Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

1990. JANUAR 19., PÉNTEK 11 események egy mondatban Először tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban magyar el­lenzéki párt küldöttsége. A Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetségének meghívására hétfőtől csütörtökig tartózkodott Moszkvában, a Magyar Demokrata Fórum négytagú delegá­ciója. ^ A szófiai kormány meghívására csütörtökön Bulgá­riába érkezett Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter. A A NATO európai haderőinek főparancsnoka, John Galvin tábornok, igyekezett kisebbíteni az egyoldalú európai, szovjet csapatkivonás jelentőségét és kijelentette, hogÿ az. Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem fog hasonló egyoldalú lépést tenni. A MÍG—23-as és TU—16-os szovjet harci gépeket vontak ki Vietnamból a Cam .Ranh-i támasz­pontról — jelentette be csütörtökön moszkvai sajtóértekez­letén Vagyim Perfiljev. A szovjet külügyi szóvivő azt mond­ta, hogy a december végén történt kivonást követően már csak egy kisebb szovjet légiegység maradt a támaszponton. A harci gépek száma 6 és 10 között lesz. A Az Izrael által megszállt területeken az ellenállási mozgalom kizárja a fegy­veres küzdelmet, az intifáda, a'polgári tiltakozási mozgalom keretei között folvtatódik — szögezte lé Abdallah al-Huráni, a PFSZ V. B. tagja. Találkozás II. János Pállal Horn Gvula Rómában zött magyarországi látogatásá­ról és a magyar—vatikáni dip­lomáciai kapcsolatok helyre- állításáról, ami — Horn Gyula közlése szerint — „néhány hé­ten belül esedékes”. Horn Gyula külügyminisz­tert római hivatalos- látogatá­sa végén a Quirinale-palotá- ban fogadta Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök. A ta­lálkozón jelen volt Gianni De Michelis külügyminiszter. A magyar diplomácia veze­tőjét ezt követően a Vatikán­ban magánkihallgatáson fo­gadta II. János Pál pápa. A négyszemközti megbeszélésen tájékoztatás szerint szó esett az egyházfő 1991. őszére kitű­A Posta Hírlap- feldolgozó Üzem a Józsefvárosi pályaudvar melletti munkahelyre felvesz hírlapfeldolgozókat és továbbítókat; szállító-rakodót; műszerészeket; elektrolakatost; villanyszerelőket; felvonószerelőt; targoncást; nyugdíjas portást és nyugdíjas öltözőőrt Jelentkezés az általános osztály munkaügyi csoportjánál, cím: Budapest Vili., Orczy tér 1. Tiltakoznak a szlovák tévések A csehszlovák televízió szlo­vákiai munkatársainak egy jelentős csoportja tüntetést hirdetett meg, tiltakozásul a vezetőség elbocsátási intéz­kedései ellen. Előtzőleg a Tv- híradó főszerkesztőségéből harmincán — többségükben a CSKP tagjai — hivatalos fel­mondó levelet kaptak. Az eltávolított újjságírók le­velet küldtek a pozsonyi Prav­da napilap szerkesztőségébe, amelyben kifejtik véleményü­ket a történtekről. Szerintük most az egyik örűkényuralmi rendszert a másik váltja fel. Parancsokkal és „baráti fi­gyelmeztetésekkel” próbálnak újra nyomást gyakorolni a szerkesztőségre. A felmondást annak jeleként értékelik, hogy „egy bizonyos politikai csoport a Tv-híradóban mo­nopolhelyzetet és előjogokat akar szerezni a vélemények formálására az általános vá­lasztások előtt”. A televízió ideiglenes veze­tősége, ahol a „Közvélemény az erőszak ellen” szlovákiai szervezet tagjai vannak több­ségben, azzal indokolta az el­bocsátást, hogy ez „a nézőik­nek a tv munkájáról tett sok kritikai észrevételével és javaslatával” áll összefüggés-, ben. Erköltsi és politikai támogatást kíván nyújtani Mitterrand az együttműködésről Kétszázezer azeri kényszerült menekülni Háború dúl a Kaukázusban Általános sztrájk kezdődött csütörtökön Bakuban, ahol a lakosok barikádokkal igyekez­nek megakadályozni a harc­kocsik bejutását a városba — közölte csütörtökön a moszk­vai rádió Interfax című kiad­ványa. Helyi értesülés szerint délután húszezer ember gyűlt össze az Azerbajdzsáni KP székhaza előtt, a kijárási tila­lom esetleges bevezetése el­len tiltakozva, illetve a köz­társasági első titkár lemondá­sát követelve. Az Azerbajdzsá- Népfront szóvivője csü­törtökön óva intette a ható­ságokat attól, hogy kijárási ti­lalmat vezessenek be Baku-- ban, hiszen, mint mondotta, ezzel csak még jobban fel­szítanák a szenvedélyeket és újabb emberéleteket sodorná­nak veszélybe. Az Interfax — részletek is­mertetése nélkül — hírt adott arról is, hogy szerda éjszaka újabb áldozatokat követeltek az örményellenes pogromok az azerbajdzsáni fővárosban. A bakui belügyminisztérium csütörtöki jelentése szerint a pogromok miatt eddig őrizet­be vett 95 személy túlnyomó többsége Örményországból menekült azeri, s elsősorban ők a szélsőséges cselekmények kezdeményezői és részvevői. A belügyminisztérium adatai szerint összesen kétszázezer azeri kényszerült menekülésre Örményországból, Közben Azerbajdzsán moszk­vai képviseletének helyettes vezetője sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy csak háború­ként jellemezhető a helyzet. Karabahra utalva kijelentet­te: Örményország „az azer bajdzsáni terület egy részének annektálására” törve „fegy­veres agressziót” követett el a szomszédos köztársaság ellen. Az örmény Nemzeti Mozga­lom egyik tagja vi»zont arról számolt be, hogy Örményor­szág körül egy hete teljessé vált a blokád. Élelem ugyan van még, de benzin nincs és több üzem áramhiány miatt áll. A Nemzeti Mozgalom jere­váni központjában örmény jelvényt viselő fiatalok gyüle­keznek, s a szóvivő szerint több mint húszezer önkéntes áll már készenlétben. Szűrös Mátyásnak, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására csü­törtökön délelőtt kétnapos hi­vatalos látogatásra Budapestre érkezett Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke, Ütjára elkísérte felesége, va­lamint több magasrangú mi­niszter, számos gazdasági szakember és csaknem száz újságíró. A Ferihegyi repülőtérről az ünnepélyes fogadtatás színhe­lyére, a Kossuth térre hajtot­tak, ahol megjelent Fodor Ist­ván, az Országgyűlés megbí­zott elnöke, a magyar kor­mány több tagja, valamint a diplomáciai testület képvise­lői. Az Országházban Szűrös Mátj'ás és Francois Mitterrand egyórás szűkkörű megbeszé­lést folytatott. A tárgyalásról Szűrös Mátyás elmondta, hogy a francia elnök látoga­tásának célja erkölcsi és poli­tikai támogatást nyújtani Ma­gyarországnak, megerősíteni, továbbfejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat s ez'én *£l?ész- tül az európai országokkal való együttműködést. A.'megbeszélést ^követően a francia elnök koszorút helye­zett el a Hősök terén, a millen­niumi emlékműnél. A délutáni órákban — Né­meth Miklós betegsége miatt — Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes kereste fel szállásán a Francia Köztársa­ság elnökét. Medgyessy Péter rövid áttekintést adott a ma­gyar gazdaság helyzetéről. « arra kérte a francia vezetőket, hogy a kormány a nagytőké­sek mellett a kis- és közép­üzemeket is bátorítsa magyar- országi kapcsolatok kiépítésé­re. Ugyancsak szálláshelyén kereste fel Francois Mitter- rand-t Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke, vala­mint Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. A francia elnök kíséretében hazánkba érkezett miniszterek és szakemberek csütörtökön több partnertárgyalást folytat­tak, így az ipari miniszterek, akik megállapodtak a ma­gyar-francia ipari kapcsola­tok bővítésében. Az illetékes tárcák vezetői áttekintették a magyar—francia oktatási-tu­dományos és kulturális együttműködés feladatait, s eszmecserét folytattak a két ország vezető szakemberei a francia és magyar szociális ellátás, társadalombiztosítás és az egészségügyi irányítás ta­pasztalatairól. Döntött a Minisztertanács: segély után járadék Kritikus körzetek Rendhagyóan rövid ülést tartott csütörtökön a Minisz­tertanács; az influenzában megbetegedett Németh Miklós távollétében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes ve­zette a tanácskozást. A testület döntött a munka- nélküli járadék bevezetéséről, melyet az egy esztendeig fizet­hető segély után lehet igénybe venni. A járadék összege a munkanélküli segély 75 szá­zaléka. A kormány tárgyalt az idei gazdaságpolitikai program megvalósítását .szolgáló- intéz­kedésekről, többek között a vállalkozásélénkítésről, a fize­tésképtelen és veszteséges ál­lamigazgatási irányítású vál­lalatok egyszerűsített eljárás­sal történő felszámolásáról. Döntött a testület arról is, hogy a 8 milliárd forintos Foglalkoztatáspolitikai Alap­ból 1 milliárdot elkülönítetten kezelnek a kritikus helyzetű körzetek feszültségének enyhí­tése érdekében. Ebből, vala­mint a Területfejlesztési és Szervezési Alapból mintegy 2,1 milliárd forintot a gazdasági­lag elmaradott, a szerkezetát­alakításban erőteljesen érin­tett térségek gondjain kíván a kormány enyhíteni. A kormány ezután Részlete­sen foglalkozott a Parlament által elfogadott, a lakbérek és más kommunális költségek emelésének végrehajtási intéz­kedési tervével. Todor Isivkovot őrizetbe vették A Bolgár Népköztársaság főügyészsége a politikai-tár- sadalmi-gazdasági torzulások és törvénysértések kivizsgá­lásával foglalkozó parlamenti bizottságtól olyan anyagokat kapott, amelyek adatokat tar­talmaznak a Todor Zsivkov és környezete által elkövetett bűncselekményekről — olvas­ható a főügyészség csütörtö­kön délben kiadott közlemé­nyében. Ezeknek az anyagok­nak az alapján a főügyész elrendelte Todor Zsivkov őri­zetbe vételét és előzetes vizs­gálat megindítását ellene nem zetiségi ellenségeskedés és gyűlölet szítása, különösen nagy értékű társadalmi tulaj don jogi alap nélküli elsajá­títása és a szolgálati helyze tével való különösen súlyos visszaélés miatt, WATER-GÖD A lehallgatott tsz-elnök, aki nem hallgat? A nyolcvanas évek elejének nagy lehallgatási botrányára sokan emlékeznek még olvasóink közül. Főszereplője dr. Godla István, a gödi Dunamenti Tsz elnöke volt. Az esetről annak idején — a bírósági tárgyalás alapján — többször is tudósítottunk. Most az ötlet című hetilap ja­nuár 18-i száma interjút közöl a jogász végzettségű elnökkel, akit a bíróság annak idején gazdasági bűncselekményekért 3 év négy hónap szabadságvesztésre ítélt, és 26 hónap eltelté­vel kedvezménnyel szabadult. A napokban felkerestük öt az­zal, hogy megtudjuk tőle, hogyan látja az akkor történteket, megbánta-e a tettét. — Akkor is az volt, most is ugyanaz a véleményem, igaz­ságtalanul ítéltek el, a lehall­gatásokhoz csak mint lehall­gatódnak és nem lehallgató­nak volt közöm. • Nézze, ezt vagy elhiszik finnek az emberek vagy nem. Meggyőzőbb lenne talán, ha beszélne az indítékokról. A kérdés az, ha a poloskákat nem ön szereltette föl, kinek volt érdeke a botrány. Már csak azért is, mert azokban az években Godia Istvánt úgy ismerték Pest megyében, mint sztárelnököt, Cservenka Fe- rencné első titkár kedvencét. —; Ma már egyre inkább úgy látom, az ellenem íolyó „hábo­rú” két szakaszban játszódott le. Az első lépésben ellenfe­leim meglehetősen primitív technikával olyan beszélgeté­seimet rögzítették, amiknek eredményeképpen az akkori első titkár haragját rám zúdít­hatták. • Mire gondol? — Egy alkalommal régi ba­rátom járt nálam, akit nagyon régen nem láttam már, és mindem-'"! előjött a szó. Ismer­te a családunkat s anyámat is, aki vallásos asszony, lévén, nyilván nem örült volna an­nak, ha megtudja, hogy 1974- ben — nem ideológiai alapon, de — beléptem a pártba. Nos, a barátom félig tréfásan azzal fenyegetett meg, hogy „beárul” anyámnak, ha én valóban kommunista lennék. Ez tény­leg így hangzott el, de azt biz­tosan nem mondtam hogy a Cservenkáné egy vén, öreg k ..., p ... Ez nem az én stí­lusom, sosem volt rám jellem­ző a trágárság. • ËS akkor hogy került a szalagra az ominózus mondat? — Erre nyilvánvalóan nincs bizonyítékom, de szerintem egyszerűen utánozták a hango­mat. Az is könnyen belátható, hogy ilyen kifejezések mi­lyen indulatokat válthattak ki az első titkárból. Szerintem ezután be is következett a második fázis, amikor már profik, tehát az állambizton­ságiak kezdtek dolgozni. Az a munka, amit ők végeztek, legalábbis erre utal. Ahogy én értesültem róla, több mint hat­van felvétel készült első osz­tályú minőségben. • Nem kétséges, egy megyei első titkárnak sok mindenre volt módja annak idején, de valamivel mégiscsak meg kel­lett indokolni azt, hogy egy tsz-elnök irodájába poloskát szereljenek be. — Szerintem a lehallgatások akkor kezdődtek meg, amikor én Amerikából hazatértem. Jóakaróim közül többen is azt híresztelték rólam, hogy be­épültem a CIA-ba, ügynöki feladatokra vállalkoztam. Hát ezt már kész őrületnek tartot­tam. El tudja képzelni, ha bármi ilyenbe keveredek, nem azért vonnak felelősségre? • Az ön ellen lefolytatott el­járásnak volt-e valami politi­kai színezete? — Az elején. De aztán, hogy se CIA-ügvnököt nem lehetett belőlem csinálni, sem pártpo­litikai botrányra nem volt al­kalmas az eset, maradtak a gazdasági ügyek. • Említene ezek közül egyet? — Hogyne. A nagy tsz-egye- sítések idején mi Szobot kel­lett „lenyeljük”. Nem volt túl­ságosan ízes falat, de megtet­tük. mert ez volt az elvárás. A szobiak révén megörököltünk egy fertőzött juhállományt is, amit az állatorvos javaslatára kiselejteztünk olyanformán, hogy még az egyesülés előtt közvetlen a mi terhűnkre szá­moltuk el a veszteséget. Ezért kaptam a pártállamtól egv évet, vagyis azért, hogy 1 mil­lió 16 ezer forint kárt „okoz­tam”. A munkaügyi bíróság ezt egyébként nem fogadta el. Jellemző az is, hogy amikor a büntetőeljárás ellenem folyt, hiába kértem szakértőt, azt nem rendeltek ki. • Kik voltak azok, akik há- I znn belül nem szívelték önt? Voltak-e egyáltalán Ilyenek, s ha igen, mivel magyarázható magatartásuk? — Anélkül, hogy bárkit gya- núsítgatnék, el kell mondjam, hogy a helyettesem korábban arra számított, hogy 6 lesz az egyesült tsz elnöke. Nem így történt. Azt hiszem, mindvégig idegenek maradtak tőle azok a vállalkozások, amelyekbe be- lekezdtünk, az exporttevékeny­ség gyors felfuttatása, vagyis csupa olyan dolog, ami nélkül ma már nem lehet megélni. Akkoriban azonban ez még tú­lontúl merésznek számított. Hasonló véleményén volt a gazdaság párttitkára és a já­rási első titkár, aki egyebek között azért orrolt rám, mert nem vontam bele a fontosabb gazdasági terveimbe. • Hogyan történt a lefogása? — Az irodámban reggel, és a körülményekhez képest igen udvariasan. Egy évig voltam előzetesben, ahol kiosztottak egy fegyelmit, hogy ne lehes­sen elengedni a büntetésem­ből, ne szabadulhassak ked­vezménnyel. A Bérkocsis utcá­ban mellesleg egy ötszemélyes zárkában tartottak tizenvala- hányad magammal. Ehhez ké­pest a későbbi időszakot már emberibb körülmények között értem meg A büntetésvégre- hajtási Intézet parancsnoká­nak írnoka lettem és 26 hónap után jó munkám jutalmaként kiengedtek. • Furcsa helyzet. Godla Ist­ván ennyi év után sem nyug­szik bele sorsába, — Azon gondolkodom, hogy törvényességi óvással élek, mert vétlennek érzem maga­mat. Egy koncepciós per áldo­zatának. Azt hiszem, ha azok a hangfelvételek egvszer hoz­záférhetőbbé válnának, kide­rülne az igazság. • Miben i meri el mégis, hogy hibázott? — Fecsegtem. Ennyi volt a bűnöm. y. b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom