Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
2 1990. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Gorbacsov Litván útja Kacsa volt Nem ismeretes egyelőre, hogy mikor utazik Litvániába Mihail Gorbacsov, illetve az SZKP KB más képviselői — jelentette ki szerdai moszkvai sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov. A szóvivő ezzel cáfolta azokat a nyugati értesüléseket, hogy az SZKP KB főtitkárát a hét végére várják Vilniusba. Geraszimov közölte, hogy a szovjet vezető teljesen egészséges, s nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések sem, hogy betegsége miatt halasztódik a litvániai út. Mint- ismeretes, a litván KB kiválását és szakadását követő SZKP KB-ülésen, december 25-én döntöttek arról, hogy a párt vezetői a helyszínen fogják tanulmányozni a kialakult helyzetet. Románia - új kormánytagok A hadsereg ura a helyzetnek Bukarestben szerdán négy új minisztert neveztek ki. Velük együtt 25-re emelkedett az üj román kabinet minisztereinek száma. A földtani miniszter Joan Folea, a szállítási miniszter Corneliu Bu- rada, a posta- és távközlési miniszter Steian Pintelie, a külkereskedelmi és nemzetközi együttműködési miniszter pedig Nicolae M. Nicolae lett. A nap folyamán a nemzet- gazdasági miniszter mellé tizenhárom miniszterhelyettest is kineveztek. Köztük két tábornok is van: Constantin Dinca és Vidor Nastase. A Nemzetgazdasági Minisztérium élén Victor Stanculescu tábornok áll. A román hadsereg 196 tisztTA SISZ-kommen tár A Kohl-tervtíz pontja Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Németország újraegyesítésével kapcsolatos tízpontos tervét bírálja szerdai kommentárjában a TASZSZ hírügynökség, elsősorban amiatt, hogy a tervezet említést sem tesz az Odera—Neis- se határ véglegességének elismeréséről. Albert Balebanov, a szovjet hírügynökség politikai hírmagyarázója megfigyelőkre hivatkozva azt írja: a kancellár azzal, hogy meg sem említi Lengyelország nyugati határainak elismerését, az NSZK azon jobboldali erők kezére játszik, amelyek még mindig a német birodalom 1937-es határairól beszélnek. Mindezzel alapot teremt a jelenlegi európai status quo esetleges megváltoztatásával kapcsolatos illúziók számára. Az, hogy kancellár hallgat a német ■államok és szomszédaik (mindenekelőtt Lengyelország) közötti határokról, nem más, mint kísérlet a helsinki tanácskozás által megindított folyamatok lefékezésére. Mintha Kohl megkérdőjelezné a második világháború után kialakult európai rendet, amelynek a közös erőfeszítések alapján felépítendő Európa-ház szerves részévé kell válnia. Ezek a manőverek egész Európát nyugtalanítják, még az NSZK szövetségeseit is, különösen az Egyesült Államokat és Franciaországot. E két állam nyíltan megerősítette a helsinki záróokmány elveihez való ragaszkodását — hangoztatja a TASZSZ kommentárjában. Kárpátalja Új magyar iskola Új magyar nemzetiségi iskola nyílt a kárpátaljai területen, Viskovo településen, ahol a lakosok fele magyar ajkú. Az Ukrajnához tartozó Kárpátalján immár 12 iskolában vezették be kísérletképpen a „Magyarország története” tantárgy oktatását. A viskovói magyar iskola a helyi lakosság erőfeszítésének köszönhetően épült fel, a társadalmi munkát nagymértékben •*— gépekkel és építőanyagokkal — segítette a „Határőr” kolhoz és a községi tanács. Kárpátalján jelenleg a magyar iskolákon kívül ukrán, orosz és román anyanyelvi oktatás folyik, s idén több iskola alsó tagozatos osztályaiban bevezették a román és a német nyelv oktatását is. je és altisztje vesztette életét az elmúlt napok harcaiban és több mint négyszázötvenen megsebesültek — közölte saj tótájékoztatóján szerdán Vaille Ionéi tábornok, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese, a hadsereg vezérkari főnöke. Becslése szerint. a harcokban néhány ezer „sze- kus” halt meg. Az áldozatok összesített számáról nem tudott pontos adatokkal szolgálni, de úgy vélekedett, hogy Ceausescu rémuralma idejen összesen több mint 60 ezren vesztették életüket az országban. Kijelentette, hogy a hadsereg országszerte ura a helyzetnek. Ceausescu testőrgárdájának minden tagja immár harcképtelen, egy részük életét vesztette, más részük letartóztatásban van. A volt diktátor titkosrendőrségének több ezer tagját ugyancsak harcképtelenné tették vagy letartóztatták, s jelenleg bírósági eljárás folyik ellenük. Büntetésükről még nincs döntés, de a bírák igazságos ítéletet akarnak — mondta. Végezetül cáfolta azt, hogy a Kárpátokban harmincezer fős szervezett csoport lenne — véleménye szerint mindössze néhány embernek sikerült bevennie magát az erdőbe. Valótlannak nevezte azokat a jelentéseket is, miszerint a harcokban idegen zsoldosok is részt vettek volna. Azt is hangoztatta, hogy a hadsereg Temesvárott nem lőtt a tömegbe: barikádokat építettek, s féken tartották a tömeget, amelyre azonban „csak a se- curitate nyitott tüzet”. Bukarestben az éjszaka folyamán egy elszigetelt tűzpár- bajban egy katona súlyos fejsérülést szenvedett — közölték kórházi források szerdán. Lezárni a nemzetiségi kérdést Szabálysértés sem történt „A végsőkig felfokozott szenvedélyektől függetlenül, s annak ellenére, hogy kedden csaknem tíz órán át több mint 15 ezer ember gyűlésezett Kardzsaliban az elmúlt huszonnégy óra folyamán a városban még szabálysértés sem történt. Az emberek nagyfokú állampolgári felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. A rendőröknek egyszerűen nem volt mit bejegyezniük, eseményként, jelentésükbe.” A bolgár belügyminisztérium Kardzsali körzeti részlegének parancsnoka, Valcso Peev jelentette ki a fentieket a BTA bolgár hírügynökség helyi tudósítójának kérdésére válaszolva. Hangsúlyozta: a legritkább esetben fordul elő, hogy a városban ennyi idő alatt egyáltalán semmilyen bűncselekmény ne történjék. Értesülések szerint a délkelet-bulgáriai városban megalakult a Nemzeti Megbékélés Bizottsága is, amelynek véleménye — ellentétben a kedden Szófiában is előadottakkal — az: nem elhalasztani kell a nemzetiségi kérdés nemzetgyűlési megvitatását és lezárását, hanem éppenséggel előrehozni, hogy nyugvópontra jusson a helyzet. Marx sírjanak helyreállítása A nyugatnémet kormány költségén helyreállítják a kommunista ideológia német származású megteremtőjének, Kari Marxnak a sírhelyét a londoni Highgate temetőben — közölte szerdán Bonnban Annemarie Renger, a Bundestag alelnöke. Kari Marx a németországi Trier-ben (a jelenlegi NSZK nyugati részén) született 1818- ban, és Londonban hunyt el 1883-ban. Renger asszony, az SPD tagja utalt rá: Marx londoni nyughelyének leromlott állapotára ő hívta fel korábban a bonni kormány figyelmét. Helmut Kohl kancellár kedvezően fogadta a javaslatot, és felkérte a külügyminisztériumot a felújítási munkálatok megszervezésére. Marx síremlékének 'jövőbeni karbantartási költségeit ugyancsak az NSZK kormánya biztosítja majd — közölte Annemarie Renger. SZU és Irán „Elmosni" a határt ? Azerbajdzsán szélsőségesek a szovjet—iráni határ mentén elkövetett akcióikkal azt akarják elérni, hogy megszűnjön a határ szovjet—azerbajdzsán és az iráni azerbajdzsán területek között — jelentette ki szerdán Gennagyij Geraszi- mov, A szovjet külügyi szóvivő nem közölt további részleteket az „újraegyesítés” címén Nahi- csevánban, a határ 137 kilométeres szakaszán elkövetett pusztító akciókról, de ígéretet tett arra, hogy hamarosan tisztázza az iráni tiltakozást is kiváltó megmozdulások hátterét, következményeit, a szovjet hatóságok lépéseit. . Külföldi események — egy mondatban — mm, ............ mi» —» ..........ni................................—I .1 A dél-libanoni Szidón közelében immár tizenkét napja heves küzdelem folyik a Szíriával szövetséges Amal-mozgalom és az Irán-barát iszlám fundamentalista Hezbollah szervezete között. A A Szovjetunió teljesítette az ENSZ-költ ség vetéssel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeit 1989-re, s törlesztette a világszervezet békefenntartó erői költségeivel kapcsolatos adósságait is. A A Dél-koreai Vöröskereszt tízezer dollárt adományozott magyar testvérintézményének, amivel a több tízezer romániai menekült érdekében kifejtett tevékenységét kívánja támogatni. A Ezer Weizman izraeli tudományos és kutatási miniszter, a Munkapárt vezetőségének tagja a Szovjet Tudományos Akadémia meghívottjaként Moszkvába látogat. A Az NDK konvertibilis adósságát 20,6 milliárd dollárban adta meg a szerdai kerékasztal-tárgyalásokon Christa Luft gazdasági miniszter. A A Román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa tegnap bejelentette, hogy hatálytalanította a külföldi hitelek felvételére vonatkozó, Ceausescu által elrendelt tilalmat. A Az Amerika Hangja rádióállomás távol-keleti adásában olyan hírt közölt, mely szerint Kína és az USA megállapodott arról: a pekingi diákmozgalom júniusi katonai leverése óta az USA pekingi nagykövetségén tartózkodó kínai ellenzéki személyiség, Fang Li-cse asztrofizikus és felesége elhagyja az amerikai nagykövetséget, s harmadik országban telepszik le. A Az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetségének közleménye bírálja az AFP hírügynökség jelentésére támaszkodó információt, s visszautasítja a magyar tömegkommunikációs eszközök által közreadott hírt, mely szerint Ceausescu támogatására iráni erők álltak csatasorba. A Czinege-ügy további vizsgálata Az intő szó nem használt Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltételezett visz- szaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgálóbizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a Parlamentben ézúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkárokat hallgatta meg. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni : a hadsereg párt- irányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésé- ben? A bizottság rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt visz- szaélések elkövetésére. A bizottság tagjai — közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallóssy Frigyes budapesti. Varga Lapos Pest megyei, Reidl János Spmogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló KB-titkár kompetenciáját firtatták. Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes KB-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács mellett működő, valamint az ország- gyűlési honvédelmi bizottság volt illetékes.' A párt azért gyakorolhatott, felügyeletet a hadsereg felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár János, az egykori MSZMP első titkára volt. Ennek ellenére sem Kádár János, sem a Központi Bizottság, sem annak titkársága soha belső utasítást a honvédelmi tárcának, a hadseregnek nem adott. Czinege Lajos konkrét, a Bokor-könyvben is említett ügyeiről Korom Mihály úgy vélekedett; a volt honvédelmi miniszter nagyon szerette a reprezentációt, de szerinte nem ítélhető el. Ám szinte nem telt el úgy év, hogy Czinege Lajos lakásügyeivel ne kellett volna foglalkozni — mondta egyebek között Korom Mihály. A vizsgálóbizottság mindén erőfeszítése ellenére sem tudta kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó „gondot okozótt” a felügyelő KB-titkárnak. Csak annyit sikerült megtudniuk: ha bármiféle jelzés érkezett, akkor a KB-titkár elbeszélgetett négy- szemközt vagy szélesebb körben a volt honvédelmi miniszterrel. Arra hívták fel a figyelmét, hogy „butaságot csinált", hogy hibát követett el, mert a közvélemény másként értékeli ezeket az ügyeket. Korom Mihály hangsúlyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett. Felmentésének kérdése sohasem merült fel. Végezetül Korom Mihály kifejtette: felelősnek érzi magát, főként azért, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a „stabilitásszemlélet” ellen, az ellen, hogy ilyen vezetői funkciót ilyen hosszú ideig — 25 évig — egy személy töltött be. Biszku Béla, aki 1962 és 1978 között volt KB-titkár, rendkívül szűkszavúan válaszolt a kérdésekre, arra hivatkozva, hogy nem ismeri a bizottság rendelkezésére. álló anyagot. Konkrétumot annyit mondott el: a nyilvánosságot rosszul tájékoztatták •Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter korábban hozzá intézett leveléről, amelyben Czinege Lajos hibáira, ügyeire hívja fel a figyelmet. Kárpáti Ferenc 1969-ben áthelyezését kérte Czinege Lajos vezetői tevékenysége miatt, s ezért személyesen is beszélt Biszku Bélával. Biszku Béla kérte, hogy kifogásait írásban is juttassa el hozzá. Véleménye szerint e levél lényege a lakásépítés , visszásságait jelezte. E levél alapján a KB titkársága olyan határozatot hozott, az épülő lakás a mindenkori honvédelmi miniszter szolgálati lakása lesz. Czinege Lajos egyéb igényeit saját zsebéből fedezze. A titkárság figyelmeztette Czinege Lajost, hogy az ilyen jellegű beruházásokat ne az alárendeltjeivel végeztesse. A másik konkrét válasz az 1968-as csehszlovákiai bevonulással függött össze. Biszku Béla tájékoztatásából kiderült: a bevonulásra a magyar honvédelmi miniszternek minden bizonnyal a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka adott parancsot. Az akkori magyar politikai vezetés döntési lehetősége korlátozott volt. A vezetés a politikai rendezést szorgalmazta, ám, ha nem teljesítette volna a parancsot, az politikai és gazdasági retorziót vonhatott volna maga után. * A meghallgatás befejeztével végül is abban állapodtak meg: ha az egykori KB-titkár rendelkezésére bocsátják a bizottság anyagait és kérdéseit, akkor Biszku Béla hajlandó írásban válaszolni. Ezt követően Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert hallgatta meg a vizsgálóbizottság. Ennek során is szóba került, hogy — 1969-ben — Kárpáti Ferenc kérte: engedjék el a hadseregből, és mindén1 fegyveres testületből; indoklásként levélben foglalta össze a Honvédelmi- Minisztériumban tapasztalt visszásságokat. Ezt követően személyesen Kádár János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a hadseregnél. Arra nem tudott a miniszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, mégsem mozdították el hivatalából, sőt miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Élet után> halál előtt (II.) Sírásó pedig kevés van ^ Mi a teendő, ha valaki meghal? Képes-e egyáltalán a ^ hozzátartozó a csapás súlya alatt, könnyekkel küszköd- ^ ve megbirkózni a bürokrácia, a sivár, kcgyelettelen hi- I vatali helyiségek alkalmazottainak közönyével? Lehet, I olyan sokkhatás alatt, hogy önállóan nem képes eljárni a hivatalos ügyekben. Jó, ha van ilyenkor valaki, aki S segít. Ezért mindenkinek hasznos, ha tudja, mi ilyen à esetekben a teendő. A fővárosiakat rengeteg sérelem éri, sok panaszt hallunk a temetkezési vállalatra. Talán vidéken valamivel jobb a helyzet, az irodák, vállalatok emberségesebbek, megértőbbek. Talán. A ma embere többnyire kórházban hal meg. Ha mégis otthon éri a vég. akkor a hozzátartozónak a halálesetet az elhunyt lakhelye szerinti körzeti vagy ügyeletes ,orvosnak kell azonnal telefonon vagy személyesen bejelenteni. Az orvos állapítja meg a halál beálltát és ezt a tényt rögzíti a halotti vizsgálati bizonyítványban. Ezt követően az illetékes tanácsi anyakönyvi hivatalban kell bejelentést tenni, ott, ahol a haláleset történt. Ugyancsak a hozzátartozónak kell kérni az elhalálozás helyéhez legközelebb eső temetkezési vállalati kirendeltségtől a halottszállítást. Ehhez be kell mutatni a halotti bizonyítványt, mert annak hiányában a szállítás nem kezdhető meg. A szállításról a rendelet úgy intézkedik, hogy a holttestet 4 óráig mozdítani, és 48 óráig szállítani nem szabad. Amikor a szabályzat értelméről érdeklődtem, a szakértők zavartan félrenéztek és olyasmit mondtak. hogy ennyi idő kell, amíg megbizonyosodnak, hogy valóban beállt-e a halál. Az áldozat menekülni próbált Gyakran hallani azonban olyan esetekről, amikor az eltemetett 1Ö0 centivel a föld alatt magához tért. Ilyenkor már nincs segítség! Talán ez a legszörnyűbb halál. Hogy hogyan derül ki ez utólag? Temetők szanálásakor mindig találnak olyan. csontokat, amelyek elhelyezkedéséből következtetni lehet, hogy a szerencsétlen áldozat menekülni próbált. De térjünk vissza a hivatalos teendőkhöz, amelyek java részét a családi. ünnepségeket rendező irodában átvállalják. Pest megyében jelenleg 26 működik. Közülük három — így a ceglédi is — intézeti rangú, mivel városban és magasabb színvonalú tevékenységet végez. — Az állami temetés a mi hatáskörünkbe " tartozik " — mond ja Ottokál Vilmos, a ceglédi iroda vezetője. — Ésszerű gazdálkodással elértük, hogy bevételeink fedezik a kiadásokat. Sokat dolgozunk, de az eredmény látványos. Felállítottunk például egy gyönyörű kopjafát a világ más részein pihenő elhunytak emlékére. Akinek itthon nincs sírja, ide jön gyertyát gyújtani. — A ceglédi helyőrség tíz kiskatonájával helyreállítottunk egy első világháborús parcellát. Megdobbant a szívem, amikor láttam, hogy november 1-jén a parcella mind a 23 sírján gyertya ég és rengeteg a virág. Jó érzés volt látni, hogy a helyi lakosság érzékenyen reagál a munkánkra. lelkileg összeroppantja az embert — A temetők legnagyobb része egyházi tulajdonban van. Önök milyen temetési szertartásokat végeznek? — Az egyházi temetés szónokai a túlvilág ígéretével vi\ f
