Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-13 / 294. szám
1989. DECEMBER 13., SZERDA 3 Sok az adó — kevés az érdekvédelem A kisiparosok is elégedetlenek A főváros után Pest megyében dolgozik a legtöbb kisiparos. A KIOSZ Pest megyei választmánya X. küldöttgyűlésén elhangzott, hogy a megyében működő 27 alapszervezet 177 küldötte közel 16 500 iparost képvisel. A választmány elmúlt hároméves munkájáról készült beszámolót a küldöttek már előzőleg kézhez kapták. Az írásos anyaghoz néhány mondatos szóbeli kiegészítés hangzott el. Ebben hangsúlyt kapott az érdekvédelmi munka fejlesztésének fontossága, s az, hogy az iparosok ügyes-bajos dolgairól nélkülük ne lehessen dönteni. Az egyik hozzászóló megjegyezte: a statisztika szerint az iparoslétszám növekedett, de ha a számok mögé néznek, akkor látható, ez annak köszönhető, hogy sok taxis, teherfuvarozó váltott ipart. A szolgáltatást végzők körében viszont nagy a hiány. Vannak olyan szerencselovagok is köztük, akik úgy gondolják, hogy az iparigazolvány kiváltása után hamarosan fehér Merce- desen száguldozhatnak. A valóság azonban az, hogy a pénzért nekik is keményen meg kell dolgozniuk, nem ritka a 10—14 órás munkaidő, a munkás hétvége. Sokan panaszolták, hogy a kormány nyilatkozataiban vállalkozáspárti — de tettei, hozott intézkedései sokszor mást bizonyítanak. Szinte minden hozzászóló elmondta, hogv igazságtalanul magas az adó. a társadalom- biztosítási járulék. Szeretnék, ha legalább a kistelepüléseken élők, a kezdők kaphatnának adókedvezményt. Többen felvetették, hogy milyen problémás az anyagbeszerzés, sok vállalat ném akarja tudomásul venni, hogy a kisiparosok nagykereskedelmi áron szerezhetik be az alapanyagaikat. Nem kevés bírálatot kapott az országos szervezet és a megyei választmány. Voltak, akik úr7 Vélték, megyei szervezetre egyáltalán nincs szükség. Mások úgy gondolták, hogy akkor az iparosoknak ügyes-bajos dolgaikkal nem lenne hova fordulniuk. Az apparátus létszámcsökkenését azonban kivétel nélkül helyeselték. Kurucz Zsigmond, a KIOSZ országos elnöke — aki társadalmi megbízatásként látja el ezt a feladatot — válaszában kiemelte, hogy nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kisipar annak köszönheti az életben maradását, hogy a KIOSZ létezett. A kisiparosellenes hangulat még az ötvenes években gyökerezik, de utóhatása ma is érezhető. Hosszú éveknek kell eltelni addig, amíg helyüket, szerepüket megtalálják a társadalomban. A KIOSZ igyekszik megvédeni az iparosok érdekeit, de arról kevesebben tudnak, hogy javaslataikat a pénzügyi kormányzat általában „lesöpri az asztalról". A megalakuló pártok sem tekintik partnernek a kisiparosokat, s különösen rossz a kapcsolatuk a VOSZ-szal, amely szerintük csak politikai babérokra pályázik. Az elnök szerint az is probléma, hogy a kisiparosok között gyakori a széthúzás, az érdektelenség. December 18-ig például 50 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni, amit átadnának a parlament elnökének. Az érdekképviseleti törvény tárgyalását akarják ezzel elérni. Szomorúan jegyezte meg, hogy a határidő lejárta előtt még csak 35 ezer aláírás gyűlt össze. Kurucz Zsigmond beszélt az USA-ból érkező vállalkozói segélyről is. Pénz még nincs, de annyi már tudható, hogy körülbelül 60 millió dollárt kapnak három év alatt. A kölcsönért folyamodóknak pályázatot kell készíteniük, de csak azok számíthatnak sikerre, akik olyan vállalkozásba akarnak kezdeni, ami nyugati valutát biztosít az országnak, vagy olyan áruféleségeket gyártanak, amelyekkel importot lehet kiváltani. Az elbírálás várhatóan szigorú lesz — egy amerikai menedzser mondja majd ki a boldogító igent. Az 1986-ban megválasztott tisztségviselők mandátuma az idén lejárt. Maratoni hosszúságú vita után a küldöttek úgy döntöttek, hogy a megyei választmányra továbbra is szükség van. Megválasztották az elnököt, a felügyelő- és etikai bizottság vezetőit és tagjait. A megyei elnök Szikriszt József visegrádi kisiparos lett. Hargitai Éva szőlő család számára. Nem lehetne-e gyorsítani és ésszerűsíteni a folyamatot?” A fentieket dr. Varga Szabolcs főorvossal megtárgyaltuk és kértük a hiányosságok megszüntetését, a problémák megoldását. A főorvos elmondta, hogy időnként munkájukban nehézséget okoz, hogy a kórlapok időben nem érkeznek meg a kórbonctani osztályra. Kérem a főorvosi kart, hassanak oda, hogy a kórrajzok a haláleset napján, de legkésőbb másnap 9 óráig a kórbonctani osztályra eljussanak. Dr. Szőnyi Mihály intézeti igazgató főorvos Sorsa megpecsételődött Szép halál. A fogalmat használja az orvosi irodalom, s alighanem azt érti alatta, hogy a lehetőséghez képest meg kell könnyíteni a valamennyiünk számára elkerülhetetlen végkifejletet. Szép halál? Hogy van-e, lehet-e a halál szép, vitatható, őseink között sokan voltak, akik nem félték az elmúlást. Felkészültek rá. Emberhez méltóan, tartással tudtak meghalni. Talán az istenhit segített nekik. Talán. Hívő ma is sok van. Egyre több. Járnak vigaszt nyújtani papok is a kórházba. Tartanak misét is. De csak kevesen, nagyon kevesen nem félnek attól a bizonyos utolsó úttól. Az orvos mit tehet? Igyekszik például jól együttműködni a beteg hozzátartozóival. Velük minden esetben őszinték, feltárják a kilátásokat. Ha csak tehetik, hazaengedik a beteget, úgy, hogy azok számára, akik menthetetlenek, a kórház kapuja mindig nyitva áll. Ez a betegnek s a családnak egyaránt biztonságot ad. Mindezt azonban humánusan, együttérzően kell szervezni. A beteg ne érezze, hogy sorsa megpecsételődött. S oly módon is, hogy a hozzátartozók érezhessék, hogy az orvos velük van, együttérez velük. Ehhez még csak szí- nészkedni sem kell. Ha a vereség elkerülhetetlen, akkor sem könnyű megélni. S minden haláleset az orvos számára súlyos vereség. A történet ezután már az alagsorban folytatódik. Az úgynevezett kegyeleti okokat kivéve az elhunytat felboncolják. A boncoláson a boncolóor- veson s boncmesteren kívül részt kell vennie az elhunyt kezelőorvosának is. Elvárható gondossággal A boncolás célja a halál okinak tényszerű megállapítása, annak eldöntése, hogy az eredetileg megállapított diagnózis egyezett vagy nem egyezett az elhunyt valóságos betegségével. A boncolás során kiderül, hogy helyes kezelést alkalmaztak-e. A boncolás lehetőséget nyújt arra is, hogy esetleges új betegségeket fedezzenek fel. Végezetül a vizsgálat választ ad arra is, hogy a kezelőorvos o tőle elvárható szakmai gondossággal járt-e el a gyógyítás során. Betegellátó osztályok Vezető Főorvosainak, Kórboncnok Főorvosnak! Helyben Az utóbbi időben az a helytelen Megalakult a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetsége Pest megyei elnököt választottak a szövetkezeti vagyon a tagok tulajdona, éppen ezért egyetért azzal, hogy a közgyűlés a teljes vagyont a tagok között akár száz százalékig is neve- sítheti. Az állami vagyon valós tartalmát és fogalmát tisztázni kell, ugyanis ezt a szövetkezetek állami támogatásként és nem tőkejuttatásként kapták, így nem terhelhetők járadékfizetési kötelezettséggel. Állást foglaltak a küldöttek abban is, hogy a korábbi hibás gazdaságpolitika miatt a felszámolás küszöbéig jutó tsz-ek 1990. január 1-jétől részesüljenek hitel-visszafizetési moratóriumban, és töröljék kamatterheiket. A közvélemény eddiginél jobb tájékoztatása érdekében javasolják agrártelevízió és agrárrádió létrehozását, to(Folytatds az T. oldalról.) szervezet egyáltalán milyen termelői köröket képviseljen. Jó néhányan amellett kardoskodtak, hogy a TÓT utóda pusztán a termelőszövetkezeteket fogadja be, míg mások — a többség — azon az állásponton volt: ne zárják ki körükből a kistermelőket és az állami gazdaságokat sem. Ezt az is indokolja, hogy közülük már jó néhányan tagjai lettek a mostani kongresszus előkészítő szakaszában újjáalakult területi érdekvédelmi szövetségnek. Az alapszabály tárgyalásakor a kártalanításról és a rehabilitációról folyt éles vita. A küldöttek főképpen azt mérlegelték, hogy kit és milyen mértékben volna jó az elszenvedett sérelmekért kártalanítani. Néhányan szinte követelésszerűen álltak ki amellett, hogy legyen mindenre kiterjedő anyagi kártérítés, mások részleges megoldásra gondoltak, míg többen az anyagi térítés minden formáját elvetették, belátva, hogy erre sem a szövetkezeteknek, sem a társadalomnak nincs elég pénze. Az erkölcsi megkövetéssel viszont mindenki maximálisan egyetértett. A vita végeztével a kongresszus elfogadta a TOT utódaként létrejött Mezőgazdasági Szövetkezetök és Termelők Országos Szövetségének alapszabályát, létrehozva ezzel a szövetséget. A dokumentum megállapítja: a szövetkezeti tulajdonban lévő földeket a tsz-ek az államilag előírt módon és áron váltották meg, ezért nincs sem törvényes, sem erkölcsi alap arra, hogy ezek értékét a szövetkezetektől utólag bárki is követelje. A kongresszus leszögezi, hogy vábbá azt is indokoltnak tartják, hogy a nemzeti televízió és rádió felügyelő bizottságában az agrárágazat képviselője is helyet kapjon. A kongresszus úgy döntött, hogy határozatát eljuttatja az Országgyűlésnek, a Miniszter- tanácsnak és a Nemzeti Agrár Kerékasztalnak, azért, hogy e dokumentumot tekintsék tárgyalási alapnak a mezőgazdaságot érintő intézkedések meghozatalakor. A kongresszus megválasztotta az érdekképviselet tisztségviselőit. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke Nagy Tamás, a gyáli Szabadság Tsz elnöke, főtitkára Eleki János lett. Az ellenőrző bizottság elnökévé Hetyei Jánost, az adonyi Március 21. Tsz elnökét választották. Decemberi hiteldömping Az OTP-ék még győzik Legyen bármennyire «ilált az ország gazdasági helyzete, s romlóak a mindennapi megélhetés feltételei, az önálló otthonra vágyókat mégis élteti, doppingolja a remény, hogy egyszer, talán, mégis, csak felépülhet álmaik háza. Ha másképpen -nem, hát hitelből, vállalati támogatásból, s netán a kevéske megtakarított pénzből. Amíg évközben kiegyensúlyozott volt az OTP fiókjainál a hitelért sorban állók száma, az esztendő utolsó hónapjában valóságos rohamot -élnek át a takarékpénztárak. Sebők Zsófia, az OTP Pest Társadalmi összefogás a váci kórházért Mennyit és mire használtak fel az intézmény fejlesztésére ez év tavaszán létrehozott alapítvány pénzéből — erről számoltak be a szponzoroknak a váci Szőnyi Tibor Kórházban. Maga a kórház tette a félmillió forintos alapítványt, amelygyakorlat alakult ki, hogy az osztályról a prosectúrara, prosectúrá- ról az igazgatóságra az elhalt hozzátartozói hozzák-viszik a kórlapokat boncolás elengedése céljából. Ez megengedhetetlen. Nyomatékosan felhívom az osztályvezető főorvosok figyelmét, hogy ezen a gyakorlaton a mai naotól változtassanak. Vác, 1983. december 6. általános igazgatóhelyettes Dr. Korona Árpád s. k. hez számos szponzor csatlakozott. A vállalatok, intézmények és egyéni befizetők révén 8 millió forinthoz jutott a kórház; a gödi tsz például egymillió forinttal, egy váci körzeti orvos pedig 10 ezer forinttal járult az alapítvány pénzéhez. Az így összegyűlt pénzből több létfontosságú műszert, például az intenzív osztályra szívritmus-szabályozó és megfigyelő berendezést vásároltak, s több műszer első részleteit is ki tudták fizetni; így került a kórházba például a kémiai laborautomata, a gyomor- és nyombélfekély-betegségeket vizsgáló műszer, vagy az arthoscop, az ízületekbe betekintő készülék. Más intézmények nem pénzzel, hanem műszerek vásárlásával járultak a kórház fejlesztéséhez. A társadalmi összefogásra és az ennek révén megvalósuló fejlesztésre nagy szüksége van a váci kórháznak; éves mű- szerkerete ugyanis összesen 3 millió forint, amely édeskevés a szükséges eszközök beszerzésére. Környezetvédelem Freoncsapda Oj környezetvédő műszert, freongázcsapdát készített a Jászberényi Hűtőgépgyár négy szakembere: Kiss Béla, Gál Ferenc. Bathó Balázs és Bakos Károly. Az általuk kifejlesztett hibadiagnosztizáló és freonlefejtö tisztítókészülék alkalmas arra. hogy a meghibásodott hűtő- és fagyasztószekrényekből a zárt rendszerben keringő freont lefejtse, megtisztítsa a szennyeződéstől, a nedvességtől és újra felhasználhatóvá tegye. Egy műszakban körülbelül negyven hibás készüléket tudnak megvizsgálni. ellenőrizni úgy, hogy a freongáz nem kerül a levegőbe. Megyei Igazgatósága betéti hitelosztályának vezetője szerint decemberben egy nap alatt többen nyújtották be lakásépítési hitelkérelmüket, mint máskor egy hét alatt! Ennek, mint mondta az lehet az oka, hogy sokan tartanak az új esztendő nem várt meglepetéseitől. A kérelmek elbírálási, átfutási ideje átlagosan tizennégy nap, így az építkezőknek reményük lehet arra, hogy az idén még beszerezhetik a szükséges anyagokat. Az építési hitelekért sorban állók zöme fiatal házas. Még mindig rémisztgeti őket az a kószának tulajdonított hír, hogy 1990-től megszűnik a több gyermekre eddig biztosított szociálpolitikai kedvezmény. Az osztályvezetőnő elmondta, hogy jelenleg a kiemelt törlesztéses hitelek 'összege, a szokásos, tehát 300-500 ezer forint között mozog. Az úgynevezett általános támogatási hitelt igénybevevőknek 18,5 százalékos kamatot, plusz egy százalékos kezelési költséget számolnak fel. Ami kétségtelenül megnyugtató: az OTP-knél nincsenek különösebb megszorítások, pénzvisszatartások, tehát a kasszában van elegendő összeg a hitelekért sorbanállóknak. Gy. L. Ó MONDTA ■ ■ ■■IS ■ ■ ■ Nem . véletlenül kedvelt alakja a hazai tömegtájékoztatásnak Tamás Gáspár Miklós. Olyan jópofákat mond! Mint most is, amikor az éppén soros napi nyilatkozatát a Reformnak (89/48.) adta. A Szabad Demokraták Szövetségének markáns alakja párttag társáról például ezt mondta: „Eörsi (István)... az SZDSZ baloldalán is magányos, hiszen szocialistaHiszen... értjük, de még mennyire értjük! Ha nem mondta volna T. G. M., akkor is tudtuk volna: „ ez nem egy szocialista párt...” Mármint az SZDSZ. Ha véletlenül odatéved egy szocialista, úgy kell neki! Magányos lesz. Megtudhattuk azt is, hogy az SZDSZ és a Magyar Demokrata Fórum „gyorsan távolodik egymástól", ami „keserű csalódás" T. G. M.-nek, „...de hát honnan gondolhattam vol- Aa, hogy az MDF ilyen szeszélyes?” Szeszélyes például azért, mert nem értett egyet (például a népszavazás ügyében) az SZDSZ-szel, s bejelentetté a bojkottot! „...ami fel- ér(t) egy hadüzenettel". Aki tehát nem ért egyet az SZDSZ valamely döntésével. az hadat üzen? Ha jól értjük. Ami azért is szomorú, mert „ ... a két hazafias párt között sok a hasonlóság”. Reméljük persze, hogy ,.A” két hazafias párt mellett talán még másoknak is sikerül „hazafiasnak” lenni, máskülönben megkaphatják a hazafiat lan jelzőt, bár meglehet, nagy baj akkor sem tör ténne. hiszen T. G. M. úgy nyilatkozott, „Sose tűrném el magam körül a boszor kányüldözést...” S akkor végképp meg nyugodtunk, amikor az előbbi mondat folytatása ként azt olvashattuk: „ ... olyan országban szeretnék élni, ahol a kom munisták is jól, biztonságban élnek ...” Ez már maga a paradicsomi boldogság lesz! Hogy még a kommunisták IS biztonságban lehetnek egy olyan országban, amely demokráciának, jogállamnak hirdeti magát... S ha még ők IS, akkor kétséges lehet-e, mennyi boldogság, öröm, biztonság vár a többiekre. Kivéve persze, ha véletlenül nem értenek egyet az SZDSZ- el, mert az felér egy hadüzenettel ... KLIENS Nehezedő feltételek közepette Vállalkozik a Vöröskereszt Beszélgettünk és hallgattunk is Beszélgettünk is, hallgattunk is. Általában akkor akadt el a szó, amikor újra és újra arra tértem vissza, hogy akik értenek a gyógyításhoz, tudnak-e a halállal is bánni? S újra és újra oda lyukadtunk ki, hogy az orvosokat a halálra nem készítették fel. Varga főorvos, aki történetesen kórboncnok, s aki a beszélgetés során egyszer már azt mondta, hogy nagyon előtérbe került a szakma, és eltűnt a lélek, újabb figyelemreméltó megállapítást tesz. Szerinte áldatlan gyakorlat, hogy a halállal — ami pedig az orvosi munka kikerülhetelen velejárója — az orvosok jószerével csak posztgraduális, tehát munkahelyi képzés során foglalkoznak. Szerinte mindenkit, akit érdekel, fel kellene venni az egyetemre, s menet közben azokat kiválasztani erre a hivatásra, akik nemcsak szellemileg, de erkölcsileg is igazán alkalmasak. Lehet, hogy a főorvos úrnak van igaza. Ezzel egyébként a beszélgetés is bevégeztetett. Csulák András A jelenlegi társadalompolitikai helyzetben döntő, hogy a Vöröskereszt gyűjtőhelye legyen — a segélyszervezet alapelveinek megfelelően — a jó szándékú, segítőkész embereknek. A hazánkban 108 éve működő szervezet közvetítő szerepe a segíteni akarók és a támogatást igénylők között kulcskérdéssé vált — mondotta dr. Alföldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese. Mint kifejtette: a rendszeresen vagy alkalmanként munkát végző, több mint 300 ezer hazai önkéntesre s a 600 ezer véradóra számíthatnak elsősorban. Az önkéntesek tevékenységét a városokban 1—3, a megyei Vöröskereszt-vezetőségeknél 5—7 fizetett alkalmazottjuk — országosan összesen 500 főfoglalkozású dolgozó — szervezi. Dr. Alföldy Árpád hangsúlyozta: egyre nehezedő feltételek közepette, eltérő hatékonysággal ugyan, de működnek alapszervezeteik a munkahelyeken, az iskolákban, a lakóterületeken. A Magyar Vöröskereszt — mint ismeretes — a többi szervezethez képest igen szerény anyagi támogatást kapott az elmúlt időben, az idén például 147 millió forintot. Nem tudott vagyont felhalmozni, nincsenek átadható létesítményei. Ellenkezőleg, 228 ingatlanuk került állami kezelésbe 1949- ben. Kifejtette: megszaporodott munkájukhoz — irodáikat kivéve — gyakorlatilag a semmiből kell előteremteni az infrastruktúrát. Raktárakra, szállítóeszközökre lenne szükségük, s ha a működési feltételeket meg tudják teremteni, szándékukban áll átmeneti szállók létrehozása, a szegények étkeztetésének segítése. Rámutatott: a Vöröskeresztben is szükség van a vállalkozói szellem meghonosítására. így a gyűjtési akciók mellett a jövőben helyi és központi alapokat, alapítványokat hoznak létre egy-egy feladat támogatására, például beteg gyerekek, szegények pat- ronálására, véradások szervezésére. A nemzetközi segítséget említve megfogalmazta: a menekültprogramhoz eddig is kaptak — pénzbeni és természetbeni —r támogatást. Az igények azonban messze meghaladják az eddig kapott segítség mértékét. Hamarosan a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligája egy nagyszabású programot hirdet meg a menekültek támogatására. Ennek részleteit most dolgozzák ki.
