Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-30 / 283. szám

«WT .»».«,-r 1989. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK KÉT CSCMÉNY - KÉT HÍRMACYARAIAT Miért mondott le az indiai kor­mány? • Éhínség fenyeget Erit- reában KI ALAKÍT KABINETET* Amikor a múlt héten megtar­tott parlamenti választásot eredményeiről az első kép ki: rajzolódott, már valószínűvé vált, hogy az eddig kormány­zó Kongresszus Párt elveszt; többségét a parlamentben Szerdán ez véglegessé vált hiszen az 525 képviselői hel> közül már csak 35 sorsa voll ismeretlen. A helyzet tehál úgy alakult, hogy egyetler, párt sem nyerte el a mandá­tumok többségét. Radzsiv Gandhi miniszterelnök, aki öl éven át vezette a világ máso­dik legnépesebb, 800 millió la­kosú országát, szerdán a vá­lasztási eredmények követ­keztében benyújtotta kormá­nya lemondását Ramaszvam\ Venkataraman köztársaság elnöknek. A függetlenség elnyerés* óta ez volt a kilencedik par­lamenti választás Indiában, s eddig a mostanin kívül csali egyszer esett meg, hogy a sza­vazók többsége elfordult s Nehru és Gandhi nevével fémjelzett párttól. Radzsii Gandhi ötéves kormányfői te­vékenységére azért mondtak elmarasztaló ítéletet a szava­zóurnáknál, mert a 498 millic választásra jogosult túlnyomc részét kitevő falusi lakosság helyzete romlott e fél évtized alatt. Ezt tükrözik az orszáf gazdasági fejlődéséről nemre? közzétett számok is. Ezek sze­rint a mezőgazdaság részese­dése a bruttó hazai összter­mékből a korábbi 38-tól 30,1 százalékra esett vissza. Ra- dzsiv Gandhi gazdaságpolitiká­ja csupán a valamelyest nö­vekvőben levő városi közép- osztálynak kedvezett, -pedig H Kongresszus Párt fő bázisá mindig a mezőgazdasági vidé­kek adták. Áz ellenzék vá­lasztási hadjáratában egyéb­ként hatásos módon vette cél­ba a miniszterelnök környeze­tét, amelynek korruptságáról terjesztett híreket. Amikor a közvélemény-kutatások a vá­lasztások előestéjén a Kong­resszus Párt vereségét jelez­ték előre, Radzsiv Gandhi re­pülőgépes-helikopteres villám- korteskedéssel próbálta a vi­déken megfordítani a közhan­gulatot. Ez azonban csak ron­tott helyzetén, mert fejére ol­vasták. hogy csak ilyenkor, a Kongresszus Párt számára végszükségben, vállalkozik or­szágjáró körútra, s Üj-Delhi- ben eddig nem hallgattak az ország számos vidékéről anv- nyiszor elhangzott panaszok­ra, vádakra. Vannak, akik a történtek nyomán már „a Gandhi— Nehru dinasztia hatalmának végét”, sőt „korszakzárást” emlegetnek India politikai életében. Valószínű azonban, hogy a Kongresszus Párt, amely többségének elvesztése ellenére is a legnagyobb par­lamenti erő maradt, kisebbsé­gi kormány alakításával pró­bálkozik, esetleg Radzsiv Gandhival az élen. Mint em- lékeztetenek rá, a párt egy­szer már került ellenzékbe, rövid időre, de ismét vissza­hódította a szavazók bizal­mát. Vagyis, ha az ellenzék­nek sikerülne a kormányala­kítás, akkor is elhamarkodott „korszakváltásról” beszélni Indiában. Ami az ellenzéket illeti, a legtöbb szavazatot a néhány pártot egyesítő Nemzeti Front (Dzsanata Dal) szerezte meg. Visvanat Pratap Szingh, volt pénzügyminiszternek, a tömö­rülés vezetőjének azonban szövetségesek után kell néz­nie, ha kabinetet próbál ala­kítani. Partnerül kínálkozik ehhez a Bharatija Dzsanata elnevezésű, szintén ellenzéki párt, amely u hindu fanatiku­sokat egyesíti. Ez azonban a parlamenti aritmetikát figye­lembe véve, még mindig ke­vés, s a szükséges többséghez Szinghnek meg kellene nyer­nie a két kommunista pártot is. Ezek azonban bejelentet­ték, hogy csaktS akkor készek az alkura, ha a hindu fanati­? kusok pártja nem vesz részt a ■ leendő kabinetben. í A most történtek azonban- csak előcsatározásoknak szá- ; mítanak. Hiszen a köztársasá­■ gi elnöknek előzetesen fel i kell kérnie valamelyik politi- . kust, hogy megkezdődhesse- , nek a kormányalakítási tár­> gyalások. t ERITREÁBAN és tigré- t BEN NINCS BÉKE. Huszon- i nyolc éve folytatja függetlensé­■ gi harcát két szervezet, 'az > Eritreai Népi Felszabadítási t Front (EPLF) és a Tigrei Népi ■ Felszabadítási Front (TPLF) ■ az etiópiai hadsereg egységei ■ ellen. Addisz-Abeba számára- létkérdés, hogy a két autonóm * terület Etiópián belül marad- i jón, mert ha elszakadnának, i az ország elvesztené tenger­parti részét. A háború a 300 ezer főnyi etiópiai hadsereg­' bői 120 ezer főt tart Eritreá- ’ ban és Tigrében lekötve, s a ’ hadműveletek napi másfél 1 millió dollárt emésztenek fel. Érthető tehát, hogy a véres ! háborúban mindkét fél egyez- J séget kutat. A közvetítést Car- ’ tér volt amerikai elnök vál- ' lalta el, de a tárgyalások ku­* darccal végződtek. I Most a TPLF, amely az el- ! szakadás híve, szemben a na­* gyobb autonómiával is meg- [ elégedő EPLF-fel, offenzívába * kezdett, s jelentős katonai si- l kereket ért el. Katonai szak- ’ értők ezt főleg azzal magya­rázzák, hogy az Eritreában és Tigrében harcoló etiópiai had­l sereget az elhúzódó háború * demoralizálta. A gerillák je­lentései szerint legutóbb egyes kommandóik már kétszáz ki­lométerre közelítették meg A^disz-A£ebát, s 27 páncé­* lost, tízezer géppisztolyt zsák4 c mányoltak a kormánycsapa­toktól. Állítólag harmincezer hadifoglyot is ejtettek. A had­műveleteknek azonban van talán egy, a vérontásnál is tragikusabb következménye. Eritreát és Tigrét, amelyeket az Etiópiában krónikussá vált szárazságon túl a hadicselek­mények is sújtanak, éhínség fenyegeti. Az ENSZ segély- szállítmányai a háború fellán­golása miatt pedig nem jut­hatnak el az ínségesekhez. Ezért a területeken élő mint­egy ötmillió ember közül — ha gyorsan nem áll helyre a szállítási útvonal biztonsága — az elkövetkező időszakban tízezrek válhatnak éhhalál áldozataivá. Mindez drámaian figyelmeztetett a megszakadt tűzszüneti tárgyalások folyta­tásának sürgősségére. Ami az EPLF-et illeti, bele is egyezett, hogy jövő évben, valamikor, valahol tárgyaljanak. De nincs elvi alku erre a másik szerve­zettel, a TPLF-fel. Vagyis az éhínség veszélye marad ... Árkus István Halasztódott a politikai intézményrendszer kiépülése Csehszlovák alkotmánymódosítás A 350 tagú csehszlovák szö­vetségi gyűlés (parlament) szerdán egyhangúlag elfogad­ta azt az alkotmánymódosí­tási javaslatot, amely meg­változtatja a Csehszlovák Kommunista Pártnak az ál­laméletben biztosított kizáró­lagos vezető szerepét. Az ülé­sen 309 képviselő volt jeleni A javaslatra szavazott Milos Jakes, a nemrégiben leváltott pártfőtitkár és több más, kon­zervatívnak tartott, a politi­kai vezetésből azóta ugyan­csak távozott vezető is. A parlament emellett in­dítványt fogadott el, amely elveti az alkotmánynak azt a cikkelyét, hogy az oktatás alapját a marxizmus-leniniz- mus eszmeköre képezi. Krenz is aláírta a felhívást Egon Krenz, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára is csatlakozott az NDK önálló jö­vőjét féltő állampolgárok ked­den közzétett felhívásához, s aláírta a „Hazánk érdekében” című kezdeményezést. A felhí­vás szerzőihez intézett levél­ben Krenz biztosítja őket: „Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy segít­sek hazánkban egy olyan szo­lidáris társadalmat fölépíteni, amelyben biztosítva van a bé­ke és a társadalmi igazságos­ság, az egyén szabadsága, a környezet megóvása és a moz­gásszabadság.” A bonni kancellár által szor­galmazott NSZK—NDK szer­ződéses közösség nem szolgál­hatja a kisebbik német állam bekebelezésére irányuló stra­tégiát — hangoztatta szerdán Nyugat-Berlin kormányzó pol­gármestere. Walter Momper nyilatkozatában rámutatott: a cél az, hogy valódi partneri viszony jöjjön létre a demok­ratizált NDK-yal. , Riadókészültségken Libanon katonái Libanonban a feszültség a forrponthoz közelít. Az újabb véres forduló kirobbanása miatti félelmében mind na­gyobb tömegben menekül Bej­rút lakossága a fővárosból. A szemben álló felek katonai erői riadókészültségben vannak. miközben folytatódik a szíriai csapatösszevonás a „keresz­tény ország” határainál. Erre válaszul az eddig hallgató fa- langista milíciavezér, Szamir Zsázsa szerdán délután beje­lentette: parancsot adott mi- licistáinak, hogy csatlakozza­nak Aun tábornok katonáihoz, megvédendő Libanont az ag­ressziótól. A vélemények megoszlanak abban, hogy a „döntő ösz- szecsapásra” való reális ké- szülődés-e ez, vagy pusztán erődemonstráció a hagyomá­nyos nyomásgyakorlás érde­kében. Középpontban az európai biztonság Mihail Gorbacsov Rómában Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamelnök és pártvezető szer­dán hivatalos államfői látoga­tásra Rómába érkezett. Kísé­retében van Eduard Sevard- nadze külügyminiszter, Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB titkára, a PB tagja, és több más hivatalos személy. Elkí­sérte útjára felesége, Raisza is. Az olasz kormány nevében Giulio Andreotti miniszterel­nök és Gianni De Michelis külügyminiszter köszöntötte a vendéget, aki néhány üdvözlő szó után kíséretével azonnal szálláshelyére, az Abamelek- villába hajtatott. Mihail Gorbacsovot és kísé­retét a déli órákban a Quiri- nale-palotában, a köztársa­sági elnökség díszudvarán fo­gadta Francesco Cossiga olasz államfő, akivel egyórás poli­tikai megbeszélést tartott, a kormánytagok jelenlétében. Giulio Andreotti a Chigi-pa- lotánál, a miniszterelnöksé­gen várta vendégét a részlete­sebb és elmélyültebb tárgyalá­sokra. Ezeken a kétoldalú kap­csolatok kérdései mellett a nemzetközi helyzet teljes átte­kintése szerepelt napirenden, kiemelt helyet szentelve a ke­let-európai változásoknak és az európai biztonság ezzel össze­függő mozzanatainak. A kelet—nyugati kapcsola­tok Európában eljutottak az együttműködés szakaszához. Messze vagyunk azonban még az európai közös háztól. Meg kell konkrétan találni az át­meneti szakasz lépcsőfokait — így foglalta össze a köztársa­sági elnök szóvivője Cossiga elnök és Gorbacsov megbe­szélését. Az új Európának — ebben teljes egyetértés mutatkozott a felek között — a helsinki okmány kijelölte keretek kö­zött kell kialakulnia: a hatá­rok sérthetetlensége mellett a leszerelés és a gazdasági együttműködés fokozásával, az emberi jogok maradékta­lan tiszteletben tartásával. (Folytatás az 1. oldalról.) vasárnapi esemény tanulsága az is, hogy bizonyos veszte­ségnek kell., tekinteni: ezzel halasztódott a politikai intéz­ményrendszer kiépülése, és ez bizonytalanságot okoz bél­és külföldön egyaránt. A fórumon több kérdést ka­pott az államminiszter, olya­nokat, amelyek elsősorban a Magyar Szocialista Párt poli­tikájának gyakorlati megvaló­sulása iránti érdeklődést je­lezték. Megkérdezték például Pozsgay Imrétől, hogy miért nem képyiselte a háromoldalú megbeszéléseken a korábbi MSZMP azt, hogy mindig a nép válassza a köztársasági elnököt. Az álamminiszter vá­lasza alapján azonban nyil­vánvalóvá vált, hogy a jelen­legi megoldást, miszerint a parlamenti választások után majd az Országgyűlés dönt a köztársasági elnök személyé­ről, korábban az MSZMP és most az MSZP is ellenezte, a háromoldalú megállapodásba más pártok kezdeményezésére kompromisszumként került be. Szóba kerültek gazdasági kérdések is. Pozsgay Imre szerint gondjáink megoldását most nem az segítené, ha egy sor vezető poszton személy- cseréket hajtanának végre Ennél fontosabb, hogy a vál­lalkozókészség előtt megnyis­suk az utat. Egy kérdésre válaszolva a Magyarországi Szociáldemok­rata Pártról az államminiszter egyebek között azt mondta, az MSZDP-nek ma identitás- zavara van, s ebben szerepe lehet az MSZP-nek is. Az MSZDP-t felvették a Szocia­lista Internacionáléba, bár ez n e m.jiárja...kL-faQafLii,'tÁze«ye- zet az MSZP-t is tagjai . Jjljzó fogadja. . Ez. ■ nem példa nélküli. Ami pedig az MSZP politikai erejét illeti, Pozsgay Imre szükségesnek tartotta megjegyezni: a Spanyol Szo­cialista Pórt taglétszáma sem éri el a százezret, ennek elle­nére a választók bizalmából parlamenti többséggel rendel­kezik. Tekintettel arra, hogy a vendégnek más programja miatt este nyolc óra előtt el kellett indulnia Budapéstre, s a jelenlévők kérték, hQgy tartsanak egy újabb, idővel be nem határolt fórumot, az ál­lamminiszter felajánlotta: ha meghívják, szívesen eljön Gö­döllőre és válaszol minden kérdésre. Furucz Zoltán Az MSZP elnöksége a népszavazás utáni feladatokról írják ki minél előbb az országgyűlési választásokat (Folytatás az l. oldalról.) A párt tagjai ezt a szándékot tudassák a parlamenti képvi­selőkkel. Kovács Jenő leszögezte: a népszavazás nyomán kialakult új helyzet szükségessé teszi mind a szocialista párton be­lüli, mind a különböző pár­tok képviselői közötti tanács­kozást a politikai helyzetről. A párt sürgeti az országgyűlé­si választások mielőbbi kiírá­sát; ezt követeli meg a belpo­litikai helyzet, s a nemzetközi környezet is. Az elnökség sze­rint a szocialista párthoz tarto­zó képviselők parlamenti cso­portjának rövid időn belül meg kell vitatnia a helyzetet. Kezdeményezi, hogy a parla­menti pártok és az Országgyű­lésben nem képviselt nagyobb pártok, valamint a munka­adók és a munkavállalók kép­viselői is folytassanak konzul­tációkat e kérdésről, s alakít­sanak ki egy programot, amely biztosítja a' kormányzás foly­tatásának politika! feltételeit, oldjai-a -.szociális feszültsége­ket. Fegyveresek őrzik Sütő András lakását Nemzeti és etnikai törvénytervezet Tegnap a Parlamentben ta­nácskozott a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Kollégium. Mielőtt azonban sor kerülhe­tett volna a napirendnek meg­felelő munkára, Tabajdi Csa­ba miniszterhelyettes, a tit­kárság vezetője tájékoztatta a testületet arról, hogy Sütő András marosvásárhelyi laká­sát november 22. óta fegyve­resek őrzik, és minden oda- igyekvőt igazoltatnak. Tőkés László temesvári lelkész ügyé­ben is fordulat történt, ugyan­is a román hatóságok kilátás­ba helyezték, hogy üzérkedés címén is eljárást indítanak el­lene az élelmiszersegélyek to­vábbítása miatt. Ennek bün­tetőtétele akár hétéves sza­badságvesztés is lehet. A lel­kész két testvérét egy, illet­ve két napig őrizetben tar­tották. Tabajdi Csaba egy másik ro­mániai esetről is beszámolt.1 Nemrégiben eltűnt Kiss Lu­kács István harmadéves refor­mátus teológus hallgató. Idő­közben találtak egy ismeretlen holttestet, s a szülök azonosí­tása szerint ő volt az eltűnt fiú. Vélhetően egy vonatból lökték ki, lehet, hogy már holtan. A miniszterhelyettes javas­latára a kollégium tiltakozását fejezte ki az emberi jogok újabb romániai megsértése el­len, s kérték egyúttal, hogy a román kormány adjon pontos tájékoztatást az említett ese­tekről, továbbá: független kül­földi szakértők utazhassanak a helyszínre. Zala Tamás, a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület veze­tőségi tagja ehhez kapcsoló­dóan azt javasolta, hogy a Romániából menekült pászto­rok ügyét rendkívül körülte­kintően vizsgálják ki a ma­gyar szervek, s ha lehet, ne teljesítsék a kiadatási kérel­met. Miután bizonytalanság volt abban a kérdésben, hogy a kiadatási kérelmekről . ho­gyan rendelkezik a magyar— román jogsegély-egyezmény, Tabajdi Csaba javasolta, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Titkárság t jékozódjék erről, s azt követően alakítsa ki a kollégium az álláspont­ját. A következőkben a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény tervezetét vitatták meg, amit jó szándékúnak és hasznos­nak minősítettek, ám többen úgy foglaltak állást, hogy a helyes és pontos értelmezések érdekében állítsanak fel szer­kesztőbizottságot, amely majd megfogalmazza a végleges törvénytervezetet. Többen is kifogásolták, hogy a tervezet meglehetősen deklaratív jellegű. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy ezt a törvénytervezetet még több lépcsőben meg fogják vitatni, széles körű szakmai és társa­dalmi fórumok után kerül a — feltehetően már újonnan választott — Országgyűlés elé. Ezt követően a nemzetisé­gek, az etnikai kisebbségek helyzetével foglalkozó tudo­mányos kutatásokról tanács­kozott a testület. A kollégium javasolja, hogy hozzanak lét­re egy önálló Duna-táj inté­zetet, amelynek elsőrendű feladata volna Közép-Európa kisebbségeinek feltérképezése Sürgette a testület a nemzeti információpolitika — s ezen belül is a levéltári törvény — mielőbbi korszerűsítését, il­letve új jogszabály megalko­tását. Ezután az került szóba, ho­gyan lehetne javítani a Ma­gyar Rádió és a Magyar Tele­vízió vételi lehetőségeit a környező országok magyar­lakta területein. Az újságírók kérdései nyo­mán elhangzott, hogy az el­nökség véleménye szerint a parlament működőképességét a választások kiírása esetén is fenn lehet tartani; ez az Or­szággyűlés módosíthatja az al­kotmányt, amennyiben azon­ban nem vállalkozna erre, ak­kor a javaslatot a következő törvényhozási ciklusra is fenn­tartják. A kormány és a párt viszo­nyát firtató kérdésre az volt a válasz: az MSZP-hez tartozó képviselők a magyar törvény- hozásban ugyan a legjelentő­sebb csoportot alkotják, de kisebbségben vannak. A kor­mánynak — amennyiben ja­vaslatait, elgondolásait el kf- vánja fogadtatni a parlament­tel — szélesebb bázisra kell tá­maszkodnia. Az elnökség ál­láspontja szerint e szélesebb bázis kereséséhez a párt par­lamenti frakciójának is segít­séget kell nyújtania. Nem sza­bad a kortnátiyt' magára hagy­nia, támógátnia kell a komp­romisszumok kidolgozásában. A kormány tagjai közül — áz elnökségi tag miniszterelnök, államminiszter és külügymi­niszter mellett — Békési Lász­ló és Glatz Ferenc tagja áz MSZP-nek. Kulcsár Kálmán bejelentette: semmilyen párt­nak nem kíván tagja lenni, Az elkövetkéző parlamenti vá­lasztások utáni helyzetre vo­natkozóan Kovács Jenő el­mondta: a koalícióra a reális erőviszonyok alapján nyílik lehetőség. Tapasztalatai sze­rint minden párt arra törek­szik, hogy megméresse ma­gát: mennyit ér, s azt köve­tően dönt arról, kivel, milyen módon tudja elképzelni a kö­zös kormányzást vagy, a közös ellenzékiséget. . i VSZ honvédelmi miniszterek Befejeződött az ülés Záródokumentum aláírásá­val, a tervezettnél egy nappal hamarabb, szerdán este befe­jeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszteri bizottságának buda­pesti ülése. Az ezt követő sajtótájékoztatón Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédelmi miniszter elmondta, hogy a napirenden a VSZ védelmi doktrínájával összefüggő kér­dések szerepeltek. Emlékezte­tett arra, hogy a VSZ politi­kai tanácskozó testületé más­fél éve döntést hozott a szer­vezet védelmi doktrínájának kialakításáról, most ennek szerkezeti, technikai részleteit is megbeszélték, s egyeztették a feladatokat a tagországok között. Mind a hét tagállam bízik abban, hogy az általuk korábban hozott egyoldalú in­tézkedések, csapat- és fegy­verzetcsökkentések remélhe­tőleg felgyorsítják a leszerelé­si folyamatot. Érdekeltek ab­ban is, hogy a bécsi leszerelé­si tárgyalásokon jövőre konk­rét döntések szülessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom