Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

1390. JANUAR 25.. CSÜTÖRTÖK Rendkívüli állapot Azerbajdzsánban Pánik, rémhírek, patthelyzet Patthelyzet alakult ki Ba­kuban, mivel az azerbajdzsáni politikai erők — a helyi párt­szervek, a parlament és a nép­front — egyöntetűen követe­lik a hadsereg kivonását. Ugyanakor a helyzetet uraló fegyveres erők parancsnoka, Vlagyimir Bubinyak altábor­nagy szerdán nyíltan kijelen­tette: mindaddig fennmarad a rendkívüli állapot, amíg a helyi hatalmi szervek nem ké­pesek ellenőrizni a helyzetet és szavatolni a lakosság biz­tonságát. A román választásokról Nincs egyetértés Kedden többen bírálták a romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának aznapi dön­tését arról, hogy május 20-ra itűzi ki az általános választá­sokat és azokon a front is je­lölteket állít. A testület 128 szavazattal 8 ellenében és öt tartózkodás­sal döntött úgy, hogy részt vesz a választásokon, amely­nek időpontját még ennél is nagyobb arányban szavazta meg. A választásokat eredeti­leg áprilisra tervezték, de a pártok ezt a rövid időt hátrá­nyosnak találták és az esély­egyenlőség nevében annak el­halasztását követelték. A tanács kedd esti ülésén elfogadta Ion Iliescu elnök ja­vaslatát is, hogy jóhiszeműsé­gük bizonyságául ENSZ-meg- figyelők ellenőrizzék a válasz­tások tisztaságát. A pártok vá­lasztási kampányát az állam finanszírozza és tilos lesz kül­földi támogatást elfogadni. Az NMFT eredeti célkitűzé­se az volt, hogy a békés át­menet feltételeit megteremtve elvezeti az országot a szabad választásokig, majd feloszlat-: ja önmagát. Ion Iliescu azzal indokolta az NMF, indulását, hogy ezt több szervezet szor­galmazta a front vezetőivel folytatott; tárgyalásokon. A Nemzeti Parasztpárt tel­jesen illegális lévésnek minő­sítette az NMFT döntését, mivel ez szerinte a régi egypárt- rendszert egy újjal akarja fel­váltani. A szovjet sajtó helyszíni be­számolóiból világosan kitűnik, hogy jelenleg a párt- és álla­mi szervek gyakorlatilag nem tudják, miképpen kezdjenek hozzá a helyzet normalizálásá­hoz. Teljes a zűrzavar. A szov­jet rádió helyszíni tudósítá­sa szerint szinte lehetetlen pontos információhoz jutni. Rémhírek tartják izgalomban a várost. Megszaporodtak a helyi kisebbségek, köztük az oroszok és a zsidók elleni fe­nyegetések. Körükben pánikot okoztak az olyan híresztelé­sek, hogy belátható időn be­lül kivonják a csapatokat. A moszkvai rádió tudósítója kö­zölte, hogy erre csak a köz­ponti vezetésnek van felhatal­mazása. A vakrémület elosz­latására nyugtató felhívások hangzanak el. Közeledik a helyi parlament rendkívüli ülésén a Legfel­sőbb Tanácshoz intézett ulti­mátum lejártának határideje. Az azerbajdzsán képviselők a csapatok kivonásának elmara­dása esetére a „szövetségi kap­csolatok felülvizsgálatával” fe­nyegettek. A városban rendkí­vül feszült a helyzet, több tízezres nagygyűléseket tarta­nak, a szélsőségesek újabb ak­ciókat követnek el. Azer­bajdzsán elnöke kedden dél­után tárgyalt a Kaszpi-tenge- ri tartályhajó-flotta kapitá­nyainak képviselőivel, akik ötven hajó felrobbantásával fenyegetőznek. Végül hosszas győzködés után sikerült az ultimátum határidejét kitolni. A szélsőséges megnyilvá­nulások sokasodását jelzi az is, hogy a bakui katonai ha­tóságok nagy mennyiségű, orosz nyelvű, fenyegető röp- iratot és sokszorosító beren­dezéseket foglaltak le. A fegy­veres erők közötti összecsapá­sok nyomán az elmúlt három nap alatt 99 ember halt meg, csaknem négyszázan megse­besültek, és 16 ezer embert telepítettek ki a városból. A bakui biztonsági erők az ellenállási gócpontok „semle­gesítése” során 43 személyt vettek őrizetbe. Bakuban a folytatódó ösz- szetűzések mindinkább városi geríllaháború formáját öltik: az azerbajdzsánok száguldó motorkerékpárokról nyitnak tüzet a katonákra, sötét abla­kokból dobnak benzines pa­lackokat járműveikre. Az azerbajdzsán főváros katonai parancsnoka nyilván a továb­bi hasonló akciók megakadá­lyozása céljából adott paran­csot szerdán a fegyveres el­lenállást folytató csoportok felszámolására, vezetőik letar­tóztatására. Jerevánban szerdán közöl­ték, hogy megszakadtak az ör­mény és azerbajdzsán fél kö­zött kezdődött tárgyalások. A nyilatkozat közvetve utal ar­ra, hogy a párbeszéd nem az örmény fél hibájából szakadt meg, s hogy az örmény veze­tés továbbra is keresi a kon­taktust azeri partnerével. Ör­ményországban egyébként vi­szonylagos nyugalom van. A köztársaság továbbra is súlyos ellátási gondokkal bajlódik. Több ezer azerbajdzsán és meszhétiai tüntetett kedden este és szerdán reggel a szov­jet televízió osztankinói köz­pontja előtt. Az azerbajdzsá­nok a köztársaság területén állomásozó rendfenntartó erők kivonását sürgették és hiteles tájékoztatást követeltek. ! Állampolgári kczdaményezésre Németh Miklós képviselőjelölt Állampolgári kezdeménye­zésre Borsod- Abaúj-Zemplén megye szerencsi központú 11. számú választókerületének független országgyűlési kép­viselőjelöltje lett Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnóite A monoki születésű. politikus előzetes felkérés alapján vál­lalta a szülőföldjén — Hegy- alján — élők érdekeinek vé­delmét, politikai elképzelései­nek képviseletét az új Parla­mentben. Magda Gábornak., a Szerencsi Városi Tanács elnö­kének tájékoztatása szerint szerdán már a kora esti órák­ban a jelöltséghez szükséges hétszázötvennél lényegesen több, csaknem ezer ajánlási szelvényen javasolták aláírá­sukkal is megerősítve a válasz- tóplogárok a miniszterelnököt képviselőjüknek. Király Károly Budapesten Meghatározó a jószomszédi viszony Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán parlamenti dolgozószo­bájában fogadta a Budapesten tartózkodó Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökét. Király Károly a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa ne­vében köszönetét mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet a Magyar Köztársaság nyújtott a romániai forradalomnak. Ez jelentős hozzájárulás a ma­gyar—román viszony új alapo­kon történő fejlesztéséhez — hangsúlyozta. Átadta Szűrös Mátyásnak Ion Iliescu, az NMFT elnökének üdvözletét és romániai hivatalos látogatásra A román külügyminisztérium Mitterrand budapesti ny A román külügyminisztérium szerda este a Rompres hírügy­nökség útján nyilatkozatot tett közzé, amelyben közölte, hogy Romániában „meglepetéssel és r George Bush szerint az Egyesült Államoknak óriási tétje van abban, hogy sikert arassanak a kelet-európai demokratikus mozgalmak: Amerika európai szerepe nagymértékben azon múlik, hogyan felel meg ezeknek a kihívásoknak. A Az alkot­mányos szervek oltalmát kérte hétvégi kongresszusa számára a Lengyel Egyesült Munkáspárt. A párt politikai bizottságának keddi nyilatkozata szerint félő, hogy a pártkongresszus meg­tartását külső erők megpróbálják megzavarni. A Afganisztán­ban nincsenek szovjet katonai tanácskozások, de Moszkva a tavalyi. csapatkivonás után továbbra is gazdasági és katonai támogatást nyújt a kabuli vezetésnek — jelentette ki Nadzsi- bullah, afgán államfő szerdai kabuli sajtóértekezletén. A Nagy- Britannia hajlandó pénzügyi támogatást is nyújtani a refor­mok útján előre haladó NDK-nak — jelentette ki háromnapos berlini látogatása végén, tartott szerdai sajtóértekezletén Douglas Hurd. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kereskedelmi VúHakl az ellenőrzési osztályára felvesz leltározási gyakorlatot szerzett hálózati ellenőrt Jelentkezni lehet személyesen a Budapest XII., Joliot Curie tér 6-7. sz. alatt vagy a 155-9402-es telefonszámon. aggodalommal” fogadták Mit­terrand francia elnök nyilat­kozatát, miszerint „a két vi­lágháború során Magyarország területének kétharmadát elve­szítette”. Mitterrand kijelentése — áll a nyilatkozatban —, amelyet a francia elnök 70 évvel a ver- sailles-i békeszerződés, vala­mint több mint 40 évvel a pá­rizsi békeszerződés után tett. ismét felveti az európai álla­mok közötti határok kérdését, valamint vitatja a békeszerző­déseket. A nyilatkozat szerint Mitterrand kijelentése ugyan­akkor ellentmond a helsinki értekezleten részt vevő álla­mok közötti kapcsolatok alap­vető elveinek, miszerint ezek az államok vállalták, hogy tiszteletben tartják a határok sérthetetlenségét, területi in­tegritását és tartózkodnak mindennemű támadástól. Az elnök megnyilatkozását „súlyosnak és érthetetlennek” nevezi a bukaresti állásfogla­lás, „mivel ez Franciaország­tól származik, attól az ország­tól, amely jelentősen hozzá­járult a két világháború utá­ni béke megteremtéséhez, azoknak a békeszerződéseknek a kidolgozásához és megköté­séhez, amelyeknek alapvető célkitűzése volt az államha­tárok megvonása a népek tör­vényes jogainak megfele­lően”. Mitterrand kijelentése — folytatódik a nyilatkozat — figyelmen kívül hagyja azt, hogy Magyarország nem „el­vesztett” egy vagy más terüle­tet, hanem a volt Osztrák— Magyar Monarchia népei ér­vényre juttatták önrendelke­zési jogukat és felszabadultak, megdöntve ezzel a századok óta fennálló igazságtalanságot ] Ami azokat a románokat illeti, akik ez alatt az elnyomási alatt voltak, az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári nemzet- gyűlés kiáltványa elhatározó-1 sukat tükrözi, hogy egyesülje­nek az országgal, az 1919-esl trianoni szerződés pedig nemj tett egyebet, mint hogy szen­tesítette ezt az elhatározásu-I kát — fejeződik be a román külügyminisztérium nyilatko-j zata. Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség és a vi­déki felügyelőségek a fogyasz­tók érdekeinek védelmében a közeli hetekben országszerte több ezer helyen ellenőrzik, hogy az árakat kellően feltün­tették-e. A szokásostól eltérő­en ezúttal a helyszínen bírsá­golják meg — háromezer fo­rintig — azokat a kereskedő­ket. akik elmulasztották az árakról való tájékoztatást. Általános tapasztalat, hogy azokon a helyeken, ahol pél­dául a húsárukat még a régi áron kínálják, feltűnően rek­lámozzák a kedvező vásárlási lehetőségeket, ahol viszont él­tek az áremelés lehetőségével, sőt az ajánlott árakra míg rá is tettek — hiszen ez módjuk­ban áll —, a vásárló sokszor csak a pénztárnál tudja meg, mennyit fizet. így jogosan ér­zi becsapva magát, hiszen úgy látja, hogy a pénztáros1 a sa­ját belátása szerint annyit üt be a gépbe, amennyit akar. Márpedig az árak feltüntetése változatlanul az egyik legszi­gorúbb követelmény a keres­kedelemben, s a rendelet több­féle módszert is megenged. Akár gyűjtőcsomagoiáson. akár az árukon darabonként, akár táblázatokon írják ki az árakat, minden megoldás el­fogadható, a lényeg az, hogy a vevő egyértelműen tájéko­zódni tudjon. Nem megenge­dett, hogy egy bolton belül Annyit kérnek, «ennyit skerask ugyanazon az árun többféle ár szerepeljen. Arra azonban a felügyelősé­gek munkatársainak nincsen felhatalmazása, hogy azt is el­lenőrizzék: vajon helyesen kal­kulálták-e az árat. s nem tesz­nek-e szert egyes üzletekben jogtalan haszonra. Erre ugyan­is az utóbbi időben egyre több a példa, s a vásárlók joggal kifogásolják, hogy egy áru­cikk az egyik üzletben akár kétszer annyiba is kerülhet, mint a másikban. szóló meghívását. Szűrös Má­tyás a meghívást köszönettel elfogadta, és megerősítette Ion Iliescu magyarországi látoga­tásra szóló meghívását. Pozsgay Imre államminisz­ter ugyancsak szerdán fogadta a hazánkban gyógykezelésen tartózkodó Király Károlyt, a romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökét. Király Károly tárgyalt Antall Józseffel, a Magyar Demokra­ta Fórum elnökével, valamint Tabajdi Csaba nemzetiségi miniszterhelyettessel is. A találkozón Pozsgay Imre hangsúlyozta: a magyar kor­mány felelősséget érez a ro­mániai magyarság sorsának alakulásáért. Rámutatott azon­ban arra: a kormány még a látszatát is kerülni kívánja a határon túli magyarság fölötti gyámkodásnak. Komoly aggo­dalmának adott hangot, hogy bizonyos régi eszmék szívós to­vábbélése megnehezíti Romá­nia népeinek együttélését, az ország javát szolgáló demok­rácia kialakítását. Az állammi­niszter javasolta, hogy a két kormány kezdje meg a két ország közös szándéknyi­latkozatának kidolgozását, amelyben a jószomszédi vi­szony meghatározó összetevő­jeként rögzítenék a kisebbség- védelem elveit is. Antall József kifejtette: a magyar—román viszony köl­csönösen előnyös rendezése a békés, együttműködő, a nem­zetek szövetségén alapuló egy­séges Európa megteremtésé­nek fontos feltétele. (Folytatás az 1 oldalról.) nek csak hatvan százalékát tudják érvényesíteni az áraik­ban. Mivel a Rába nem szállít autóbuszmotorokat és futó- müveket Szigetszentmiklósra, a Csepel Autógyár szereldéje két napot állt. Nem csoda, ha a dolgozók körében nagy az elégedetlenkedés, a munka- szervezésben eluralkodik a kapkodás. Az autógyári gondok az Ika­rus munkáját is befolyásol­ják. Egyelőre a termelés ná­luk még zavartalan, de a tar­talékokat élik fel, s így bár­melyik pillanatban leállhat­nak az autóbuszgyár üzemei. Tavaly már jelentkeztek a problémák a rubelelszámolású export körül; nem véletlen álltak hosszú ideig a kész autóbuszok az Ikarusban. Az autógyár vezetői ezekben a napokban több ízben tárgyal­nak az Ikarus illetékeseivel. A megoldás kulcsa a vezérigaz­gató szerint azonban nemcsak az ő kezükben van. Sok függ attól, hogy az Ikarus mikor kapja meg a kiviteli enge­délyt. Az első féléves szerző­déseit ugyanis már megkötöt­te. Lukácsi Gábor úgy véli, tíz napon belül választ kap­hatnak arra, mikor kezdhetik meg a kiszállításokat. II. É. • « A Parlament ne legyen a vá­lasztási politikai csatározások szintere, mondta az egyik kép­viselő, végighallgatva azt a meglehetősen éles hangú szó­váltást, amely Tamás Gáspár Miklós (Szabad Demokraták Szövetsége), Hámori Csaba (Magyar Szocialista Párt) és Roszik Gábor (Magyar Demok­rata Fórum) között zajlott a lehallgatási botrány, illetve az állambiztonsági szolgálat mű­ködését a továbbiakban szabá­lyozó ideiglenes törvény ürü­gyén. Az ország háza természete­sen egyre inkább politikai csa­tározások színtere lesz, hiszen most már valóságos parla­mentként működik, a jelenlévő pártok akaratukat kívánják érvényesíteni, s élve a televí­ziós és rádiós közvetítések ad­ta lehetőséggel, híveket akar­nak szerezni. Nem lehet két­séges, hogy a szóban forgó há­rom párt képviselőjének szen- vedélyes felszólalásait is mo­tiválták pártpolitikai, válasz­tási megfontolások. Tamás Gáspár Miklós egyfe­lől arról igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy az SZDSZ nem akarja megbuktatni a kor­mányt, nem szándélca lejárat­ni a miniszterelnököt. Nem akarják továbbá a szabadde­mokraták. hogy anarchia le­gyen az országban, nem szán­dékuk szétverni a közigazga­tást, nem akarnak bclistázást. sőt azt is elismerik, hogy a volt MSZMP és a mai Szocia­lista Párt reformerőinek jelen­tős szerepe volt a diktatúra ■felszámolásában, a demokrati­kus átmenet kikényszerítésé­ben. Ugyanakkor éppen a Szo­cialista Párt az, aki válságot idéz elő azzal, ha beváltja fe­nyegetését és kivonja miniszte­reit a kormányból, a belügy­miniszter és a kormányfő az oka, hogy a lehallgatási bot­rány kirobbanása után nem vonták le időben a szükséges tanulságokat, s még csak kellő önkritikát sem gyakoroltak. A Szocialista Pfíjjt képviselői nevében Hámori Csaba vála­szolt, s állította, igenis éppen néhány ellenzéki párt produkál kormányzati válságot, „súlyos szavakból, nehéz vádaskodá­sokból, hamis jelszavakból emelnek barikádokat, a de­mokrácia a politika eszközei­vé avatva a lelki terrort, s ra­dikális hatalomátvételt akar­nak kieszközölni”. Ezt bizo­nyítja, hogy már nemcsak a Belügyminisztérium, vagy az államminiszter személye a célpont, hanem a helyi köz- igazgatás is Gödöllőn három hónapja az ellenzéki vezetők is egyetértettek abban, hogy a lemondani készülő tanácselnök maradjon hivatalában, a vá­lasztási kampány kezdetekor mégis kezdeményezték vissza­hívását. De nem csak az övét, helyetteséét is. (Az utóbbi ál­lítást Pnszik Gábor cáfolta, de nem tud róla Vass István gö­döllői tanácselnök-helyettes sem. akitől telefonon érdeklőd­tünk a történtekről.) A működő intézmények szét­verésének szándékaként idézte Hámori Csaba Tamás Gáspár Miklós választási röpcédulájá­V Külföldi események — egy mencfartlftan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom