Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
2 &êbUm 1990, JANUÄR 20., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSmm Drámai, veszélyes fejlemények Erőfeszítések a kaukázusi polgárháborús helyzet felszámolására Síneken az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ügye A namíbiai sikeres megoldást alkalmazni lehet Kambodzsában ? Általános PILLANATKÉP Az immár második éve tartó nemzetiségi villongások Azerbajdzsánban és örmény- országban olyan véres eseménysorozatba fajultak el a héten, amelyet egyes szovjet illetékesek immár polgárháborús helyzetnek jellemeznek. Azeri -és örmény szélsőséges gei’illacsoportok fegyverraktárakat rohamoztak meg, s nemcsak kézifegyvereket zsákmányoltak, hanem tüzérségi eszközöket, rakétákat, páncélosokat is helikoptereket is. Lövöldözésekről, egymás ellen és a belbiztonsági erőkkel zajló fegyveres összecsapásokról, pogromokról érkeznek megdöbbentő hírek. A halottak és sebesültek száma vészesen növekszik a harcok következtében, s a polgárháborús helyzet mind súlyosabbá válik. Nem enyhített a fegyveres viszályon az sem, hogy Kara- bah-hegyvidék és környékén rendkívüli állapotot hirdettek, mind Örményországba, mind Azerbajdzsánba immár több mint húszezer főnyi katonai egység és belbiztonsági alakulat érkezett, hogy a katonák tűzparancsot kaptak, s hogy a Szovjetunió számos részében a tartalékosok mozgósítását rendelték el, hogy a Kaukázuson túli területekre küldhessenek erősítéseket a rend minél gyorsabb helyre- állítása végett. Mihail Gorbacsov hét végi megnyilatkozásában az egész szovjet népet fenyegető veszélynek jellemezte a drámai eseménysorozatot, s az értelemre és a józan észre apellált a Kaukázuson túli területeken, mert mint figyelmeztetett, ha a rendet sürgősen nem állítják helyre szovjet Azerbajdzsánban és Örményországban, a dolgok nemzeti tragédiába fordulhatnak. A nyugati fővárosokban is aggodalmat keltettek a két köztársaság polgárháborús állapotai. Megszólalt a Fehér Ház is, s szóvivője útján az amerikai kormányzat megértését fejezte ki amiatt, hogy Moszkva katonai erőt küldött az etnikai vérengzések megszüntetésére. A •washingtoni külügyi szóvivő pedig így fogalmazott: „Elismerjük, hogy helyre kell állítani a rendet ott, ahol az emberek egymást gyilkolják.” A hírmagyarázók kommentárjaiból az is kitűnik, hogy Nyugaton attól tartanak, ha a moszkvai vezetésnek nem sikerül gátat szabnia a Kaukázuson túli polgárháborúnak, az kiterjedéssel fenyegethet és Gorbacsov bukásához vezethet. Ez pedig szerintük az egész szovjet külpolitika fordulatát is jelenthetné. Nyugati politikai körökben azonban egyelőre nem úgy ítélik meg, hogy a mostani helyzet elérte volna azt a pontot, amely veszélyeztetné Gorbacsov pozícióját. ____ É VTIZEDEK, ÉVSZÁZADOK mulasztásai újabb területekkel egészültek ki. Törökországban szintén élt nagyszámú örmény nemzetiség, s a világot akikor megráz- ' ták az onnan 1894 és 1915 ^ között érkező hírek a szörnyű ' mészárlásokról. A breszt-li- ' tovszki szerződés Orosz-ör- a ményországnak „függetlensé- :t get” adott német gyámság " alatt, majd a sévres-i megállapodás ezt 1920-ban megszüntette, s megteremtette átmenetileg „Nagy-örményországot”, amelybe a volt orosz területen kívül a „törökországi örménylakta részek is beletartoztak. Ugyanebben az évben a volt orosz rész örményei kikiáltották a szovjetköztársaságot, és 1921-ben szovjet^ török szerződés szabályozta a határokat a két állam között. Ami Azerbajdzsánt illeti, szintén hányatott volt a terület sorsa. Az időszámítás előtti 8. században lett perzsa hódítás, majd már időszámításunk hetedik századában az arab kalifátus része. Az azerieket ekkor iszlám hitre térítették. A 19. században Azerbajdzsán északi részét Oroszország szerezte meg, s az Aras folyótól északra fekvő területeken alakult meg az októberi forradalom után az Azerbajdzsán SZSZK. A második világháború idején, 1944-ben szovjet csapatok szállták meg az iráni Azerbajdzsánt, ahol akkor népi demokratikus köztársaság alakult. A szovjet csapátok ENSZ-döntés alapján 1946-ban kiürítették az Aras folyótól délre fekvő területeket, s távo-* zásuk után az ottani népi demokratikus köztársaság összeomlott. A Nagy-örményországra és Nagy-Azerbajdzsánra vonatkozó törekvések mindig ott éltek az örmény, illetve azeri nemzetiség által lakott vidékeken, s nacionalista megmozdulásokban törtek időről időre felszínre, amelyekre a válasz mindig véres leszámolás volt a központi hatalom részéről. A keresztény örmények és a síita mohamedán azerik vallási alapon is nemegyszer összecsaptak egymással. A szovjethatalom éveiben sem érvényesült az igazságos nemzetiségi politika, s a feszültségek állandóan növekedtek. A szövetségi állam belső felépítése már régen reformra szorult volna, s az alkotmányt is módosítani kellett volna, de ez még csak fel sem vetődött Most Mihail Gorbacsov mát említett beszédében a szovjet föderáció fejlesztésére tett újólag ígéretet, ha véget ér az etnikai viszálykodás a Kaukázuson túl. AZ IGAZI PIACGAZDASÁGÉRT A feszültségek és ellentétek ily elemi erejű kirobbanásának hosszú évtizedekre, sőt, évszázadokra visszanyúló előzményei vannak — mint arra Gorbacsov már idézett beszédében rámutatott. Valóban, mind az örmény, mind az azéri nép rendkívüli megpróbáltatásokat élt át. Az örmények, akik legendájuk _ szerint a bibliai Noé leszármazottaihoz vezetik vissza első királyságuk megalapítását, olyan területen élnek, amely asszírok, médek, perzsák, rómaiak, törökök csatatere volt. Oroszországhoz 1828-ban kerültek először örménylakta vidékek, majd az 1870-es berlini konferencia döntése alapján Mitterrand francia elnök, aki e héten hazánkban hivatalos látogatást tett, volt az egyik fő kezdeményezője egy olyan pénzintézet létrehozásának, amely segíthetne Kelet- Európábán igazi piacgazdasága létrehozásában. Az elgondolás időszerűségét és szükségszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy már a héten Párizsban kétnapos tanácskozást tartoitt az ügyről Kelet és Nyugat 36 országának, illetve intézményének képviselője. A megbeszélésen nem elvi nyilatkozatok, helyeslő felszólalások hangzottak el, hanem nagyon is gyakorlati megállapítások. S két nap után elmondhatjuk — a világsajtó egyöntetű véleményével élve —, hogy sínre került a dolog, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ügye. Attali, a tanácskozás elnöke közölte, hogy március 10—11-én kerül sor az újabb találkozóra, ahol sor kerülhet az Eurobank (angol nevének rövidítése alapján EBRD) alapszabályának megvitatására, és lehetséges, hogy tavasszal már aláírhatják a pénzintézet létrehozásáról szóló okmányt. Az EBRD eddig példa nélküli intézmény lesz, mert először egyesíti a két európai tömböt egy közös gazdasági célkitűzés érdekében. Még több részletkérdés vár ugyan megoldásra, de sok problémában már egyetértenek. Így — mint Attali elmondta — Párizsban senki sem kifogásolta, hogy az Európai Közösségé legyen a bank részvénytöbbsége. Túl ezen, körvonalazódott az is, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Japán egyaránt 8,5 százalékot jegyezhetne a részvénytőkéből Kényes kérdés azonban, hogy e három ország milyen döntési joggal rendelkezzen az eljövendő bankban. Ami a pénzintézet alaptőkéjét illeti, egybehangzó értesülések szerint legkevesebb 11-12 milliárd dollárról lenne szó. ISMÉT KÉK SISAKOSOK I Millffëlfii ©settiéstyek — jj I egy snomlafbais .......................................- ------------------------------------------------------——■: A z utóbbi hetekben Kambodzsa ismét véres csaták színhelye lett. A pekingi támogatás nyomán nagy ütőerejűvé vált, mintegy 50 ezer főnyi gerillaegységek, amelyekkel szemben csak hatvanezernyi kormánykatona áll, hadi sikerek egész sorát érték el. Az ország nagy területeit foglalták el, köztük Battambangot,- Kambodzsa második legnagyobb városát. A gerillák derékhadát a vörös khmerek képezik, akik uralmuk idején, 1979-ig mintegy másfél-kétmillió kambodzsait küldtek a halálba. Joggal tartanak tehát sokan attól, hogy a fegyveres ellenzék győzelme egyúttal a vörös khmerek rémuralmának ismétlődését jelenti. Több megbékélési terv született eddig, de mind kudarcot vallott. Most Evans ausztrál külügyminiszter szállt a ringbe, s igyekezett a helyszínen közvetíteni egy, a namíbiai rendezéshez hasonló kambodzsai formulával. Eszerint átmenetileg megmaradna a pnompenhi kormány, és a Szihanuk vezette ellenzék is kabinetet alakíthatna az általa ellenőrzés alatt tartott területeken. Az erők szétválasztását ENSZ-megfigyelők garantálnák. S a választási hadjárat csakúgy, mint maga a szavazás a kék sisakosok felügyelete alatt történne meg. Phnom Penh elfogadná a tervet, s egyetértenek vele a Biztonsági Tanács állandó tagjai is. Egyetlen akadály van csupán: a vörös khmerek a „végső győzelemig” folytatni kívánják a harcot, s nem hajlandóak alkura semmiféle békés rendezésről ... Árkus István Szűrös Mátyás Ideiglenes köztársasági elnök a választásokról Üzenet a nemzethez Honfitársaim! Ezekben a napokban a képviselői jelölésekkel gyakorlatilag is megkezdődik a választási kampány. Március 25-én szabad országgyűlési választásokat tartunk, ami egyedülálló jelentőségű esemény lesz hazánk történelmében. Mindannyiunkra nagy felelősség hárul, hogy az új parlament születése minél kevesebb megpróbáltatással, nehézséggel járjon, a meggondolatlan és felelőtlen választási módszerek ne veszélyeztessék az ország és a nemzet nyugalmát, jövőjét. Hiszem, hogy képesek vagyunk méltósággal megélni a demokratikus államrendszer megteremtését s az ezzel szükségszerűen járó vajúdás időszakát. Az alkotmány szerint a köztársaság elnökének őrködnie kell a nemzet egysége és az államszervezet demokratikus működése felett. Ezért — abból kiindulva, hogy hazánkban az események kedvezőtlen irányt vehetnek, mert sokan nem tanultak még saját múltunk tragédiáiból s a környező országok újkeletű keserű tapasztalataiból sem — felhívom az ország közvéleményét, elsősorban a pártok és a politikai csoportosulások, szervezetek vezetőit, testületéit: tartózkodjanak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, a társadalmi légkört zavaró és rontó indulatoktól. A sajtó ne adjon helyt a megfélemlítéseknek és az uszításoknak. Vigyázzon az, igazságra, és ne szolgálja a megalapozatlan „szenzációkat”. Ne a tüntetésekre és a sztrájkokra hívjanak fel, mert ezek — anélkül, hogy segítenének gondjaink enyhítésében — kiszámíthatatlan. ellenőrizhetetlen folyamatokat indíthatnak el. és veszélybe sodorhatják a demokratikus átalakulás békés jellegét. Tanuljunk saját történelmi tapasztalatainkból! Nálunk sajnos gyakran az érzelem, s kevésbé az értelem. jobbára a türelmetlenség, s nem a türelem hallatta hangját, s könnyen vált meghatározóvá a szociális demagógia, s elhatalmasodott a gyűlölet. Az ország lakossága nyugalomra. békességre, lét- és köz- biztonságra vágyik. Ezért a választási kampány kényes politikai időszakában megkülönböztetetten törekedjünk egymás megértésére, önfegyelemre és türelemre. A demokráciát nem lehet rohammal létrehozni. Egy egész emberöltő egymásra halmozódott hibás döntéseit, azok következményeit nem lehet néhány hónap alatt kijavítani, felszámolni, őrizzük meg az ország kor- mányozhatóságát, ennek érdekében akadályozzuk meg az állami és közigazgatási rendszer szétzilálását. A háromoldalú politikai tárgyalásokon részt vett pártok, politikai erők felelősséggel tartoznak a múlt év szeptemberében létrejött megállapodások végrehajtásáért, s az akkori megbeszélések alkotó légköre, kompromisszumkészsége most is hasznosítható. Fel kell lépni a vádaskodással, a botranykeltéssel és a konfliktusok szításával szemben. Formálják a józan gondolkodású emberek a közvéleményt! Üdvözöljük a törvényesség következetes betartására és választási etikai kódex kidolgozására irányuló törekvéseket. Régi igazság, hogy az igazi szabadság nem az, amely szerint az ember azt teheti, amit akar, hanem az, amikor azt teheti, amit kell. Minden párt. minden képviselőjelölt programjával, saját igazával fogadtassa el magát, így győzze meg választóit, ne vetély- társai elleni támadással, hitelének szándékos lerontásával. Csakis így őrizheti meg saját és az ország méltóságát is. Kérem honfitársaimat,, hogy a történelmi felelősség tudatában, a nemzeti béke megőrzése és az összefogás jegyében támogassák a felhívásomban megfogalmazott törekvéseket, Ne engedjük, hogy az épülő, erősödő magyar demokráciában zátonyra fusson a békés átmenet! Mitterrand az európai konföderációról A birodalmak kora lejárt Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásának második napján, pénteken reggel szállásán politikai pártok képviselőit fogadta. Az államfő előző nap a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt vezetőivel folytatott megbeszélést, ezúttal a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vezetőit látta vendégül kötetlen légkörű közös reggelire. A közösen elköltött reggeli után Pozsgay Imre államminiszter kereste fel szállásán Francois Mitterrand-4. A megbeszélés tapasztalatait összefoglalva Pozsgay Imre elmondta, hogy meleg hangvételű eszmecserére nyílott alkalma Francois Mitterrand-nal, mindenekelőtt a magyarországi fejleményekről, illetve az európai régió helyzetéről. Francois Mitterrand e gondolatok kapcsán részletesen tájékoztatta Pozsgay Imrét az európai konföderáció létrehozására vonatkozó javaslatairól. Ez abból a történelmi realitásból indul ki, hogy a birodalmak kora lejárt, Európa pedig valódi önrendelkezési lehetőség birtokába jutott. Pénteken folytatódtak a magyar—francia partnertárgya- lások. Horváth Ferenc ipari miniszter Paul Quiles francia postaügyi, űrhajózási és távközlési miniszterrel tárgyalt a kétoldalú együttműködés bővítéséről. Ennek során szó volt az aktív memóriakártyák magyarországi elterjesztésében való francia közreműködésről, videomagnók kooperációs gyártásáról, továbbá a nagy képfelbontású tv-rendszerek közös kutatásáról és fejlesztéséről, telefonközpontok, kis és nagy csatornaszámú mikrohullámú digitális rádiórelé- berendezések és korszerű telefonkészülékek termelési együttműködésen alapuló előállításáról. A „Szabadság Csillagával” tüntették ki Budapestet a francia országi Toulouse városában véget ért nemzetközi találkozón, a Communicaville elnevezésű, városi kommunikációval foglalkozó összejövetelen, azért a higgadtságért, melyet a szabadság és a demokratikus átalakulás útján mutatott. A A német szövetségi gyűlés, a Bundestag pénteken délelőtt egyhangúlag megszavazta a Magyarországgal fennálló vízumkényszer megoldását — az SPD javaslata alapján. A Prágában a hét közepén megtartották a csehországi magyarok első ösz- szejövetelét, amelyen a magyar nemzetiség szövetségének létrehozására nyolctagú bizottságot választottak, A Tajvan egymilliárd dolláros beruházási alapot hoz létre a demokratizálás útjára lépett öt kelet-európai állam — köztük hazánk is — számára. A Az NDK bejutása a Közös Piacba 1993 után „automatikus” lehet, mert árui ma is már vámmentesen jutnak be az NSZK-ba. A Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország a KGST deviza- és pénzügyekkel foglalkozó állandó bizottságai Prágában úgy döntöttek, felmondják a turista- valutaárfolvamokra s a nem kereskedelmi fizetések kötelező egyeztetésére vonatkozó szerződéseket, s a jövőben kétoldalúan állapodnak mes A Hatpontos nemzetközi környezetvédelmi együttműködési programot terjesztett elő pénteken Moszkvában Mihail Gorbacsov. Bos—Nagymaros a másik oldalról Talajvízcsökkenés, terményveszteség A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer által érintett terület lakossága az építkezés azonnali felfüggesztését követeli. Követeli azoknak a személyeknek a leváltását is, akik felelősek a vízlépcső építéséből adódó katasztrofális ökológiai helyzetért. A helyi lakosok január 12-én a szlovákiai Somorján tartott nyílt vitafórumon fogalmazták meg állás- foglalásukat, és arról írásban tájékoztatták Marian Calfa csehszlovák szövetségi miniszterelnököt. A pozsonyi magyar nyelvű Üj Szó csütörtöki számában „Bős—Nagymaros pro vagy kontra?” címmel számolt be részletesen a somorjai tanácskozásról. Azon Pavel Sremer független környezetvédő a megalakulóban lévő Szlovákiai Zöldek Pártjának nevében támogatásáról biztosította a tiltakozó lakosságot, és azt javasolta: az építkezést le kellene állítani mindaddig, amíg szak- bizottságok ném vizsgálják ki az ügyet, és döntenek nemzetközi tárgyalás keretében, a magyar kormány részvételével, a létesítmény sorsáról. A pozsonyi Új Szó a tanácskozás kapcsán azt írta, hogy Bős—Nagymaros kérdésében is változott a dolgok állása, mert diri Dienstbier csehszlovák külügyminiszer kijelentéséből, miszerint ami nem ökologikus, az nem gazdaságos, sok mindenre lehet következtetni. Dr. Miklós László kandidátus, a Szlovák Tudományos Akadémia biológiai-ökológiai kutatóintézetének a munkatársa a vízi erőmű üzemeltetéséből várható ökológiai problémákra, a vízháztartásban bekövetkező változásokra figyelmeztetett. Elmondta, hogy a Somorjától Aranyosig húzódó területen a talajvízcsökkenés miatt az évi terményveszteség értéke elérné a kétszáz-kétszázötven millió koronát. Jan Lehocky, a Szlovákiai Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársa kifejtette: az erőmű beindításával a Duna és a többi folyó medrében lerakott nagy mennyiségű káros ipari szennyeződés a talajvízbe kerülne és ez veszélyeztethetné a Csallóköz hatalmas ivóvízkészletét. HÁZTÜZNÉZŐ „Ténymegállapító útra” Romániába repült csütörtökön Mihály román exkirály két lánya, Margarita és Sophie. A két királylány egy hetet szán az országon belüli körutazásra, amelynek az a célja, hogy „találkozzanak a forradalmat véghezvivö fiatalokkal”. Ellátogatnak Brassóba, Temesvárra és Kolozsvárra is. A feladattal 1947 óta száműzetésben élő atj'juk bízta meg őket.
