Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-30 / 307. szám
1989. DECEMBER 30., SZOMBAT 3 Ó MONDTA A pénz csendje Nagy tisztelői voltunk, vagyunk — és ennek lapunkban is ismétlődően hangot adtunk — Makovecz Imrének, az építésznek. A közéleti szerepet vállaló, akként véleményt nyilvánító M. 1.-vel hol egyetértünk, hol nem, amint az az ilyen helyzetekben természetes. Például most tökéletesen egyetértünk azzal, amit a Világnak (89/31—32.) mondott. Egyetértünk, holott keserű-keményen — mint minden nyilatkozatában — beszél múltról, jelenről, holnapról. M. I. nem tartozott a Kádár-rendszer, az Aczél-kor- szak elkényeztetett, lélek- ben-anyagiakban zsírosra hízott, mára mellőzött ellenzékivé átalakult szereplői közé. Hiteles tehát az, amit említett nyilatkozatában (is) mondott. Hiteles: reális. Sajnos, hogy reális, mert a többi között azt mondta: „Tébolyult hatalmi harcot látok magam körül, a törzsi tudat bestiális ostobaságai szedik már áldozataikat ..." S tapasztaljuk mi is: egyre többen lesznek a tettesek-áldoza- tok, gyakran úgy, hogy egy személyben lesznek azzá; tettesek is, áldozatok is. A törzsi tudat hívei nem sokat bíbelődnek a valósággal, s azzal, mi az igazság. Egy a fontos: ki az erősebb?! Akár hangossággal, akár demagógiával, akár maroknyi szavazattöbb lettel... Furcsa perzsavásár kényszerű részesei vagyunk. Ott kell lennünk, mert: a bőrünket árulják. Sok millió kisember bőrét maroknyion a volt és az új urak, akiknek remek fogásaik vannak arra, hogy mindig nyertesek legyenek. Ezért látnoki szavak M. f-j,, amikor azt mondta: „Nemsokára Európátyu^Új- ra csend lesz. A pénz csendje. Ha hagyjuk.’’ Költői képlelemény: a pénz csendje. Bizony, halljuk ezt a csendet! Mert nagyon is hangosan készül. Talán éppen azért ennyire hangosan, hogy majd minél nagyobb legyen a csend. Amit persze most még nem a pénz csendjének neveznek. KLIENS Szabadságot kapnak az MSZP helyi szervezetei Ellenszélben a baloldal Akik ott voltak a szeptember végén Gödöllőn megtartott megyei pértértekezleten, amelyet még az MSZMP hívott össze, s azon kevesek közé tartoznak, akik tegnapelőtt is küldöttek voltak a Magyar Szocialistd Párt szőkébb pátriánkban működő alapszervezeteit képviselő tagok megbeszélésén, a sok egyébbel együtt egy alapvető különbséget bizonyosan felfedeztek a két rendezvény között. Nevezetesen azt, hogy amíg hetekkel ezelőtt a kongresszusra készülve az önmar- cangolás dominált a felszólalásokban, addig ezúttal — bár most is akadt nem egy önkritikus vélemény — a jelen értékelése, valamint a közeli és távoli jövő legfontosabb tennivalói foglalkoztatták a résztvevőket. A helyzetelemzések azt mutatják, egészen más folyamatok bontakoztak ki a párton belül és kívül, mint amire számítottak. Gyors egymásutánban Utólag belátható például, hogy nem volt helyes a korábban is jórészt tehetetlen MSZMP-alapszervezetekre bízni az új párt megszervezését, mert bár ma a létszámukat tekintve a szocialisták a legerősebbek, a hirtelen keletkezett politikai vákuumban a jobboldali pártok éledtek fel gyorsabban. Mint Hámori Csaba is megjegyezte: mostanáig idehaza és az egész földrészen ellenszélben tevékenykedik a baloldal. A küldöttértekezleten természetesen sok szó esett arról, mely pártokkal alakítson ki kapcsolatokat az MSZP. Bár több kezdeményezés történt, a legtöbb szervezet most elűíasítja az együttműködést a szocialistákkal, s ennek alápVétően taktikai ókai vannak. Később feltehetően változik a helyzet, hiszen köny- nyen belátható: bárki is jut hatalomra a választások után, nem lesz nagyobb a mozgástere, mint a mostani kormányzatnak. Erre példa lehet Lengyelország, ahol az ellenzék kormánya talán még szigorúbb intézkedéseket hozott a lakosság életszínvonalának csökkentésére, mint korábban a kommunisták. De visszatérve a jelenlegi helyzethez: akad olyan párt is, amellyel viszont az MSZP nem akar egyelőre kapcsolatokat kialakítani, s ez az MSZMP. Nagy vita volt erről a küldöttek között, de végül is belátták: mindaddig, amíg az újraszerveződő MSZMP nem deklarálja, hogy végérvényesen elveti a proletárdiktatúrát — amely feltételezi a hatalom erőszakos úton való megragadását is —, addig szó sem lehet az együttműködésről. Alig csörög az apró A szocialisták lassan lezárják azt a folyamatot, amely az új párt megszervezését, a helyi szervezetek kialakítását eredményezi. Az országban mintegy ötvenezer tagjuk van, Pest megyében csaknem kétezer-négyszáz. Lezárul az átjejentkezési határidő,’ s most egy újabb erőpróba előtt áll az' MSZP : március végén lesznek a parlamenti választások. Szűkebb pátriánkban valamennyi választókörzetben jelöltet állít a pórt, s már megkezdődött a választással kapcsolatos teendők előkészítése, összehangolása. A legnagyobb gond természetesen a pénz, mert amíg például a Szabad Demokraták Szövetsége — feltehetően jórészt külföldi forrásokból — egyes becslések szerint mintegy harmincmillió forintot tudott a népszavazásra költeni, addig az MSZP kasszájában álig csörgött némi apró. Erőteljesen bírálták az országos és főként az elektronikus sajtót a küldöttek, : mei't tények bizonyítják, hogy egyes szerkesztők egyszerűen nem hajlandók az MSZP-vel kapcsolatos információkat leközölni, vágy azokat szándékosan háttérbe szorítják. Szimpatizánsok tábora Mint tegnap megírtuk, Pest megyében koordinációs tanács alakult, amelyhez szabadon csatlakozhatnak az alapszervezetek. Az új testület nem dönthet, ez a jog a pártértekezletet illeti meg. E teljesen új felállás tehát szabadságot ad a helyi szervezeteknek, amelyek azonban — kísért még a régi beidegződés — nem nagyon használják ezt ki. Pedig enélkül nem lehet majd sikereket elérni a választásokon, s megnyerni az emberek támogatását. Az egyik felszólaló úgy fogalmazott: nekünk nem a taglétszámot kell most már növelnünk, hanem szimpatizánsaink táborát. Hogy ez sikerül-e, az alapvetően a tagságon múlik, amelynek képviselői csütörtökön késő este úgy döntöttek: bár elfogadják Hámori Csaba véleményét, hogy más elfoglaltságai sok terhet rónak rá, mégis őt választják meg a Pest megyei koordinációs tanács elnökévé — ezt a funkcióját társadalmi munkában látja majd el —, helyetteseivé pedig dr. Nacsa János gödöllői és Szemerei Károly budaörsi küldöttet. A társadalmi, vezetők tevékenységét mindössze két hivatásos politikai munkatárs segíti majd a jövőben. Az országos választmány tagjai lettek Pest megyéből: dr. Kulcsár László, Gödöllő, Nikolvts István, Budaörs, Kocsis Mihály, Kiskunlacháza, Iván Gábor, Vác, Józsa László, Táoiógyörgye. Az Országos Egyeztető Bizottság tagja: dr. Ujj Béla Gödöllő. F. Z. SÍRTAK A MEGHATOTTSÁGTÓL Az első küldemény Móramorosszigetre Romániából változatlanul kevés gazdasági hír érkezik, a segélyszállítmányok iránt az igény óriási, de a fogadókészség hiányos, nincsenek állomások és személyzet sem. A román külkereskedelem elsősorban gyógyszereket, orvosi berendezéseket, a lakosság ellátására tejport, margarint, baromfit, levesport, halat, halkonzerveket, gyermektápszereket és pirospaprikát var. A magyar Kereskedelmi Minisztérium kéri a vállalatokat, pártokat és szervezeteket, hogy a minisztérium ügyeletén január 2-ig közöljék szállítmányaik összetételét, értékét, azért, hogy regisztrálni tudják, mennyi és milyen áru kerül Romániába. Pénzbeli segélyeket a Magyar Külkereskedelmi Bank 218-9807-7076 forint- számlábára és a 401-4058-844- 89-es dollárszámlára várnak. A SZEM a Pénzügyminisztériummal egyetértésben azt közölte, hogy a romániai rászorulók megsegítésére elküldött pénzadományok egyedi jóváhagyás nélkül is közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek, ugyanezt a minősítést kapják a Magyar Vörös- kereszt, valamint más jogi személyek számlájára átutalt befizetések is. A felajánlók — így természetesen a magánszemélyek is — igénybe vehetik az adótörvényekben meghatározott kedvezményeket. Ráckevéról jött a hír: tegnapelőtt térítésmentes véradás volt, s másfélszer annyian jöttek el, mint ahány személyre számítottak. A település és környéke a Vöröskereszttel, az MDF-fel közösen már december 24-én három kocsi árut indított útnak. Dunakeszin az MSZP székháza a gyűjtőhely, ahonnan élelem, ruhanemű és anyagi támogatás indul a Vöröskereszt Országos Központjához. A Tranzit Kft. 250 ezer forintot utalt át, a Dunakeszi Konzervgyár 150 ezer forint értékben tartósított élelmiszereket küldött. A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ugyancsak a Vöröskereszt segítségével összesen 450 ezer forint értékű élelmiszert juttatott el Romániába, mely összegből 150 ezer forintot a dolgozók felajánlásaiból, 300 ezret pedig a vállalat adakozásából biztosítottak. Ceglédről december 28-án estig mintegy 3 millió forint értékben küldtek segélyszállítmányt. Az immár egy hete tartó akcióhoz üzemek, vállalatok is csatlakoztak. A városban január 3-án lakossági gyüjtőnap lesz, változatlanul tartós élelmiszerekre és pénzadományokra számítanak. A szentendreiek forintjai sorra kiegészülnek a városon átutazó turisták pénzével. A Péter-Pál Galériára alig lehet ráismerni: papírdobozok töltik be a helyiséget, hagyma, cukor és másféle élelmiszerek várnak elszállításra. Ruhaneműk és gyógyszerek egészítik ki a készletet, továbbá soksok rádiótelep, villanykörte, más nélkülözhetetlen apróság. A százhal ombattaiak konvoja visszatért Romániából. Az útnak indított három teherautó közül egy még hazánk területén átpakolta rakományát a Romániába tartó vonatra, a másik két gépkocsi Nagyváradra érkezett. A száz- halombattaiak által küldött élelem javát egy áruházban zsúfolódó négyszáz kisgyermek kapta, a gyógyszereket a román hadsereg páncélautói vitték oda, ahová a legsürgősebben kellett. Ma este Vácott, a művelődési központban este 7 órai kezdettel a Fiesta Színház lép színpadra. A Bums és Villon műveiből összeállított darab előadásának teljes bevételét az erdélyi települések megsegítésére utalják át. A legtöbb segélyszállítmány Temesvárra, Aradra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre érkezik. Nem hallottunk arról, hogy Moldáviába vagy Olté- niába indult volna valaki. Az északi területekre se nagyon vetődtek még küldemények. Épp ezért, amikor megérkezett az ócsaiak konvoja Márama- rosszigetre, sírtak a megható- dottságtól a helybéliek. Igaz, mindenütt megilletődöttséggel fogadják a segítséget, de a má- ramarosszigetiek másért köny- nyeztek: azért, mert egyáltalán ők is eszükbe jutottak a magyaroknak. A háromszázezer forint értékű küldeményt a római katolikus plébánián, a református parókián és a városi kórháznál pakolták le 28-án. A két kis teherautóból és három személygépkocsiból álló több mint ezer kilométeres útra Juhász Károly, a helyi népfőiskola vezetője, Révész Miklós SZDSZ-es. László Imre baptista lelkész. Felföldi Ignác, a Belügyminisztérium kötelékébe tartozó tiszt ezúttal szigorúan magánemberként vállalkozott. Idősebb Lingvay Pál hetvenhét évesen indult útnak, mint az ócsai kisgazdák vezetője. Pete Lászlóné pedagógus, Gúla Tibor magánvendéglős, Sze- bedinszki János autószerelő és Kozma Róbert segédmunkás is tagja volt a csapatnak. Természetesen tovább folytatják a gyűjtést az ócsaiak, s legközelebb Sepsiszentgyörgy- re indulnak. A HÉT HÍRE ARANYBORJÚ £ Születése századik évfordulóján leleplezték Szegeden Gregus Pál biológus emléktábláját. 0 Megkezdte munkáját a Frekvenciagazdálkodási Intézet. % Megnyílt az Aranykincsek Ukrajnából című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. 0 A hét híre az is, hogy ma 150 éve, 1839. december 30-án alakult meg az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Keveseknek egyre több jut belőle, sokaknak viszont egyre kevesebb. Illendó ilyen helyzetben a pénzről töprengeni? Tisztelet a nagyon ritka kivételnek, ma szinte mindenki a pénzről — a jövedelemről, a megélhetésről — beszél, ír. Az aranyborjú új korszakának hajnala pirkad. Az kétséges, kiknek lesz belőle világosság?! Gyanítjuk, nem mindenkinek, aki a régi-új bálvány imádatát véli sorsa alapjának. Ami persze nem azonosítható azzal, hogy a pénzzel felesleges gond törődni. Ebből a gondból mind többünknek mind több jut ki. Hervadhatatlan érdemeket szerzett annak az első takarékpénztárnak a létrehozásában a megye hajdani nagyjainak egyike, Fáy András. Elképzelése nem egészen az volt, ami a későbbi évtizedekben valósággá lett. ö kimondottan a kisembereknek, a csekély jövedelműeknek, a napi gondokkal küzdőknek szeretett volna pénzmegőrző, pénzcsináló, segítő egyesületet teremteni. Lett belőle egy bankként tevékenykedő intézmény, mint általában a pénzzel foglalkozó szervezetekből. A bank pedig a haszonból él... A legutóbbi esztendőkben sokféle táncot lejtettünk, lejtettek az érintett hivatalosak, az aranyborjú körül. Ki-ki fújta a maga igazát, s közben elsikkadt néhány fontos eleme a pénzzel való gazdálkodásnak. Például a megtakarítási hajlandóság. A megye mindig is az adósok közé tartozott — azaz évtizedek óta magasabb volt a lakosság hitelállománya, mint a betétek összege —, a legutóbbi majdnem két esztendőben azonban szembetűnően felgyorsult ez a folyamat, mértéke megnőtt, a hitel és a betét közötti távolság gyors iramban gyarapodott. A megtakarítani képesek és hajlandók köre folyamatosan szűkült, hiszen a negatív kamatlábak kialakulása — azaz, amikor az átlagos betéti kamatok alatta maradnak az átlagos áremelkedéseknek — szinte értelmetlenné tette a megtakarítást. Almássy György 1943-ban megjelent könyvében „a magyar józanság nevelőjének’’ nevezte Fáy Andrást. Sóhajthatunk. Hová lett ez a magyar józanság például a pénzpolitika sokféle eleméből, a hitel- nyújtás és a betétgyűjtés kereteinek, feltételeinek a meghatározásából?! Ha ugyanis az adós nyer és a betétes veszít, a feje tetejére áll a világ: mindenki adós akar lenni, s csak az ostobák gyűjtenek betétet. Az aranyborjú imádata jegyében, de nagyon is rácáfolva az ésszerűségre, még olyan képtelenség ie megtörténik, hogy például az idén — január és szeptember között — a lakosság összes pénzbevételén belül már csak minden második forint származott munkaviszonyból...! Ami érzékelteti, hol áll a fontossági listán az értéktermelés folyamata, s miként rukkol egyre előbbre a fogyasztani, fogyasztani szemlélet, még akkor is, ha ennek a fedezete nem jön létre az áruk és a szolgáltatások kínálatában. Az ótestamentumi aranyborjú példázata sokféle értelmezésre ad lehetőséget, amint az azokra való hivatkozás is, akiknek aranyat ér a keze. Hiszen meglehet, igaz a közmondás, ki korán kel, aranyat lel — azaz a becsületes igyekezetnek van eredménye —, ám egy másik közmondás igazságában sincsen jogunk kételkedni, mert azt is a tapasztalat érlelte gondolataszúvá. Ez utóbbi bölcsesség, a szegény ember sanyarú sorsára utalva, azt tartja, aranyat hord a szamár, bogáncskórót eszik. Hivatkozhatunk persze ennek ellenében Jókaira. Az aranyember lapjain olyan alakot állít elénk Tímár Mihály személyében, aki tényleg arany ember, csak éppen fci- nek-kinek nem ugyanúgy és nem ugyanazért... Sokasodó és egyre kevesebbet érő forintjainkat számolgatva tépelődhetünk, vajon van-e manapság egy Fáy András, aki a kisemberek kis pénzének szeretne biztonságot kínálni? Avagy az aranyborjú körüli tánc közben rézgarassá válnak a keservesen megtakarított — erre-arra szánt, öregségre félretett — forintok? Sok-sok évszázada már, hogy Ovidius leírta a Metamorphoses, azaz az Átváltozások lapjain: „Aurea prima sata est aetas”. Igen, igaz. „Elsőnek az aranykor vettetett el.” Az aranykor, amikor az emberek gyönyörűségüket találták a munkában, és mellékesnek számított az, mit kapnak érte Ami ez utóbbi mellékest illeti már-már megvalósult... Csal- éppen a gyönyörűségnek nehé- a nyomára jutni. Mészáros Ottó Mindenki értesítést kap Nincs többé refes A rendőrhatósági kényszer- intézkedésekről 1985-ben hozott belügyminiszteri rendelet hatályon kívül helyezését elrendelő új miniszteri intézkedést ismertette pénteki sajtó- tájékoztatóján Borsúnyné dr. Czégény Julianna ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészetének vezetője. A tájékoztatón elmondotta, hogy az országban több ezer, s csupán Budapesten 1468 személyt mentesít ez az új rendelkezés a rendőrhatósági felügyelet (ref) és a kitiltás alól. Ezután már senkit sem sújthat a rendőrhatóság ilyen szabadságkorlátozással. A belügyminiszter új rendelete a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjéhez, jogállamiságához illeszkedve most már nem engedi meg, hogy azokat, akik törvényes büntetésüket már le- töltötték, személyes szabadságukban korlátozza a rendőrség, eltiltsa a szórakozóhelyek sportrendezvények, áruházak strandok látogatásától. További hátránnyal járt az is, hogy az ilyen rendőrhatósági intézkedést feltüntették az érintettek személyi igazolványában, s ezért a munkahelyek elzárkóztak alkalmazásuk elől, holott a rendőrség elhelyezkedésre kötelezte őket. A korlátozások közé tartozott még, hogy nem válthattak ki útlevelet, nem kaphattak jogosítványt, telefont és CB-rádiót sem. A régi jogszabály eltörléséről intézkedő rendelet december 22-én, a Magyar Köslöhy ez évi 93. számának megjelenésével lépett hatályba, s az érintettek mentesülnek a korábbi rendőri korlátozások alól. A személyi szabadságuk korlátozásának megszüntetéséről értesítést kapnak, emiatt egyelőre senki se keresse fel a kapitányságokat.
