keltő a változások­ban. F. F. például és teljes jog­gal, elismeréssel szól mind­arról, ami és ahogyan, ami­lyen rövid idő alatt lezaj­lott Csehszlovákiában. Szin­te néhány hét alatt túlju­tottak azon, amin idehaza hosszú ideje és már-már egyre remény telenebbül, párt- és presztízsharcokba beleveszve tipródunk: a po­litikai intézményrendszer lényegi átformálásán, koa­líciós kormány megalakítá­sán, az elnökválasztáson ... S itt hangzik el az a mondat, amely megakasz­totta a betűsorokon sik­ló tekintetünket. F. F. ugyanis azt mondta: „Ma­gyarország lépéshátrány­ban van — úgy látom, döntően önhibájából.” A tény, a lépéshátrány: igaz. Olyannyira az, hogy egyre nyilvánvalóbb lesz ez a lé­péshátrány, sajnos. Ebben tehát nincsen, mert nem lehet vitánk F. F. megálla­pításával. Azon azonban el­töprengünk, vajon helytál­ló-e az okadatolás?! Azaz, hogy Magyarország, úgy ál­talában, mint Magyaror­szág, önhibájából sodródott, , sodródik ebbe a helyzetbe? Kívülről, azaz F. F. szem­szögéből nézve, lehet egy ilyen benyomása az esemé­nyek szemlélőjének. Az ese- j mények részesei azonban egyre inkább arra a meg­győződésre jutnak, hogy a lépéshátrányt nem általá­ban Magyarország terem­tette, teremti, hanem a pár­tok, a politikai szervezetek soraikon belüli és , ; zás közötti kicsinyes harca. prés- ■ sága. fontoskor ; ; , hátrányunkat ..... r hogy a kuli szemben hátr. n ion­nak az értnte " őszinteségben, politikai túrában, demokr teleiben. . KLIENS Morvái nem adja fel Hermafrodita csontváz V0il®isztöísí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom