Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-09 / 265. szám
Mimtmi 4 1989. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK NEMZETISÉGI KÖNYVKIADÁS Kiadástól a terjesztésig ^ A magyarországi nemzetiségi könyvtárak ellátása 1 nem kielégítő, szükség lenne önálló nemzetiségi kiadó ^ létrehozására, s növelni kellene a határon túl élő ma- $ gyarságnak szánt müvek számát. Egyebek között ezt ^ állapították meg a Minisztertanács Nemzetiségi és Et- ^ nikai Kisebbségi Kollégiuma hazai albizottságának tag- $ jai hét elején a nemzetiségi könyvkiadás és könyvellá- S tás helyzetét áttekintve. Monica Vitti A pacifista egyik jelenetében EURÓPAI FILMDÍJ Lesz magyar résztvevő Húsz ország televíziója ad november 25-én este helyszíni közvetítést Párizsból, az európai filmdíj kiosztásáról, köztük a magyar televízió is. Az ünnepség, amelyet ezúttal másodízben rendeznek meg — tavaly Nyugat-Berlinben volt az első —, látványos televíziós műsor is lesz, amely az európai filmművészet történetét idézi fel. A díjkiosztónak mindenképpen lesz magyar résztvevője, hiszen már bejelentették, hogy a legjobb európai dokumentumfilm ezúttal első ízben odaítélt díjat Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotása, a Recsk nyerte el, s a játékfilmek kategóriájában, ahol a zsűri még nem döntött, Bereményi Géza Eldorádo című filmje hat kategóriában is a jelöltek között van — beleértve az évad legjobb európai filmalkotásának címéért folyó versenyt is. A műsort az Antenna—2 francia állami televíziós adó rendezi, vezetője az egyik legismertebb francia filmes-tévés személyiség, Frederic Mitterrand lesz. A másfél órára tervezett program első része az európai némafilm történetének állít emléket vetítésekkel, az egykori filmek jeleneteinek felelevenítésével: a nyitókép például Eizenstein világhírű filmje, a Patyomkin páncélos híres odesszai vérengzésjelenetét hozza a színpadra. A második rész a két világháború közötti időszak filmjeiből idéz, a záró jelenetsor pedig Federico Fellini Nyolc és fél című, film- történeti jelentőségű alkotásának keretébe ágyazva adózik tisztelettel a nagy olasz rendező, az idei életműdíj kitüntetettje előtt. Mitterrand keddi sajtókonferenciáján elmondotta: célja az volt, hogy a műsorban ötvözze a három társművészet, a színpad, a film és a televízió legjobb, a művészet erejével az érzelmekre s az értelemre egyaránt ható elemeit. Unkari — Vác, Budapest... A Zeneakadémia egyik gyakorlótermében beszélgettünk a szép nyár végéről. Honti Rita, az akadémia végzős növendéke váci. Ott született, ott él. Diplomahangversenye 1990. májusában lesz. Siikainen orgonája % Lehotka Gábor tanár úr növendéke vagyok. Ami pedig az újságcikkeket illeti, nyáron öt tanulságos hetet töltöttem Finnországban, meghívott orgonistaként Siikai- nenben. A térképen az ország dél-nyugati partjainál lelhető ez a település. Kedves falucska két tó között, kis patak szeli ketté. Hogyan jutottam oda? Ügy, hogy mellém szegődött a szerencse. Tanulmányút volt, állandó gyakorlással, szerepléssel, koncertekkel egybekötve. Finnországi orgonák tanulmányozására nyílt lehetőségem. A falu csodálatosan szép fatemplomának négyesztendős az orgonája, tulajdonképpen egy svédországi, az 1700-as esztendőkben épített orgona pontos mása. Ez a hasonmás két manuálos mechanikus hangszer, méreteiben, hangolásában, még a regiszterhúzók formájában is kópia. Maga a fatemplom úgy százesztendős lehet. Itt gyakorolhattam, koncertem is itt volt. A szerencse tulajdonképpen nem most társult Ritához, A Tankönyvkiadó gondozásában az elmúlt 12 évben 48 délszláv, 44 német, 54 szlovák és 28 román nyelvű könyv jelent meg. A tárca indokoltnak tartja, hogy a nemzetiségi művek kiadását továbbra is támogassa a kormány, s az elkülönített pénzügyi keret összegét — amely az elmúlt évben elérte a 6,2 millió forintot — emeljék fel. A nemzetiségi könyvek terjesztésének hiányosságai közé sorolták: nincs olyan bolt az országban, amelynek kizárólagos feladata lenne a nemzetiségi könyvterjesztés. A helyzeten javítana, ha a nemzetiségi szövetségek budapesti székházában is működne saját fenntartású könyvesbolt. Az országban működő 17 nemzetiségi „báziskönyvtár” 420 település könyvellátásáról gondoskodik. Ez utóbbival kapcsolatban többen is szükségesnek tartották, hogy valamennyi központi könyvtárban legalább egy függetlenített nemzetiségi könyvtáros is dolgozzon. A Minisztertanács nemzeti és etnikai kisebbségi titkársága szerint a regionális és az URH-sávú műsorok hatóköre, illetve az alkalmas vevőkészülékek száma nem kielégítő. A kisebbségek számára rendkívül fontos anyanyelvű televíziózás helyzetét áttekintve megállapítható: a szerkesztőségek méltatlan anyagi körülmények között dolgoznak. A televízió költségvetésének általános csökkentése a nemzetiségi szerkesztőségeknél is éreztette hatását. A kollégium titkársága javasolja a Magyar Televíziónak, hogy kezdje meg a cigány nyelvű adásokat. hanem apró gyermek korában. Vácott a Hámán Kató iskolában épp akkor indult az első zenei tagozatú osztály, amikor iskolába kezdett járni. Felvételi vizsgája sikerült, szorgalmasan tanult. Első választott hangszere a zongora volt. 4 Érdekes módon nem zenei pályára készültem. Ha nem épül meg épp akkortájt — a szintén Vácott élő zene- akadémiai tanárom akaratával — a város zeneiskolájának Jehmlich-orgonája, ha nem indul az orgonaoktatás Zász- kaliczky Tamás vezetésével, talán mást tűztem volna életcélul. Ám itt állt az orgona, mint lehetőség. A felvételim sikerült. Így hát gimnazista koromban orgona szakra jártam és a zongoratanulást sem hagytam abba. Ekkor fordult komolyra a dolog, meghatározódott életcélom. Rita Debrecenben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző intézetében zeneelmélet-szolfézs szakon végzett, jeles diplomával. Orgonán játszani ott is alkalma nyílt. Ezt követően a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola orgona szakos hallgatója volt két éven át. A Zeneakadémia orgona szakára másodévesként 1986- ban vették fel, s azóta Lehotka Gábor orgonaművész tanítványa. 9 Ha nem lennék aka- démista, már évek óta tanítanék. De a vágyam, hogy orA tv képviselője szólt arról, hogy a nemzetiségeknek szóló hír- és magazinműsorokat a jövő évtől a kora esti órákban sugározzák, lesz szlovén nyelvű adás is, s a hétvégi délelőttökön az óvodásoknak, illetve a kisiskolásoknak is lesz miért a képernyő elé ülniük. Elmondta, hogy a jövő évtől tervezik a cigányoknak szóló magazinműsor megindttáHideg a novemberi este, kabátomat, sálamat szorosabbra húzom. A pilisborosjenői művelődési ház kapujában állok, a nemzetiségi dalkör tagjait várom. Hetet üt a toronyóra, amikor megérkezik Gergely György, az egyik vezetőjük. — Mikor hívták életre a nemzetiségi énekkart? — Pontosítanom kell. Ez nemzetiségi klub, amely 1982- ben alakult az itt maradt svábokból — mondja Gergely György. — Negyven tagja közül harminc énekel aktívan. Szeretnénk, ha a régi dalaink nem merülnének feledésbe. A gyűjtőmunka elsősorban a Gröschl (Gergely) és a Szon- tágh család érdeme. Magnóra vettük a dalokat, a szövegüket leírtuk. Nemcsak a boros- jenői eredetűeket, hanem azokat is összegyűjtöttük, amelyeket 250 éve az őseink hoztak ide. Buda visszafoglalásának 300. évfordulóján 1986-ban a Kertészeti Egyetemen a Budapest gonista legyek, itt marasztott. Otthon gyakorló orgonám a barátok templomának pompás hangszere, melynek szakértője szintén Lehotka Gábor. Csodálatos dolog, hogy ennek a ferences templomnak és az orgonának szinte „kulcsos gyereke” lehetek. A nyelvtanulás számomra ugyancsak fontos. Angolból középfokú nyelvvizsgát tettem, most franciául tanulok és persze finnül, nagy igyekezettel. Előttünk térkép, képes levelezőlapok. „Visszatérünk” kicsit a nyárba, vissza Finnországba. Az élmények nem veszítették el színeiket. # Ügy fogadtak, mint rokont, mint családtagot. Otthonom egy garzonlakás volt, természetesen szanuával. Ottlétem idején előfizették számomra az újságokat, meghívtak baráti találkozóikra, családi ünnepeikre, egymást érték a kellemes eszmecserék. Siikainen orgonistája Markku Lahti nagyon sokat segített. Betekintést nyerhettem a finn orgonairodalomba, kottákat kaptam, elvittek a környező településekre, megismerkedhettem az ottani hangszerekkel, láthattam, kipróbálhattam, milyen állapotban vannak. Karbantartó hangszergyár A hangszergyár ott rendszeresen gondozza, hangolja, javítja az általa készített orgonákat. Általában negyedévenként kivonulnak karbantartani, ellenőrizi. Emellett a finn orgonisták is értenek hangszerük hangolásához, ami nálunk nem jellemző, nem tantárgy. Hangszerközeiben sát. A gondok közé sorolta, hogy kevés a nemzetiségi nyelvet beszélő riporter, ezért elképzelhetőnek tartotta, hogy a jövőben a magyar lakta területeken élők közül hívnak „vendégmunkásokat”. A vitában elhangzott: indokolt lenne a nemzetiségi televíziók szakmai és költség- vetési önállósítása. Szorgalmazták, a tv garantálja a nemzetiségieknek szóló havi 30 perces adásidőt, s a sugárzási időpont állandóságát. Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a műsorok túlpolitizáltak, s az adások nem igazodnak a nemzetiségi szokásokhoz, a falusi élet rendjéhez. E témakörről részleteiben decemberi ülésén tárgyal a bizottság. környéki falvak nemzetiségi énekkaraival léptek színpadra. Négy alkalommal az NSZK- ban vendégszerepeitek, ott voltak a Balatoncsicsón megrendezett nemzetiségi találkozón, s 1987-ben Pilisszentléleken, a pálos kolostor fennállásának 400. évfordulóján celebrált misén. Belföldi útjaikat a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége anyagilag támogatja, a vendégeiket viszont saját költségükön fogadják. Jó a kapcsolatunk az NSZK-beli Steinheim és Buchen dalköreivel, a mogyorósbányai szlovákokkal és a bakonyi sváb falvak énekegyütteseivel. Sajnos a fiatalok lemorzsolódtak; bevonultak katonának, máshová if^rerrfw^Ft- ték férjüket. A tinik a^cUpkó- hoz vonzódnák, ti fan pótlás nincs. Ezért olyan fontos, hogy legalább kazettákon megőrizzék az egykori dalokat. vannak kis kottatáraik, s mivel az orgona egy bizonyos páraigényes környezetben kell hogy legyen, hát párologtatnak, védik becses hangszerüket. Elevenen ék Rita emlékeiben a finnek zeneigénye, ze- neszeretete. Említette: angol nyelvtudásával jól boldogult, mert a legtöbb finn öt-tíz éven át az iskolában tanulja ezt a nyelvet. Az is magától értetődő, hogy az ember, aki napközben műhelyben dolgozik. erdőben munkálkodik, földet művel, az asszony, aki a három-négy gyermekét gondozza, kertészkedik, jószágot tart, a családot ellátja, a mesz- sziről jött idegennel angol nyelven tud kommunikálni, este pedig ünneplőbe öltözik és ott van a hangversenyen. Merikarviai koncert • Megesett, hogy pontozták, melyik előadott mű tetszett nekik a legjobban. Bach muzsikáját mindenki ismeri, emellett magyar szerzeményt, Kodály Zoltán és Gárdonyi Zsolt kortárs zeneművét játszottam. Találkoztam olyannal, aki esztendők óta hozzánk utazik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, mert számára csodálatos élményt jelent. Ha itt jár, felkeresi Szentendrét is. Voltak, akik az ének- és zeneoktatás Ko- dály-módszeréröl érdeklődtek. Néhányan nyelvtanfolyamon ismerkednek nyelvünkkel. Emlékeiből Honti Rita még egyet említ: a merikarviai templomi koncertjét. Jótékonysági célt szolgált az est bevétele, s ehhez ő is hozzájárult. A gyülekezet egy több- gyermekes merikarviai származású misszionárius családot segítettett vele. # Ügy búcsúztunk, hogy koncertezni szívesen látnak a jövőben is. De, most mindenekelőtt a diplomakoncertemre kell készülnöm. Eszes Katalin Lehet, hogy a jelen bizonyos esemenyei teszik ismét aktuálissá az 1968-as diákmegmozdulások visszfényét is tükröző régi filmeket? Lehet, hogy ami ma Prágában a Vencel téren, Kelet-tíerlinben az Alexander-platzon vagy a Schönhauser Allén, Lipcseoen a régi városháza körüli téren történik, valamiképp visszarímel 1968 Párizsára, Amerika egyetemeire, vagy éppen Prága tavaszára? A kérdés tekinthető szónokinak is. Mert az eléggé nyilvánvaló, hogyha megnyilvánulási formáiban és eszméiben más volt is 68, néhány alapvető kérdésben 89 megmozdulásai feltűnő hasonlóságot mutatnak. Például abban, hogy az egyik alapvető követelés ma is az egyén szabadságjogainak biztosítása. Vagy annak a hangoztatása, hogy erőszaktól és manipulációktól mentes hatalomra van szükség, demokráciára és szólás- szabadságra. No persze, ezek a követelések jószerivel az athéni demokrácia óta időszerűek;^tíe • e ft ők‘még mit sem csökken a jelen idejű érvényességük. S ha ma nézzük ezeket a filmeket, elsősorban talán e néhány alapkérdés felvetése miatt találjuk őket még mindig érdekesnek, elgondol- koztatónak. A konkrét körülmények természetesen mások ma, mint huszonegy évvel ezelőtt voltak. A megmozdulások súlypontjai is áttolódtak a mi égtájunkra. De, hogy ma is több demokráciára, több szabadságra és több humanizmusra van szükség, azt senki nem vitathatja. (Kivéve a megcsontosodott parancsuralmi rendszerek hatalmon levő vezetőit — de az elmúlt másfél év épp elég példát szolgáltatott rá, hogy ezeknek a vezetőknek sem örök az uralmuk.) Nemrég Antonioni filmje, a Z abriskie Point emlékeztetett a ’68 körüli időkre. Most Jancsó Miklós egy régi filmje teszi ezt. A pacifista Jancsó úgynevezett olasz filmjei közül való. Munkásságának egyik periódusa Olaszországhoz kötődik, de a hétköznapi (átlagos), moziba járó magyar közönség előtt ezek a filmek ismeretlenek. A korábbi magyar kultúrpolitika úgy latta jónak, hogy „megkímélje” a magyar nézőt ezektől a filmektől. Pedig épp az olasz filmekben megy végbe valami érdekes stiláris fejlődés vagy továbbfejlődés Jancsónál: a formanyelv bizonyos fokú letisztulása, a filmek cselekményének követhetőbb felépítése, s egyes filmek esetében a témák markánsabb „átpolitizálódása”. Egy hajdanán botrányos könyv, Choderlos de Laclos 1782-ben megjelent Veszedelmes viszonyok című levélre- génye adja az alapját a hét másik filmújdonságának. Lac- Ibs egy álszent, kifelé mély erkölcsösséget mutató, valójában pedig a rafinált erkölcstelenség és erotika fénykorát jelentő társadalom leleplező rajzát adja. Sajnálatos módon mára a regény — főként a belőle készített népszerű, s nálunk is (a Pesti Színházban) játszott színpadi változat révén — csak erotikus cselekA legjobb példa mindezekre A pacifista. A sztori igen röviden elmesélhető. Egy tévériporternő (Monica Vitti) fiatalok utcai tüntetéséről készít beszámolót. Közéjük keveredik. Fenyegető magatartásuk félelemmel tölti el. Felgyújtják a kocsiját, ismeretlen és ijesztő helyszínekre viszik. Tanúja a tüntetésben részt vett fiatalok rendőrségi kihallgatásának és a rendőrség cinikus magatartásának. S amikor a fiatalok egy csoportja fegyveres akcióba bonyolódik, a riporternő, aki addig békésen, mintegy kívülállóként vett részt az eseményekben, lelő egy fiatalt. Mért éppen azt a fiatalt, s miért éppen ő, a pacifista, a béke barátja? Éppen ez a kérdés. De a rendőrség nem tesz fel árnyalt kérdéseket. Elmebetegnek tekintik a riporternőt, és őt viszik el, nem a lázongó fiatalokat. Talán ennyiből is kiviláglik: Jancsót ebben a filmben az izgatja, milyen legyen egy kívülálló, de nem'szembén álló ember viszonya a radikális megmozdulásokhoz? És mivel az emberek többsége kívülálló, a kérdés meglehetősen általános. A filmből az derül ki: Jancsó nem híve a pacifizmusnak, a mindenáron békés megoldásra törekvésben veszélyeket lát. De nem híve igazán a tartalmatlan, fenyegető höbörgésnek sem. A filmen látható fiatalok, Jancsó ismert filmkoreográfiája szerint kavarogva, körözve, ro- hangászva és táncolva, valamiképp hiteltelenek. Mintha szerepet játszanának, mintha ez a lázadás csak jó balhé volna. Csakhogy a szerepjátszó lázadás is felkavarja a társadalom tunya állóvizét, és az áldozat végül nem a szerepjátszó lázadó lesz, hanem az, aki nem tehet semmiről, aki jót akar, aki csak belekeveredett valamibe. Másfelől viszont az is igaz, hogy Jancsó a kívülállást sem szereti. A szituációkat nem lehet megúszni, átvészelni. Valamerre el kell indulni, valahová oda kell állni. Az álbaloldali lázongás, a játék a tűzzel nem megoldás. De nem megoldás a pacifizmus sem. Hogy mi a megoldás? Jancsó nem tekinti feladatának, hogy egyedül üdvözítő megoldást hirdessen. Nem véli, hogy nála van egyes-egyedül a bölcsek köve. Töpreng maga is. És A pacifista pontosan ennek a töprengésnek a fiimi megfogalmazása. A film sajátos aktualitását pedig az adja, hogy amiről Jancsó töpreng, az ma is kérdés, ma is konfliktusokat szülő „helyzet”. ményvonala miatt érdekes az olvasók vagy a nézők előtt. Pedig Laclos formai újításai, irodalmi erényei legalább ennyire értékelendők volnának. A most látható amerikai film is a Hampton-féle drama- tizálást veszi alapul. Stephen Frears amerikai rendező (nemrég láttuk Az én kis mosodám című filmjét) jól idézi fel a pikáns és erotikus intrikáktól túlfűtött világot, de a regény elemző jellemrajzai helyett beéri a csábítás trükk- jeinek felsorakoztatásával. Takács István T. M. Finnországtól .Vác csak egy ugrás Rokonként fogadták Érdekes újságokat forgattam az imént, messzi Északról köszöntek rám a latin betűk. Ismerősnek tűnt a szavak dallama, sőt néhány szó is. Figyeljék csak: „Siikaisten kanttorin sijaisuutta hoitava unkarilaisurkuri Rita Honti pitää suomalai- sia ja maatamme niin mukavina,” ... „ Rita opettajana musii- kikorkkealkoulussa professori Gábor Lehotka.” Utánpótlás nélkül Két család dalgyűjteménye Veszedelmes viszonyok A pacifista
