Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-27 / 280. szám

4 1989. NOVEMBER 21., HÉTFŐ AZ ÍRÓSZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE Új finanszírozási formák Megkezdődött a Magyar írók Szövetségének kétnapos köz­gyűlése szombaton a buda­pesti Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetemen. A két nap folyamán arról tanácskoznak a résztvevők, hogy a szuvereni­tás jegyében miként formál­ják át a szövetség szervezeti és működési rendjét. Az író- társadalom mintegy négyszáz megjelent képviselője között helyet foglalt és felszólalt Né­meth Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc művelődési mi­niszter is. A megnyitót követően — az eredeti napirendnek megfele­lően —- elsőként az írószövet­ség három esztendőn át tevé­kenykedő elnöke, Cseres Ti­bor tartotta meg közgyűlési beszámolóját. Mint megfogal­mazta: számadásába foglalta azt az időszakot, amely „a pártállam vezetőjének legszi­gorúbb szemöldökrándulásától és sújtásra, ütésre emelt kezé­től a pártját veszített kormány barátságos kéznyújtásáig ter­jed". Véleménye szerint az írók 1986-os fellépése megin­dította a hatalom gépezetét az írószövetség ellen; s több al­kalommal is kísérletet tettek a szövetség feloszlatására, tevé­kenységének fölöslegessé téte­lére, illetve külföldi presztí­zsének rontására. Hároméves elnöki tevékeny­ségét summázva rámutatott: kezdettől azt szorgalmazta, hogy az irodalmon, irodalom­politikán túli napi politikát helyezzék az írószövetség fa­lain kívülre. A beszámolót követő vitá­ban, a szövetség életének to­vábbi sorsát elemezve Lengyel Balázs választmányi tag kifej­tette, hogy a megújuló szövet­ség legfőbb feladatát az ér­dekvédelem megszervezésében látja. Elkerülhetetlennek ítélte as igazi irodalmi értékek tár­sadalmi és állami mecenatú­rájának megszervezését. Sánta Ferenc úgy vélte, hogy a jövő­ben sem hárul a mainál kisebb feladat a szövetségre: megma­rad a szerepe, hogy pártok fe­letti szervezetként, azok érde­keitől függetlenül az erkölcsi értékeket tolmácsolja. JTvitában kért szót Németh Miklós miniszterelnök, aki „a magyar irodalom erőt adó, jel­lemet formáló múltja előtti tisztelettel, jelene iránti ro- konszenvvel és a jövőben ve­tett hittel és bizalommal” kö­szöntötte a közgyűlés résztve­vőit. A kormány szövetséget ajánl az írószövetségnek a demokrá­ciában, jelentette ki a minisz­terelnök. Hozzáfűte azonban, hogy az a szövetség, amelyet a kor­mány ajánl, nem könnyed és nem könnyelmű. Sőt, szinte bibliai súlyú: osztozást jelent az átkelés nehézségében, a né­pet átvezetés felelősségében. A kormány és az írószövetség kapcsolatáról, viszonyáról, le­hetséges szövetségéről kijelen­tette: ez a kormány — s re­mélhetőleg jogutódja is — egyszer s mindenkorra lemond az irodalom és a művészetek irányításáról, pontosabban az irányíthatóság illúziójáról; hi­szen az igazi nagy művészet és irodalom amúgy is mindig szuverén volt. Glatz Ferenc művelődési miniszter a közgyűlésen fő­ként arról szólt, hogy a tárca vezetőjeként a művelődésügy megújításáért mit szándékozik tenni. Az 1990. év a tárca gondolkodásában átmeneti esztendő lesz. Részben meg kell tartani az irodalom, a művészet alapvetően költség- vetésből történő finanszírozá­sát, s egyidejűleg szükséges megteremteni az új szervezeti formákat is. A Művelődési Minisztérium és a kormányzat több száz millió forintos — Pro Hunga- rica Kultúra elnevezésű — alapítványrendszer létrehozá­sára készül: ezek között van egy tízmillió forintos alapít­vány is, amely kimondottan azt a célt szolgálja, hogy füg­getlenítse a költségvetéstől az írószövetség, és az irodalmi élet működését. A cél tehát az, hogy a társadalmi erőket is mozgósítva önálló gazdasági alapot nyújtson az írószövet­ségnek, az írói társadalomnak — jelentette be Glatz Ferenc. Hozzátette: a minisztérium nem vállalkozik arra, hogy ezeket a pénzeket szétossza: mindezt a kuratóriumokra bíz­za. A közgyűlés első munkanap­jának végén Jókai Anna alel- nök a szövetség megújulására vonatkozó javaslatokat ter­jesztett elő. Szükségtelennek ítélte az alelnöki poszt meg­tartását. Javasolta továbbá, hogy a jövőben három társ­elnök vezesse egyidejűleg a szövetséget. A szervezeti kér­désekben csak vasárnap hoz döntést a közgyűlés. Végül a tagság javaslatot fogadott el arról, hogy felkérik a kormányt: a televíziót fel­ügyelő bizottságban — ameny- nyiben az megkezdi munkáját — adjanak helyet a szövetség képviselőjének is. Már nem fantom szerző a bátor fickó Önmaga sokszorosította könyveit Csipős szél szegődik nyomomba, a vasútállomáson hideg este van. Mégi9 többen tartunk a városi könyvtár leié Duna­keszin. Iró-olvasó találkozóra kerül sor a művészeti napok ke­retében. Barátságos meleg fogadja az érkezőket. A könyvtár vezetője, Csonka Mária és kolléganői szamovárból kínálják a forró teát. A tágas helyiségekben színes könyvrengeteg illő rendben, a falakon képek, illusztrációk. A szobanövények az otthonosság hangulatát keltik. Ma vitázhat bárki Egyszerre szólalnak meg a harangok Mátyás király halálának napján Az egykori magyar királyok közül alighanem Mátyás a legnépszerűbb. Természetesen azonban nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jól ismer­ték és elismerik rendkívüli egyéniségét. Uralkodó nagysá­gához, történelmi szerepéhez méltó megemlékezésekre kerül sor a jövő esztendőben, halá­lának 500. évfordulója alkal­mából. Az ünnepségsorozat eseményeinek megszervezésé­vel az időpontok egyeztetésével, a Mátyás kLrály-emlékbizottság foglalkozik. Titkára dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Mú­zeum főigazgatója. — Nagyszabású kiállításra készül az Országos Széchényi Könyvtár — mondja. — Meg­próbálják rekonstruálni, ho­gyan nézhetett ki a Bibllothe- ka Corvina. Sajnos Mátyás ki­rály köBjaíei szétszóródtak a világban. Emiatt most több mint húá? országból kérik köl­csön az odakerült köteteket, még a Vatikán is rendelkezé­sükre bocsát hat példányt — ami rendkívül ritka eset! Leg­alább százat szándékoznak összegyűjteni. Terveznek még tárlatokat a Budapesti Történeti Múzeum­ban és Visegrádon a Mátyás Király Múzeumban. Ezek az uralkodó életét, tevékenysé­gét idézik fel. A hajdani kö­zépkori királyi város, Visegrád az ő korában élte fénykorát. Mindezt jól reprezentálják az újonnan feltárt részek a palo­tában, ahonnan értékes, ér­dekes leletek és építészeti emlékek kerültek elő az utób­bi években. □ A népmesék jóvoltából igazságos Mátyásként él em­léke a köztudatban. Mi min­dent tudnak róla a kutatók? — Mátyás király korának Tanfolyam a TIT-nél... k TIT Pest Megyei Szervezete tanfolyamokat szervez gázvezeték-, háztartási- és kommunáliskészülék-szerelői kazánfűtői szakmában (1* t/óra teljesítményű kazánok kezelésére). Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon, december 10-éig. Címünk: Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3. Telefon: 185-0492. kiemelkedő, meghatározó egyénisége volt — folytatja a főigazgató. — A kulturális és szellemi életben a humaniz­mus —, míg a művészetben a reneszánsz elterjesztése fűző­dik nevéhez. Alapvetően meg­változtatta hazánk életét. Ma­gától értetődő tehát, hogy tu­dományos közéletünk Is meg­emlékezik az uralkodóról. Mátyás és a humanizmus cím­mel többnapos konferenciát rendeznek Székesfehérvárott a Magyar Tudományos- Akadé­mia Irodalomtudományi Inté­zetének szervezésében, Kla- niczay Tibor vezetésével. Erre az eseményre külföldi tudóso­kat is várnak. A konferencián elhangzó előadások tartalma könyv formájában jut el az ol­vasókhoz. Történeti kérdésekkel fog­lalkozik majd az a nemzetközi tudományos tanácskozás, ame­lyet a Magyar Történelmi Társulat, valamint a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat rendez, valószínűleg Tatán. Mindezeken kívül több vidéki városban sor kerül még városépítési, művészettörténeti kérdéseket feldolgozó konfe­renciákra. Ezek azonban nem egyidejűleg zajlanak, hanem májusban, júniusban és ősz­szel. □ Az uralkodó alakja a gyerekkorunktól ismert szá­munkra. A diákokra gondol­tak-e a szervezők? — Természetesen. Az Orszá­gos Pedagógiai Intézet által meghirdetett Horváth Mihály tanulmányi verseny témája Mátyás király lesz. Ezenkívül nagyszabású táborozást ter­veznek Visegrádon Lengyel Boldizsárné, szolnoki pedagó­gus vezetésével. □ Megjelennek-e ünnepi ki­adványok? — A Mátyás-évforduló a kiadókat is megmozgatta. Tu­domásom szerint az Akadé­miai, a Múzsák, a Móra és a Gondolat kiadó készül erre az alkalomra. A magyar TJNES- CO-bizottság javasolja, hogy külföldre menő, külhonban megjelenő különböző tudomá­nyos-kulturális és idegenfor­galmi kiadványokban is sze­repeljenek a rendezvénysoro­zat programjai. □ Hol tart ezeknek a szer­vezése? — Tulajdonképpen időben kezdtünk .hozzá, így rendben is haladunk — válaszolja dr. Fodor István. — Bár a Szé­chényi Könyvtár által kezde­ményezett tárlat előkészítése nagyon nehéz körülmények között folyik, hiszen különösen féltett kincseket kell kölcsön­kérni. Terveink között szere­pel még a Budapesti Történeti Múzeumban egy olyan kiállt- .tás, , amely a Mátyás korában JaaldliuCt' mágjjdf—blasz kap­csolatokkal foglalkozna. Saj­nos lassan haladnak ennek előkészületei, pedig e téma most lenne igazán időszerű. □ Honnan teremtik elő a szükséges fedezetet? — Ez részben még szá­munkra is kérdés. Az e célra biztosított keret ugyanis nem elegendő. Szerencsére akadnak szponzorok, közöttük az Álla­mi, a Hungária biztosító, va­lamint néhány bank. Azonban még keresünk támogatókat. A székesfehérvári és a Fejér megyei tanács rendkívüli ösz- szegekkel járul a rendezvény- sorozathoz, s a Mátyás-kápol­na felújításához. Pályázatot írtak ki a király emlékművé­nek megalkotására, amelyet Melocco Miklós szobrászmű­vész nyert el. Művét majd az akkori köztársasági elnök avatja fel Székesfehérvárott. Számos társadalmi szervezet fáradozik azon, hogy emléke­zetesebbé és gazdagabbá tegye a rendezvénysorozatot. A Szé­chenyi Casino — hagyomány- és művelődéstörténeti társaság — például emléktúrát tervez Ausztriába. Március 31-én in­dul a menet a Mátyás-tem- lomtól a budai Várhoz. A résztvevők korhű Jelmezt vi­selnek majd. s mindegyikük Bíy-egy akkori történelmi személyiséget képvisel. Budá­ról Szentendrén át Visegrádra vezet az útjuk. Ezután a hely­reállított dömösi várat keresik fel, majd pedig Tatáról busz- szal indulnak Bécsbe április 5-én. A király halálának nap­ján, április 6-án este 6 órakor kezdődik az osztrák főváros­ban a Stephansdomban a gyász­mise. Ezzel egy időben Mátyás király nevezetesebb állomás­helyein — többek között Po­zsonyban, Esztergomban, Bo­roszlóban (Wroclawban) és Székesfehérvárott — megszó­lalnak a harangok. V. A. Készül a katalógus Magyar eredetmondák Megjelentetik a magyar ere­detmondák katalógusát, amely elsőként ad áttekintést arról, miként él a XX. század utolsó évtizedeiben az archaikus népi mitológia a magyar nyelvterü­leten — hazánkban, Burgen­landiban, a Felvidéken és Er­délyben. A magyar katalógus­ban ismertetik a csaknem 2 ezer, ez ideig feltárt eredetma­gyarázó monda — köztük az utóbbi 20-25 évben gyűjtöttek — rövid tartalmát, forráshe­lyét és adatait. Inkább beszél — Hogy áll most as önbe­csüléssel? — Több könyvem jelent meg, de nincs sok a fiókom­ban! Azt megtanultam — má­sokat is figyelve —, íróember­nek a siker legalább olyan ve­szélyes, mint a sikertelenségl Előállhat persze az a helyzet, hogy — mint most — inkább beszél és nem ír az ember — teszi hozzá mosolyogva. — Egy személyben író és politikus. Melyik könnyebb pá­lya? — Aki politikusnak megy, az előbb tanul jogot, politikai tu­dományokat. Gyakori tenden­ciózus út, hogy valamilyen politikai szervezetben fejt ki tevékenységet — követhető az életútja. Az írónál ez nem így van, bár az író sem mentes: a politikától. Ám ők nem azért léptek be az ellenzékbe, mert a szakmájukban nem boldo­gultak. Sőt általában az átla­gosnál értékesebbek kapcso­lódtak az ellenzékhez. Sok te­hetséget felszínre hozott ez a demokratizálódási folyamat. — Hogyan értelmezi a de­mokrácia fogalmát? — összetartozó az egész: gon­dolkodásmód, aminek alapja túlmutat a politikán. Gondol­junk csak a Bibliára, amely­ben az is megfogalmazódik: amit magadnak nem kívánsz, ne tedd a másiknak. Mind a zsidó ószövetség, mind a ke­resztény újszövetség eleme az a tan, hogy a másik ember egyenrangú fél, erkölcsileg, metafizikailag velem egy szin­ten levő: Isten előtt egyenlőek vagyunk. Ennek átfordítása a politikában nem olyan régi gondolat. A francia forrada­lomban és az amerikai alkot­mányban jelent meg először. Érvényes és helytálló ma is, szerves folyamatossága van! Szemben a rendi — katonai, pártbeli hierarchiákkal. Az ember gazdaságilag, gondolati- lag, politikailag igényli a ki­fejezés szabadságát. Ezek kö­zött mély összefüggés van. Aki az egyiket megérti, megérti a másikat is. Ha bármelyiket ki­zárjuk, előbb-utóbb önkény­uralomhoz, diszkriminációhoz, a kisebbségek üldözéséhez ju­tunk el. A demokrácia viszont abból indul ki, hogy az intéz­mények sem viselkedhetnek másként, mint az egyes szemé­lyek. Ha nem illik hazudni, az sem helyénvaló, ha az állam propagandisztikus célból hazu­dik. Az osztályérdekeknél tar­talmi jogról beszélhetünk, mindig politikai elitek döntik el, fölébe helyezik a közösség vélt érdekeinek. A demokrácia szigorúan formális jogrendszer ezért elsődleges jelentőséget tulajdonít az alkotmánynak különben összekuszálódik a nemzet jogtudata. Belső emigráció — Rendkívül változó, moz­galmas mai világunkból mi ra­gadta meg leginkább; mi az, amit fel fog dolgozni? — Az az igazság, hogy még nem tudom. Hogy mi volt fon­tos azt tudom, de hogy évek múlva ezekből mi less érde­kes számomra? Kérdés. Napló- jegyzeteket azért írok. Amikor később elolvasom, akkor fogok tudni válaszolni erre. A szerb Dobrica Csorics, akinek nem­rég jelent meg könyve, vélet­lenül 1956. október 23-án ér­kezett Budapestre. Hét. napig mást sem tett, mint jegyzete­ket' ’ készített. Megkérdezett mindenkit aki sorban állt, tün­tetett vagy harcolt. Azok a kis életképek, amiket feljegyzett, s amik e kis könyvecskében most megjelentek, becsessé vál­tak ma a közemlékezet szá­márai — Miért külföldön jelentek meg a könyvei? — A látogatót a Szépirodal­mi Könyvkiadó megjelentette 1969-ben. Nagy vihart kavart a sajtóberkekben. Ennek kö­szönhető, hogy egy nyugatné­met kiadó megkeresett, majd később egy nyugatnémet szár­mazású amerikai kiadótulajdo­nos is. Amikor 1973-ban a Magvető elutasitotta A város- alapító című könyvemet, ezt eljuttattam külföldre. Szelényi Iván — a Magyar Tudomá­nyos Akadémia szociológusa volt — én, a Városépítési Ter­vezési Tudományos Intézet tudományos munkatársa. Na­gyobb városainkban végeztünk közösen kutatásokat, s ezek alapján írtuk meg Az értelmi­ség útja az osztályhatalomhoz című városszociológiai tanul­mányt. . Itthon ez sem jelent meg, sőt letartóztattak bennün­ket. Többen tiltakoztak ez el­len, s szabadlábra kerültünk. Ekkor felajánlották a kiván­dorlást. Szelényi Iván kiment, én maradtam. Ám ezt a kéz­iratot is kiküldtem Nj’ugatra. Ügy gondolkoztam: ha megír­tam, el kell juttatni az olva­sókhoz. Kezdetleges módon magam készítettem, sokszoro­sítottam néhány könyvemet, s szamizdat formájában megje­lentek. Kapcsolatom jó maradt a kiadókkal, azonban sehol sem publikálhattam, nem ke­reshettem, mert érvényben volt kitiltottságom a hivatalos kultúrából. Belső emigrációban étiem. Rossz volt, de arra késztetett, hogy dolgozzam. — Mikor ír? — Délelőttönként vagy kora délután. A délutánjaim ma mozgalmasabbak, mint például egy évvel ezelőtt Ha jön vala­ki hozzám, hogy interjút ké­szítsen, interjút készítek vele én is. Egyébként a XIX. szá­zadi liberalizmussal foglalko­zom, mondákat olvasok. De ezt hagyjuk, mert nem akarom el­árulni, hogy min dolgozom most. Vennes Aranka budapesti jogász könnyebben talál magának tartalmas elfog­laltságot, sőt van választási lehetősége is. Az ittenieknek viszont nemigen akad más program. Ezenkívül a vidék iránti tisztelet hozott ide —« magyarázza Konrád György, — A vidéki értelmiség helyzete javult a Kádár-korszakhoz ké­pest, anyagilag is. Kevésbé kell tartania következmények­től ha kimondja, amit gondok S feloszlott az a funkcionárius réteg, amely egyfajta nyelve­zetet kényszerített rá. Még ta­valy is lehetséges volt az a szóösszetétel: az ellenzék, el­lenség. Megszokott nyelvezete volt ez a volt politikai veze­tőknek, a sajtónak. Ma vitáz­hat bárki anélkül, hogy meg­gyanúsítanák. S a meghatá­rozó stílusért főijük a vetél­kedés, nemcsak a pártok po­litikai elosztásáért. Ahogy előbbre jutunk ezen az úton, egyre normálisabb lesz az élet. Ez olyan fejlemény, amitől a magyar értelmiség felnő. — Korábban a szamizdatban és Nyugaton jelentek meg mű­vei. Most pedig egymás után láttak na jvilágot itthon. A lá­togató, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Agenda I., Kerti mulatságok, Cinkosok. Keresett íróvá vált. Van-e tar­taléka? — Minden embernek van tartaléka, elmondandója. Kér­dés: van-e. aki meghallgassa, jut-e idő rá? Nekem ez a mes­terségem. Fantom szerző lény­ből — úgy mondták régebben: bátor fickóból — olyanná vá­lók, mint bárki más: mester­ségem gyakorlása nem ütközik akadályba. Az irodalom mű­velése egyébként nem bátor­ság kérdése. A diktatúrákkal szemben csupán jó idegzetre van szükség, ez nem függ a tehetségtől. Az író nem ettől válik kisebbé vagy nagyobbá. Történetesen szívós alkat va­gyok, nem vettem észre, ha jöttek mögöttem, nem zavart, ha álltak a házam előtt. Egész­séges társadalomban ahhoz, hogy az ember sikeresen dol­gozzon a pályáján, nem kell összeütközésbe kerülnünk egy­mással. — Ma este az F.LTE jogtu­dományi karának filozófia sza­kos hallgatói várták, de le­mondta, inkább Dunakeszire jött, miért? — fordulok hozzá. — Úgy képzelem, hogy egy Legalább félszázan gyűlünk már össze, amikor megérkezik Konrád György. Úgy tűnik, mintha ismerősök közé jött volna. Pedig először jár itt. Ám közvetlensége révén azon­nal kapcsolatot teremt az ol­vasókkal, akik nemcsak kérdé­sekkel készültek ide. Jó né- hányan magukkal hozták az író két-három kötetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom