Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
1990. JANÜÄR 2t, SZOMBAT 3 Nem akartak dönteni a fizetésre! TETŐ ALATT © Nemzetközi tanácskozást rendeztek Budapesten a földtulajdon-változásról és a földhasználatról. @ Lezajlott a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak a közgyűlése. © Esztergom fogadta a közoktatás és a sajtó kapcsolatát elemző háromnapos értekezlet résztvevőit. © Magyar—angol privatizációs konferencia színhelye volt a főváros. © A hét híre azt is, hogy kiállítás nyílt Szegeden, Magánlakás ’90 címmel. (Folytatás az 1. oldalról.) lók. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes szerint tévednek mindazok, akik szerint a vagyonügynökség létrehozása az üzleti vállalkozások korlátozását szolgálná. Több képviselő azt javasolta, hogy a vagyonügynökséget helyezlek az Országgyűlés felügyelete alá — ezzel a megoldással a kormány is egyetért. Ezt követően Fodor István bejelentette: az Országgyűlésnek el kell napolnia a határozathozatalt a képviselők jogállásáról, illetve a sajtótörvény módosításáról szóló, már megtárgyalt törvényjavaslatokról, mert már nincsenek olyan számban jelen, hogy dönthetnének ezeknek az alkotmányerejű törvényeknek a megváltoztatásáról. Magyarán szólva a képviselők egy része angolosan távozott... Ezután az MSZP képviselőinek kezdeményezésére döntött a T. Ház arról, hogy visszahívják a Mai Nap című lapban megjelent nyilatkozata miatt Torgyán Józsefet, az Országos Választási Bizottságból. Az indoklás szerint a napilapban megjelent nézete alapján feltételezhető, hogy Torgyán József az Országos Választási Bizottságban nem lesz képes pártatlan állásfoglalásra, illetőleg szavazásra, ami indokolja felmentését. „Reméljük, holnap győz a józan ész” — így fejeződött be tegnapi parlamenti jegyzetünk. Ma már tudjuk: győzött. A földtörvény módosítása körüli vitákban ugyanis többen azt követelték, hogy a már korábban megváltott és a szövetkezetek tulajdonába került földeket adják vissza előző gazdáiknak. Akik emellett érveltek, arra hivatkoztak, hogy nevetségesen alacsony összegekért jutottak a nagyüzemek ily módon kisebb-nagyobb területekhez. A józanabbul gondolkodó honatyák szerencsére még időben figyelmeztettek: ha eleget tesz a T. Ház a fenti követelésnek, ezzel tulajdonképpen megkezdik a mezőgazdaság szétszedését, s ez a tavaszi munkák közeledtével olyan bizonytalanságot teremtene, amely az idei termelési eredmények rovására mehet. A megváltások az akkori törvényeknek megfelelően zajlottak. Utólag tehát vitatható a módszer, de az nem, hogy a szövetkezetek törvényes úton jutottak a területek birtokába. Ezzel tehát — legalábbis egy időre — lekerül a napirendről a földkérdés, amelyet ezúttal Vassné Nyéki Ilona Pest megyei képviselő még tavaly októberben megkezdett erőfeszítései nyomán tűzött napirendre a Parlament. Igaz, kezdetben csupán' arról volt szó, hogy meg kell akadályozni az állami földek elherdálását, s mielőbb rendezni kell a ma még tisztázatlan tulajdoni helyzetet, ám ahogy múlt az idő, úgy változott — bővült és tartalmasabb lett — az előterjesztés. Hétfőtől új sorozat Cigányút Látszólag minden rendben van. A lapokban az elmúlt évtizedek tabu témáinak döm- pingje. Szinte nincs olyan kiadvány, amelyikben ne bírálnák a kormányt, vagy egyes minisztereket, s ne követelnék ilyen vagy olyan vezető leváltását. Szinte nincs újság, amelyik ne rukkolna elő meztelen nőkkel, sőt férfiakkal. A sztrájkokról, munkabeszüntetésekről, tiltakozásokról szöló hírek pedig nagy számuk miatt már unalmassá fakultak. Lubickolunk a sajtószabadságban. írunk botrányokról, leleplezésekről, mégis maradtak még tabuk, s ezeket a tilalmakat saját belső cenzoraink állították. Eleinte magunk is megrökönyödéssel fogadtuk előző sorozatunk ötletét; a halálról. Most induló újabb sorozatunkkal megint olyan témát boncolgatunk, amelyről régebben nem volt szabad, mostanában viszont „nem szokás’1 beszélni. A hazai cigányságról szeretnénk képet festeni. Arról, hogyan próbálták évtizedeken át eltussolni ezt a problémát. Hogyan próbálták beolvasztani, vagy elszigetelni, átnevelni, megregulázni, kultúrájától, nyelvétől, szokásaitól, megfosztani a cigányságot. Sorozatunkban foglalkozunk a cigánybűnözéssel, és a cigányrendőrökkel, a szegény és a gazdag cigányokkal, írunk a cigányok ellen alakult önvédelmi csoportról, amely bottal és kutyákkal, valamint kijárási tilalom elrendelésével próbálta megrendszabályozni a falu sö- tétebb bőrű lakóit. Helyszíni riportban számolunk be a cigánybálról. Bemutatjuk mostanában alakult szervezeteiket. Nem bízunk abban, hogy sok évtizedes előítéletet söpörhetünk el ezzel a sorozattal. Célunkat már azzal elérjük, ha olvasóink tisztább képet kapnak a cigányságról. Hétfőtől Induló új sorozatunk címe: Cigányút. Bár Vassné Nyéki Ilona eredeti javaslatait jórészt leszavazták a honatyák, az mindenképpen érdeme, hogy elkezdődött egy olyan folyamat, amelynek eredményeként előbb-utóbb rehabilitálják a parasztságot, s legalább erkölcsi elégtételt kapnak azok, akik az erőszakos téeszesítés miatt sokat szenvedtek. ★ Nagy visszhangja volt — legalábbis a folyosói beszélgetéseken — a Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségének minapi állásfoglalásának. Ebben a magas testület „szeretettel és nyomatékosan” azt tanácsolja a lelki- pásztoroknak, hogy a szószéken, gyülekezeti alkalmakon, vagy presbiteri gyűléseken pártpolitikai állásfoglalásokat ne fejtsenek ki és ne képviseljenek. Ugyancsak ajánlják, hogy a lelkészek ne vállaljanak politikai funkciókat, mivel egyfelől ez akadályozná őket abban, hogy teljes erejüket a pásztori munkára összpontosítsák, másfelől* a gyülekezet megosztásához vezethet. Kérik azt is, hogy a lelkipásztorok egyetlen párt színeiben se induljanak a helyhatósági vagy országgyűlési választásokon, ha pedig mégis ezt teszik, megbízatásuk idejére — lelkészi képesítésük hatályban tartásának kérése mellett — kö‘elesek lemondani lelkészi állásukról. A zc.’nat elnöksége egyben visszautasítja a sajtóban az utóbbi időben megjelent, a fenti állásponttal ellentétes megnyilatkozásokat, mint amilyen a több egyházi személyiség — köztük Roszik Gábor Hegyet-vclgyet jár be évtizedek óta a lakásépítés szekere. Esztendők óta a megyében éppen a völgymenet a módi. Sajnos. A feltételek, a körülmények annyira kedvezőtlenné lettek, amennyire szinte senki sem számított. Illetve... hosszú ideje állítja a szakemberek egy része — és lapunk is az ő véleményükhöz csatlakozott —, hogy összeomlik a lakásépítés, -gazdálkodás, -finanszírozás egész rendszere. A jóslat nem puszta riogatásnak bizonyult... ! A megyében a gyakorlatilag a nullával egyenlő állami lakásépítést — a legutóbbi években esztendőnként 25—50 otthon volt ezen a területen az eredmény — számításon kívül hagyhatjuk. Nem oszt, nem szoroz. Súlya, szerepe egyébként akkor sem volt jelentős, amikor országosan sok lakás került tető alá állami forrásokból. A megye mostohagyereknek számított. Ennek következménye volt az a képtelen helyzet — nem most írom le először, leírtam annak idején is, amikor az ilyen tények nagyon nem tetszettek —, hogy a munkásállamban a megye munkáscsaládjainak a nyolcvan százaléka kényszerűen tulajdonos volt. gödöllői lelkész és képviselő — által aláírt „Ki képviselje az egyházat?" címmel közreadott manifesztum. Mit lehet ehhez hozzátenni? Ki-ki döntse el, kinek van igaza. Csak annyit jegyzünk meg: a magyar történelem már töbször megmutatta, hogy abból semmi jó nem születik, ha az egyház és a politika szorosan összefonódik ★ Mennyi legyen a képviselők fizetése? Ezen rágódtak a honatyák vagy két órán keresztül, legtöbbjük hangoztatta: az volna kívánatos, ha helyettük összegét majd az új Parlament határozná meg. A felszólalók nagy része azonban úgy látta, hogy a javaslat indokolatlanul magas jövedelmet biztosítana a padsorokban helyet foglalóknak. Az eredeti szándék ugyanis az volt, hogy a képviselők a mindenkori hazai nettó átlagkereset háromszorosát kapják kézhez, ezenkívül természetesen költségeik egy részét is fedeznék. Valóban roppant furcsa lenne, hogy miközben nem is oly rég elfogadták azt a költségvetést, amely Ismét jelentősen csökkenti az életszínvonalat, s emiatt nagyon sok ember kerül a létminimum alá, a honatyák maguknak olyan anyagi feltételeket teremtenének, amelyek gondtalan életet biztosítanának számukra. Persze, lehetséges, nem csak ez játszott szerepet a döntésben. Volt, aki úgy vélte, ne ez a Parlament vállaljon át minden népszerűtlen döntést a március után felálló Ország- gyűléstől. S ebben is van igazság .. v Furucz Zoltán Ha lakni akart, építenie kellett ... Logikus: a legutóbbi években szinte drámaian megváltozott építési feltételek — gondoljunk csak az építőanyagok árának emelkedésére, az építési kölcsönök kamatának a növekedésére — elsőként és döntő mértékben azokat sújtották, akik bérből, fizetésből élnek, akiknek nem volt és nincsen módjuk másokra ráterhelni a megemelkedett költségeket. Ha ugyanis a hírlapíró érdeklődik a tanácsoknál, mely társadalmi rétegek esetében esett vissza a legnagyobb mértékben a lakásépítési szándék, habozás nélkül érkezik a válasz: az ipari munkások körében. Otthonok természetesen most is kerülnek tető alá, közöttük káprázatos villák és palotácskák is, csak éppen... ezeknek a tulajdonosai, építtetői nem azok soraiból kerülnek ki, akik bérből, fizetésből élnek. Sőt! Olyanok közül kerülnek ki a tulajdonosok, akiknek panaszaitól ma hangos az ország: elnyomorították őket... Furcsa. Vagy más kifejezés lenne ide illő?! A megyében tavaly, az előző évhez mérten, egyharmadával esett vissza a kiadott építési engedélyeknek a száma. Korábban egyetlen esetben sem tapasztalt hátrálás ez. S ha azt is tudjuk, hogy a kiadott használatbavételi engedélyeknek a mennyisége szintén kisebb az előző esztendeinél — mintegy ötödével —, akkor már van valamelyes képünk arról, mostanában mi fér be a „tetők” alá ... Koncepciókban, varázslatos megoldásokban természetesen napjainkban sem, mint korábban sem, nem szenvedünk szükséget. Kidolgozott, a végrehajthatóság benyomását keltő lakásépítési programja azonban egyetlen pártnak sincsen. Ma az a kulcsszó: piaci alapokra kell helyezni a lakásépítés, -gazdálkodás egészét. Legyen. Akkor azonban a munkaerőt is annak megfelelően kell(ene) megfizetni! A megyében valamikor — a hetvenes évek második felében s a nyolcvanas évtized első öt esztendejében — még 6500-7000 új otthon jutott tető alá tizenkét hónaponként. Ez a szám először ötezer alá csökkent, majd most már négyezer körül ingadozik ... Ez a völgymenet pontos jelzője annak, elsőként mely társadalmi rétegek szorulnak ki a saját otthon megteremtésének lehetőségeiből. A megye lakosságának jellemzője ugyanis az, hogy mu ú'.ások teszik ki a meghatározó részét. Ami nemcsak az agglomerációs övezet településeire igaz, hanem például olyan alföldi városokra is, mint — mert ott is a foglalkoztatottaknak a meghatározó része az ipari munkásság — Cegléd és Nagykőrös. Kézenfekvő a fogalmazási játékosság lehetősége: koránt sincs tető alatt a tető alá hozható otthonoknak az ügye. Csak éppci a játékosságnak nem soká helye itt, hiszen a lakás: valamennyi család életében a legfontosabb beruházás! A megyében a lakosság beruházásainak az értéke — és ennek a döntő része lakásépítés — annyi, mint amennyit az állami vállalatok költenek el fejlesztésre! Ennek tudatában már igazán más megvilágítást kaphat a tető alá kerül- (het)ő lakásoknak az ügye, sorsa, lehetséges holnapja. A megyében a lakásállomány ma 355 ezer otthont foglal magában. Ez azonban csak arra elég, hogy a száz lakásra jutó lakosok számát tekintve a megyék ranglistáján a tizenhatodikak legyünk. Mészáros Ottó EZ TÖRTÉNT Negyedik munkanapján a földtörvény vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. A földtörvényjavaslat vitájában kilenc képviselő szólalt fel, köztük Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), Krekács László (Pest m., 8. vk.) Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). A vitában elhangzott felvetésekre Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Határozathozatal előtt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) ügyrendi kérdésben kért szót, majd Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) ismertette indítványának lényegét, illetőleg Solymosi József (Tolna m. 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság előadójaként szólt a vitához. Határozathozatal következett: a képviselők elfogadták a földről szóló 1987. évi I. törvényt és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután megkezdődött az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvénytervezet vitája. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. A vitában tizenegy képviselő szólalt fel. A vitát megszakítva Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselőnek a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdésére. Ezt kővetően folytatódott az eredeti napirendi pont vitája, majd Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke köszöntötte az ülésteremben megjelent Václav Havelt, Csehszlovákia köztársasági elnökét, aki rövid üdvözlő beszédet mondott. Az elnöklő Fodor István a tervezet általános vitáját lezárva azt ajánlotta a képviselőknek, hogy a részletes vitát halasszák el, amíg a jogi bizottság elvégzi a tervezetnek a képviselők által javasolt átdolgozását. Az Országgyűlés ezzel egyetértett, s így rátértek az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvény- javaslat tárgyalására. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja után a szociális és egészségügyi bizottság nevében Me- zey Károly fűzött szóbeli kiegészítést a törvényjavaslathoz. Miután a részletes vitában senki sem kívánt szólni, így Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt az elhangzottakra. Ezután határozathozatal következett: a képviselők elfogadták a törvénytervezetet. A munka a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat megvitatásával folytatódott; e napirendi pontnak ugyancsak Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter volt az előterjesztője. Fiiló Pál, a jogi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez. A vitában tizenegy képviselő szólalt fel. Döntöttek az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról. A törvénytervezet korábbi általános és részletes vitájában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter reagált. A határozathozatal eredménye: a képviselők elfogadták a már korábban jóváhagyott módosításokkal kiegészített törvénytervezetet. Ezután az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok feletti vita lezárásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre, majd Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes reagált néhány észrevételre. Ezt követően Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte a vita tapasztalatait. A képviselők egyenként szavaztak a benyújtott módosító indítványokról, majd nagy többséggel elfogadták a jóváhagyott javaslatokkal kiegészített törvényjavaslatokat. Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság előterjesztéseit: az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztására alakuló jelölőbizottság összetételéről szóló javaslatot, a tulajdonviszonyok átfogó rendezésére vonatkozó állásfoglalást, valamint az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtását kérő határozatot. A Parlament ezután elfogadta a korábban póttag Fonyó Gyula jelölését az Országos Választási Bizottságba, ugyanakkor döntöttek arról, hogy visszahívják az Országos Választási Bizottságból — az MSZP parlamenti csoportjának korábbi kezdeményezésére — Torgyán Józsefet. Az Országgyűlés megválasztotta a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottságot is, ebben a Parlamentben már képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet. A bizottság elnöke Mezey Károly lett. Tagjai: Solymosi József, Varga Sándor, Fodor László, Debn ezen! József, Vassné Nyéki Ilona, Tamás Gáspár Miklós. Nemes Tamás (Komárom-Esztergom m., 6. vk.) arról tájékoztatott: 18 képviselővel megalakult azoknak a képviselőknek a parlamenti csoportja, akik elfogadták a Hazafias Választási Koalíció programját, és támogatásával indulni kívánnak a választáson. Az elnöklő Fodor István javaslatára a képviselők űgv döntöttek, hogy a jövő hét szerdáján folytatják munkájukat. Ezzel berekesztette az Országyűlés januári ülésszakának negyedik munkanapját. hJ(rie^o4u^gr<L A lelkészek, ha lehet, ne politizáljanak
