Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

Kiskocsmákban osztogatják az egyetemi (3. OLDAL) Ülést tartott a Minisztertanács PEST MEG TEí EZ TÖRTÉNT Szerdán reggel a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyhazakról szóló alkotmányere.jű törvényjavaslat vitája so- rán elhangzott javaslatokra, módosító indítványokra adott igaz- sagügy-miniszteri válasszal folytatódott az Országgyűlés januári uiesszaKa. Kulcsár Kálmán meghallgatása után a képviselők egyenként szavaztak a beterjesztett módosító indítványokról, amelyeket te tel esen megvitatott előző napi ülésén a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. A 20 módosító indítvány többségét az Országgyűlés elfogadta. Határozathozatal előtt még Tóth Károly (országos lista) református püspök szólt, majd Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke ismertette a bizottság véleményét. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadja a tör­vényjavaslatot; egy ellenvélemény volt, 11-en tartózkodtak. Ezután az állam és az egyházak közötti megállapodás felül­vizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a képviselők, és nagy többséggel elfogadták azt. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a következő na­pirendi pont előadójaként tájékoztatta a Tisztelt Házat a Duna- gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapaszta­latáról, illetve előterjesztette a különleges titkosszolgálati esz­közök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet. Az általános, illetve részletes vitában felszólalt: dr. Szíjártó Károly, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze. Sólyom László az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.). Hámori Csaba (or­szágos lista), Roszik Gábor (Pest megye, 4. vk.), Dauda Sán­dor (Budapest, 45. vk.) Raffay Ernő (Csongrád megye, 1. vk.), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye, 3. vk.). E konkrét ügy­ről, illetve az ülésteremben kifejtett pártpropaganda megkérdő­jelezhető voltáról kisebb vita alakult ki, amelynek során szót kért: Csipkó Sándor, Debreczeni József és Reidl János képvi­selő. Gál Zoltán válaszolt a törvényjavaslat vitájában elhangzott észrevételekre. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye, 4. vk.) a jogi, igazgatási és igazságügyi valamint a honvédelmi bizottság véleményét terjesztette elő. Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés Tamás Gáspár Miklós mindkét javaslatát elvetette. Ezt követően kel­lett volna dönteni a 3. paragrafusról, ugyanis a törvényjavas­lat „A” és „B” változatot tartalmazott. (Eszerint az egyes kü­lönleges eszközök alkalmazását a legfőbb ügyész, illetve egy országgyűlési biztos engedélyezheti.) Miután egyik változat sem kapta meg az alkotmányerejű törvény elfogadásához szükséges minősített többséget, 252 igenlő szavazatot, az el­nöklő Horváth Lajos a két illetékes bizottság hatáskörébe utalta megvitatásra. A bizottságok úgy foglaltak állást, hogy a döntéshozatalra csütörtökön reggel kerül sor: Horváth La­jos a törvényjavaslat tárgyalását elnapolta. Az ülésszak ezután az állami vállalatokra bízott vagyon vé­delméről szóló, illetve az állami vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. A törvénytervezeteket Martonyi János kormánybiztos és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes terjesztette elő. A vitában részt vett: Szabó Kálmán, a terv- és költségveté­si bizottság előadója; Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemp­lén m. 23. vk.) : Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.) ; Antal Imre (Pest m., 19. vk.) ; Boros László (Budapest, 26. vk.) ; Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Az Országgyűlés csütörtökön a két törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. XXXIV. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1990. JANUÄR 25., CSÜTÖRTÖK Parlamenti függő játszmák Választási csatározás a T. Házban Az Országgyűlés második munkanapját a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkot­mányerejű törvényjavasl it tárgyalásával kezdte. A terve­zetet Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter már az első munkanap végén ismertette. Akkor több törvénymódosíió javaslat hangzott el, ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta, jelen­tését elkészítette, kulcsár Kál­mán ismertette a bizottság ál­lásfoglalását. Szólt arról, hogy változás történt az emberi jo­gok és az állam viszonyában, s a törvény a korábbiakkal el­lentétben valójában az állam- hatalom korlátáit jelöli ki. A miniszter hangsúlyozta, ez a törvény nemcsak állami, ha­nem társadalmi'értelemben is elismeri az egyházak tevékeny­ségét. Kiküszöbölendő mindaz, ami ezzel kapcsolatosan történt az utóbbi ,40 évben, egy rossz, téves vagy bűnös politika kö­vetkezményeként. Mielőtt a határozathozatalra sor kerülhetett volna, Tóth Károly (országos lista) refor­mátus püspök jelentkezett szó­lásra. Indítványai közül fenn­tartotta, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem legkevesebb százan ala­píthassanak. A jogi bizottság ál-ásfoglalása szerint a javas­lat indokolt, az Országgyűlés is elfogadta azt. Határozathozatal követke­zett, a már elfogadott módosító indítványokkal együtt a képvi­selők 304 szavazattal elfogad­ták a törvényjavaslatot. Az elmúlt napok nagy vihart kavart botrányával, a Duna- gate néven ismertté vált le­hallgatási üggyel kapcsolatos tapasztalatokról Gál Zoltán belügyminisztériumi államtit­kár tájékoztatta a Tisztelt Há­zat. Emlékeztetett rá, hogy a korábban uralkodó ideológiai felfogásnak megfelelően a bel­Az Agrárszövetség Országos Választmánya tiltakozik az Igaz­ságügyminisztérium törvénytervezete ellen, amely gyakorlati­lag kizárná a gazdasági élet és így az agrárvilág képviselőit is abból, hogy országgyűlési képviselőként részt vehessenek a Parlament munkájában. 0 A pártközi egyeztető bizottság kéri a választáson induló pártokat, hogy január 26-ig jelez­zék írásban, ha a magyar rádió, valamint a magyar televízió programjaiban fizetett politikai hirdetéseket kívánnak sugá­roztatok @ A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt politikai bizottsága nyílt levelet intézett az Országgyűlés megbízott elnökéhez, amelyben arra kérik dr. Fodor Istvánt, hogy ez az Országgyűlés már ne tárgyaljon a földtörvény mó­dosításáról, a döntést bízzák a márciusban megválasztandó független magyar Parlamentre 0 A Magyarországi Szociál­demokrata Párt indítványt juttatott el az Alkotmánybíróság­hoz, amelyben kéri a lakás célú állami kölcsönök utáni adó­fizetésről alkotott törvény megvizsgálását, ugyanis a párt szerint a kamatadó alkotmányellenes. 0 önvédelmi szervezet­ként tegnap megalakult a Szegények és Kiszolgáltatottak Szö­vetsége. @ A szakszervezetekhez hasonlóan az MSZP mun­kástagozata úgv véli. a jelenlegi kormánynak sürgősen anti­inflációs csomagtervet kell kidolgoznia. 0 A Történelmi igaz­ságtétel Bizottság nemrég ügyfélszolgálati irodát hozott létre, hogy ezzel segítse a jogtalanul elítéltek rehabilitációját. 0 A MÉM-ben pártok,, érdckkcpviseleli szervezetek, bankok és fő­hatóságok képviselői tárgyaltak a külföldi hitelek mezőgaz­dasági felhasználásáról. 0 A Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége székhazában bajtársi találkozón emlékeztek meg Auschwitz felszabadulásának közelgő 45. évfordulójáról. Javaslat a családi pótlékról Mindenki adósa valakinek A rubelelszámolású export leállításával éleződött a fe­szültség a járműipari vállala­tok között. Tegnap látott nap­világot az a hír, amely arról tudósított, hogy a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár néhány napja nem szállít a Csepel Autógyárnak, mert az 763 millió forinttal tartozik neki. Amíg a pénzügyek nem tisztázódnak, az autóbusz­alvázakhoz szükséges Rába- termékek szállítását felfüg­gesztették. Az eset kapcsán Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár ve­zérigazgatója elmondta, hogy valóban tartoznak a győriek­nek, s a Rábán kívül még 16 kooperációs partner tagadta meg a szállítást. A vezérigaz­gató szerint ez az országban uralkodó gazdasági sokk. kö­vetkezménye. A jelenlegi pénzügyi krachban mindenki tartozik mindenkinek. A Cse­pel Autógyárnak is van adó­sa, ezért nem tudják kiegyen­líteni a számlájukat. A probléma nem újkeletű, a sorbanállás már régóta tart, de a rubelelszámolású export leállítása valósággal sokkolta a járműipari vállalatokat. Mindenki azon fáradozik, hogy minél előbb behajtsa a kintlevőségeit. A vezérigazga­tó nem tartja tisztességtelen­nek a Rába eljárását, hiszen nekik is fizetniük kellene a partnereiknek. Lukácsi Gábor szerint az is probléma, hogy a feldolgozó- iparban tevékenykedő válla­latok a termelői árnövekedés­(Folytatás a 2. oldalon.) Szűrös Mátyás és Nyers Rezső a szünetben ső biztonsági szolgálat feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön mindazon csoportok­ról, személyekről, akik, ame­lyek tevékenységét, világnéze­tét az akkori politika nem kívá­natosnak minősítette. A több­pártrendszerre való áttérés alapvetően megváltoztatta a helyzetet, azonban a szolgálat munkáját meghatározó jogsza­bályok, előírások maradtak. Tevékenységüket egy sor ál­lamtitoknak minősített jogsza­bály szabályozta, amelyek tel­jes szövegét még a Miniszter- tanács tagjai közül sem ismer­te mindenki. Az állambiztonsá­gi szervek ilyen titkosított nor­mák tucatjai alapján hajtották végre feladataikat. Nemcsak a Fidesz-szel, az SZDSZ-szel, ha­nem az MSZMP-vel, az MSZP- vel, a Kádár János Társaság­gal és más politikai szerveze­tekkel kapcsolatban is gyűj­töttek adatokat. A Minisztertanács vasárnapi ülésén a titkos kormányzati határozatokat hatályon kívül helyezték, jelenleg nincs nor­ma, ami alapján dolgozhatna az állambiztonsági szervezet. Amíg az átfogó nemzetbizton­sági jogszabályokat meg nem alkotják, a most beterjesztett (Folytatás a 3. oldalon.) A Minisztertanács szerdán — az Országgyűlés aznapi ta­nácskozásának befejeztével — ülést tartott. A kormány elfogadta a csa­ládi pótlék teljeskörűvé téte­léről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazok­ra vonatkozik, akik Magyar- ország területén háztartásuk­ban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1-jével életbe lé­pő törvény hatálya tehát azok­ra is kiterjed, akik nem ma­gyar állampolgárok, de nem­zetközi egyezmény szerint jo­gosultak családi pótlékra, vagy állandó tartózkodásra jogosí­tó személyi igazolvánnyal ren­delkeznek. Az előirányzott családi pótlék javasolt össze­ge havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070 fo­rint, három és minden továb­bi gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előter­jesztést fogadott el a büntető jogszabályok módosításáról, és A jelenlegi pártstruktúrában semmilyen illúzióim nincsenek a kultúrát, a művelődésügyet illetően — jelentette ki Glatz Ferenc művelődési miniszter a szerdai parlamenti munkanap kezdete előtt megtartott kul­turális bizottsági ülésen. A ke­serű megjegyzésre az késztet­te a minisztert, hogy — mint mondotta — a pártok képvise­lői kiskocsmákban már előre osztogatják az egyetemi tan­székeket. a minisztériumi osz­tályvezetői státusokat, s félő: a szakértelem, a rátermettség háttérbe szorul a vezetői he­lyek betöltésénél. A minisztérium korábban kidolgozott koncepcióját, stra­tégiai elképzeléseit is a márci­usra előrehozott választások­hoz kellett igazítani — tette hozzá Glatz Ferenc, jelezve a képviselőknek: az oktatási te­rület mindenképpen elsőbbsé­get kapott és kap a tárca re­formintézkedéseinek sorában. Ennek ellenére — mint a mi­niszter rámutatott — az új ok­tatási törvény előkészítését fel kellett függeszteni, mert egy­értelművé vált, hogy e terve­zet Idő hiányában már nem kerülhet a jelenlegi parlament elé. Glatz FerenS szükségeslsek ítélte a korábbi oktatási tör­vény egyes részeinek módosí­tását, így például az állam is­kolaalapítási monopóliumának törlését a szövegből, valamint — ezzel összhangban — a pártideológia kiiktatását a tantervekből. A továbbiakban — részletez­ve az elmúlt fél év során tett intézkedéseket — szólt a mi­niszter a felsőoktatás megkez­dett átszervezéséről, az orosz­tanárok átképzéséről, s tágabb értelemben a nyelvoktatás te­rületén tett lépésekről. Ugyan­csak vázolta a kultúra gazda­sági menedzselésével kapcso­latos minisztériumi elképzelé­seket. hangsúlyozva: e téren az alapítványok lehetnek a legcélravezetőbbek, nemcsak azért, mert ily módon a társa­dalom más ágazataiból pénz fektethető a kultúrába, hanem azért is. mert az alapítványok révén megszüntethető az egy kézből történő, adminisztratív finanszírozás. Ennek kapcsán Glatz Ferenc jelezte a képvi­selőknek: a közeljövőben a művelődésügy, a kultúra szin­te valamennyi területét átfo­gó nagy alapítványrendszert hoz létre — több mint 1 milliárd forintos összeggel. ezzel kapcsolatban törvényja­vaslatot terjeszt az Országgyű­lés elé. A megváltozott körül­mények között a büntetőjogi szabályozás célja ma már nem a gazdaságirányítás adott rendszerének védelme, hanem a gazdaság zavartalan műkö­désének a biztosítása. A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelét és be­hozatalát. A megváltozott kül- és belpolitikai környezet e téren is a normatív és nyil­vános rendelkezések mellett szól. A szabályozás lényege, hogy a fegyverek kivitelének és behozatalának összhang­ban kell ,állnia a Magyar Köztársaság külpolitikai és védelmi érdekeivel. Csatlakoztak az Eurocardhoz A Dunabank Rt. hitelkártya­rendszere teljes jogú tagként csatlakozott az Eurocard-Mas. tercard fizetési rendszerhez. Az alig negyedéve elindított Duna-hitelkártyarendszer ed­digi eredményei azt mutatják, hogy a hitelkártyát alkalmazók és elfogadók körébe kellő szá­mú állampolgár és kereskedő vállalat, illetve magánvállalko­zó kapcsolódott be; eddig mintegy kétezer Dunabank- kártya-tulajdonost tartanak számon hazánkban. A megállapodás az Eurocard International és a Dunabank Rt. között lehetővé teszi, hogy az Eurocard-kártyákhoz fo­rintban jussanak hozzá magyar állampolgárok. Egyelőre a kár­tyákat csak belföldön lehet felhasználni, azonban a Duna­bank tervei között szerepel a nemzetközi forgalomban való részvétel. Az Eurocard-rend- szerhez való csatlakozás a ma­gyar kereskedelmi pénzintézet számára azért előnyös, mert kapcsolódhat egy nemzetközi­leg elismert, tekintélyes fizeté­si rendszerhez. ísymás hatóság provokáló ügynöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom