Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-22 / 276. szám
Az ország működtetése népszerűtlen intézkedéseket követel (Folytatás az 1. oldalról.) reinek és a szakszervezetek legfőbb vezetőinek támogatását — nem tolerálta tovább. Kiadta a jelszót: élénkíteni, dinamizálni kell a gazdaságot. Így nőtt az import, emelkedett a fogyasztás, és 1985—7.987 között ismét megduplázódott az adósság. 1988-ban ugyan sikerült lefékezni a romlást, és ismét aktív volt az áruforgalom egyenlege. — Az én felelősségem — hangsúlyozta Németh Miklós, —, hogy bár a helyzet tarthatatlanságát felismertem, mégsem tettem ellene. S amikor tettem — a legutóbbi valuta- rendelet kiadásával —, már későn és rosszul mágyarázha- tóan cselekedtünk. Nem tehető felelőssé a lakosság azért, hogy adott szabályok között legalább ő igyekszik racionálisan cselekedni. Ete 1938 a politikában is fordulatot hozott, és a májusi pártértekezlet után létrejött új Politikai Bizottság ugyancsak szembekerült az adósság- csapda dilemmájával. S a két évvel korábbi álláspont győzött. De elhatároztuk, megfelelő pénzügyi műveletekkel felszámoljuk az eltérést. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank a múlt év végén hozzákezdett a helyzet tisztázásához. Ez mostanra megtörtént, s a kormány így abban a helyzetben van, hogy végre hiteles képet tud adni a parlamentnek az ország pénzügyi helyzetéről. Az alapos felülvizsgálat, a pénzügyi műveletek teljes körű számbavétele után a teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén némileg meghaladja a 14 milliárd dollárt. Természetesen a kormány nem kívánja megkerülni, hogy a parlamentet teljes részletességgel tájékoztassa az ország adósságával összefüggő adatokról. Ezért — mondotta Németh Miklós — felkértem a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy amikor a jövő év elején a kormány beterjeszti a jegybankról szóló törvényt, az MNB mellékelje a bank tisztába tett mérlegét is, és azt megfelelő magyarázatokkal mutassa be az Országgyűlésnek. Németh Miklós őszintén válaszolt arra is, hogy a tájékoztató anyagot miért nem juttatták el már előbb a képviselőknek. A kormány ugyanis — mondotta — éppen olyan dilemma előtt állt, mint korábban a politikai vezetés két alkalommal is. Még a legHámori Csaba költözködik ? Igaz-e a hír, hogy Hámor Csaba, a Magyar Szocialista Párt Pest megyei ügyyezetösé- génck elnöke elköltözik a szervezet székhazából? A hír igaz, de . . . csak akkor, ha megválasztják az MSZP parlamenti frakciója vezetőjének. A hír igaz, de ... csak félig, mert nem mond le megyei funkciójáról, hanem a volt Központi Bizottság épületében tölti maid munkaidejének felét, mint az országos elnökség tagja, a parlamenti frakció vezetője. utóbbi napokban is éles vita folyt, mit kell tenni az ország érdekében.-é Mi most arra a döntésre jutottunk, hogy a teljesen tiszta kép bemutatása szolgálja jobban az ország érdekeit. Eleinte voltak olyan jelzések, hogy a nyugati országok majd csak a választások után, azok eredményétől függően váltják valóra segítő szándékaikat. A tények cáfolják ezeket a spekulációkat. Egyértelművé tették: nem személyeket vagy pártokat, hanem az átalakulási folyamatot támogatják. Mindez nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági nyitás politikájának, de nem jelenti azt, hogy külkapcsolati rendszerünk a korábbi egyoldalúság után most egy ellenkező előjelű egyoldalúságra épül. Alapvető nemzeti érdekünk, hogy Magyarország és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatrendszere az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön, a be nem avatkozáson, a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartásán, az útkeresés szabadságán alapuljon, független, szuverén országok közötti érett, kiegyensúlyozott partneri viszony legyen. Kiemelte: a jövőben soha többé ne rendeljük alá országunk érdekeit olyan internacionalista közösségi érdekeknek, amelyeket a nép, a társadalom előtt nem tudunk igazolni. A továbbiakban az ország politikai helyzetéről beszélt, majd arról szólt, hogy a kormány az új alkotmány- jogi helyzetben eddigi stratégiáját megerősítve a Parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként kíván működni. Versenysemleges szabályozás A javasolható gazdaságpolitikát körvonalazva Kemenes Ernő kitért külső gazdasági környezetünk hatásaira is. Rámutatott: a KGST-országok többsége Magyarországhoz hasonló válságjelenségekkel jellemezhető helyzetben van, mindez nem teszí lehetővé kapcsolataink bővítését, sőt, középtávon az importlehetőségek további beszűkülésével, az exportlehetőségek korlátozásával kell számolnunk; a piacvesztés önmagában körülbelül 2 százalékkal mérsékli a gazdasági növekedés 1990. évi lehetőségét. Gazdaságdiplomáciai erőfeszítésekkel próbálunk piaci lehetőségekhez jutni a számunkra meghatározó Nyugat-Európában. — A javasolt gazdaságpolitika alapján belső gazdasági mozgásokba alapvetőnek a piaci kényszerek fokozását tartjuk. Tovább szélesítjük az importversenyt a konvertibilis import liberalizálásának továbbvitelével; a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk az ismételten behívatott Czi- nege Lajost. Hogy pontosan mi történt ezen a találkozón, arról nem szivárogtak ki hírek. Tény, hogy a megbeszélés végére a volt honvédelmi miniszter beadta a derekát, megírta a nyilatkozatot, melyet eredeti formájában olvashatnak. A nyilatkozatot egyébként a Parlamentben tegnap nem olvasták fel, s a sajtó munkatársai sem kapták kézhez. Kérésünkre Czinege Lajos bocsátotta rendelkezésünkre. A hadsereg tekintélye SZŐRÖS KATY&5 úrnak a Hagysz Hstiraaság Ideiglenes elnökének I » * % ■ Tisztelt Elnök úri Bokor Inra szrsdss könyviban a mai általános politikai hely- zstből és közzzellemből kiindulva, valós történalnl környez«— tóból kiszakítva, tendenciózus baéllltésban tálalja az elmúlt 20-30 év eseményeit, k könyv - főleg a hadsereg belső életét nem Ismerők előtt - alkalmas arra, hogy személyemet és sok ezer, hazáját becsülettel szolgáló katonatársamat lejárassa, megkérdőjelezve ezzel a mai katonanemzedék előtt a haza szolr gálatáért vállalt áldozat értelmét. Remélem, Elnök úr megérti, hogy 33 év szolgálat után ma la rendkívül erősen kötődöm a honvédséghez. Ezért most is kötelességemnek tartom a hadsereg szervezeti és morális egységét lehetőségeim szerint erősíteni. Elnök úri Elismerem, hogy a kialakult helyzethez hozzájárultak a közel 25 évi miniszterségem alatt elkövetett hibák, amelyekért személyes felelősséget vállalva, arra az elhatározásra jutót-, tam, hogy hadseregtábornoki rangomról lemondok.. MEGHALLOTTÁK? Csak aki nem akart, az nem figyelt arra az indulatos folyosói vitára, amely Németh Miklós miniszterelnök és a gödöllői ellenzéki képviselő', Roszik Gábor között zajlott* A kiindulópont alighanem a parlament önfelosztására, vonatkozó Bánffy György által benyújtott javaslat volt, bár vonatkozhatott éppúgy a gazdasági szükségintézkedésekre vagy a kormány és az ellenzék viszonyára. A miniszterelnök amellett érvelt, hogy cselekvőképes kormány és parlament nélkül •— mint azt tárgyalásai során Kohl kancellár is figyelmébe ajánlotta — nem kapjuk meg a tal- ponmaradáshoz, a pénzügyi csőd elkerüléséhez szükséges hiteleket. S ha nincs hitel, akkor gazdasági és politikai anarchia következik. Bár nem álltunk közel a miniszterelnökhöz, jól értettük szavait. Bizonj'ára értette az ellenzék és Roszik Gábor is. Cs. A. piaci alapokra helyezni rubel- elszámolású kereskedelmi kapcsolatainkat'; kormányzati vállalkozásélénkítő program segíti a belső piacon új vállalkozások kibontakozását, a piaci verseny erősítését. A piaci verseny szabályait törvényi szinten kívánjuk meghatározni, és megszervezzük az állami piaci kontrollt. Versenysemleges gazdasági szabályozást érvényesítünk, például a támogatások leépítésével, a tulajdonosi osztalék kérdéseinek rendezésével. Ezek a változások szükségességét a vállalkozói érdek- képviseletek és a szakszervezetek is elismerik, és megfelelő biztosítékok mellett támogatni kívánják. Jelentős változást okozhat a tulajdonreform kibontakoztatása, amely a tulajdonosi érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerőként hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami tulajdon működési, kezelési rendjének és védelmének jogi rendezéséről. A vállalkozások élénkítése érdekében már 1990-bén sor kerül az adóterhek csökkentésére, amelyet több lépésben tovább folytatunk. A kormányzat a gazdálkodás szabályrendszerében deregulációs programot hajt végre több ezer jogi és adminisztratív előírás felülvizsgálatával. Kemenes Ernő kiemelte, ho^v a kívánt gazdasági változások felgyorsításában fokozatos szerepet szán a kormány a külföldi tőke bevonásának. A differenciált teljesítményekhez igazodó bérezés kialakításának érdekében a bér-, kereseti rendszer teljes körű liberalizálására törekszünk — mondotta. — Ez csak akkor vállalható, ha kialakul az önkorlátozó típusú, garanciákat és szankciókat is tartalmazó érdekegyeztetési ren-'.zer, amelyen a szakszervezetekkel és a vállalkozó érdek.. é-'viseleteK.icel együttműködésben dolgozunk. Megtapsolta az ellenzék Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tegnap lemondott hivataláról. Sikerekkel és kudarcokkal kísért hosszú közéleti pályafutás fejeződött be, vagy legalábbis érkezett új, valószínűleg kevésbé látványos szakaszához. A volt KISZ első titkár, politikai bizottsági tag, miniszter a bársonyszékből az ülésterem egy hátsó, fapados sorába költözött. A személyét ért támadások látszólag ugyan a nagymarosi vízi erőmű megépítését támogató, kitartó, konok álláspontja váltotta ki, de ki tagadhatná, hogy legalább ilyén súllyal esett latba a korábbi, soha meg nem tagadott politikai elkötelezettség. Nem tudhatjuk, hogy a vízlépcsővitában neki volt-e igaza, s hogy a politikai szerep, mélyet vállalt, milyen megítélés alá esik a jövendőbeli, indulatoktól mentés történelemkönyvekben. Azt azonban minden bizonnyal javára írják, hogy nem volt köpönyegforgató ember. Ügy látszik, az ilyen tulajdonságok nemcsak a jövőben, a múltban, hanem a jelenben is tiszteletre méltó erények. Csak ezzel magyarázható, hogy a miniszterek sorából emelt fővel távozó politikust a képviselők tapsa kísérte. Az ellenzőké és az ellenzékieké is. K. 9. Megfulladnak a sajtókiadványokban Mentőöv az áremelés? Németh Miklós héttőn a néphadsereg mintegy kétszáz magas rangú tisztje előtt jelentette be a Czinege-ügy legújabb fordulatát. Indoklása szerint a történtek segíthetnek visszaszerezni a tiszti állomány, a néphadsereg tekintélyét, az ország bizalmát a hadsereg iránt. Szakértők szerint a rendfokozatról történt lemondás jelképes aktus. Czinege Lajos, ha elkövette is az ellene felsorakoztatott vádakat, mint katona, nem vonható felelősségre, hiszen már nem tagja a hadseregnek. Katonai bíróság már nem foglalkozhat velük, polgári pedig aligha vállalna fel a múltba vesző, jogi értelemben elévült, s valószínűleg egyébként is az amnesztia hatálya alá eső ügyet. Magát megnevezni nem kívánó szakértő véleménye szerint nem csökkenthető Czinege Lajos nyugdíja sem, hiszen azt, mint volt miniszterelnök- helvettes kapja. Érdekes fejleménye a tegnap történteknek, hogy Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter Csehszlovákiába utazott. A minisztérium sajtóosztályának vezetője, Keleti György ezredes szerint az utazás semmilyen kapcsolatban sincs a Czinege-üggyel, arra egy korábbi megállapodás alapján került sor. Ígéretet Budapest, 1553. november 18. kaptunk arra, hogy a honvédelmi miniszter csehszlovákiai utazása után nyilatkozik lapunknak. A tegnapi bejelentés még nem zárta le a Czinege-dosz- sziét. Nem tudni pontosan, hogy ezek után folytatja-e munkáját a parlamenti oizott- ság. Dobos Ferencné vecsési országgyűlési képviselő, a különbizottság tagja arról tájékoztatott, hogy már megkapták a meghívót és vaskos dokumentumköteget a következő ülésre. Véleménye széTisztelettel ffSsTsár? a Minisztertanács nyugalmazott elnökhelyettese rint a bejelentés után még inkább kötelességük, hogy feltárják a teljes igazságot. Más szakértők szerint azonban most se a parlamentnek, se az ellenzéki pártoknak nem érdeke, hogy tovább haragítsák a hadsereget, amely a választott köztársasági elnök, parlamenti többséggel bíró kormány magabiztos parlament, uralmon levő politikai párt híján talán éppen a békés átmenet, a demokrácia biztosítéka lehet Csulák András $ Valósággal sokkolta a § kiadókat, a lapgazdákat a $ Magyar Posta 1990. január ^ 1-től tervezett lapforgal- ^ mazási áremelése. Az I amúgy is tetemes előállítási § költség, s az ezekhez csat- ^ lakozó egyéb járulékos ki- ^ adások, sportnyelven szól- ^ va már eddig is övön aluli $ ütésnek számítottak. A § posta újabb lapáremelésé- i| nek az olvasók lennének | az áldozatai.' § Ügy tűnik, hogy a posta ^ háza táján sem mindenki ^ lelkesedik a tervezett § drasztikus áremelésért. A ^ Magyar Hírlap tegnapi ^ számában, „Kiszolgálni | akarunk, nem kifosztani — ^ mondják a hírlapárusok”, ^ címmel jelent meg két > olyan levél, amelyet a jó- S zanul gondolkodók írtak. A Budapesti 70-es számú Postahivatal 8-as kiosztóhelyének dolgozói nevében, a helyi vezető a következő gondolatait adta közre, amely a Magyar Posta elnök vezérigazgató-helyettesének szólt. .......Mi belülről jól ismerjük a postát, és meggyőződésünk, hogy az ön által ecsetelt veszteségek a bürokrácia csökkentésével, a szállítás jobb koordinálásával, a merev, hierarchikus parancsuralmi viszonyok helyett a korszerű. vállalkozói formák elterjesztésével, kiküszöbölhetők ... Egyetértünk abban, hogy ne emelhessen árat a posta addig, amíg a tényleges költségeket hitelt érdemlően ki nem mutatja"! Tiszta, világos gondolatok! Felhívtuk Vácott, a Marx téren levő, 1-es számú Postahivatal hírlaposztályát, hogy annak dolgozóitól is megkérdezzük: vajon ők hogyan látják feletteseik vihart és vitákat kavaró elképzeléseit? Szántó Lászlóné a kollektíva nevében vállalkozott a válaszadásra. Elmondta, hogy 21 lapárusítóhelyük van, de mindeddig nem érkezett hoz,- zájuk „eligazítás”, vagy ö legalábbis nem tud arról, hogy a hírlapárusok is támogatnák a. lényegesen drágább lapforgalmazást. — Az az igazság, hogy csak az újságokból, a televízióból és a rádióból értesültünk az említettekről. Szigetszentmiklóson, az 1-es számú Postahivatal vezetője, Cziráki Sára, pedig határozottan azt állította, hogy jogos a Magyar Posta tervezett 47—55 százalék közötti hírlap-forgalmazási áremelése. — Egyszerűen megfulladunk a sok sajtókiadványban. Munkatársaim éjjel-nappal megfeszítve dolgoznak. Az eddig érvényben levő 31 százalékos forgalmazási költség már nem elég. Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a munkaerőt, a posta lépése, vagy még pontosabban az elképzelések gyakorlati véghezvitele, elkerülhetetlen. Nagy Tibor, a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség Sajtószervezetének munkatársa a Magyar Hírlapban megjelent levéllel kapcsolatban elmondta, hogy az is jelzi, mennyire másként látják a postai dolgozók a pillanatnyi helyzetet. A néhány éve már végrehajtott lapforgalmazási áremelésből a terjesztők jószerivel egy fillért sem kaptak. így érthetően most is kisérti őket a múlt, s hangot adnak elképzeléseiknek, amely ez esetben teljes mértékben találkozik a Sajtószakszervezet meglátásaival. Gy. L.
