Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-30 / 283. szám
PEST MEG YET XXXIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Ara; 4,30 forint 1389. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Oszloplopás az Äkropolisznal Elloptak egy ókori római oszlopot az Akropolisz tövéből — közölte szerdán az athéni rendőrség. Az egy méter magas, tíz centiméter átmérőjű kőoszlop — latin nyelvű felirattal — az időszámításunk kezdete előtti harmadik századból származik. Az Akropolisz lábánál levő római piactéren, egy tőrök mecset bejáratánál állt. Egy rendőrtiszt szerint az ismeretlen tettes akár háromszázezer dollárt is kaphat az oszlopért, ha eljut vele egy pénzes külföldi gyűjtőhöz. Végeredmény a népszavazásról Szoros volt a küzdelem Budapest és Pest megye voksai döntöttek Az 1939. november 26-i népszavazás eredményéről az Országos Választási Bizottság tegnap este sajtótájékoztatót tartott. E szerint mind a négy kérdést tekintve érvényes és eredményes volt, mivel az ország 7 824 775 választópolgárának 54,92 százaléka szavazott érvényesen. A szavazáson megjelenteknek több mint a fele mind a négy kérdésre igennel voksolt. Tényleges várakozás csak az első kérdésre adott válaszok eredményét előzte meg, a szavazatok aránya a számlálás során végig nagyon szorosnak mutatkozott. Végül 6101 igenlő válasz döntött abban a kérdésben, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak az országgyűlési választások után kerüljön sor. Az igen és nem szavazatok aránya egyébként 50.07 és 49.93 százalék volt az előbbi javára. A további három kérdésre a megjelent szavazók 94-95 százaléka igennel válaszolt. A legtöbben Vas meg3?éből vettek részt a népszavazáson, a voksolásra jogosultak 66,8 százaléka. A végső eredményt azonban Budapest és Pest megye részvétele döntötte el. Budapesten a szavazójoggal rendelkező lakosság 57,4 százaléka jelent meg az egyes körzetekben, és a szavazók 59,15 százaléka igennel válaszolt az első kérdésre. A Pest megyeiek 54 százaléka szavazott, és 52,37 százalékuk mondott az első kérdésre igent. A jelentés szerint az első országos népszavazás költségei valamivel 200 millió forint alatt alakultak. Ez azonban nem tartalmazza a tanácsok hozzájárulásait. A szervezést nagymértékben nehezítette, hogy a szokásos 90 nap helyett csak 25 állt rendelkezésre. A további nehézségek a közigazgatási infrastruktúra gyengeségéből és a pártapparátus rossz hangulatából adódtak. A gépi feldolgozás a szavazatszámlálás során folyamatos tájékoztatást tett lehetővé, ezért sokakban felmerült a kérdés; mi oka volt annak, hogy a szavazatok 91,3 százalékának feldolgozása után a népszavazást szervező és irányító Belügyminisztérium rendelkezésére megszüntették a további részeredmények nyilvánosságra hozatalát. Ezzel kapcsolatban Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár elmondta: igen sajnálatos, hogy a yégső eredmény éppen ebben a szakaszban fordult visszájára. Nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis ebben a stádiumban a részeredmény .szinte már biztosan véglegesnek tekinthető. A döntést azért hozták, hogy az állampolgárokat megóvják attól a sokkhatástól, amit az eredmények 50 százalék körüli ingadozásai okoztak volna. Az, hogy az eredmények mégis már hétfő dél körül kiszivárogtak, azzal magyarázható. hogy a bizottság egyes tagjai pártelkötelezettségük révén érdekeltek voltak az eredmény mielőbbi nyilvánosságra hozatalában, valamint az, hogy néhány pártnak módjában állt az eredményekhez hozzáférni. A népszavazás legszomorúbb eseményének minősítették, hogy Debrecen és Alsószent- márion egy-egy szavazókörében súlyos visszaélést fedeztek fel. Debrecenben feltűnt, hogy megmagyarázhatatlanul sok érvénytelen szavazatot találtak. mert az első kérdésre mindkét válasz jelölve volt. A két említett körzet eredményeit megsemmisítették, mindez azonban nem befolyásolta a végső eredményt. Mindenesetre a bizottság feljelentést tett a megyei főügyészségnél. Az első magyar népszavazás megfelelt a nemzetközi kívánalmaknak is, de a következő hasonló eseményig még rengeteg javítanivaló lesz. Szerű Krisztina Budapestre érkezett Mieczyslaw Rámái Myers Beesőnek, a Magyar Szocialista Párt elnökének meghívására szerdán rövid munkalátogatásra Budapestre érkezett Mieczyslate Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A lengyel pártvezetőt a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. A kormányfő megbeszélései Németh Miklós miniszterelnök szerdán megbeszélést folytatott a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőivel, Kis Jánossal, Pető Ivánnal, Tar dós Mártonnal és Tölgy essy Péterrel. A konzultáción elsősorban a népszavazás nyomán kialakult politikai helyzetről, a parlamenti választások lehetséges időpontjáról, a gazdaság rövid távú menedzselésének összefüggéseiről esett szó. A Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta a Magyar Függetlenségi Párt vezetőit, Hornyuk Tibort, Monostori Attilát és Szendi Lajost, altikikel a politikai átmenetről, valamint az ezzel összefüggő feladatokról folytattak eszme- cserét, Poxsguy Imre CéVolin Halasztódott a politikai intézményrendszer kiépülése Gödöllőre látogatott tegnap Pozsgay Imre állammi- niszter, a Magyar Szocialista Párt országos elnökségének tagja, az MSZP köztársasági elnök jelöltje. A párt helyi ideiglenes szervezőbizottságán tett rövid látogatás után a vendég sétára indult a városban. A város centrumában található szökőkútnal mintegy kétszázan várták az MSZP országos elnökségének tagját, aki rövid beszédben köszöntötte a helyieket, s áttekintette a belpolitikában történt legfontosabb eseményeket, s rámutatott, hogy a demokratikus fordulat hazánkban már megtörtént. Alapkérdés — mondotta az MSZP elnökségének tagja —. hogy lesznek-e olyan intézményei a hazának, amelyek kétféle igényünket egyszerre tudják teljesíteni. Az első a változásra és a haladásra való igényünk, a második pedig a biztonság iránti vágyunk. Az államminiszter ezt követően a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájába ment, ahol a Magyar Szocialista Párt taggyűlést hirdetett, amelyet. fórumszerűen tartottak meg a zsúfolásig megtelt teremben. Körösföi László mondott rövid bevezetőt. Ezután Pozsgay Imre összegezte az utóbbi idők politikai eseményeinek tapasztalatait. Elsőnek a vasárnapi népszavazásról szólt. Kiemelte: negyven esztendő után szavazhatott a nép, s ezúttal a!,- lernatívák közül 'választhatott. A népszavazás, 'azonban : nem mutatta meg az ország valóságos politikai tagoltságát. Az emberek Ugyanis nem pártokra voksoltak, hanem rosszul feltett kérdésekre kellett válaszolniuk. Az államminiszter elmondta, hogy kedden Borsod megyében járt, cs személyes tapasztalatai megerősítették, hogy a szavazók egy része nem volt teljesen tisztában azzal, mire is mond négy igent. Az általános tapasztalatok közül a vendég azt emelte ki még, hogy szabad ugyan részt nem venni a politikai jogok gyakorlásában, de nagy baj lenne, ha a jövőben ez, válna általánossá. A . (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZP elnöksége a népszavazás utáni feladató'írói írják ki minél előbb az országgyűlési választásokat A népszavazás tanúságainak, valamint a kialakult politikai helyzetből adódó feladatoknak a megvitatása szerepelt az MSZP elnöksége szerdai ülésének napirendjén. Az ülésről a késő délutáni órákban — a tanácskozás befejezése előtt — tájékoztatták a hazai és a külföldi sajtó munkatársait. Rendhagyó módon kezdődött a sajtókonferencia: Kovács Jenő, az elnökség tagja bemutatta a párt újonnan létrehozott sajtószolgálatának vezetőjét, az elnökség szóvivőjét, Polgár Viktort, aki bejelentette: a testület üdvözli, hogy Csehszlovákiában az elmúlt napokban-hetékben elmozdulás történt a reformok és a demokrácia erősítésének irányába. Tájékoztatott arról, hogy Nyers Rezső pártelnök és Németh Miklós miniszter- elnök Mihail Gorbacsov meghívására december 4-én rövid látogatást tesz Moszkvában. Részt vesznek azon a találkozón, amelyen az SZKP főtitkára tájékoztatást ad az amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseiről. Szólt arról is, hogy az MSZP székházának aulája december 1-jén 16 és 21 óra között nyitva áll az érdeklődők előtt. A program szerint nyilvános pód:umbe- szélgetést terveznek Vastagh Pállal, a párt vidéki titkárával, illetve Szandtner Ivánnal. az MSZP választási irodájának vezetőjével. A rendezvény ízelítő az új rendből, amelyet január 2-tól terveznek meghonosítani a Jászai Mari téren. A szóvivő tájékoztatójából kitűnt: Kilényi Géza alkotmány- bíró — a törvényes szabályoknak megfelelően — a pártelnökhöz intézett levelében bejelentette, hogy kilép az MSZP-ből. Ezután Kovács Jenő az elnökségi ülésről beszámolva elmondta: a testület elfogadja, s tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapok során az MSZP következetesen érvelt amellett, hogy a köztársaság elnökét a népnek kell megválasztania. A népszavazáson erre leadott szavazatok száma megnyitotta az utat az alkotmánymódosítás előtt, ahhoz, hogy az alaptörvény változtatásával a jövőben a köz- társasági elnököt általános választásokon válasszák meg. Hozzátette: most már az SZDSZ is arra kényszerült, hogy az utolsó napokban 180 fokos fordulatot végrehajtva — elfogadja ezt a realitást. Az, MSZP elnöksége felhívja mindazokat, akik az első kérdésre nemmel szavaztak, s változatlanul azt kívánják, hogy az alkotmány módosításával lehetővé váljon a köz- társasági elnök közvetlen választása: követeljék, sürgessék, hogy a parlament tegye meg az ehhez szükségés lépéseket (Folytatás a 2. oldalon.) Bizalmatlanok. Félnek. Egyiküket állítólag megverte a rendőr, aléltan fekszik az Em- ke-aluljáró kövezetére terített pokrócon. Körülülik a középen halmozódó aprópénzkupacot. Ez minden vagyonuk, a járókelők adománya. A pénz mellett égő két gyertya talán a családi otthon múltba vesző emlékét hivatott éleszteni — ha volt egyáltalán valaha otthonuk. Bizalmatlanok. Rendőrt sejtenek mindenkiben. Mielőtt bármit is mondanának, elkérik az újságíró-igazolványunkat. Félnek a gumibotütések- től, a bénító spray-tól, de még jobban a tél hidegétől, -t- A Déli-pályaudvaron megfagyott tegnap egy ember — mondják —, és annak is az lesz a sorsa — intenek az aluljáró falánál fekvő felé. Telefonáltak a mentőkért, kijöttek, de nem voltak hajlandóak hordágyra tenni a részeg csövest. A kései járókelők gyűrűjében heverésznek a plédeken. Nem hangoskodnak, nem akarják a körülállókat semmiről meggyőzni. A bizarr látvány az aluljáró közepén mindent elmond. A nézelődök vélekedése szerint nekik van igazuk ... Elmaradtak a megszokott megjegyzések: — Inkább dolgoznának! Börtönbe kéne csukni a csavargókat stb. Egy idősebb asszony a kormányt szidjat az egykori MSZMP-t, és a társadalmat, mert megengedték, hogy fiataljaink idáig jussanak. Neki öt gyereke van, munkásszállón, albérletben élnek, hol a régi ígéret, hogy minden állampolgár tanácsi lakást kap? — Írja csak meg a nevemet is — teszi hozzá —, Szabó Sándorné vagyok Szigatszent- miklósról. — Az MSZMP, a munkásőrség, a SZOT üdülői üresen állnak, a kormány pedig eltűri, hogy telente hajléktalanok százai fagyjanak meg. — Ezt már a magas szakállas férfi mondja, Balogh Árpád, a Hazafias Népfront társadalompolitikai osztályának munkatársa, a magyar kibucok szervezője. Számadatokat idéz: — Budapesten 12 ezer lakás áll üresen, az országban pedig negyvenezer hajléktalan küz- ködik telente éjszakáról éjszakára a túlélésért. A dermesztő hidegben az alkohol nem fűti őket, csak megkönnyíti a fagyhalált... — Becsapták ezeket a fiatalokat. Hol az állampolgári jogon járó lakás? Először szállást adjanak nekik, csak azután kövételjék tőlük a munkahelyet — folytatja már- már kiabálva, mert a körülöttünk állók zsivaja elnyomja szavait. — Decemberben a Parlament elé vonulunk, számon kérjük az ígéreteket. Ad- dig-legalább az elhagyott szovjet laktanyákat kiutalhatnák a hajléktalanoknak. Egymást csendesítik az aluljáróbeliek. — Mindenki sorra kerül — hangzik a biztatás. Fiatalember kezdi, kabáthajtókáján ellenzéki pártok jelvényével. Bemutatkozik, vállaljá amit mondani akar: Tolcsvai Elemér. — Megnősültem, elváltam, idén februárban kitettek a lakásból. Itt jól érzem magam. Persze, kellene a lakás, összegyűjtöttem vagy ötven üresen álló címet és bevittem a listát a Fővárosi Tanácshoz. Azzal utasítottak el, hogy ők nem tudnak ezekről. — „Kényszerbe” rohadtam 15 évet, utána kiadtak az intézetből. Hová menjek? Se munkásszálló, se albérlet, munkára sem alkalmaznak. Éhségben, szomjúságban élek. A rendőrök mindenkit elvernek. A kórházak pedig nem fogadnak be csöveseket — mondja Nagy Sándor. A pléden ülők eddig mintha nem is figyeltek volna a körülöttük kavargó szélviharra. Most mégis felemelkedik az egyik bőrkabátos ■ fiatalember. Tekintélye van, mert csendesül a moraj. Elmondja követelésüket: — Addig innen nem mozdulunk. amíg meg nem kapjuk a VII. kerületi munkásőrség épületét. Ha nem adják szépszerével, néhány napon belül, feltörjük és beköltözünk. Rostás Sándor vagyok — vált át a bemutatkozásra —, négycsaládos apa. Elváltam, a feleségemnek ítélték a gyerekeket és a lakást. Májusban a karhatalommal la- koltattak ki. Leül. nem akar többet mondani. Hangzavar támad, mon(Folytatás a 3. oldalon.* A HAJLÉKTALAN VERVE JÓ?
