Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-21 / 275. szám

1989. NOVEMBER 21., KEDD prvr , «mcij 3 Ö mondta Megérné Rengetegen szidják: sen­ki sem dicséri. Hálátlan poszt a pénzügyminiszteré. Tudja? Bizonyára tudja az érintett. S ennek ellenére, ahogyan tőle megszokott, teljes nyíltsággal beszélt a Népszabadság (nov. IS.) munkatársának a tárca ál­láspontjáról valamennyi feltett kérdésben. Sok té­ma szóba került, a támoga­tások csökkentése, a vál­lalkozásbarát adópolitika követelése és realitása, az adókulcsok alakítása... Mert esztendők óta nem­csak gyűjtői, hanem tol­mácsolni és felerösítői is voltunk, vagyunk azoknak az aggodalmaknak, ame­lyek a mezőgazdasági kis­termelést körítik, kísérik — a megyében ez minden há­rom családból kettőt vala­milyen formában érint! —, mégkülönböztetett figye­lemmel olvastuk, mit mon­dott erről Békési László. Azt mondta: ,.A mező- gazdasági kistermelés más­fél millió embert érint, kedvezményükhöz nehéz hozzányúlni.’’ Ez a ked­vezmény az a bizonyos. 500 ezer forintos árbevételig szóló adómentesség. Ami­nek a megvonásáról fel­felröppennek ismétlődően a Hírek, s amikor ez meg­történik, akkor, mintha csak egy automatát kap­csolnának be, rögtön meg­csappan a termelési kedv, csökken a kínálat, emel­kednek az árak... Nem játék tehát a ked­vezmény megvonásának, csökkentésének a gondo­latával. játszani, hiszen a fogyasztó annyi minden­nek fizeti meg az árát, ak­kor még az ilyen ezerszer eljátszotta ezerszer súlyos következményeket okozó, játéiéökéf is' ő ádjá meg?! Ezért megnyugtaó, amit a továbbiakban mondott B. L„ leszögezte ugyanis: „Nincs az az adóbevétel, ami megérné az élelmisze­rek esetleges hiányát." Valóban nincsen ilyen adó­bevétel! Sok-sok tapaszta­lát-szól e mellett. Ezért te­hát megérni, ha B. L. ké­szítene — ha már elődei nem tették ezt — egy rö­vidke listát, amin az sze­repelne, mivel ne próbál­kozzanak az utódok a — bársonyszékben KLIENS Lassan járj, tovább érsz Jól fizet a Helix Pomatia $ Olyan lassú, mint a csiga! — mondják az olyan em­berre, aki senkitől és semmitől sem zavartatja magát, csak halad komótosan, járja az általa választott utat. Ogy tűnik, az éti csigát tenyésztők sem kapkodják cl a kínálkozó lehetőséget, nem habzsolják a gyors meggaz­dagodást, mert tudják, az erőltetett tempó csak tisza­virág-életű lehet. Négy-öt évvel ezelőtt, még akváriumokban szaporították és lesték árgus szemekkel a Helix Pdmatia (éti csiga) szinte minden mozdulatát. Tü­relemjáték volt ez a köbön, de minden bizonnyal megér­te, hiszen napjainkban ma már több száz tenyésztő dör- zsölgeti a tenyerét, s számol­gatja a tisztes nyereséget. AZ IDEÁLIS CSIGAFARM Évtizedeken át, a területi­leg illetékes áfészek, majd később a Mavad volt a kizáró­lagos felkarolója és forgal­mazója a csigás üzletnek. A vállalkozói nagyüzem, s a mind kínálkozóbb külpiaci lehetőségek azonban sorra keltették életre a legkülön­bözőbb tőkeerős társulásokat. Közéjük tartozik az Ideál- Cont Kft. is, amely a főváros V. kerületében működteti az irodáját, s mostanság már több mint hetven tenyésztő­vel tart fenn kapcsolatot. A kft. ügyvezető igazgatója, Brassó Gábor, üzleti imázsuk elsődleges céljaként a minél biztatóbb valutaszerzést jelöl­te meg. Lényegében olyan ügynöki vállalkozásról van szó, amely olasz és francia piacra szállít, részét képez­ve egy nyugatnémet—magyar vegyes vállalatnak. Az ügyvezető igazgató sze­rint az ideális farm legalább 210 négyszögöles kertet je­lent, amelyben öt-hetven, „yagy tíz.-ötven .méteres moz­gástereket,.. aäakttgi^k ki. Megtervezéséhez, beruházásá­hoz a kft. szakemberei, (akik a mezőgazdaságban növényter­mesztési területen dolgoztak) nyújtanak segítséget. Ebben benne van a tenyészan.vag, a technológia, a fertőtlenítőszer és egyebek. Ezeket a kiskerte­ket, amelyekben lágyszárú növényzet található, védőhá­lókkal veszik körül, amely le­hetővé teszi a csigák helyben tartását és ellenőrizhetőségü­ket. Jószerivel az esztendő nvolc-kilenc hónapjában igénylik a gondoskodást. A csigák rendkívül jól viselik az időjárási viszontagságokat. Bármilyen meglepő, de a mí­nuszok mínuszát is elviselik, meg sem kottyan nekik 1 Tenyésztésükkel, termelé­sükkel kapcsolatban, a be­szélgetés során elhangzott az is, hogy létezik a csigáknál egyfajta „népsűrűség”, ame­lyet lehet szabályozni. A lepe- tézést követően pár hét eltel* tével, már megjelennek az utódok. Azzal minden te­nyésztőnek számolnia kell, hogy a 100-150 ezer forintos befektetés csak a második év­től számítva térülhet meg. Ráadásul szakértők egyönte­tű véleménye szerint egy-há- rom év kell ahhoz, hogy va­lóban konyhaérett legyen az állomány. A hazánkban honos fajta súlya 25-50 gramm kö­zötti. Ez egyben azt is jelzi, hogy viszonylag nagy tes- tűek a Helix Pomatiák. Az éti csigákkal úíon-útfé- len találkozik az ember, kü­lönösen. ha eső után halad végig egy erdőn vagy réten. A csigagyűjtők által évente összeszedett mennyiség meg­közelíti az egymilliárd dara­bot! Ezáltal biztosított az export, no és a gyűjtők szá­mára a keresetkiegészítés. Idén már helyenként 70-80 forintot is fizettek az átve­vők a csiga kilójáért. Az üz­let tehát mindkét oldalon gyümölcsöző. Ráadásul a kül­piaci igények egyre maga­sabbak és biztatóbbak. Az Ideál-Cont Kft-vel kapcsolat­ban állók eddig 15 hektáron foglalkoznak a tenyésztéssel de a jövő évben legalább 120 hektár kialakítása a cél. A .valóban szuperhaszon eléré­sét —, s ^ezfr Brassó Gábor1 sérh tíífcólta' e! ú- ezer hek- i tárn.vi. tenyésztési terület szol­gálná a leginkább. KÉT LÁBBAL A PIACON Az Ideál-Cont Kft.-nek 1991-től van érvényes export- szerződése, de lévén ügynök kft, érthetően az idén is vé­gez kiszállításokat, amelyek bruttó bevétele megközelít­heti a négymillió forintot. Ez, ha a kezdeti lépések időszakát nézzük, valóban imponáló összegnek tűnik. Nagy a való­színűsége annak, hogy az egy hónapja meghirdetett, vállal­kozókat toborzó kampányuk már most sikeres, hiszen 1990 első heteiben a tenyésztőktől adóból származó bevételek mellé állami támogatás jut a településeknek. Például az is­kolás gyerekek száma után kapnak bizonyos összeget. Ugyanez vonatkozik a közép­iskolákra, rendelőintézetekre, szociális otthonokra. Ameny- nyiben ez a támogatás és a tanács egyéb jövedelmei együttesen nem fedezik a ki­adásokat, forráshiányról be­szélünk. A megye 183 telepü­lését igazgató 135 tanácsból előreláthatólag 8-9-nél kevés lesz a bevétel. O Az elmondottak a már meglévő intézmények fenntar­tását segítik. De mi lesz a fej­lesztésekkel? E téren egyéb­ként is nagy a lemaradás... — Ezekhez úgynevezett címzett támogatás keretében juthat hozzá egy-egy telepü­lés. Címzett támogatást adhat­nak kórházi rekonstrukcióra, Szennyvíztisztító mű építésé­re, színházfelújításra. Ezenkí­vül külön biztosítanak pénzt a megyei tanácsok számára a korábban vállalt kötelezettsé­gek fedezésére. Ebből lehet fi­nanszírozni az olyan iskola- építéseket, vízhálózat-kialakí­tásokat, amibe korábban a megyei tanács támogatására számítva fogtak bele a helyi tanácsok. Mivel a VII. ötéves tervben megfogalmazott el­képzelésekre eddig is keve­sebb jutott, mint arról koráb­ban szó volt, sok fejlesztési kérdést későbbre kellett ha­lasztani. Vagy hi*elt kellett felvenni rá ... Nem a tervalku dönt □ Említette, hogy kórház- felújításra a címzett támoga­tásból lehet bizonyos összeget igényelni, s ez vonatkozik a szennyvíztisztítókra is. Elkép­zelhető tehát, hogy a végleges összegek kialakulásáig nagy harc folyik majd a különböző kiadások más és más kategó­riába sorolásáért? Mert ha a Rókus Kórház rekonstrukció­jából származó kiadásokra si­kerül a címzett, támogatások köréből pénzt szerezni, akkor ez nem terheli a megyei ta­nács korábbi kötelezettségeire fordítandó Pest megyei kere­tet. Így ebből más tartozáso­kat lehet finanszírozni. — Pontosan így van. Óriási harc kezdődik most, ezért nem sikerült megegyezni sok dologban... A végső elképze­lés kidolgozásáig, a végleges összeg kialakulásáig várják a megyék javaslatait. Volt azon­ban egy figyelemre méltó do­log a tanácskozáson — foly­tatta Valkai György. — Köz­tudott, hogy korábban rend­kívül sokat ostorozták a me­gyéket elosztó szerepe miatt. Tehát, amit a költségvetésből kapott, nekik kellett elosztani községekre, városokra le­bontva. Ilyen volt a szabályo­zó rendszer. Állítólag most ezt is megreformálják, de mégis furcsa dolgok hangzottak el a Belügyminisztériumban. Mi­vel a települések háromnegye­de a bevételek alapján forrás- többlettel, egynegyede pedig forráshiánnyal számolhat, ar­ra akarták ösztönözni a me­gyei gazdálkodást, hogy a többlettel rendelkezők céltá­mogatását vizsgálják felül, függetlenül attól, hogy beígér­ték-e az adott összeget. S esetleg ne ők, hanem egy for­ráshiányos település kapja meg. Persze ez ellen minden­ki tiltakozott, hiszen akkor semmi sem változna a korábbi rendszerekhez képest. □ Van-e konkrét számada­tuk arra vonatkozóan, hogy mit jelent az új gazdálkodási rendszer Pest megyének? Teljes részletességgel még nem sokat tudunk mondani. Nem tudjuk például, hogy mennyi jut a megyeközponti feladatok ellátására a címzett támogatásokból, de körülbelül 1,2 milliárd forintnyi forrás­hiánnyal számolunk. Egyéb­ként a megye lakosai és taná­csai számára — legalábbis a többség szempontjából — ez a rendszer kedvezőbb, mint a korábbi, hiszen oda juttatja vissza a pénzt, ahol képződik. Az állami támogatás mértékét pedig nem a tervalku, hanem objektív és normatív szabá­lyozók alapján állapítják meg. Az objektív szám a lakosság nagyságából adódik, a norma­tív arányokat pedig a parla­ment határozza meg. Fiedler Anna Mária kapott csigamennyiség már útra is kelhet az olasz és francia piacra Pest megyében mások mel­lett a Gödöllői Áfész is a kft. partnerének számít, de Pi- lisborosjenőn szintén találha­tó tenyésztő. Egy már most vitathatatlan: a már említett hagyományos felvásárlók, az áfészek és a Mavad mellett, megvetette a lábát a nemzet­közi piacon számos hazai rt. és kft. is. Nem szólva azok­ról a magántenyésztőkről, akik a nekik tetsző, valóban imponáló piacokat kutatják fel és arra termelnek. Ezáltal olyan egészséges versengés alakulhat ki, amely további ötletek és technológiák gya­korlatba ültetésére ösztönzi a tenyésztőket. ELSŐ HALLÁSRA A bankok által nyújtott be­fektetési hitelek 22 százalékot is meghaladó kamatterhei első hallásra nyomasztóan hatnak, de a stabil piac tuda­ta és a növekvő felvevői árak kétségtelenül vállalkozásra ösztönzőek Gyócsi László Nem a névtelenség késztette rá Fizetett közlemény adta hírül a Vác! Hírlapban, hogy az MSZMP váci ideiglenes szervezőbizottsága várja a régi párt­tagok cs az újonnan belépni szándékozók jelentkezését. A közle­ményben címe nem szerepelt, csak postafiókszám. A találga­tás megkezdődött: Vajon a szervezői nem akarják megnevez­ni magukat? Ezért kérdeztük először dr. Lukács Ferencnét, miután rö­vid nyomozás eredményeként megtudtuk, hogy a közleményt ö adta fel, mégpedig közös költségen. — Erről szó sincs — válaszolta —, egyszerűen egyikünknek sincs olyan lakása, amely alkalmas lenne a jelentkezők foga­dására. Ezért adtam fel így a hirdetést, és ezért béreltem pos­tafiókot. Egyébként úgy érzem, ez a legkényesebb, amit meg kellett tennem. — Hogyan jutott erre az elhatározásra? — Egyike vagyok annak a hét gyári hű kommunistának, aki 1956 novemberében az első MSZMP-alapszervezctet létrehozta a városban. Elhatározásom pedig mások elhatározásával is egy­beesett. Azt az űrt, ami itt támadt, valahogy be keli tölteni, s a kisembereket, a munkásokat s a bérből és fizetésből élőket ösz- sze kell fognunk. Pesten is kerestem kapcsolatot, és az MSZMP ideiglenes szervezőbizottsága megbízott azzal, hogy kezdjem meg a szervezést Vácott. Milyen bázisra számítanak a városban? — Sok a közömbös és sértődött ember, köztük vannak munkások, a munkásörök, akikkel méltatlanul bántak el. De bízom benne, hogy a régi párttagok, a munkások csatlakozni fognak hozzánk. Mert egy részük értetlenül fogadta a kong­resszus döntését, míg másokat megrendített az a fenyegető lég­kör, amely október 23-án kialakult. Félnek, hogy a jobboldal hatalomra kerül. — Miként viszonyulnak az elmúlt évtizedekhez, a volt párt­vezetőkhöz? — A múlt hibáit elutasítjuk, mert a döntéseket a párttagok fejé felett hozták. De az eszmét ma is a leghumánusabbnak tartom, csak az emberek megrontották. Ami a vezetőket illeti, szerintem például Grósz Károly tapasztalataira szükségünk van, s hogy majd kik lesznek később a vezetőink, azt a válasz­tás dönti el. — Milyen viszony kialakítására törekednek az MSZP-vel? — Az MSZP-vel közös a célunk, csak a hozzá vezető utat képzeljük el másként. De úgy vélem, hogy szövetségben kell lennünk és közösen indulnunk a választásokon. B. J. HÁZIÚR HEL YETT AZ ÁLLAM Akció az új lakbéremelés ellen H A LET, a Lakosság Érdekvédelmi Tömörülése ez év szep- ^ (emberében alakult meg, a Lakásbérlők Egyesülete, a Nyugdí- J jas Klubok és Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövetsé- | ge, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, i az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgozók Független c Szakszervezete és a SzaksArvezetek Budapesti Tanácsa résSVé- S telével. Nyilvántartott taglétszámuk 36> szervezeti egysjgber, S meghaladja a hatvanezer főt — nem számítva a Szakszerveze- X tek Budapesti Tanácsának létszámát, mivel az jelenleg felmér- N heteden. A LÉT pénteki sajtótájékoz­tatóján felhívással fordult a politikai erőkhöz és az Or­szággyűléshez. Szabó Miklós, a Lakásbérlők Egyesületének elnöke elmondta, hogy a kor­mányzat olyan intézkedésekre készül egyik legfontosabb, lét- fontosságú ügyükben, ottho­nunkat, lakásunkat érintő kérdésekben, amelyek elvisel­hetetlenné tennék amúgy is súlyos terheinket. Figyelmeztetni kell a kor­mányt, hogy lépései nem reá­lisak, olykor tisztességtelenek. Tárgyal velünk és biztat min­ket, keressünk kompromisz- szumos megoldást, ugyanak­kor olyan mérvű lakbéreme­lést készül a lakosságra zúdí­tani, amelyet az már nem bírna el. Eszközként olyan adatokat — olyan átlagmun­kabéreket és olyan lakbéreket — bocsát a parlament elé, amelyek ebben az országban nem léteznek. Hangoztatták eddig, hogy a lakbéremelést a szolgáltatások javulása kíséri, most azonban ez sem igaz, hi­szen az IKV kivonul a laká­sokból, és a víz- és csatorna­díjak emelését is a lakókra hárítja. Mindezekkel együtt­véve a bevallott 50—100 szá­zalékos lakbéremelés megva­lósítása esetén 200—400 szá­zalékra emelkedne. Az utóbbi 38 év alatt a lakbérek a har­mincszorosára emelkedtek. — Tervezik ugyanakkor, hogy aki meg szeretné venni bérlakását — vagy mert fél a további lakbéremeléstől, vagy mert más okokból így látja jó­nak —, az most drágábban juthat majd hozzá, mint ed­dig, mivel ezeket a lakásokat nem szabad, úgymond, elpa­zarolni. Ha azonban áttekint­jük az eddigi eladásokat, lát­juk, hogy Budapest második kerületében — ez a Rózsa­domb és környéke — 1987-ben lakásonként 42 ezer forintot kértek, 1938-ban 19 ezer forin­tot. Ugyanez az ár a tizedik kerületben 91 553 forint, a hu­szonegyedik kerületben pedig 99 660 forint, tehát többszö­röse volt. Most már könnyű mondani, hogy a maradék le­gyen drágább, hogy nem sza­bad a lakásokat elkótyave­tyélni, Az elkótyavetyélés már megtörtént — mondta Szabó Miklós elnök. . —■ Mi az akció lényege? — kérdezték a megjelent újság­írók. — Az 1952. évi 4. számú tör­vényerejű rendelet, az államo­sítás nem érte el kitűzött cél­ját, az állam kezelésében a nemzeti vagyon leromlott, szinte a műszaki megsemmi­sülésig jutott. A pártállam meg­szüntetése után szükséges, hogy a lakásgazdálkodás csőd­jéhez vezető államosítási ren­deletét a törvényhozás hatá­S kívül helyezze. Az akció eg'é, felszántani a párto­kat, mozgalmakat és az Or­szággyűlést, hogy közös fellé­péssel nyilvánítsák ki ennek szükségességét. A lakosság így megszaba­dulna a bürokratikus lakás- és lakáscsere-hatóságokról, ingatlankezelőktől és házkeze­lőktől, a többszörös lakbér­emelés rémétől, hogy ne kell­jen fölösleges „munkaerők” ezreit is eltartania. Az állam pótolja jogelődjeinek mulasz­tásait, végeztesse el az elma­radt felújításokat. * A válaszhoz kapcsolódóan négy jelen lévő parlamenti kép- 1 viselő elmondta, visszautasítják, hogy. a parlamentről általáno- ^ sítva beszéljenek, hiszen közülük is sokan támogatják a La- ^ kásbérlők Egyesületének kezdeményezéseit. ígéretet tettek, hogy az itt elhangzottak értelmében fel fognak szólalni, hiszen s ezek a gondok a képviselők egy részének tűrőképességét is § meghaladják. Ugyanakkor senkinek nem érdeke, hogy a kor- § mány ilyen kezdeményezésbe belebukjon, ezért az akció köve­id teléseit ennek megfelelően kell átgondolni. Szegő Krisztina Szalma igénylésre Közeledik a tél, s ilyenkor az állattenyésztők igyekeznek felkészülni állományuk védelmére. Az ólakat, istállókat szal­mával fedik. Abonyban, az Újvilág Termelőszövetkezetnél nagy a keletje a bálázott szalmának. Úgy tűnik, hogy a növényter­mesztési ágazatnál is tisztában vannak azzal, hogy jobb össze­gyűjteni, mintsem elégetni a szalmát. Ezzel lényegében kettős célt kívánnak elérni. Egyrészt biztosítják tagjaiknak az almo- láshoz, a gazdasági épületek fedéséhez szükséges bálákat, más­részt a szalmáért pénzt is kap a szövetkezet. Naponta többszáz bála szalmát szállító jármű gördül ki a téesz területéről, s nemcsak tagok, de bárki igényelheti a gazdasága számára szük­séges mennyiséget. Képünkön Szekeres Sándor, a helyi tanács dolgozója lát­ható, aki négy mázsa szalmára fizetett be. (Pék Veronika felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom