Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-07 / 263. szám

S£fc'!V7'ENDBE PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM Ára; 4,30 forint 1989. NOVEMBER 7., KEDD Alá érkezik a spanyol kormányfő Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására november 7-én, ma hazánkba érkezik Felipe Gon- zález, Spanyolország minisz­terelnöke. Levél „A visegrádiak szakér­tőkkel kiszámíttatták, cgy- milliárd 186 millióra lenne szükségük, hogy eltűnjenek a megalomániás kísérletek nyomai...” (Cikkünk la­punk 3. oldalán.) Munkaügyi konferencia Milyen lehetőségek az érdekegyeztetésre? Munkaügyi konferencia kez­dődött hétfőn Budapesten külföldi előadók részvételé­vel. A háromnapos rendez­vény célja: tisztázni, milyen lehetőségek adódnak ma Ma­gyarországon a munkaválla­lók, a munkáltatók és az ál­lam közötti, az eddigieknél hatékonyabb érdekegyeztetés­re. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke bevezető előadásában kifejtette: fejlődés tapasztal­ható az érdekegyeztetésben, -érvényesítésben, bár ma még a munkaügyi intézményrend­szer nem szolgálja megfele­lően a piacgazdaság igé­nyeit. Gladstone Alan, a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet (ILO) főosztályvezetője rá­mutatott, hogy az érdekegyez­tetés hiányosságai a terme­lékenység alakulását, a gaz­dasági fejlődést is kedvezőt­lenül befolyásolják. Héthy Lajos, a Munkaügyi Ez a lepke betelepült Már a fele is elég lenne Ha mondjuk valamilyen párt vagy szervezet rendezett volna tüntetést a határban — nem mondom —, azt is meg­néztük volna. Manapság azon­ban ez már nem számít igazi szenzációnak, talán a politikai tompultság, fásultság jele is, hogy azért ugrottam páros lábbal a fékre, mert egészen valószerűtlen, idillikus kép tá­rult elém Kiskunlacházánál. Két ember lepkefogó hálóval szaladgált a mezőn ... Talán a helyzet komikuma sugallta a kérdést: milyen a kapás? Szerencsére Gaskó Kálmán növényvédelmi szak­mérnöknek volt humorérzéke, nem sértődött meg. Mint ki­derült, a látszat ezúttal is csalt, munkájuk nagyon is ko­moly. Azért gyűjtik a lepké­ket, rovarokat, hogy megálla­pítsák a terület fertözötiségét, abból pedig adódik, hogy mi­lyen vegyszerrel kell védekez­ni, sőt, ami nem kevésbé fon­tos, hogy mennyi permetet kell kiszórni! A mérnök sze­rint honunk mezőgazdasági te­rületeire jellemző, hogy túl- vegyszerezettek. A már szin­te megszokásból kiszórt anya­gok töredéke elegendő volna a megfelelő védelemhez. A rengeteg felesleges kemikália mérgezi a növényeket, elszi­várog vizeinkbe, s elpusztít­ja a hasznos rovarokat, gi­lisztákat is. A hozzáértők szá­mára tudott, hogy nálunk har­mincezer. rovarfaj honos, kö­zülük mindössze kétezer po­tenciális kártevő. Szerencsére — a vizsgálatok szerint — az a lepkefaj sem ártalmas, mely Bulgáriából te­lepült be hozzánk, az óvatos szakember azért hozzáteszi; egyelőre. Nem tudható ugyan­is, hogy az élettér megválto­zása milyen új szokásokat alakít ki a rovaroknál. Emlé­kezetes. hogy a Dél-Ameriká- ból áthurcolt méhek — mely­nek egvedei már Európában is megjelentek — egészen új, „gyilkos” tulajdonságokra tet­tek szert. Valószínűleg a helyi Kiskun Tsz vezetőinek nem lesz okuk megbánni, hogy megbízták a Pest-Nógrád megyei állami gazdaságok szolgálati állomá­sát a vizsgálattal, mivel a nö­vényvédelmi szakmérnök meg­állapította, hogy a talajfer­tőtlenítésnek nem kell álta­lánosnak lenni, elég a terü­let egyötöd részét kezelni. Ha megfogadják a tanácsát, sok pénzt takaríthatnak meg. Fi­gyelembe véve, hogy a vizs­gálat a védekezésre szánt pénz öt százalékát éri el mind­össze, biztosan megérte. Egyéb­ként Gaskó Kálmánt nem lep­te meg az a bizonyos egyötö­dös arány., Az eddigi tapasz­talatai szerint szinte az egész országban hasonló a helyzet. Az olcsó vegyszerek idejében senki nem tartotta fontosnak az efféle vizsgálatokat, jó bő­ven beszórták pcrmcttel a föl­deket, nem spóroltak a mű­trágyával sem. A hatás pedig ahhoz volt hasonlatos, mintha a beteg a biztos gyógyulás ér­dekében egy szem gyógyszer helyett egy egész levéllel ven­ne be. M. T. Kutatóintézet igazgatója ar­ról szólt, hogy Magyarorszá­gon az érdekérvényesítés me­rőben új lehetősége például a sztrájk. Az Országos Érdek­egyeztető Tanács, a vállalati tanácsok funkcióját is bizo­nyos szempontból át kell ér­tékelni. Kérdéses, hogy meny­nyire alkalmasak a meglévő munkaügyi intézmények a piacgazdaság felé tartó átme­neti időszakban a reálbér- csökkenés, az infláció, a munkanélküliség kezelésére. A konferencia a továbbiakban foglalkozott az Európai Gaz­dasági Közösség munkaügyi tapasztalataival, a SZOT, a Magyar Gazdasági Kamara érdekérvényesítő szerepköré­vel, a kormány munkaügyi feladataival. Szerdán, a konferencia zá­rónapján szó lesz az új munka törvénykönyvéről, a munka- vállalók, a munkáltatók és az állam mai viszonyáról is. ................. B ElPmiTIKAS Az MSZP Veszprém megyei és városi bizottsága meg­döbbenéssel és egyet nem értéssel fogadta a Minisztertanács lakosság devizaellátását érintő döntését. Ez ügyben tiltakozá­sát jelentette be a pénzügyi kormányzatnak a néhány napja megalakult Idegenforgalmi Dolgozók Országos Tanácsa el­nöksége is. Q A Magyar Néppárt Csongrád megyei elnöksége kezdeményezi, hogy a parlamenti választások előtt a képvi­selőjelölteket állító pártok, szervezetek kössenek megállapo­dást. Q A Transnacionális Radikális Párt bejelentette, hogy elhatárolja magát a Magyar Október Párt és a Magyar Radi­kális Párt által szervezett tüntetéstől, melyet az 1956-os ka­tonai beavatkozás 33. évfordulója alkalmából bonyolítottak le a szovjet követség előtt. © A pártok költségvetési támogatá­sára a volt MSZMP költségvetési részesedéséből elkülönített 100 milliós összeg körül méltatlan huzakodás alakult ki, mert a tárgyaló szervezetek egy része nem hajlanuó tagnyilvántar­tásokkal igazolni jogosultságát. Fennáll a veszélye annak, hogy , az összeg biznyos része valós jogcím nélkül talál gazdá­ra, ezért az MDF kijelentette, hogy tagnyilvántartásukba bár­mikor betekintést engednek a kormánynak és a parlamentnek. © Megalakult a Fiatalok és Munkavállalók Szakszervezeti Szövetsége, amejy tagjai sorába pártállástól függetlenül azo­kat a diákokat és dolgozókat várja, akik a holnap munkavál­lalói érdekszövetségét kívánják megalkotni. Alfa—LavaI Budaörsön Kistraktori magánzóknak Kis hír: a Taurina Agrár­fejlesztő Közös Vállalat és a svéd illetőségű Alfa—Laval Agr. International A. B. alá­írták az alapító okiratot egy budaörsi székhelyű Alfa—La­val névvel működtetendő kft. létrehozására. A hír már fi­gyelemre méltóbb, ha meg­tudjuk, a társaság negyven- millió forintos tőkével indul, s különösen örvendetes, hogy eme összeg háromnegyedét a svéd partner pénze jelenti — a hír jelentősége, mondhatni nagysága viszont abban rejlik, hogy az Alfa—Laval jóvoltá­ból végre hazánkban is kibő­vül a mezőgazdasági kisgépek gyártása. A skandináv vállalatot aligha kell bemutatni hazánk­Á kisgazdapárt álláspontja Ninss elnökjelölt je A kisgazdapárt senkit sem jelöl köztársasági elnöknek, megvárja az ezzel kapcsolatos népszavazást, amellyel kapcso­latban a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját tá­mogatja. Ezt Prepeliczay Ist­ván, az FKGP főtitkára közöl­te, s hozzátette: a hét végi tarpai nagygyűlésen ugyan fel­vetődött. hogy Vörös Vincét szeretnék köztársasági elnök­jelöltnek megválasztani, de ez csak helyi kezdeményezés volt, amelyet egyébként meg sem szavaztak. Hangsúlyozta: elnökjelölésre csak a párt politikai bizottsá­ga jogosult, s a kisgazdák azt szeretnék, hogy ha mégis lesz elnökválasztás, akkor az ellen­zék közös jelöltet állítson. Ezt a törekvést azonban a Magyar Demokrata Fórum megzavar­ta, mert — mint ismeretes — már önálló jelöltet állított. ban: immár ötven esztendeje szállítanak hozzánk különféle * mezőgazdasági, élelmiszeripari berendezéseket. Ezentúl e be­rendezések már a Taurina ér­tékesítési hálózatán belül jut­nak el a vásárlókhoz, s a ja­vítási, karbantartási munkák­ról is a Taurina vállalat egy­ségeiben gondoskodnak. Mezőgazdasági gépek, per­sze, eddig is kaphatók voltak hazánkban, ezek zöme aze ban csak nagyüzemi termeted­re alkalmas (?) monstrum. Ismeretes megyénk egyik er­dőgazdaságának esete; a sűrű fák ritkításához alkalmaznak drága nyugati gépet, a gigan­tománia jegyében azonban olyat szereztek be. amely fát egyelni nem, csupán hegyol­dalnyi erdőt irtani képes. Ez az állapot meglehetősen jel­lemző a mezőgazdasági gép­parkra is, mely jórészt ház­táji, esetleg farmcrgazdálko- dásra alkalmatlan óriásokból áll. Az Alfa—Laval Kft. azon­ban éppen e gondon segít majd: főként kisgépek érté­kesítése, sőt gyártása a cél­juk, olyanoké, melyek a ma­gángazdálkodásra berendez­kedett országokban szántják, vetik a földet. Hogy a vállal­kozó kedvű parasztok esetleg valamiféle hitel segítségével jutnának e gépekhez, arról a Taurina igazgatója, Munkácsi László nem tudott tájékoztat­ni: ez a hitelpolitika, a ban­kok ügye. T. B. E. A növényvédelmi szakmérnök munkaeszköze a lepkeháiá (Erdőst Agnes felvétele) K eserű nevetés ez, de nevetés. A nagy­üzemben öt asszony beszélget a hírlapíróval. Fáradtak, műszak után vannak. Egyikük mellem­nek szögezi a kérdést, kita­lálom-e, mi az összefüggés az MSZP meg a szoknya között? Értetlen ábrázato- mat látva nevetik el ma­gukat. Keserűen. Okuk van erre a keserű nevetésre. Mint mondják, mostaná­ban „felfedezték” őket. Ök ugyan léteztek eddig is, ám ki törődött velük? Most meg, itt a gyárban is, otthon is, kapják az aján­latokat. Összejövetel lesz, gyűlés, jöjjenek el. Érdek­lődni, tájékozódni. Szíve­sen látják őket. Minden kö­telezettség nélkül. További példákat sorol­nak. Az ellenzéki szervezet városi csoportját, ahol a harminchat tag között egy szem nő akad. Saját gyáru­kat, ahol egy tollvonással megszüntették az üzemi óvodát. Egyikük azt mond­ja, nála egy szoknyahosz- szal a Magyar Szocialista Párt vezet. Annak a hu­szonnégy tagú elnökségé­ben három nő van. A Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének október 29-én vá­lasztott tizenegy tagú ügy­vivői testületében viszont egyetlen sincsen... Leg­alább a statisztika kedvéért vállalhattak volna egyet — vélekedik, s úgy folytatja, hogy hiszen azr MSZP el­nökségi tagjai között is az a három nő sokkal inkább HOSSZÚ SZOKNYA az „arányosítás” képviselő­je, mint a tényleges szerep­elismerésé. Óvatosságra késztetik őket a tapasztalataik. Annyit hivatkoztak és hivatkoznak a nőkre, de a hivatkozásokon túl... A megye lakosságának több, mint a fele tartozik a szebbik nemhez. A kérdés szónoki, de korántsem fe­lesleges: miként tükröződik ez az arány foglalkoztatá­suk körülményeiben, a képzés feltételeinek alakí­tásában, továbbá a keres- kedelmj ellátás fejlesztésé­től a speciális egészségügyi szolgáltatásokig? S vajon lelni-e nyomát ennek a több, mint ötvenszázalékos aránynak a nők közéleti szerepvállalásában, jelen­létük súlyában, az őszintén óhajtott és nemcsak a lát-, szat kedvéért emlegetett közreműködésük igénylé­sében? Statisztika persze, nem több, hogy melyik szerve­zet vezetői között milyen a nők aránya, s ha nulla, ak­kor abból levonható-e vala­milyen következtetés. Még­is, furcsa módon, az új pártok, szervezetek tagjai, s még inkább vezetői kö­zött valóban ritkaságnak számít a leány, az asszony. Ahogyan ennek már ha­gyományai vannak a ma­gyar közéletben. A nők túl­becsülésével ugyanis az MSZMP sem büszkélked­hetett, bár határozatokban olykor már-már a paradi­csomi boldogság látszott bekövetkezni. A végrehaj­tás azonban, enyhén fo­galmazva is, akadozott, ne­gyedében, tizedében sike­rült. A nők mindenkor remek hivatkozási alapul szolgál­tak a magyar politikában és ma sincsen ez máskép­pen, csak ott a baj, hogy a frázisokkal a nők nem tudtak mihez kezdeni. Ma sem tudnak. Nekik nem szavak kellenének ... ha­nem például munka kelle­ne! A megyében ugyanis — kevesen tudják — a nyolcvanas években az a furcsa helyzet következett be, hogy miközben folya­matosán nőtt a férfiak fog­lalkoztatása az iparban, a nőké folyamatosan csök­kent. Kiszorultak és kiszo­rulnak a nők az ipari munkahelyekről, mert „per­sze” elsősorban ők hiányoz­nak, ha beteg a gyerek, ők a kevésbé képzettek, az ő gyakorlatuk a kisebb, s ezért nem tudják őket fog­lalkoztatni váltakozó mun­kakörben ... Ugye, mennyi baj van velük?! Az okokat, azoknak a gyökerét senki sem firtat­ja. Amint nem divatos ar­ról sem beszélni, hogy bár a megye mezőgazdaságá­ban a számviteli, pénzügyi területen dolgozóknak a négyötöde nő, a vezető be­osztásúak között arányuk az egyötödöt sem éri el... Seregestül sorolhatnánk az ilyen, hosszú szoknyával takartatott tényeket, ta­pasztalatokat, jellemzőket, amik azt mutatják, a poli­tikai nyilatkozatok szóvirá­gait mértéktartóbban, a valósághoz jobban hozzá­igazítva kellene kiválogat­ni. A szóvirágokból ké­szült csokroknak ugyanis az a nagy baja, hogy leg­kevésbé azoknak tetszenek, akiknek a címére érkeznek. T etszetős csokrokat kí­nálnak pedig manap­ság innét is, onnét is, hiszen a pártok elfogadott programnyilatkozatait bön­gészve, egymást kergetik a szavak „a családokat ösz- szetartó nők” társadalmi szerepéről, „a nők munka­helyi esélyegyenlőségéről”, valamint „fokozott közéle­ti szerepéről”, s ez utóbbi­ról még annak a pártnak a dokumentumában is szó esik, amelynek országos vezető szervében egyetlen nő sincsen ... Itt, szavak és valóság, hivatkozások és a tényleges szándékok kü­lönbözőségének szakadéké­ban vész el a hitelesség. Holott... holott az a poli­tikai párt, szervezet, amely a szó szoros értelmében őszintén fordulna a nők­höz, a választópolgároknak a nagyobb táborát célozná meg ezzel. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom