Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-21 / 275. szám

2 •W/.6 11?/] 1989. NOVEMBER 21., KEDD HÁROM CSIMÉNY- HÁROM HÍRMAGYARÁZAT Cheney a katonai kiadások csök­kentéséről • Polgári Fórum Prá­gában • Az érsek véres megtor­lástól tart Szerdán kezdődnek Később döntenek a segélyekről Bush-vétó George Bush amerikai el­nök megvétózta a kongresz- szus 14,6 milliárd dolláros külföldi segélyprogramjának törvénytervezetét, amelynek része a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó 533 millió dolláros keret is. A Magyarországnak és Len­gyelországnak szánt segélyek sorsáról a későbbiekben fog­nak dönteni. Jelszavuk: általános sztrájk! Tüntetések Csehszlovákiában kihívás leszerelési VERSENYRE. Az amerikai sajtó nagy teret szentelt Che­ney védelmi miniszter tv-nyi- latkozatának, amelyben azt közölte, hogy fontolgatják a katonai költségvetés csökken­tését. Jelenleg 300 milliárd dollárt irányoznak elő az Egye­sült Államokban katonai ki­adásokra. Cheney szerint le­hetőség támadt arra, hogy évente folyamatosan 5-5 szá­zalékkal csökkentsék a hadi­költségvetést. A védelmi mi­niszter ezt a kelet-európai or­szágokban bekövetkezett vál­tozásokkal indokolta, amelyek — mint mondotta —, olyan helyzetet teremtettek, hogy 1945 óta sohasem volt ily cse­kély a háború kirobbanásának veszélye. Cheney elsősorban a csapatok létszámának csök­kentésével és egyes amerikai támaszpontok bezárásával kí­vánja lefaragni a büdzsét. A védelmi tárca birtokosa még néhány napja is amellett tört lándzsát, hogy a kelet­európai fejlemények ellenére is változatlanul magas szinten kell tartani a NATO — és benne gz Egyesült Államok — katonai erejét, és nem lehet szó a költségvetés csökkenté­séről. Hírmagyarázók, akkor, Cheney keményvonalas meg­nyilatkozásait szembeállítot­ták Baker külügyminiszter hajlékonyabb, kompromisz- szumokra törekvőbb állás­pontjával. Most ez a fordulat jó előjel a közelgő máltai Gor­bacsov—Bush találkozóra. A katonai kiadások problé­mája egyébként Angliában is téma. A londoni sajtó arról cikkezik, hogy a brit kor­mánynak is le kellene vonnia a következtetéseket a meg­változott helyzetből. A The Guardian emlékeztet Gorba­csov fegyverzetcsökkentési ja­vaslataira, s arról ír, hogy a történtek helyes értékelése­ként Nyugatnak el kellene fo­gadnia az új kihívást a le­szerelési versenyre. A The Times pedig óvja attól a Tha- tcher-kormányzatot, hogy új ürügyet találjon ki a fegyver­kezési verseny folytatásának indokolására. A lapoknak iga­zuk van: egy „leszerelési ver­seny”, amellyel mindkét olda­lon gyorsan csökkentenék a fegyverzetét, növelné a biz­tonság érzetét. TÖMÖRÜLŐ ELLENZÉK. A hétvége prágai tüntetései és az azok elleni brutális rend­őri fellépés hatására felgyor­sultak a fejlemények. Meg­alakult egy ellenzéki tömörü­lés, amely nevében is hason­latos az NDK-beli vezető el­lenzéki szervezettel. Berlin­ben Üj Fórumnak, Prágában Polgári Fórumnak hívják a tö­mörülést. A Polgári Fórum tagjai között olyan neves sze­mélyiségek találhatók, mint Václav Havel színműíró, akit a közelmúltban a hatóságok többször vettek őrizetbe, Jiri Hajek egykori külügyminisz­ter, Jan Skoda, a Csehszlovák Szocialista Párt főtitkára és Jiri Svoboda filmrendező, aki tagja a Csehszlovák Kommu­nista Pártnak. A Fórum le­mondásra szólította fel a CSKP elnökségének több tagját, köz­tük Milos Jakest és Gustáv Husákot. Bizottság felállítá­sát is követelik a pénteki tün­tetés szétveréséért viselt fele­lősség megállapítására. A Polgári Fórum megalakí- tói sorában, külön figyelmet kell szentelni Skodának, a szo­cialistapárti főtitkárnak. A fő­titkár pártja eddig együtt kor­mányzott a CSKP-val, s par­lamenti képviselői is vannak. A prágai hivatalos álláspontot mindig hűen támogató újság­ja, most hangot váltott. Vezér­cikke az NDK-ban lezajlott változások követésére szólít fel, s hangot ad a Polgári Fó­rum követeléseinek. Prágai megfigyelők a történteket an­nak jeleként értékelik, hogy a reformellenes Jakes-vezetés el­szigetelődőben van. Az 1948-as februári fordulat óta nem volt olyan hatalmas tömegtüntetés a Vencel téren, mint hétfőn. Délután négy órára legszerényebb becslések szerint legalább 200 ezer em­ber gyűlt össze a téren és kö­vetelte a jelenlegi vezetés tá­vozását, új kormányt és sza­bad választásokat. „Nem kell többé erőszak”, „Munkások, gyertek velünk”, „Á diákok és a művészek velünk vannak”, „Demokráciát mindenkinek”, „Független sajtót”, „Többé nem hallgathatunk”, „Ne ha­zudjatok többet nekünk” — ilyen feliratok voltak látha­tók a fiatalokból és időseb­bekből álló tömegből. Az em­berek ütemesen tapsoltak, él­jeneztek, szabadságot, Milos Jakes pártfőtitkár és Miroslav Stepan prágai vezető párttit­kár távozását követelték. Vissza-visszatérően Václav Havel drámaírót, a Charta ’77 vezető személyiségét éltették. „Ma egész Prága, holnap az egész ország’’ — kiáltozta a Hétfőn délelőtt Bukarestben a köztársasági elnöki palota kongresszusi termében meg­kezdődött a Román Kommu­nista Párt XIV. kongresszusa, 3308 küldött és több mint ezer meghívott jelenlétében. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára üdvözölte a küldötte­ket ‘ és meghívottakat, majd Manea Manescu az előkészítő bizottság nevében előterjesz­tette a kongresszus napirend­jét, amelyet a küldöttek egy­öntetűen elfogadtak. Ennek alapján az öt napra tervezett tanácskozás napirendje a kö­vetkező: 1. A központi bizott­ság jelentése a Román Kom­munista Párt tevékenységéről a XIII. és a XIV. kongresszus közötti időszakban és a párt jövőbeni feladatairól. 2. A központi revíziós bizottság je­lentése. 3. Az irányelvek prog­ramtervezete Románia gazda­sági-társadalmi fejlesztéséről a tárgyalások Ro Te Vu Budapestre érkezik Szerdán hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezik Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. Kíséretében érkezik a külügyminiszter, a kereske­delmi és iparügyi, valamint a tudományos és műszaki mi­niszter, a vezérkari főnök, to­vábbá 17 nagyvállalat vezető­je, valamint az elnök felesége. Ro Te Vu tárgyalást folytat Szűrös Mátyással, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöké­vel, Nyers Rezsővel, a Magyar Szocialista Párt elnökével, Pozsgay Imre államminiszter­rel, Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszterrel, Németh Mik­lóssal, a Minisztertanács elnö­kével, Fodor Istvánnal, az Or­szággyűlés megbízott elnöké­vel, s beszédet mond a parla­ment novemberi ülésszakán. Ro Te Vu az ellenzéki pártok vezető képviselőivel és Für Lajossal, az MDF köztársasági- elnök-jelöltjével is találkozik majd Budapesten. tömeg, amely több alkalom­mal általános sztrájkra szólí­tott fel. Ezután a tömeg eléne­kelte a himnuszt, majd mi­után többször is elhangzott a jelszó, „Fel a várba”, a tömeg öt óra körül megindult a vár­ba. A Várnegyednél azonban a rendőrség állta útját. Ezúttal nem került sor erőszakos be­avatkozásra. A hírügynöksé­gek jelentése szerint o rend­őrség felszólítására a felvo­nulók békésen szétoszlottak. Értesülések szerint hasonló tüntetés volt Brnóban, ahol húszezren és Pozsonyban, ahol tízezren vonultak ugyan­ilyen szavakkal az utcákra. A szövetségi, valamint a cseh és szlovák kormány rendkívüli ülésen vitatja meg a pénteki diákgyűlés utáni erőszakos beavatkozásról szóló jelentést. Több ország tiltako­zó levelet juttatott el a cseh­szlovák kormányhoz az erő­szak miatt. az 1991—1995-ös ötéves terv­időszakban és a 2000—2010-es évekig terjedő időszak hosszú távú tervei. 4. A Román Kom­munista Párt főtitkárának, a párt központi bizottságának és a központi revíziós bizott­ságnak megválasztása. Ezt követően Nicolae Ceau­sescu megkezdte előadói be­szédét. Mintegy ötórás beszédében hangsúlyozta a párt vezető szerepét, s kijelentette: Ro­mániában nem mondanak le erről az elvről. A román ta­pasztalatok alapján kijelen­tette: „A párttól sugárzik ki a nemzetnek életet adó erő.” A párttagság összetételéről úgy nyilatkozott, hogy az megfelel az ország nemzetiségi összeté­telének: ezek szerint a párt­tagság 92 százaléka román, 6,53 százaléka magyar, 0,51 százaléka német, a többi há­nyad más nemzetiségű. Ceausescu nem mond k elveiről Román pártkongresszus Életkörülmények a számok tükrében Legkevesebbet a kereskedelem fizetett (Folytatás az 1. oldalról.) időt tett ki. 1989. szeptember 30-án az év elejéhez hasonlóan 5700 bejelentett álláslehetőség volt a megyében. 1989. I—III. negyedévében a megyében minden megfigyelt népgazdasági ágban keveseb­ben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ezen belül a foglal­koztatottak száma legjelentő­sebben, 12 százalékkal, a köz­lekedésben csökkent, de 8-9 százalékos volt a mérséklődés a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben, a kivitelező építőiparban, az egyéb anyagi tevékenységben és az állami gazdaságokban is. A létszámfo­gyás mind a fizikai, mind a szellemi dolgozóknál jellemző volt. A megyében foglalkoztatot­tak nettó átlagbérének növe­kedése az elmúlt egy év alatt a közlekedés kivételével (9.9 százalék) minden megfigyelt népgazdasági ágban meghalad­Hazakerült a pecsét Fábry Pál, a második világ­háború utáni Magyar Köztár­saság egykori diplomatája visz- szajuttatta a külügyminiszté­rium egykori pecsétjét — az új Magyar Köztársaságnak. A bélyegző kalandos úton, előbb a rodostói Kossuth Mú­zeumba, majd Amerikába ke­rült. Fábry Nagy Ferenc kor­mányának törökországi ügyvi­vője volt, és a magyarországi politikai fordulat után az Egye­sült Államokba emigrált. Ma­gával vitte a Magyar Köztársa­ság külügyminisztériumának bélyegzőjét, amelynek haszno­sítását is mérlegelték. Varga Béla, az Ideiglenes Nemzetgyű­lés elnöke emigrációs kormány felállítását tervezte, amely út­leveleket is adott volna ki. A terv nem valósult meg. A bé­lyegző a Szabad Euróoa Rádió páncélszekrényébe került az Egyesült Államokban. Fábry Pál, aki ma New Or- leansban él, a napokban ün­nepélyes keretek között átad­ta a köztársasági külügyminisz­térium pecsétjét az új Magyar Köztársaságnak. Gesztusát megköszönve, Horn Gyula kül­ügyminiszter nevében Várko- nyi Péter washingtoni magyar nagykövet vette át az értékes emléket. ta a 14 százalékot. Az átlagbé- rek leggyorsabban (23 száza­lékkal) az állami gazdaságok­ban és a kivitelező építőipar­ban emelkedtek. A legnagyobb nettó átlagbért a kivitelező épitöipar (8347 forintot), a leg­kevesebbet pedig a kereskede­lem (6135 forintot) fizette dol­gozóinak. A megye kiskereske­delmi egységei szeptember vé­géig 40 milliárd forint értékű árut forgalmaztak — fogyasz­tói folyóáron — 16 százalékkal többet, mint az előző év azo­nos időszakában. 1989 első kilenc hónapjában az országos kiskereskedelmi árak 17,6 százalékkal emelked­tek, a növekedés mértéke vala­melyest magasabb volt az elő­ző év azonos időszakáénál. A legjelentősebben a vegyes ipar­cikkek és a ruházati cikkek ára nőtt, 19,4, illetve 18,4 szá­zalékkal, az élelmiszereké 15,6, a vendéglátásé 13,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Az árváltozásokat figyelem­be véve az 1—III. negyedév­ben eladott áruk mennyisége összességében 1,6 százalékkal kevesebb volt a tavalyinál. Míg bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 2,8 száza­lékkal többet, addig vegyes iparcikkekből 1,0, a vendég­látásból 10, ruházati cikkekből pedig 19 százalékkal keveseb­bet forgalmaztak a megye ke­reskedelmi egységei, mint 1988 első kilenc hónapjában. Az áruellátásban összességé­ben nem tapasztalható jelentős javulás. Bár egyes területeken a magas árak miatt már túlkí­nálat jelentkezett, a korábban is választékhiányos termékek körében továbbra sem sikerült jelentősen javítani a kínálatot. Az élelmiszer-fogyasztás növe­kedését segítette, hogy az alap­vető élelmiszerekből kiegyen­súlyozott volt az ellátás. Az év első kilenc hónapjá­ban az egyes idényáras cikkek piaci felhozatalában jelentősek voltak a különbségek. Burgo­nyából és gyümölcsfélékből vi­szont nőtt a felhozatal, 11, illetve 12 százalékkal. Az áru- mennyiség tükröződik az árak­ban is: a zöldségfélék 44, a to­jás 23 százalékkal magasabb áron kelt el, míg a gyümölcs- félék 19, a burgonya 22 száza­lékkal volt olcsóbb, mint 1988. I—Ili. negyedévében. A vegyes iparcikkek köré­ben jó volt a kínálat automata és hagyományos mosógépből. Elegendő készlet állt rendelke­zésre televízióból, videomag­nóból, lemezjátszóból és vil­lamos kéziszerszámokból. Pél­dául videomagnóból a tavalyi 384-gyel szemben az elmúlt ki­lenc hónapban 2320 darabot adtak el, s a mélyhűtők értéke­sített mennyisége is közel két­szeresére nőtt. A hűtőszekré­nyek választéka azonban to­vábbra sem megfelelő, s e ter­mékeknél az importellátás sem folyamatos. Egyes szerelvény­áruk változatlanul hiányoznak az üzletekből, s akadozik az ellátás olcsóbb dezodorokból és fogkrémekből. Szilárd tüze­lőanyagból elegendő mennyi­ség állt rendelkezésre, a pro­pán-bután gáz beszerzése azonban egyes településeken gondot jelentett. 1989 szeptember végéig a ta­nácsok 2395 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, 9.7 százalékkal kevesebbre, mint az előző év azonos idő­szakában. A csökkenés a váro­sokat érintette nagyobb mér­tékben, s itt az egy évvel ko­rábbi felére esett vissza az át­adott lakások száma, a közsé­gekben viszont a lakásépítési tevékenység élénkülése volt tapasztalható. Állami erőfor­rásból az előző évekénél vala­mivel több, de mindössze 56 lakás épült, szinte kivétel nél­kül Gödöllő, Vác és Cegléd környék községeiben. Az OTP Pest Megyei Igazgatóságának adatai alapján az 1989-ben megkezdett lakások számában is számottevő volt a csökkenés, mintegy egyharmadával keve­sebb lakás munkálatait kezd­ték meg, mint tavaly ilyenkor. Ez évben az üdülőépítkezé­sek terén is erőteljes volt a visszaesés, mindössze 448-at fejeztek be, ami alig több mint fele az előző év azonos idő­szakáénak. A mérséklődő épí­tési kedv ellenére nem kielé­gítő az építőanyag-ellátás. Leg­nagyobb gondot a faalapú nyí­lászárók, a fenyőfűrészáruk, valamint a födémgerendák be­szerzése okozta, elsősorban a nem megfelelő választék miatt. Új szabályozókkal „gazdagodott” a tanácsi gazdálkodós Oda jut vissza a pénz, ahol képződik Az elmúlt héten tárgyalta meg a kormány a tanácsi pénzügyi szabályozás 1990-re szóló új rendjét, amely szoros kapcsolatban áll a gazdálko­dás reformjával. Bajnok Zsolt szóvivő az ülés utáni sajtótá­jékoztatón elmondta: a kor­mány szükségesnek tartja, hogy a helyi feladatokhoz kapcsolódó tanácsi bevételek között szerepeljen az évi tel­jes személyi jövedelemadó és a normatív támogatás. A tér­ségi feladatokhoz kapcsolódva, az intézmény sajátosságainak megfelelően kerül sor a támo­gatás megállapítására. Emel­lett a megyei feladatok ellátá­sára 250 millió forintot, illetve fejenként 500 forintos hozzá­járulást kívánnak meghatá­rozni. Nagy érdeklődéssel figyel­tem Bajnok Zsolt szavait, de őszintén szólva az elhangzot­tak alapján nem tudtam meg­állapítani, hogy valójában mi­ről volt szó. Több vagy keve­sebb jut jövőre Pest megyé­nek? Gazdagabbak vagy sze­gényebbek lesznek a települé­sek. Erről kérdeztük Valkai Györgyöt, a Pest Megyei Ta­nács elnökhelyettesét a Mi­nisztertanács bejelentését kö­vető belügyminisztériumi tár­gyalások után. Hiányzik 21 milliárd — Sokkal mi sem lettünk okosabbak, mivel számos kér­désben nem sikerült meg­egyezni — kezdte Valkai György. — Az mindenesetre kiderült, hogy a tanácsi gaz­dálkodásra 21 milliárd forint­tal kevesebb jut, mint ameny- nyi a tervben foglaltak meg­valósítására kellene. Az 1990- es feladatokat ugyanis a VII. ötéves terv alapján határoz­zuk meg. De egymás után kell lemondani a fejlesztésekről,* mert országos szinten hiány­zik ez a 21 milliárd. □ A szóvivő elmondta, hogy a tanácsi gazdálkodás reformjaként várhatóan a be­vételek között szerepel a teljes személyi jövedelemadó. Mi­lyen változást jelent ez? — Idén körülbelül 74 mil­liárd forintot kaptak a megyei tanácsok a személyi jövede­lemadóból. Ezt korábban a la­kosság száma alapján osztot­ták szét. Ezután pedig asze­rint, hogy mennyi pénzt folyt be az adóból. □ Ezek szerint a gazdag te­lepülések, városok még gazda­gabbak lesznek, a szegények még szegényebbek? — Körülbelül ez a tenden­cia. Mindenesetre az egyre mélyülő különbségek ellensú­lyozására 2,6 milliárd forintot elkülönítenek a tartósan for­ráshiányos tanácsok támoga­tására. Mi lesz a fejlesztésekkel? □ Mikor beszélhetünk tar­tós forráshiányról? — A személyi jövedelem-^ VISSZAVONULNAK A GE­RILLÁK. Mint az várható volt, a Farabundo Marti Fel­szabadító Szervezet (FMLN) gerillái, akik San Salvador ut­cáin folytattak egy hétig har­cokat, fokozatosan visszavo­nulnak a kormánycsapatok öt­szörös túlereje és modern ha­ditechnikája elől. Az offenzí- va, amelyet több mint egy he­te meglepetésszerűen indítot­tak, most vidéken folytatódik. San Salvador érseke, aki a múlt héten elitélte a gerillák általa „értelmetlennek” neve­zett akcióját, most a kormány­csapatok várható, véres meg­torlása miatt fejezte ki aggo­dalmát. Ennek komoly alapja is van, hiszen a múlt héten a visszafoglalt egyetemen a ka­tonák megöltek hat jezsuita papot, mert a baloldallal való rokonszenvezéssel gyanúsítot­ták őket. A papság jelentős ré­sze emeli fel ugyanis szavát a jobboldali „halálbrigádok” vé­rengzései ellen, s a táborno­kok ellen pedig vizsgálatot sürget a katonai hatalommal való visszaélések miatt. Az ér­sek nyugtalan szavai azonban aligha keltenek visszhangot a katonai parancsnokok köré­ben. Ha a gerillák felett nem tudnak győzelmet aratni, vélt rokonszenvezőiken állnak bosszút. Mintha a polgárhá­ború eddigi 70 ezer halottja nem lett volna még elég ... Árkus István

Next

/
Oldalképek
Tartalom