Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-27 / 280. szám
4 1989. NOVEMBER 21., HÉTFŐ AZ ÍRÓSZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE Új finanszírozási formák Megkezdődött a Magyar írók Szövetségének kétnapos közgyűlése szombaton a budapesti Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetemen. A két nap folyamán arról tanácskoznak a résztvevők, hogy a szuverenitás jegyében miként formálják át a szövetség szervezeti és működési rendjét. Az író- társadalom mintegy négyszáz megjelent képviselője között helyet foglalt és felszólalt Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc művelődési miniszter is. A megnyitót követően — az eredeti napirendnek megfelelően —- elsőként az írószövetség három esztendőn át tevékenykedő elnöke, Cseres Tibor tartotta meg közgyűlési beszámolóját. Mint megfogalmazta: számadásába foglalta azt az időszakot, amely „a pártállam vezetőjének legszigorúbb szemöldökrándulásától és sújtásra, ütésre emelt kezétől a pártját veszített kormány barátságos kéznyújtásáig terjed". Véleménye szerint az írók 1986-os fellépése megindította a hatalom gépezetét az írószövetség ellen; s több alkalommal is kísérletet tettek a szövetség feloszlatására, tevékenységének fölöslegessé tételére, illetve külföldi presztízsének rontására. Hároméves elnöki tevékenységét summázva rámutatott: kezdettől azt szorgalmazta, hogy az irodalmon, irodalompolitikán túli napi politikát helyezzék az írószövetség falain kívülre. A beszámolót követő vitában, a szövetség életének további sorsát elemezve Lengyel Balázs választmányi tag kifejtette, hogy a megújuló szövetség legfőbb feladatát az érdekvédelem megszervezésében látja. Elkerülhetetlennek ítélte as igazi irodalmi értékek társadalmi és állami mecenatúrájának megszervezését. Sánta Ferenc úgy vélte, hogy a jövőben sem hárul a mainál kisebb feladat a szövetségre: megmarad a szerepe, hogy pártok feletti szervezetként, azok érdekeitől függetlenül az erkölcsi értékeket tolmácsolja. JTvitában kért szót Németh Miklós miniszterelnök, aki „a magyar irodalom erőt adó, jellemet formáló múltja előtti tisztelettel, jelene iránti ro- konszenvvel és a jövőben vetett hittel és bizalommal” köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. A kormány szövetséget ajánl az írószövetségnek a demokráciában, jelentette ki a miniszterelnök. Hozzáfűte azonban, hogy az a szövetség, amelyet a kormány ajánl, nem könnyed és nem könnyelmű. Sőt, szinte bibliai súlyú: osztozást jelent az átkelés nehézségében, a népet átvezetés felelősségében. A kormány és az írószövetség kapcsolatáról, viszonyáról, lehetséges szövetségéről kijelentette: ez a kormány — s remélhetőleg jogutódja is — egyszer s mindenkorra lemond az irodalom és a művészetek irányításáról, pontosabban az irányíthatóság illúziójáról; hiszen az igazi nagy művészet és irodalom amúgy is mindig szuverén volt. Glatz Ferenc művelődési miniszter a közgyűlésen főként arról szólt, hogy a tárca vezetőjeként a művelődésügy megújításáért mit szándékozik tenni. Az 1990. év a tárca gondolkodásában átmeneti esztendő lesz. Részben meg kell tartani az irodalom, a művészet alapvetően költség- vetésből történő finanszírozását, s egyidejűleg szükséges megteremteni az új szervezeti formákat is. A Művelődési Minisztérium és a kormányzat több száz millió forintos — Pro Hunga- rica Kultúra elnevezésű — alapítványrendszer létrehozására készül: ezek között van egy tízmillió forintos alapítvány is, amely kimondottan azt a célt szolgálja, hogy függetlenítse a költségvetéstől az írószövetség, és az irodalmi élet működését. A cél tehát az, hogy a társadalmi erőket is mozgósítva önálló gazdasági alapot nyújtson az írószövetségnek, az írói társadalomnak — jelentette be Glatz Ferenc. Hozzátette: a minisztérium nem vállalkozik arra, hogy ezeket a pénzeket szétossza: mindezt a kuratóriumokra bízza. A közgyűlés első munkanapjának végén Jókai Anna alel- nök a szövetség megújulására vonatkozó javaslatokat terjesztett elő. Szükségtelennek ítélte az alelnöki poszt megtartását. Javasolta továbbá, hogy a jövőben három társelnök vezesse egyidejűleg a szövetséget. A szervezeti kérdésekben csak vasárnap hoz döntést a közgyűlés. Végül a tagság javaslatot fogadott el arról, hogy felkérik a kormányt: a televíziót felügyelő bizottságban — ameny- nyiben az megkezdi munkáját — adjanak helyet a szövetség képviselőjének is. Már nem fantom szerző a bátor fickó Önmaga sokszorosította könyveit Csipős szél szegődik nyomomba, a vasútállomáson hideg este van. Mégi9 többen tartunk a városi könyvtár leié Dunakeszin. Iró-olvasó találkozóra kerül sor a művészeti napok keretében. Barátságos meleg fogadja az érkezőket. A könyvtár vezetője, Csonka Mária és kolléganői szamovárból kínálják a forró teát. A tágas helyiségekben színes könyvrengeteg illő rendben, a falakon képek, illusztrációk. A szobanövények az otthonosság hangulatát keltik. Ma vitázhat bárki Egyszerre szólalnak meg a harangok Mátyás király halálának napján Az egykori magyar királyok közül alighanem Mátyás a legnépszerűbb. Természetesen azonban nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jól ismerték és elismerik rendkívüli egyéniségét. Uralkodó nagyságához, történelmi szerepéhez méltó megemlékezésekre kerül sor a jövő esztendőben, halálának 500. évfordulója alkalmából. Az ünnepségsorozat eseményeinek megszervezésével az időpontok egyeztetésével, a Mátyás kLrály-emlékbizottság foglalkozik. Titkára dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. — Nagyszabású kiállításra készül az Országos Széchényi Könyvtár — mondja. — Megpróbálják rekonstruálni, hogyan nézhetett ki a Bibllothe- ka Corvina. Sajnos Mátyás király köBjaíei szétszóródtak a világban. Emiatt most több mint húá? országból kérik kölcsön az odakerült köteteket, még a Vatikán is rendelkezésükre bocsát hat példányt — ami rendkívül ritka eset! Legalább százat szándékoznak összegyűjteni. Terveznek még tárlatokat a Budapesti Történeti Múzeumban és Visegrádon a Mátyás Király Múzeumban. Ezek az uralkodó életét, tevékenységét idézik fel. A hajdani középkori királyi város, Visegrád az ő korában élte fénykorát. Mindezt jól reprezentálják az újonnan feltárt részek a palotában, ahonnan értékes, érdekes leletek és építészeti emlékek kerültek elő az utóbbi években. □ A népmesék jóvoltából igazságos Mátyásként él emléke a köztudatban. Mi mindent tudnak róla a kutatók? — Mátyás király korának Tanfolyam a TIT-nél... k TIT Pest Megyei Szervezete tanfolyamokat szervez gázvezeték-, háztartási- és kommunáliskészülék-szerelői kazánfűtői szakmában (1* t/óra teljesítményű kazánok kezelésére). Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon, december 10-éig. Címünk: Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3. Telefon: 185-0492. kiemelkedő, meghatározó egyénisége volt — folytatja a főigazgató. — A kulturális és szellemi életben a humanizmus —, míg a művészetben a reneszánsz elterjesztése fűződik nevéhez. Alapvetően megváltoztatta hazánk életét. Magától értetődő tehát, hogy tudományos közéletünk Is megemlékezik az uralkodóról. Mátyás és a humanizmus címmel többnapos konferenciát rendeznek Székesfehérvárott a Magyar Tudományos- Akadémia Irodalomtudományi Intézetének szervezésében, Kla- niczay Tibor vezetésével. Erre az eseményre külföldi tudósokat is várnak. A konferencián elhangzó előadások tartalma könyv formájában jut el az olvasókhoz. Történeti kérdésekkel foglalkozik majd az a nemzetközi tudományos tanácskozás, amelyet a Magyar Történelmi Társulat, valamint a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat rendez, valószínűleg Tatán. Mindezeken kívül több vidéki városban sor kerül még városépítési, művészettörténeti kérdéseket feldolgozó konferenciákra. Ezek azonban nem egyidejűleg zajlanak, hanem májusban, júniusban és őszszel. □ Az uralkodó alakja a gyerekkorunktól ismert számunkra. A diákokra gondoltak-e a szervezők? — Természetesen. Az Országos Pedagógiai Intézet által meghirdetett Horváth Mihály tanulmányi verseny témája Mátyás király lesz. Ezenkívül nagyszabású táborozást terveznek Visegrádon Lengyel Boldizsárné, szolnoki pedagógus vezetésével. □ Megjelennek-e ünnepi kiadványok? — A Mátyás-évforduló a kiadókat is megmozgatta. Tudomásom szerint az Akadémiai, a Múzsák, a Móra és a Gondolat kiadó készül erre az alkalomra. A magyar TJNES- CO-bizottság javasolja, hogy külföldre menő, külhonban megjelenő különböző tudományos-kulturális és idegenforgalmi kiadványokban is szerepeljenek a rendezvénysorozat programjai. □ Hol tart ezeknek a szervezése? — Tulajdonképpen időben kezdtünk .hozzá, így rendben is haladunk — válaszolja dr. Fodor István. — Bár a Széchényi Könyvtár által kezdeményezett tárlat előkészítése nagyon nehéz körülmények között folyik, hiszen különösen féltett kincseket kell kölcsönkérni. Terveink között szerepel még a Budapesti Történeti Múzeumban egy olyan kiállt- .tás, , amely a Mátyás korában JaaldliuCt' mágjjdf—blasz kapcsolatokkal foglalkozna. Sajnos lassan haladnak ennek előkészületei, pedig e téma most lenne igazán időszerű. □ Honnan teremtik elő a szükséges fedezetet? — Ez részben még számunkra is kérdés. Az e célra biztosított keret ugyanis nem elegendő. Szerencsére akadnak szponzorok, közöttük az Állami, a Hungária biztosító, valamint néhány bank. Azonban még keresünk támogatókat. A székesfehérvári és a Fejér megyei tanács rendkívüli ösz- szegekkel járul a rendezvény- sorozathoz, s a Mátyás-kápolna felújításához. Pályázatot írtak ki a király emlékművének megalkotására, amelyet Melocco Miklós szobrászművész nyert el. Művét majd az akkori köztársasági elnök avatja fel Székesfehérvárott. Számos társadalmi szervezet fáradozik azon, hogy emlékezetesebbé és gazdagabbá tegye a rendezvénysorozatot. A Széchenyi Casino — hagyomány- és művelődéstörténeti társaság — például emléktúrát tervez Ausztriába. Március 31-én indul a menet a Mátyás-tem- lomtól a budai Várhoz. A résztvevők korhű Jelmezt viselnek majd. s mindegyikük Bíy-egy akkori történelmi személyiséget képvisel. Budáról Szentendrén át Visegrádra vezet az útjuk. Ezután a helyreállított dömösi várat keresik fel, majd pedig Tatáról busz- szal indulnak Bécsbe április 5-én. A király halálának napján, április 6-án este 6 órakor kezdődik az osztrák fővárosban a Stephansdomban a gyászmise. Ezzel egy időben Mátyás király nevezetesebb állomáshelyein — többek között Pozsonyban, Esztergomban, Boroszlóban (Wroclawban) és Székesfehérvárott — megszólalnak a harangok. V. A. Készül a katalógus Magyar eredetmondák Megjelentetik a magyar eredetmondák katalógusát, amely elsőként ad áttekintést arról, miként él a XX. század utolsó évtizedeiben az archaikus népi mitológia a magyar nyelvterületen — hazánkban, Burgenlandiban, a Felvidéken és Erdélyben. A magyar katalógusban ismertetik a csaknem 2 ezer, ez ideig feltárt eredetmagyarázó monda — köztük az utóbbi 20-25 évben gyűjtöttek — rövid tartalmát, forráshelyét és adatait. Inkább beszél — Hogy áll most as önbecsüléssel? — Több könyvem jelent meg, de nincs sok a fiókomban! Azt megtanultam — másokat is figyelve —, íróembernek a siker legalább olyan veszélyes, mint a sikertelenségl Előállhat persze az a helyzet, hogy — mint most — inkább beszél és nem ír az ember — teszi hozzá mosolyogva. — Egy személyben író és politikus. Melyik könnyebb pálya? — Aki politikusnak megy, az előbb tanul jogot, politikai tudományokat. Gyakori tendenciózus út, hogy valamilyen politikai szervezetben fejt ki tevékenységet — követhető az életútja. Az írónál ez nem így van, bár az író sem mentes: a politikától. Ám ők nem azért léptek be az ellenzékbe, mert a szakmájukban nem boldogultak. Sőt általában az átlagosnál értékesebbek kapcsolódtak az ellenzékhez. Sok tehetséget felszínre hozott ez a demokratizálódási folyamat. — Hogyan értelmezi a demokrácia fogalmát? — összetartozó az egész: gondolkodásmód, aminek alapja túlmutat a politikán. Gondoljunk csak a Bibliára, amelyben az is megfogalmazódik: amit magadnak nem kívánsz, ne tedd a másiknak. Mind a zsidó ószövetség, mind a keresztény újszövetség eleme az a tan, hogy a másik ember egyenrangú fél, erkölcsileg, metafizikailag velem egy szinten levő: Isten előtt egyenlőek vagyunk. Ennek átfordítása a politikában nem olyan régi gondolat. A francia forradalomban és az amerikai alkotmányban jelent meg először. Érvényes és helytálló ma is, szerves folyamatossága van! Szemben a rendi — katonai, pártbeli hierarchiákkal. Az ember gazdaságilag, gondolati- lag, politikailag igényli a kifejezés szabadságát. Ezek között mély összefüggés van. Aki az egyiket megérti, megérti a másikat is. Ha bármelyiket kizárjuk, előbb-utóbb önkényuralomhoz, diszkriminációhoz, a kisebbségek üldözéséhez jutunk el. A demokrácia viszont abból indul ki, hogy az intézmények sem viselkedhetnek másként, mint az egyes személyek. Ha nem illik hazudni, az sem helyénvaló, ha az állam propagandisztikus célból hazudik. Az osztályérdekeknél tartalmi jogról beszélhetünk, mindig politikai elitek döntik el, fölébe helyezik a közösség vélt érdekeinek. A demokrácia szigorúan formális jogrendszer ezért elsődleges jelentőséget tulajdonít az alkotmánynak különben összekuszálódik a nemzet jogtudata. Belső emigráció — Rendkívül változó, mozgalmas mai világunkból mi ragadta meg leginkább; mi az, amit fel fog dolgozni? — Az az igazság, hogy még nem tudom. Hogy mi volt fontos azt tudom, de hogy évek múlva ezekből mi less érdekes számomra? Kérdés. Napló- jegyzeteket azért írok. Amikor később elolvasom, akkor fogok tudni válaszolni erre. A szerb Dobrica Csorics, akinek nemrég jelent meg könyve, véletlenül 1956. október 23-án érkezett Budapestre. Hét. napig mást sem tett, mint jegyzeteket' ’ készített. Megkérdezett mindenkit aki sorban állt, tüntetett vagy harcolt. Azok a kis életképek, amiket feljegyzett, s amik e kis könyvecskében most megjelentek, becsessé váltak ma a közemlékezet számárai — Miért külföldön jelentek meg a könyvei? — A látogatót a Szépirodalmi Könyvkiadó megjelentette 1969-ben. Nagy vihart kavart a sajtóberkekben. Ennek köszönhető, hogy egy nyugatnémet kiadó megkeresett, majd később egy nyugatnémet származású amerikai kiadótulajdonos is. Amikor 1973-ban a Magvető elutasitotta A város- alapító című könyvemet, ezt eljuttattam külföldre. Szelényi Iván — a Magyar Tudományos Akadémia szociológusa volt — én, a Városépítési Tervezési Tudományos Intézet tudományos munkatársa. Nagyobb városainkban végeztünk közösen kutatásokat, s ezek alapján írtuk meg Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című városszociológiai tanulmányt. . Itthon ez sem jelent meg, sőt letartóztattak bennünket. Többen tiltakoztak ez ellen, s szabadlábra kerültünk. Ekkor felajánlották a kivándorlást. Szelényi Iván kiment, én maradtam. Ám ezt a kéziratot is kiküldtem Nj’ugatra. Ügy gondolkoztam: ha megírtam, el kell juttatni az olvasókhoz. Kezdetleges módon magam készítettem, sokszorosítottam néhány könyvemet, s szamizdat formájában megjelentek. Kapcsolatom jó maradt a kiadókkal, azonban sehol sem publikálhattam, nem kereshettem, mert érvényben volt kitiltottságom a hivatalos kultúrából. Belső emigrációban étiem. Rossz volt, de arra késztetett, hogy dolgozzam. — Mikor ír? — Délelőttönként vagy kora délután. A délutánjaim ma mozgalmasabbak, mint például egy évvel ezelőtt Ha jön valaki hozzám, hogy interjút készítsen, interjút készítek vele én is. Egyébként a XIX. századi liberalizmussal foglalkozom, mondákat olvasok. De ezt hagyjuk, mert nem akarom elárulni, hogy min dolgozom most. Vennes Aranka budapesti jogász könnyebben talál magának tartalmas elfoglaltságot, sőt van választási lehetősége is. Az ittenieknek viszont nemigen akad más program. Ezenkívül a vidék iránti tisztelet hozott ide —« magyarázza Konrád György, — A vidéki értelmiség helyzete javult a Kádár-korszakhoz képest, anyagilag is. Kevésbé kell tartania következményektől ha kimondja, amit gondok S feloszlott az a funkcionárius réteg, amely egyfajta nyelvezetet kényszerített rá. Még tavaly is lehetséges volt az a szóösszetétel: az ellenzék, ellenség. Megszokott nyelvezete volt ez a volt politikai vezetőknek, a sajtónak. Ma vitázhat bárki anélkül, hogy meggyanúsítanák. S a meghatározó stílusért főijük a vetélkedés, nemcsak a pártok politikai elosztásáért. Ahogy előbbre jutunk ezen az úton, egyre normálisabb lesz az élet. Ez olyan fejlemény, amitől a magyar értelmiség felnő. — Korábban a szamizdatban és Nyugaton jelentek meg művei. Most pedig egymás után láttak na jvilágot itthon. A látogató, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Agenda I., Kerti mulatságok, Cinkosok. Keresett íróvá vált. Van-e tartaléka? — Minden embernek van tartaléka, elmondandója. Kérdés: van-e. aki meghallgassa, jut-e idő rá? Nekem ez a mesterségem. Fantom szerző lényből — úgy mondták régebben: bátor fickóból — olyanná válók, mint bárki más: mesterségem gyakorlása nem ütközik akadályba. Az irodalom művelése egyébként nem bátorság kérdése. A diktatúrákkal szemben csupán jó idegzetre van szükség, ez nem függ a tehetségtől. Az író nem ettől válik kisebbé vagy nagyobbá. Történetesen szívós alkat vagyok, nem vettem észre, ha jöttek mögöttem, nem zavart, ha álltak a házam előtt. Egészséges társadalomban ahhoz, hogy az ember sikeresen dolgozzon a pályáján, nem kell összeütközésbe kerülnünk egymással. — Ma este az F.LTE jogtudományi karának filozófia szakos hallgatói várták, de lemondta, inkább Dunakeszire jött, miért? — fordulok hozzá. — Úgy képzelem, hogy egy Legalább félszázan gyűlünk már össze, amikor megérkezik Konrád György. Úgy tűnik, mintha ismerősök közé jött volna. Pedig először jár itt. Ám közvetlensége révén azonnal kapcsolatot teremt az olvasókkal, akik nemcsak kérdésekkel készültek ide. Jó né- hányan magukkal hozták az író két-három kötetét.
