Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-24 / 278. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAJENŐN Nem ingyen - bérleti díjért Működtetni Még három hónapja sincs, hogy Makra Sándor mint fiatal, lelkes népművelő munkához látott Budajenőn. Sokan talán ma sem tudják hova tenni az új arcot, néhányan esetleg erdélyi menekültnek nézik. Ez a beszélgetés tehát nyugodtan tekinthető a nyilvános bemutatkozásának. * — Idén nyáron végeztem a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola népművelő szakán — kezdte beszélgetésünket Makra Sándor. — Az ottani társaimtól hallottam, hogy Budajenőn lenne állás. Hát eljöttem és jelentkeztem, s meglepődtem, hogy a tanácsnál milyen örömmel fogadtak. Elfogadható fizetésért és — mivel nem Itteni vagyok — egy húsz négyzetméteres, komfort nélküli „szolgálati férőhelyet” tudtak ajánlani. Megegyeztünk, s szeptember 1-jétől itt dolgozom. Egyébként nem szeretem ezt a népművelő minősítést. Ez olyan felülről jövő, idegenítő és talán már elavult kifejezés. Szívesebben beszélek közművelődésről, ahol az oda-vissza hatás teljesen egyenrangú. Sőt!... — Legelőször meg kell Ismertetnie magát. — Igen. Itt, ahol szinte mindenki mindenkit ismer, eleinte furcsán néztek rám; nem tudták hova tenni a rendszeresen megjelenő idegen arcot. De az ember először kö- szöngetni kezd, aztán jönnek a rövid szóváltások a buszmegállókban várakozókkal, s kezdenek megismerni. A művelődési házban vagy -az-.elhelyezésemen dolgozó karbantartókkal már könnyen szóba elegyedtem, ekkor már információk is érkeztek. A falu legtalálóbb jellemzését egy tizenéves szájából hallottam: „Itt mindenki csak magával törődik, és másra figyel.” Most is valahogy így van ez. — Tud ezen változtatni? — Először meg kell találnom a falut, meg kell tudnom, hogy mit fogadnak be. Én senkire semmit nem akarok ráerőltetni, várom az egyéni kezdeményezéseket. Készségesen támogatok minden értelmes és életképesnek látszó közösségi elképzelést. Már vannak ilyenek. A helyi SZDSZ például éppúgy használhatja a Magunkról — sorokban Kitelepítettek, menekültek. A II. világháború után 280 német nemzetiségű családot telepítettek ki Budajenőről. Ez az akkori lakosság 90%-át jelentette. Az üresen maradt házak mindegyikébe betelepülő székelyek költöztek. Az utóbbi két évben, a legújabb- kori menekülthullámból, három család és egy fiatalember érkezett Erdélyből a faluba. Szállásuk, munkahelyük átmenetileg megoldott. Székely Kör. A múlt év őszén megalakult hagyomány- őrző Székely Körnek budaje- nő—telki csoportja már 21 tagot számlál. A közeljövőben kapcsolatba kivannak lépni az új érdi és Tolna megyei csoportokkal, ezentúl segítőkész figyelemmel kísérik a duna- varsányi, valamint az üllői szerveződést. Üj tűzoltóparancsnok. A 86 éves Lantai Antal tűzoltó századost 50 éves szolgálatért ünnepélyesen köszöntötték november 17-én. Egyben beszámoltak az egyesület munkájáról, majd új parancsnokot választottak. A felelősségteljes megbízatást a 39 éves Püspök István kapta. Panasszal ketten Jöttek. Munkatársunk november 14-én a budajenöi tanácsházán várta a helybéli olvasókat. Ezalatt ott ketten keresték a pest Megyei Hirlan képviselőjét. Sajnos mindkét ügy nehéz eset; a tanácson már jól ismerik. és csak dossziényi papírhalmaz — határozatok, végzések, értesítések — segítségével magyarázhatók meg. Igazán segíteni mi sem tudtunk. De adtunk ötleteket, tanácsokat. és — ez sem utolsó szempont — megbeszéltük a dolgokat. termeket, mint az egyházközség az advent harmadik hetében. Azt is hallottam, hogy néhányan kórust szeretnének megalakítani... Elsődleges feladatomnak látom: kinyitni és működtetni a művelődési házat. Eddig ugyanis itt csalt diszkót, bálokat rendeztek, vagy mozit működtettek, de teljesen alkalomszerűen. Már készül a Télapó-műsor az óvodásoknak, de szóba került gitároktatás és táncház megszervezése is. Ez a kinyílás nagyon lassú folyamat. — És pénz is kell hozzá. — Valószínű, hogy azt nekem kell előteremtenem. Rendbe kell az épületet is hozni — igencsak ráférne —, de az egyéb költségek — a bérem, esetleg később még egy segítő fizetését — fedezetét is szeretném („megtermelni”. Ennek forrása lehet a teremvagy házbér és a különféle belépők. De nehogy valaki is félreértsen! Nem a kultúrából akarok árut csinálni, de legalább a rezsi költségeit fedezzék a bevételek! Olyan vállalkozásfélét kellene kialakítani. Bérleti díjért helyet kaphatnak majd itt pártok, lakodalmas vendégsereg, nemzeti és egyházi ünnepek, lesz itt mozi, videovetítés és mindenféle más rendezvény, amire igény mutatkozik, de természetesen nem ingyen. És még egyszer szeretném kihangsúlyozni; mindez nem a haszonért, hanem az önfenntartásért. — Mik a távlati céljai? — Mindenképpen újra fel kell éleszteni a faluban a közösségi dolgokat, hogy legyen összefogott és sajátos arculattal rendelkező Budajenő. Egy A község nevének első tagja, Buda, jelzi Budavár közelségét, mely hajdanán iránymutató tájékozódást jelentett. A községnév második tagjának jelentése meglehetősen egyértelmű. Az ómagyar Jenő törzsnévből származik, jelezve, hogy a hely a Jenő törzsbeliek települése Buda közelében. Az első jegyzés Jyenen formában 1257-ből származik. (Györffy feljegyzése alapján, sőt, szerinte a Jenő név törökben is megtalálható, Jenő— bizalmas tanácsadó, miniszter. Ugyanezt állítja Gyóni is, 40. lap.) 1910-ben a statisztika 157 ház és 937 római katolikus lélekről számol be. Budajenő a legrégibb községek közé tartozik. 1241, vagyis a tatárjárás előtt még a telki apátság pusztájaként szerepel. De már 1247-ben mint Rév- Jenö található okiratokban. 1264-ben már a birtokos neve, a Kartal nemzetség nembeli Péter és Ferenc a feltüntetett birtokos. Azt nem tudni, mily okból, V. István (1239—1272), aki ifjabb királyként az ország keleti részében uralkodott 1245-től, majd 1270-től az ország egész területén, a birtokot a nyulak-szigeti apácáknak adományozta. ekkora helyen', ahol csak nyolcszázan laknak, szükség van erre. Egymásra vagyunk utalva, s ez egyre inkább így lesz. Szerencsére ezt már többen felismerték itt, nekem csak alkalmazkodnom kellett a vezető elképzelésekhez. A művelődési házból egy szabadidőközpont-szerű, nyitott intézményt szeretnék kialakítani. Lehet, hogy ez, és az eddig említettek fellengzősen hallatszanak; lesz, aki annak hallja, lesz, aki nem. Ezek tervek. Elkezdtem valamit, látni kívánom, hogy mivé alakul mindez. A 12 hónapos katonai szolgálatom még visszavan. Mire behívnak, legalább any- nyira be kell rendezkedni a házba, hogy azt egy év alatt ne lehessen tönkretenni. 1499-ben a község Boros- Jenő néven szerepel. Az ezt követő török idők idején, 1543-ban a község teljesen elpusztul. Mire újra találkozunk a község nevével, már megváltozott és Puszta-Jenőként szerepel. Buda visszafoglalása után, 1700-ban a helyreállított telki apátság, a bencések bécsi skót rendháza a birtokos. A főapátot Sebestyénnek hívják, aki különös kegyét élvezte az uralkodó I. Lipótnak (1640— 1705). II. Rákóczi Ferenc szabadságharca előtti (1703) feljegyzések szerint voltak lakosai a telepítésnek, mégis 1703-ban arról írnak a históriák, hogy új telepítés kezdődött ebben az évben. De egy 1708-as adat is megerősíti, hogy éltek ezen a vidéken földműveléssel foglalkozó parasztok. A szatmári béke (1711) után sok telepes költözött ide. Főleg szászok és frankok. 1724-ben már 374 lélekről szól a feljegyzés. A fejlődést és a lakosság növekedését kettétöri az 1739-ben dúló kolerajárvány.' Nem sokan maradtak életben. A járvány A testvérváros A háború után kitelepített és a községben élő német családok között nem szakadt meg a kapcsolat — elsősorban a rokonok leveleztek éveken keresztül. Aztán jött az ötlet: a Budajenőn hagyományszerűen megrendezett nemzetiségi napokra meghívtak egy NSZK- beli kórust és zenekart. A vendéglátást a HNF szervezete, A tűzoltóegyesület is ismerkedni kezdett a gaildorfi tűzoltókkal. Az egyre szívélyesebb légkörnek már tárgyi bizonyítéka is van — a múlt évben kintről kapott Volkswagen tűzoltóautó. A helyi tanács tavaszra már a hivatalos kapcsolatfelvételt tervezi. A kölcsönös érdeklődésnek egyelőre Budajenő láthatná nagyobb hasznát: a kintiek talán segíthetnék az itteniek nyelvoktatását, támogathatnák a nemzetiségi kultúrájukat. elvonulta után főleg Németországból jönnek új telepesek. 1756-ban római katolikus templomot szenteltek. A telki apátság 1882-ig a földesúr, Budajenőn is. A történelem során számtalan osztódás és összekapcsolódásban élt az alig két kilométerrel arrébb található településsel, Telkivel. Bár a Budaje- nőnél kisebb Telki, apátsága révén nagyobb hírnevet szerzett magának, nem dönthető el az, hogy melyik településen éltek előbb az őseink. Azt mindenesetre számon tartja a régészét, hogy Budajenő határában állatalakos, díszes szkíta tegezdíszt rejtett a föld megtalálásáig, s hogy a falu délkeleti részénél nagy kiterjedésű római kolónia nyomait észlelték (Békés, dr. Lakatos, dr. Ikvai, 240. lap.) Továbbá bizonyos, hogy a községtől északkeletre a temető feletti dómban roskadozó öreg templom — valójában temetőkápolna — belső sekrestyeajtaja fölötti négyszögbe foglalt, két kalpagos „donator”-t (adományozót) ábrázoló dombormű román kori (v. ö. ugyanott). A Budajenőn látható pincesor elárulja a községben élők foglalkozását, illetve kötődését a földhöz. A toki Egyetértés Mgtsz szőlőültetvénye itt van a határban. Ami a budajenő! ellátást illeti, viszonylagosan kielégítőnek mondható. Az áfész ön- kiszolgáló boltja biztosítja a napi ellátást. Van orvosi rendelője, postahivatal is működik. A munkalehetőséget főleg a termelőszövetkezet biztosítja. A szövetkezet asztalosüzeme is sd sémi munkaalkalmat. A községben általános iskola is működik. A környéken az 1971-es parcellázás óta számos hétvégi pihenő is épült, melynek tulajdonosai leginkább fővárosi lakosok, Wolff Lajos Műemlék kápolna A falu egyik nevezetes műemlékében, az Arpád-korl temető- kápolnában 1987. június 6-án helyezték el, majd szentelték fel a csíksomlyói Mária-szobor másolatát. A kápolnában más értéket nem őriznek. Talán ezért akartak ide nyáron betörni? Jenő és törzse EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI Mohácsi Márta Jelenti; Közútjainkon egyre kevesebb helyen végeznek építési és fenntartási munkákat, hisz lassan itt a tél. Így az autósok figyelmét inkább az évszakváltással kapcsolatos autósteendőkre és a téli útviszonyoknak megfelelő vezetési stílusváltásra hívjuk fel. Erden a 6-os főút 21. kilométerénél és a 70-es főút 19—00. kilométer közötti szakaszán még a héten próbafúrásokat végeznek, emiatt az említett helyeken félpályás lezárás érvényes. A 70-es főútról induló érdi bekötőút elején lezárták a vasúti átjárót, mert a vágányokat átépítik. Ez a lezárás körülbelül a jövő év márciusáig tart. Esztergom és Párkány között Jár még a komp. Esztergomból 7.30—15.30, Párkányból 8.00—16.00 óra között óránként Indulnak járatok. SÖRÉTTEL A RADAR ELLEN Radar-Autos in Österreich Golf rőt Taunus Kombi blau W 537.423 Granada braun Mercedes 230 schwarz W 698.133 Mercedes 230 schwarz W 221.232 Mercedes 230E schwarz W 239.178 Mercedes 280SE belga W 654.832 Golf dunkelgrün W 465.842 Radar Polo blau Golf belga W 528.705 Radar” Taunus Kombi sllbergrau Radar Taunus grün Radar Opel Record dunkelblau W 323.938 Radar Opel Record dunkelblau _ W 537.403 Radar Ford Taunus 1.6 rostbraun W 501.667 Radar Golf (Pumukel) weiß N 2 C03 Golf weiß N 554.182 Radar v , Die meisten Radarautos haben eine Heckjalousiet Zivijstreifen auf der Autobahn VW-Kombl. L 36.417 BMW weiß 0 454.120 * L 47.295 Golf beige 0 506.104 L 58.549 Mercedes blau 0 512.190 L 73.253 Kadett weiß 0 566.189 Mercedes blau L 74.894 Golf weift O 626.905 L 75.489 Audi 100 0646211 Passat weiß O 36.723 O 652.488 VW-Kombl weiß 0 352.150 T 101.203 S 25.346 VW-Kombl weiß O 352.645 Ford blau N 839.365 Ä gyorshajtást az osztrák rendőrök talán még szigorúbban büntetik, mint hazai társaik. Igaz, ők igazán érdekelve vannak abban, hogy minél több notórius száguldozót csípjenek fülön. Ausztriában ugyanis 1983 óta a rendőrség a büntetésből beszedett pénzt fordíthatja technikai fejlesztésre, például újabb és újabb radarok vásárlására. Mi következik ebből? Minél több elkapott gyorshajtó, annál több pénz, s ebből annál több radar, ami újabb és újabb komoly összegeket hoz a rendőrség konyhájára, s ebből megint csak radart lehet vásárolni. Ördögi kör ez. A helyzetbe természetesen az autósok nem szívesen tőrödnek bele, mindenféle trükkel próbálkoznak — hasonlóan magyar társaikhoz —, de amint a Wiener című képes magazin (Cikkéből kiderül, ebből az össznépi rabló-pandúr játékból azért a pandúrok, azaz a rendőrség kerül ki győztesen. Mert például egy, az út szélére fixen telepített radar — ezt már megismerhették a Bécs felé gyakran autózó honfitársaink is — másfél millió schillingbe kerül, ám ez fél év alatt behozza az árát a büntetésekből. Az említett képeslap, úgy tűnik, az autósok pártján áll, ugyanis közli az osztrák radaros rendőrautók típusát, rendszámát és színét, valamint terjedelmes listát ad közre a fixen telepített radarokról is. Mivel a magyar autósok már úgy járnak Bécsbe és a közeli osztrák vidékekre, mintha csak egy itthoni kirándulást tennének, mi is adunk némi ízelítőt a Wiener listájából. Talán néhány honfitársunkat megkímélhetjük így egy kellemetlen affértól. Annál is inkább, mert a „sógorok” rendőrsége nincs tekintettel a magyar állam valutarendelkezéseire, s a legvégső esetben forintban is elfogadja a büntetés összegét. Táblázatunk a bécsi rendőrautók típusát, színét és rendszámát sorolja föl, alul az autópályán várható hasonló radaros autók adatait közli. Külön megjegyzés hívja föl a figyelmet arra, hogy a rendőrautók hátsó ablakát rendszerint redőny takarja. Az osztrák autósok az igazi ellenségnek a fixen telepített radarokat tekintik, mivel ezeket sokkal nehezebb észrevenni, különösen, ha ismeretlen vidéken jár valaki. Sokakat annyira földühítenek ezek a berendezések, hogy összetörik őket. Följegyezték egy olyan esetet is, hogy a felbőszült autós sörétes puskával lőtte szitává a készüléket. A fixen telepített radarok listájából csak néhány példát másolunk ide, olyan helyekről, amerre magyarok is megfordulnak. Érdemes vigyázni a nyugati autópálya (Westautobahn) 168,5.; 171. és 174. kilométerénél. Az itt fölállított radarok: mindkét irányban tudnak mérni! Sötétben is! S ne feledjük, Ausztriában 130 km/ó a megengedett sebesség az autópályákon. Ugyancsak radarveszéllyel kell számolnunk a Linz felé vezető autópálya linzi kijáratánál az 5,5. kilométernél a centrum irányában. Természetesen ezenkívül bárhol számíthatunk a leselkedő sebességmérőkre, hiszen a derék osztrák rendőrség a mind bővebben csordogáló büntetéspénzből egyre csak bővíti radarparkját HA FÄJ A FOGA... A fogfájás, a gyomorgörcs, a hasogató fejfájás, s általában más, hirtelen fellépő erős fájdalomérzések alapvetően befolyásolják a vezetési teljesítményt, s minden önuralom ellenére gyakran okai a hibás járművezetői döntéseknek. A fájdalomérzés csökkenti az ember toleranciaszintjét, tűrőképességét is. Az ember saját fájdalma miatt elveszíti érzékenységét mások iránt, és a csekély kellemetlenséget is súlyos támadásként éli át. Ugyanakkor fontos információk el sem érnek a tuda-. tóig. Romlik a mozgások összerendezettsége, darabossá válik a cselekvés és a reakcióidő is megnyúlik. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: . ...; M. Nagy Péter Á rulkodó pincesor Budajendn
