Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-27 / 280. szám
IMS. NOVEMBER Z1„ HÉTFŐ Márián HETI PEST KÖRNYÉKI TÉMÁNK Növénypatikában Ha bezár a szecsői cérnázö Kinek kellenek majd a fonónök? Sajnos, ma már kevésbé meglepő, mégis mindig a kellemetlen hírek közé tartoznak azok, amelyek egy-egy munkahely, leányvállalat, részleg, telephely megszűnéséről szólnak. Az Újpesti Gyapjúszövőgyár táplószeesől telepéről la rebesgetik már egy ideje, hogy hamarosan bezárják, s szélnek eresztik az ott dolgozókat. Ez a várható veszély az asszonyokat fenyegeti, vagyis éppen azokat, akik eddig is nehezen találtak maguknak tisztességes megélhetést adó munkát (1). zet nem ellensége önmagának. Ennek ellenére a megoldás több lehetőségével komolyan foglalkozott a vezetőség. A saját cipőüzemből néhány gépsor áttelepítését azonban elvetették, mert a következő évre nem kaptak annyival nagyobb megrendelést, hogy az áthur- colkodás költségét fedezni tudnák. Különben sem volna észszerű növelni a termelői kapacitást, ha egyszer a megrendelő azt nem igényli. Aztán a saját líbafarmra alapozva egy vágóhidat gondoltak létrehozni Tápiószecsőn. Csakhogy a beruházáshoz szükséges mintegy félmilliárd forintot nem tudják előteremteni. No és az asszonyok? Hogy mit szólnak mindehhez a lányok, asszonyok Tá- piószeesőn? Majnik Jinosné, csoportvezető, meglepően nyu- godtnak látszott, ö, mint mondta, nem ideges, mert a főnöktől tudja, hogy még legalább fél évük van. Utána pedig bármilyen munkát elvállalna helj/ben 4 ezerért, mintsem 6 ezer forintért utazzon naponta a fővárosba. Hegedűs Anna, akkor még csak harmadik napja dolgozott a kisüzemben. Meglepődött, amikor tőlünk megtudta, hogy valószínűleg nem onnan megy majd nyugdíjba —, ezért nem volt mit mondani a hírre. A 16 éves Gyigor Lászlóné január óta dolgozik a cémázó- ban. Amikor fölvették, nem is hallott arról, hogy esetleg hamarább szűnik meg az üzem, minthogy a gyedhez szükséges egy éve meglesz —, hát hogyne lett volna idegest A tizenhat éves Tóth Mónika nyolc hónapja vette fel a munkát, s nem is szeretné abbahagyni, mert tetszik neki. Cegléden, a Kotlár Sándor utca egyik házának kapuján alig égy esztendeje szerény tábla jelzi: itt működik az Országos Talaj- és Növényvédelmi Szolgálat Pest megyei kirendeltsége. Létrehozását az illetékes tárca azért tartotta szükségesnek, hogy a nagyüzemi gazdaságoknak és a kistermelőknek segítséget nyújtsanak a korszerű agrártevékenység elsajátításában. A fővárosi központban — a Budaörsi úton — jól felszerelt laboratóriumban dolgozó szakemberek országos áttekintéssel bírnak, mert támaszkodnak a termeléssel közvetlen kapcsolatot tartó megyei ki- rendeltségekre. A technika legújabb eszközeinek felhasználásával kutatják egyebek között a talajvédelem, a melioráció legeredményesebb módszereit, hogy ezókat közkinccsé tegyék. Vizsgálják a legmodernebb növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási technológiákat, s ezzel párhuzamosan kutatják ■ tápanyag-utánpótló anyagok kémiai, biológiai összetevőit. Fontos feladatuk, hogy az öntözési kultúrára irányítsák a-* Juháss Ágostonná, a Buda- jenő Községi Köjiös. . Tanács pedagógusból lett elnöke panaszkodik, de bizakodik is. Gond az ellátás. Hiába van közel a főváros, a falu mintha a világ végén lenne. A környéken nem volt jó ivóvíz. Sok kilincselés, talpalds és szócsata után már fektetik a csöveket. (Mégpedig ráhagyással, hogy az esetleges későbbi hálózatbővítés ne okozzon nagy felfordulást.) De a másik nyomasztó kérdés — ml lesz a szennyvízzel? ... Jó kereskedő és szolgáltató vállalkozó is kevés van, egyelőre az áfész a korlátlan úr a vidéken. Mindaz, amit összefoglalva infrastruktúrának szokás nevezni, botrányos állapotban van. A tanácsoktól legújabban elvárják, hogy váljanak teljesen önállóvá és vállalkozzanak. Juhász Ágostonná szerint ez csak célnak említhető, a valóság ettől még nagyon messze van. A tanácsnak nincs vagyona. Amijük van, azzal igyekeznek jó gazda módjára bánni. Például — pénzt teremtő — parcellázható terület sincs. Jóllehet a családalapító fiatalokat a faluban kell tartani, it': kell őket letelepíteni, ehhez azonban a tanácsnak kellene földterületeket vásárolnia! És nem szabad engedni annak a telekvásárlási igénynek, ami itt — főleg Budapest irányából — megjelenik. A község eddig is rendszeresen kinevelte a saját értelmiségét, csak helyben tartani nem tudta fiait. Az olyan fontos beosztásokba, mint körzeti orvos, plébános, népművelő, máshonnan hoztak embereket. Szerencsére ok megérdemlik a bizalmat. Ha kell, vállvetve küzdenek a faluért, de nem avatkoanak egymás dolgába. Őket meg kell becsülni, be kell. fogadni! Különben elmennek, és többéves munkájuk veszik kárba. Ráadásul kezdhetnek mindent elölről. A tanácselnök szerint az is gond, hogy a lakosság nem eléggé tájékozott a faluért mindennap küszködök tevékenységéről. Hiányoznak azok a közösségek, amelyek az információk áramlását biztosíthatnák az emberek és a község vezetősége között. Szerencsére erre mér újra van igény, elindult az egymásra találás. mezőgazdaság figyelmét. Az intézmény tevékenységi köréhez kapcsolódik a környezet- védelem és a mezőgazdaság összefüggéseinek kutatása is. Ezen belül például nagy figyelmet fordítanak a vizek és élőviláguk tanulmányozására, s arra, hogy mindez miként hat a mezőgazdasági munkára. A talajtani térképek készítésével hasznos útmutatást nyújthatnak a termelőknek arra vonatkozóan, hol, mit célszerű telepíteni. A szolgálat tevékenységében jelentős szerepe van a termelőkkel váló szoros kapcsolatnak is. A ceglédi kirendeltségen nemcsak a nagy gazdaságoknak, hanem a kistermelőknek is segítséget nyújtanak. A központ leányvállalata a fővárosban, a Fehérvári úton működő Növénypatika. Az év minden szakában nagy itt a forgalom. Jönnek a kiskert- tulajdonosok Szentendréről, Vácról, Ráckevéról és Nagymarosról a legkülönbözőbb kérdésekkel. Hozzák mintának a beteg növényeket; az indokolatlanul sárguló káposztákat, a bogár rágta rózsaleveEz feltétele annak, hogy az ftt élők. a folyamatokban is részt vegyenek: érdeklődjenek, kritizáljanak. És ne csak az eredményt bírálják, mert az egymásra mutogatáshoz vezethet. Csak a kisközösségek és a tanács együttműködése teremtheti meg azt az összhangot, hogy bárminek az elkészültekor elmondhassák — na, ezt a falu csinálta! A település környezeti adottságai, szépsége alapján méltán céljául tűzheti, hogy megőrizve jellegét, idegenforgalmi látványossággá váljon. Sőt, megéljen az idegenforgalomból. Ha az ellátást javítani tudják, akkor ehhez minden adottságuk meglesz. Egy ilyen hosszú távú program kidolgozásán már munkálkodnak. Mit vegyek neki? A karácsony előtti hetekben mindenki szembekerül e nagy kérdéssel. Ekkor derül ki, hogy e hozzánk távolabb álló kedves embereket nem ismerjük eléggé! Életmódjukról, szokásaikról, ízlésükről, belső világukról alig van fogalmunk, nem tudjuk. minek is örülnének egyáltalán. S kezdődik a tanácstalan tépelődés. izzadás. El is felejtjük. hogy eredetileg örömet akartunk szerezni neki, már csak egy a célunk: minél előbb túl lenni a beszerzésen, letudni ezt az étkos terhet. Ekkor következik a vállrándítás, s az elhamarkodott vásárlás. A megajándékozott pedig majd kényszeredett mosollyal átveszi az ajándékot, s bosszúsan továbbadja valakinek vagy az üzletekben tülekedve-könyö- rögve próbálja kicserélni a „meglepetést”. Pedig mennyivel őszintébb örömszerzés az, amikor igazán odafigyelünk, átgondoljuk a meglepetést, hogy az minél kellemesebb legyen, hogy aki az ajándékot kapja, lehetőleg hasznát is vegye annak. Akkor majd talán nem történnek olyan esetek, hogy a nemdohányzó pipakészletet, s a köztudottan víziszonyban szenvedő pedig horgászfelszerelést let. Előkerülnek a szatyrokból talajminták is azért, hogy a Növénypatika szakembereinek segítségével dönsék el, milyen talajjavító anyagokkal kell dúsítani a termőföldet. A nagy tapasztalatú szakemberek sokszor egyszerű ránézéssel megállapítják a növénybetegség diagnózisát. Ha azonban nem egyértelmű a baj oka, a patikához csatlakozó kézi laboratóriumban a legkülönbözőbb műszerek állnak rendelkezésre a vizsgálatokhoz. A betegség okainak megállapítása után, akárcsak az orvosi rendelőben, rögtön megszületik a javaslat is, miként lehet a beteg növényt meggyógyítani. A tanácsadáson túlmenően azonban gyakorlati segítséget is nyújt a Növénypatika a kerttulajdonosoknak. A polcokon, az üvegszekrényekben ott sorakoznak a különböző bel- és külföldi növényi gyógyszerek, amelyekből a szükség szerint vásárolhatnak a kiskertek gazdái. A Növénypatika tevékenységének eredményességét mutatja az a sok köszönőlevél, és a most már mind gyakrabban visszatérő látogatók sora, akik a kedvező tapasztalatok után szinte háziorvosnak tekintik az üzlet szakembereit. A kereslet arra készteti a szolgálatot, hogy a Fehérvári úti tanácsadóhoz hasonló újabb növénypatikákat nyissanak a közeljövőben Pest megye területén is. K. Z. Gépíróverseny Nemzetközi gépíróversenyt rendezett á "Magyar Gyorsírói: és Gépírók Országos Szövetsége az Országos Kereskedelmi és Hitelbank védnökségével szombaton Visegrádon. A versenyen Ausztria, Bulgária, az NDK, az NSZK és Magyarország képviselői vettek részt. Első helyezést ért el Nóra Richter (NDK), a második Angela Lippert (NDK), a harmadik pedig Manuela Treindl (NSZK) lett. A csapatversenyben első helyen az NDK csapata végzett, a második Magyarország 1. csapata lett, tagjai: dr. Erdősiné Varga Erzsébet (Ipari Minisztérium), Gön- czy Lajosné (Belügyminisztérium), Keszelyi Jenőné (Országos Tervhivatal), a harmadik hely pedig Bulgária csapatának jutott. kap. A másik gyakori hiba, amikor az ajándékozó a vásárlás előtt kijelenti, hogy ismerősére ilyen és ilyen összeget szán, és azt rá is költi, ha törik, ha szakad. Nem kevesebbet, de nem is többet — noha néhány százassal többért ott kínálja magát egy olyan cikk, amely valóban nem válna rögtön felesleges lommá, kolonc- cá a megajándékozott kezében, hanem hasznos- lenne. Sokan gesztusnak szánják az ajándékozást általában: időnként egy-egy tárggyal váltják meg az egész évi szeretet- hiányt, nemtörődést. Van ismerősöm, aki mindig egy szál virággal békiti meg mostohaanyját, valahányszor összevész veie. Milyen feltűnően üres es az unalomig ismételt gesztus! Komolyan hiszi az az ember, hogy a csúnya jeleneteket, a méltatlan hangot bármilyen ajándék feledtethet? A tárgyakkal kedveskedés nem helyettesítheti azt a szépet és jót, amit csakis önmagunkból adhatunk! A minap megkérdezte tőlem valaki: Mondd, viszel te néha virágot a feleségednek? Időnként viszek, egv évben legalább négvszer-ötször. Már a névnapon, születésnapon, egyebeken kívül. Pedig nagy múltú kisüzem a tápiószecsői. Az egykori magtárépületekben termelőszövetkezeti dolgozók kezdték el a kivarrást (stoppolást). Majd a bedolgozókat szőni tanulni a fővárosba vitték, gépeket telepítettek a csarnokokba. így lett az egykori magtárakból szövőüzem, amit aztán 1973. január 2-án vett át az Újpesti Gyapjúszövőgyár, s most — ha igaz? — megszabadul a távoli rokontól. A főnök nem fecseg Ottjártunkkor már csak egyetlen csarnokban zakatoltak a gépek — három szövő- és két motringológép. Lehangoló volt látni itt-ott, a még ki nem hordott, letakart, hallgatag szövőgépeket, a vissz- hangosan kongó, üres termeket ... Ilyen előjelek után sem nekünk. sem Sitkéi János részlegvezetőnek nem volt köny- nyű elkezdeni a beszélgetést. Csendesen meg is jegyezte: magától nem mond semmit, csak a kérdéseinkre hajlandó válaszolni. — Volt itt valamikor kétszáznegyven ember is, ma már csak negyvenen vagyunk. Tizenöten vállalati busszal ingáznak naponta Tápiószeléröl, Szentmártonkátáról, s legtávolabbról Újszilvásról, a többiek helybeliek. Vagy másfél éve végiglapoztam a munkavédelmi' naplót; abban mintegy hat- száz nevet találtam. Tehát ennyien fordultak meg a kisüzemben, amióta átvette a vállalat a téesztől. Ma már nem szövünk. — A leépítés oka sokrétű. Először is az, hogy túltermelés van hazánkban ebben az ágazatban, részben azért, mert sok az az öt gyapjúipari vállalat az itthoni kereslethez képest, ugyanakkor élesedett a külpiaci verseny. A mi kisüzemünk termékeire szükség van, de nem ilyen mennyiségben. — Végül is megszűnik-e a tápiószecsői cérnázó? — Még semmi biztosat nem tudok, csak azt, hogy az újpesti gyár vezetése és a Kossuth Termelőszövetkezet keresik a megoldást, hogy az aszAz illető bólintott, ám én mégsem zártam le magamban a témát. Tényleg, mikor jut eszembe, s milyen alkalmak kellenek ahhoz, hogy virággal vagy más figyelmességgel lepjem meg szeretteimet? Hát nem a naptár szabta „kötelező” alkalmak, az biztos. Nem kell ahhoz karácsony vagy közeledő névnap. Percig sem habozok a vásárlásnál, ha olyasmi kerül a szemem elé, ami ugyan váratlan csapás a pénztárcámra, de tudva tudom, hogy annak a valaminek az illető bizonyosan örül majd, amit majd jól tud használni még akitor is, ha előtte nem érezte annak a tárgynak a szükségességét. Van-e annál nagyobb öröm, mint amikor mi előbb jövünk rá, hogy az illetőnek éppen ez hiányzik? A virággal is így vagyok: ha olyan szép, hogy megállítja lépteimet, megveszem. Valami ilyesmi az, amit úgy hívnak, hogy folyamatosan jelen lévő kedvesség. Ez pedig nem korlátozódhat az év néhány „kiváltságos” napjára. Jussanak ezek is eszünkbe az ünnepi ajándékozásnál, akkor nemcsak a karácsonyunk lesz boldog! Kisgergely József szonyok ne maradjanak munka nélkül. Négy alternatíva kínálkozott. Az egyik az, hogy a Héliosz Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet helyi és kávai varrodájába 20-20 dolgozónk került volna. Közben kiderült, hogy a Kossuth Tsz igényt tart az emberekre, ezért a gyömrői terv füstbe ment. Alakulhatna itt pjt. vagy kft., de ehhez a feltételek még nincsenek kidolgozva. A harmadik verzió szerint a szövetkezet gépeket telepítene ide. de még ez sem eldöntött kérdés. Marad a legvégső megoldásként az, hogy a vállalat vásárol egy nagyobb autóbuszt, s behordja vele Budapestre az itteni asszonyokat. Nos, ennyit tudtunk meg Sitkéi Jánostól a tápiószecsői cérnázóüzem jelenéről, s jövőjéről. Többet nem mondott — nem mondhatott —, mert akkor még nem ismerte a „Kossuth” végleges elhatározását. Bármire vállalkoznak A szentmártonkátai szövetkezet központjában Juhász László főkönyvelőt sikerült elérnünk, s neki tettük fel a kérdéseket. Elmondta, hogy a tápiószecsőn dolgozó asszonyok érdekében bármilyen vállalkozásba belevágnak, ha tőkeerős társat, $ megrendelőt találnának. A 2 millió forintos bérleti díjat semmi esetre sem csökkentik, hiszen a szövetkeA Pomázi 2. Sz. Általános Iskola matematika—fizika szakos tanárt keres azonnali belépéssel. Lettet nyugdíjas is. Bérezés megegyezés szerint. A Borsodi Sörgyár felvesz villanyszerelőket, elektroműszerészeket, lakatosokat, laboránsokat és adminisztrátort. Fémépszolg. Kft. jó kereseti lehetőséggel felvételre keres (10-15 fó) vas- és fémszerkezeti lakatosokat és szakmunkás Ívhegesztőket. Felvételre keres továbbá felsőfokú pénzügyi végzettséggel és mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező főkönyvelőt. Pénzügyi területen alkalmazható házastárs esetén garzonlakást biztosítanának. MÁV Budapesti Ipari gaagató- saga jó kereseti lehetőséggel félvételre keres 10 fő kocsirendezőt és S fő takarítógép-kezelőt. A Faipari és KlállltáskivMelező Vállalat felvesz jó kereseti lehetőséggel 10 fö gyakorlott asztalost, 2 fő villanyszerelőt, 2 fö fémesztergályos lakatost. A Szigethalmi 1. Sz. Általános Iskola Jó kereseti lehetőséggel alkalmaz matematika—fizika szakos tanárt. Szolgálati szoba megoldható. A Pevdi bőrdíszmű-gyáregysége pllisszentlvánl telephelyére felvételre keres tmk-szerszámüzem vezetésére gyakorlattal rendelkező és legalább középfokú végzettséggel rendelkező vezetőt, raktári kiadót, villanyszerelőt, egy műszakos bőröndüzembe gyakorlott varrónőket, szabászat! részlegbe s műszakos munkarendbe betanított női dolgozókat. Szócsata után - csőfektetés Vagyon nélkül vállalkozni? Szeretethiány megváltása Talán nem kell mondani, hogy a cérnázó bezárásával kik veszítenék a legtöbbet. Palkó Istvánná látszólag „csak" a havi 4-5 ezret, Gyigov Lászlóné a 2100 forintot — a a gyedet? — Ennél azért többről van szó! Alighanem egy negyvenéves álom szertefoszlásáról. arról, hogy: az állam garantálja a teljes körű foglalkoztatottságot. Csak remélhetjük, hogy valaki mégis átveszi az államtól á stafétabotot... Aszódi László Antal Tehéntúró a kádakban Az év folyamán két új ötezer literes, túrógyártáshoz használatos alvasztókádat helyeztek üzembe a Ceglédtejnél. így hetente háromszáz mázsa félzsíros étkezési tehéntúrót gyártanak, melyből Budapestre és Pest megye településeire szállítanak (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefon: 185-2441, a 149-es és a 191-es mellékállomáson.
