Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-21 / 301. szám

2 MW tt Vag»#?/] 1989. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Temesvár: további tüntetések Vagyonkezelő szervezetei hoznak létre Készültségben a hadsereg Temesvárról újabb demonst­rációról érkeznek hírek. A lakosság szerdán a déli órák­ban kezdett gyülekezni. Az esti órákban már csaknem százezres tömeg vonult az ut­cákon, s a tüntetők között át­állt katonák is voltak. Egye­sek szerint lövöldözések is hallatszottak, de egyelőre nem tudni, ki lőtt kire. Vannak hí­rek arról, hogy ezek csak a le­vegőbe leadott riasztólövések voltak. Bukarestből változatlanul nem lehet telefonkapcsolatot létesíteni a blokád alá vont várossal. Kerülő úton, diplo­máciai forrásokból érkeznek az információk a változó hely­zetről. A tüntetők követelik, hogy adják ki az elesettek te­temeit, a katonai vezetés azonban azt akarja, hogy tö­megsírba hántolják el a meg­gyilkolt tüntetőket. Temetést nem akarnak engedélyezni, mert újabb demonstrációktól tartanak. Vannak olyan információk Is, amelyek szerint a tüntetők a halottak tetemeinek kiadása ügyében tárgyalnak a város vezetőivel. Kérik, hogy Das- calescu miniszterelnök men­jen a helyszínre. Azzal fenye­getőznek, ha nem kapják meg az engedélyt a temetésekre, akkor felrobbantják a temes­vári vegyi üzemet. Sztrájkok­ról is vannak hírek. Bukarestben szerdán nyu­godt volt az utca képe. Az or­szág több helyéről nyugtalaní­tó hírek érkeznek, de ezeket nem lehet ellenőrizni. Hírek terjedtek el arról, hogy a belpolitikai fejlemé­nyek miatt keményedés várha­tó a vezetés részéről. A had­sereg egyes egységeit készült­ségbe helyezték. A hazafias gárdák tagjai részére fegyve­reket osztottak ki. A hatalom fegyveres védőpajzsát minden eshetőségre felkészítik. A te­mesvári események hatására szigorításokat vezettek be or­szágszerte, a nagyobb váro­(Folytatás az 1. oldalról.) cok mindenesetre több hely­színen még folynak. Manuel Noriegát keresik, mert kábító­szercsempészés miatt bíróság elé akarják állítani az Egye­sült Államokban. A tábornok nem tudta megmondani,^ hogy az óriási amerikai túlerő elle­nére mikor fejeződnek be a „tisztogató hadműveletek". Azok napokat, vagy heteket is igénybe vehetnek — közölte. Drezda Német—német találkozó A Berlin szívében fekvő Brandenburgi kapunál pénte­ken délután nyílik meg az új átkelőhely a megosztott város két része között — jelentette be szerda délután Drezdában tartott záró sajtóértekezletén az NSZK kancellárja. Helmut Kohl kedvezően ér- ,tékelte kétnapos NDK-beli lá­togatását, amelynek keretében csaknem húsz év után először került sor a két német állam kormányfőinek hivatalos tár­gyalásaira. A kancellár szavai szerint az NDK és az NSZK szerződéses viszonyát megpe­csételő megállapodás aláírásá­ra még a május 6-ra tervezett NDK-beli választások előtt sor fog kerülni. Az Odera—Neisse-határral kapcsolatban azt állította, hogy a szövetségi kormány állás­pontja e kérdésben ..teljesen egyértelmű”. Az NSZK-nak nincsenek területi követelései Lengyelországgal szemben. Ugyanakkor a kancellár sza­vaiból kitűnt, hogy Bonn eav úgynevezett békeszerződés fel­tétele mögé bújva elzárkózik a nevezett határ végleges elis­merésétől. A délutáni órákban az NSZK kancellárja a Drezda-Klotz- schei repülőtérről visszautazott Bonnba. sokban fegyveres járőrcsopor­tok cirkálnak. Este a televízióban és rá­dióban Nicolae Ceausescu szó­zatot intézett az országhoz. A temesvári eseményeket huli­gánok, fasiszta terroristák cse­lekményének minősítette, s más országok soviniszta, irre- d.enta köreit felbujtással vá­dolta. Kemény hangvételű be­szédében kijelentette: az or­szág megvédi szuverenitását, függetlenségét, szocialista eredményeit, és leszámol a fa­siszta terrorista, huligán ele­mekkel. Ogy fogalmazott, hogy a hadsereg teljesítette a néppel és a hazával szembeni kötelességét. Valószínűleg már nincs az élők sorában Tőkés László, a temesvári református egyház- község lelkésze. Ezt Milan Opoczensky, a Református Vi­lágszövetség főtitkára közölte a Deutschlandfunk nyugatné­met rádióállomás genfi jelen­tése szerint. A főtitkár magyarországi és jugoszláviai személyek közlé­Karel Urbanek főtitkár ter­jesztette elő a pártelnökség beszámolóját a CSKP rendkí­vüli kongresszusán, amely szerdán kezdődött Prágában. Urbanek a november 17-i rendőrakcióval kapcsolatban, amely elindította a tiltakozási hullámot Csehszlovákiában, név szerint is megnevezte Mi­los Jakes volt pártfötitkárt és Miroslav Stepan egykori prá­gai pártvezetőt, mint akik po­Noriega tábornok él, a he­lyén van és személyesen irá­nyítja a védelmi hadművele­tet az amerikai katonai táma­dás ellen — közölte a pana­mai központi rádió. A Radio Nacionalban négy órával a harcok kirobbanása után be­olvasták a Noriega vezette kor­mány közleményét, miszerint az egész ország a kormányerők ellenőrzése alatt áll. A pana­mai vezetés egyidejűleg az ENSZ BT azonnali összehívá­sát kérte. A panamai kormánypárt, a PRD az öldöklés beszünteté­sére szólította fel az amerikai kormányt. Egyidejűleg ellen­állásra hívta fel a lakosságot és nemzetközi segítséget kért annak érdekében, hogy az amerikai kormány vessen a tö­meggyilkosságnak véget. Amerikai közlés szerint t az Egyesült Államok csapatai el­foglalták Panama katonai te­levízió-állomását, a főváros nemzetközi repülőterét, és szer­da hajnalban harci területnek nyilvánították és lezárták a Panama-csatornát is. A csa­torna 75 éves történetében el­ső ízben kerül erre sor. (alfa moszkvai tárgyalásai Mihail Gorbacsov szerdán fogadta Maria Calfa csehszlo­vák kormányfőt, aki előzőleg Nyikolaj Rizskov miniszterel­nökkel folytatott megbeszélé­seket — közölte Vagyim Per- filjev. A szovjet külügyi szó~ vivő tájékoztatást adott arról, hogy a csehszlovák vezető a nap folyamán a szovjet kor­mány meghívására érkezett rö­vid munkalátogatásra Moszk­vába. A szovjet és a csehszlovák külügyminiszter is találkozott egymással — mondta Vagyim Perfiljev, megjegyezve, hogy Eduard Sevardnadze az éj­szaka érkezett vissza Moszkvá­ba brüsszeli és londoni látoga­tásáról. seire alapozott értesülései va­lószínűsítik azt a feltételezést, hogy a lelkészt a román biz­tonsági szolgálat emberei a börtönben meggyilkolták. A főtitkár egészen biztosnak azonban csak azt az informá­ciót nevezte, amely szerint Tő­kés László terhes felesége a román hatóságok emberei ke­zétől elszenvedett súlyos bán­talmazások hatására elvetélt. litikailag felelősek az akkor történtekért. Kijelentette: a november 17-i események a nyílt válság kezdetét jelentet­ték az országban, a pártveze­tés válsága össztársadalmi válságba nőtt át. Urbanek ko­moly politikai hibának nevez­te, s ebben elismerte a saját felelősségét is, hogy öt nappal a prágai tragikus események után Stepant újra beválasztot­ták a párt elnökségébe. Urba­nek azt fejtegette, hogy egyér­telműen el kell határolódni a múlttól, világos programra van szükség. Javasolta, hogy a kongresszus állítson fel bi­zottságot, amely kivizsgálja, hogy kit terhel a politikai fe­lelősség a november 17-i ese­ményekért. A párton belüli válság okait elemezve Urbanek arra is rá­mutatott, az egyik legnagyobb bűne Gustáv Husáknak, Milos Jakesnek és a pártvezetés más tagjainak az volt, hogy bár többnyire jól ismerték a sztá­lini módszerek elviselhetetlen- ségét és perspektívátlanságát, ennek ellenére nem volt bá­torságuk és erejük, hogy meg­próbálják leküzdeni azokat. Urbanek elismerte, hogy csökken a CSKP tagjainak száma. s Megfigyelőknek az a benyo­másuk, hogy a rendkívüli kongresszus eddig az érzel­mektől fűtött vitákban merült ki, a résztvevők nagy többsé­ge bírálja a jelenlegi vezetést is, de egy gyökeresen új program még nem fogalmazó­dott meg. A Kommunisták Demokratikus Fóruma egyelő­re nem tekinthető igazi alter­natívának, mert a demokra­tikus kommunizmus hangsú­lyozásával bevallottan is a CSKP-nak az 1920-as évekbeli demokratikus hagyományaihoz akarnak visszanyúlni. Külföldi események — iw©iwl«tköä*8 Világméretű tiltakozás bontakozott ki a Ceausescu-rezsim embertelen terrorja ellen, miközben egyre több kormány fo­galmazza meg, hogy az események miatt az ENSZ Bizton­sági Tanácsához fordul. A A belgrádi gyárak, üzemek, válla­latok dolgozói a szakszervezetek felhívására szerdán délelőtt rövid általános sztrájkkal tiltakoztak az Ante Markovics ve­zette jugoszláv kormány gazdaságpolitikája ellen, s mintegy 650 ezren szüntették be fél órára a munkát. A Az argentin kormány súlyosnak tartja az észak-amerikai beavatkozást Panamában, s ragaszkodik a nemzetek közti együttélés nem­zetközi normáihoz. A önálló, független politikai szervezetté, saját programmal és szervezeti szabályzattal, jogállással ren­delkező párttá nyilvánította magát a Litván Kommunista Párt, s név szerinti szavazással, éles, heves viták után szerdán este döntöttek az SZKP-ból való kiválásról. A A latin-ame­rikai országok többsége elítéli az USA panamai katonai in­tervencióját. Tragikus hírek Tőkés Lászlóról1 Hints az élők sarában? Panamai agresszió Lezárták a csatornát is CSKP-kongresszus Gyökeresen új Megújuló szövetkezeti mozgalom Soron kívüli, előbbre hozott kongresszust hívnak össze jö­vő tavaszra a fogyasztási szö- vetkezetek. Erről is tárgyalt szerdán Budapesten a Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa. A tanács döntött az országos szövetkezeti va­gyonkezelő szervezet létreho­zásáról. Ez a szervezet az áfészek vállalatokban megtes­tesülő közös vagyonát kezelné. A tanács hatályon kívül he­lyezte azt az 1957 elején hozott Marad az áfa-visszatérítés Könnyítésekkel megtoldva A lakosság körében elterjedt az a hír, hogy a magánerős építkezésekhez vásárolt építő­anyagok, eszközök áfa-visz- szatérítésének a rendszere jö­vő év elejétől megváltozik. Az APEH képviselői arról tájé­koztatták az MTI-t, hogy az Országgyűlés által november végén elfogadott törvény értel­mében nemhogy megszűnik, hanem még bizonyos könnyíté­seket is tartalmaz majd az épí­tőanyagok áfa-visszatérítésé­nek eljárása. A január 1-jétől életbe lépő törvény lehetővé teszi, hogy az áfa visszatérítését az állam­polgár már akkor is igényelhe­ti, ha annak összege eléri a tíz­ezer forintot. Jelenleg ennek határa 20 ezer forint. A jelenlegi rendszer mellett január elsejétől a magánerő­ből építkezők általános forgal­mi adó megfizetése nélkül sze­rezhetik be az építkezésekhez szükséges anyagok többségét az arra hatóságilag felhatalma­zott kereskedőktől. A termé­kek részletes listáját nemré­gen tette közzé a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztérium. határozatát, amely elítélte az 1956-os demokratizálási, szö­vetkezeti Kezdeményezéseket. A testület megállapította, hogy a 33 évvel ezelőtti elvek nem tekinthetők ellenforradalmi jellegűeknek, és elsősorban a mozgalom megújítását szolgál­ták. Ezért a tanács szövetke­zetpolitikai rehabilitációban részesítette a korábban bírált testületeket, azok tagjait, veze­tőit. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Szlamenic- ky István főtitkárt saját kéré­sére, nyugállományba vonulá­sa miatt 1989. december 29-i hatállyal felmentette tisztségé­ből, egyúttal megbízta a jövő évi kongresszust előkészítő munkabizottság vezetésével. Az 1990 áprilisában esedékes kongresszusig Szilvasán Pál főtitkárhelyettes látja el a SZÖVOSZ főtitkári teendőit. Az étolaj és a margarin ára Egyelőre nem emelik A nagyarányú felvásárlás miatt több településen hiány­cikké vált az étolaj és a mar­garin. Kollár Lajos, a Növény­olajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazga­tója az MTI érdeklődésére el­mondta, hogy a felvásárlást indokolatlannak tartják, janu­árban ugyanis nem emelik az étolaj és a margarin termelői árát, s így — legalábbis elvi­leg — a fogyasztói ár sem emelkedhet. A 30 százalékos termelőiár-emelésre később kerül sor. Levét a miniszterelnöknek GYERTYÁK A FŐTÉREN Hírek szállnak fel, oszlatják vagy erősítik bennünk a féltést. Még mindig nem tudjuk, él-e vajon Tőkés Lász­ló. A temesvári tudósítások több száz halálos áldozatról szólnak, de itthon csak találgatunk, köztük van-e az az egy. Mert az ember, akinek házát élő gyűrű védte, több ma, mint Isten igéjének egyszerű hirdetője. Tőkés Lászlóért, az erdélyi magyarságért gyújtanak kedd óta minden este hat órakor gyertyát a százhalom­battai főtéren. Az Erdélyi Szövetség szombathelyi szer­vezetének felhívása tehát hamar követőkre talált. A vá­rosban működő pártok, szervezetek kivétel nélkül tá­mogatják a demonstrációt. Tegnap reggel Gyömrő három iskolája előtt is felhúz­ták és félárbocra engedték a gyászlobogót és a nemzeti­színű zászlót a temesvári vérengzés áldozataira emlékez­ve és Tőkés László iránt érzett szolidaritásukat kifejez­ve. Délután négykor pedig a tanácsháza előtt gyújtottak több száz gyertyát a tanács és az oktatási intézmények dolgozói, valamint az MDF helyi képviselői. A Monori Állami Gazdaság 937 dolgozója Németh Miklóshoz, a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez juttatta el tiltakozását és kérését: „Tisztelt Miniszterelnök Űr!” Pest megye egyik legnagyobb állami gazdasága, a Mo­nori Állami Gazdaság dolgozói tiltakozunk a romániai tömcgmészárlások miatt, és ezúton is kifejezzük mélysé­ges megdöbbenésünket. Kérjük a tisztelt miniszterelnök urat, hogy haladék­talanul kezdeményezze az Egyesült Nemzetek Szerveze­ténél a Biztonsági Tanács azonnali összehívását, mert meggyőződésünk szerint a Ceausescu-féle véres diktatú­rát csak széles nemzetközi összefogás fékezheti meg.” A gazdaság kollektívája abban a reményben küldte el szerkesztőségünkbe a távirat szövegét, hogy a megye dolgozó kollektívái csatlakoznak felhívásukhoz. Fontosak a szavak, levelek, a tiltakozások. Most min­dennek súlya lehet. Románia viszont hallgat. Mi pedig — mi mást tehet­nénk — nap nap után figyeljük a rádiót, nézzük a tévét, szorongva böngésszük az újságokat. És reménykedünk, és aggódunk. Igen, nagyon aggódunk. Nem csak Tőkés Lászlóért. Valamennyiükért. A demokratikus Magyarország esélyei Védőháló nélkül Nagy nemzeti átrendeződésünk velejárója, hogy ünnepek tűnnek le és föl. Idei naptárunk már piios betűkkel jelöli december 21-ct, a demokratikus Magyarország ünnepét. 1944-ben ezen a napon alakult meg a háborútól csöndes Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés, majd az ideiglenes kormány. Az új törvényhozás szózatban adta hí­rül: „Az ideiglenes nemzetgyűlés azért ült össze, hogy megjelölje a kivezető utat a hazára szakadt szerencsétlenségből. Ideiglenes nemzeti kormányt teremtünk, hogy legyen újra felelős központi végrehajtó hatalom, mely a nép bizalmából erős kézzel lát hozzá a nemzet előtt álló föladatok megoldásához.” Ezek a föladatok pedig az újjáépítés, a békekötés, a függetlenség a demokratizálódás, a földreform, az állam- polgári szabadságjogok szavatolása, választójogi törvény alkotása, majd ennek alapján a parlamenti választások kiírása és megtartása voltak. Azzal a vízióval keresem föl dr. Schlett István politoló­gust az ELTE jogi karán, hogy az 1944-es és az 1989-es december kísértetiesen hason­lít egymásra. Igaz, most for­dítva történnek a dolgok: a sarkalatos törvényeket megal­kotott országgyűlés válik, ta­lán éppen ma. ideiglenessé, de mégis, mintha araszolnánk vissza az akkori startvonal­hoz. — Nem tökéletes a hason­lat. 1944-ben romokban hevert az ország, ma járnak a villa­mosok, az akkori vágtató inf­lációval szemben ma még csak két számjegyet írunk, de talán a legfontosabb különbség, hogy akkor, a háború utáni ország­ban az újjáépítés, az élet el­indítása olyan egyértelmű cél volt, amelyért az egész nem­zet, az összes párt összefogott. Tisztább volt a helyzet, de ad­va volt a koalíciós kormány­záshoz nélkülözhetetlen alap­vető egyetértés. Ez hiányzik ma • Gazdasági válságunk, amelyben ki tudja igazából, milyen mélyen vagyunk, most is megteremtheti az összefo­gást. — Nincsen rá garancia. Ez alatt a másfél év alatt elmu­lasztottuk megteremteni az összes jogi, intézményes ga­ranciát ahhoz, hogv egy koa­líciós parlament, egy koalíciós kormány életképes legyen Csak két példát mondanék. Az egyik a népszavazási törvény, amellyel, a jelenlegi formájá­ban. évekre meg lehet béníta­ni a törvényhozást. Remélem, egyik pártnak sincs ez szán­dékában. A másik az Alkot­mánybíróság. Erre az intéz­ményre nagy szükség van, de főképp az egész nemzet előtti tekintélyre, ami érvényt ad­hat döntéseinek. De azzal a módszerrel, ahogyan megalakí­tották ezt a becsületet nem fogja kivívni magának. Persze a törvényeket lehet szerintem fogják is módosítani. Csak ad­dig kellene valahogy kordá­ban tartani a készülő politikai hisztériát. O Az Országgyűlés föloszla- tása merre tereli az eseménye­ket? — Nézze, ettől a parlament­től, amelyet milliószor meg­aláztak már, elvártuk, hogy meghozza a sarkalatos törvé­nyeket, most elvárjuk, hogy föloszlassa magát, s mindket­tőt ugyanabból a megfontolás­ból. a demokrácia jegyében. S ez a parlament, amelyik mára nyári nemzeti egyeztető tár­gyalások idején minden bán- tódás. minden egzisztenciális hátrány nélkül hazamehetett volna, rábízva a továbbiakat a feje fölött egyezkedőkre, azt ne mondjam, fölülemelkedve önmagán, megtette azt, amit csak ő tehetett m.eg. Most is megteszi szerintem, hogy elvé­gezvén a munkát, lemond. Hogy a kérdésére is válaszol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom