Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-15 / 270. szám

/ 1989. NOVEMBER 15., SZERDA Nyolcosztályos gimnázium és tandíj-kötelezettség H| 1 SíMNAfltP 8IZ0H1ÍTVHW. ^ Máris óriás] vihart kavart Glatz Ferenc művelődési miniszternek az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt tett bejelentése, miszerint a kilencvenes években foko­zatosan vissza kellene térni a négyosztályos elemi és a nyolcosztályos gimnáziumi képzésre, és be kellene ve­zetni a tandíj-kötelezettséget. Az oktatáspolitikai koncepció fő vonásait lapunk első oldalán ismertettük, a gimnáziumi reformról és a tan­díj-kötelezettségről szól alábbi összeállításunk. Gimnáziumi bizonyítvány 1896- ból Benyújtja az iskola a számlát Ismét lesz tandíj? A minisz­ter nyilatkozatából részletek nem derülnek ki, még az sem egészen világos, hogy az alap­képzésre vagy csak a felsőfo­kú intézményekben tervezi a művelődési tárca visszaállíta­ni a tandíjat. Ingyenes eddig sem volt az oktatás, a szeptemberek súlyos ezresekbe kerültek a tanít­ványok szüleinek, és a felsőfo­kú intézményekben a tandíj jelenleg is dívik. Igaz, jelké­pes az összeg, de a tanköny­vek, füzetek, ruhák, köpenyek mellett a száz-kétszáz forintos jelkép is drága. Az ösztöndíj- rendszer sem új, jelenleg is kapnak a diákok szociális helyzetük és tanulmányi ered­ményük alapján bizonyos ösz­Részletek a Magyar Köztársaság 1989. évi (XXXI. törvény) alkotmányából A Magyar Köztársaság biztosítja az állampol­gárok számára a művelődéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közműve­lődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képessé­gei alapján mindenki számára hozzáférhető kö­zép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatás­ban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondvise­lők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifo­gások bíróság előtt érvényesíthetők. szegeket. S nem volt ez más­képp a háború előtt sem. Egy munkás heti 10-15 pengő körül keresett, a havi tandíj úgy 5 pengő volt egy kisdiák után. Igaz, az eminen­sek, a szegénységi bizonyít­ványt fölmutatok — ha kérték — ingyenességet kaphattak. Arra gondolt volna a minisz­ter, hogy a tandíj visszaállí­tásával újból visszaáll a sze­génységi bizonyítvány intéz­ménye is? Például egy kétgye­rekes pedagógus. vihet ilyet a szomszéd iskolába, gyereke ta­nítónőjének, saját kollégájá­nak? Vagy a fizetések lesznek — ez persze csak részben a kultuszminiszter asztala — ugyanolyan piacképesek, mint az iskolák? Ha ez utóbbi vágy húzódik meg a 'bejelentés hátterében, akkor arra is jó lenne választ kapni, hogy vajon a tandíj el­lenében mit nyújt az iskola, s ha mégsem nyújtja, csak a számlát, akkor vissza lehet-e majd kérni a tandíjat? 8+4 vagy 4+8 Amennyire az MTI közle­ményéből ezt sikerült megérte­nünk, a miniszter által ismer­tetett egyik fontos átalakítási elképzelés az, hogy a kötelező iskolarendszerű képzés nem 8, hanem 4 év után szétválna, így a négy elemit követné a 8 gimnázium vagy a . . . Hát igen, ez nem teljesen világos. Valamint az sem, hogy mi tör­ténik azokkal a gyerekekkel, akikről 10 éves kor után derül csak ki, hogy gimnáziumban, majd tudományegyetemen len­ne a helyük. Vagy éppen for­dítva: gimnáziumba járó diák­ról állapítják meg, hogy irá­nyultsága alapján inkább vala­mely szakma kiváló mestere lenne — bár itt kisebb a baj, mert a több általános ismeret még senkinek sem ártott meg. A tény azonban tény marad: minél korábban kényszerül vá­lasztásra a gyerek — vagy in­kább a szülő — annál inkább kell számolni az, öröklött tár­sadalmi hátrányokkal, a kény­szerpályára kerüléssel. Nem is beszélve arról, hogy a 4+8-as megoldás milyen hát­rányos lenne a kisebb települé­sek általános iskoláira, ahon­nan a legjobb diákok és peda­gógusok várható eltávozása teljesen elszürkítené a gimná­ziumba nem továbblépők ele­mijét, polgáriját (?), egyszóval, amit ma felső tagozatnak hí­vunk. Ezért aztán — amennyire mi tudjuk — a demokratikus Európában inkább az az út szokásos, amely az általánosan kötelező egységes képzés idő­tartamát hosszabbítani igyek­szik, megteremtve egyúttal a különlegesen tehetségesek és a lemaradók speciális gondozá­sának formáit is. Jó volna, ha a mi jövőnk is erre a tapasz­talatra és nem a múlt nosztal­gikus felidézésére épülne. B. A. KiÁLLÍ 1 ü T H R M tKBÖLI Novemberi bemutatók Farkas András egyik rajza Ludas Matyit ábrázolja A Hortobágyi Alkotótábor e hónapban mutatkozik be a Hortobágyi Fogadóban; 33 ma­gyar festő mellett több külföl­di érkezik Hollandiából, Fran­ciaországból, Jugoszláviából, Itáliából, Svédországból, Ausztriából és az NSZK-ból. Mindannyian a pusztát, a Hortobágyot festették, így a vidék nemzetközi helye lett a piktúrának. Hasonló esemény történt Nagyatádon, ahol Dá- riusz Król szervezésében — aki nemrég mutatkozott be Tápiószelén és hamarosan Szentendrén is láthatjuk ké­peit —, több angol, lengyel festő részvételével nyílt meg az a festőszimpózium, amely bemutatta az 1989-es nagyatá­di művésztelep új műveit. Ez esetben Is a magyar környe­zet vált képforrássá. Fegyó Béla ráckevei soroza­tával aratott sikert a Lőrinci Fonó Művelődési Házában, ahol több százan gyönyörköd­tek műveiben, és kaptak ked­vet a művészet nyomán Cse­pel-szigeti kirándulásra, a Duna, a műemlékek közelebbi megismerésére. Gruber Béla, a kiváló tehet­ségű 21 éves korában elhunyt festőművész munkásságát a Műgyűjtők Galériája tárja a közönség elé a VII., Dohány u. 82-ben. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy e Masseccio- életidejű. festő állandó gyűjte­ményét kívánja bemutatni Vác, ahol emlékkiállításának meg­rendezése indokolt és idősze­rű. Vácott, a Madách Galériá­ban Farkas András festőmű­vész mutatja be rajzait, köz­tük a nagyon jól sikerült Lu­das Matyi illusztrációt. Ugyan­itt Seregély István fotóit lát­hatják november 25-től, ja­nuár 2-ig. Fedinecz Atanáz röntgen- szakorvos Aszódon. Festőmű­vész is, aki szűkebb hazáját, a Kárpátalját, annak népét és vidékét festi meg. A folklo- risztikus forrásanyagot ő nem­csak a különös erejével ra­gadja meg, hanem azt láttatja, hogy Európa széle is központ — legyen a mű ikonos önarc­kép, hóval belepett kerítés, templom, ház, vagy hazafele ballagó ökrös szekér. Ecsetke­zelése őszinte, nagyvonalú. Megörökít és értelmez egy né­pet, egy tájat, a tárgyakban Uralkodó békességet és a meg­nyugvást — egy kibontakozó lehetőséget. A szegedi Bálint Sándor Művelődési Ház fo­gadja képeit. Losonci Miklós Lakatos Gabriella temetése Lakatos Gabriella Kossuth- dijas kiváló művésztől, az Operaház nyugalmazott ma­gántáncosnőjétől november 17-én, pénteken 13 órakor vesznek végső búcsút az Operaház előcsarnokában. Temetése ugyanezen a napon 15 órakor lesz a Farkasréti te­metőben. A pedagógust nem kérdezték Mi a véleménye a minisz­ter bejelentéséről egy pedagó­gusnak, például az érdi Baj- csy-Zsilinszky úti általános is­kolában? — Beszélgettünk a kollégák­kal erről a dologról, arról, hogy visszajön a négyosztályos elemi és a nyolcosztályos gim­názium, és az volt az első kér­désünk, hogy mi lesz az álta­lános iskolai tanítókkal, taná­rokkal. — Csabai Antalné igazgatóhelyettes, de beszélge­tésünk során többször hangsú­lyozta, hogy csak egy pedagó­gus a többi közül, személyes véleményét mondja. — Keveset tudunk a dolog­ról, egy hír alapján nehéz vé­leményt formálni. Egy biztos, hogy a mostani iskolarend­szerben a 7., 8. osztályos diá­kok még a számtani alapmű­veleteket is alig tudják, az alapismeretek gyakorlásával töltjük az időt. Tehát az az el­képzelés, hogy változtatni kell a jelenlegi rendszeren, nem rossz. De hogy az új milyen lesz? Kevés az információnk arról, hogy véleményt mond­junk. ★ Az általános iskolai pedagó­gusoknak az „«oktatáspolitikai koncepcióról” valóban nincse­nek információk, őket ugyanis senki sem kérdezte meg az el­képzelésekről. A miniszteri tá­jékoztatóval egy időben bizo­nyára azt is szívesen megtud­ták volna, hogyan tervezték el az ő sorsukat. Gimnáziumban aligha taníthatnak. Nemcsak azért, mert képesítésük általá­nos iskolára szól, hanem azért is, mert a nyolcosztályos gim náziumokról, polgáriról szóló elképzelés minden bizonnyal újabb átszervezésekkel, körze­tesítésekkel, összevonásokkal jár. A pedagógustársadalom az értelmiség talán utolsó, a vi­dékhez, a falvakhoz kötődő rétege. Kár lenne egy talán még végig sem gondolt okta táspolitikai koncepció ürügyén megfosztani tőlük a vidéket. / / SZÁZ ORA A RODOPE HEGYSÉGBEN Kulturális életünk zöld színfoltja A kulturális élet sok terüle­tén tapasztalható ma visszaf- fejlődés, elbizonytalanodás. Si­kerek és kudarcok váltogat­ják egymást az eszperantó mozgalomban is. Az évtized elején megszervezett Pest; me­gyei bizottság első intézkedé­sei nyomán felélénkült a nagy múltú helyi klubok élete. Raj­tuk kívül újabbnál újabbak alakultak. A testvérmegyei kapcsolatokban is szerepet ka­pott Zamenhof könnyen és gyorsan tanulható, mesterséges, de ma már gazdag szókincsű nyelve. Utaztak a delegációk. Botevgrád, SzamokoV s más városok eszperantistái fogad­ták a magyar vendégeket. Nem kellett tolmács a barát- kozáshoz, egymás alapos meg­ismeréséhez. Virágcsokrok ke­rültek a bolgár Hriszto Botev, Demcso Debeljanov, itthon Pe­tőfi, Ady és más alkotók szob­rainak talapzatára, miközben egymás kultúráját tanulmá­nyozták a két nemzet polgá­rai. Kongresszus Foton Később, vezetői mulasztások miatt átmenetileg szervezeti válság keletkezett. A megye­bizottság és a helyi szerveze­tek meglazult kapcsolatai a tagság egy részét is elidege­nítették. No meg az igazság másik fele az, hogy manap­ság a praktikusabbnak látszó világnyelvek kerültek az ér­deklődés középpontjába. Az eszperantisták, akik csak nemzetközinek mondhatják a magukét, nehezen tudják annak előnyeit másoknak meggyőzően bizonyítani. Pe­dig világszövetségük révén mindig és mindenütt a barát­ság légköre lebeg körülöttük találkozóikon. Ilyen atmosz­féráid tanácskozásra kerül sor jövőre augusztus 23—25- ig Foton is, ahol nemzetközi, szövetkezeti eszperantókong- resszus színhelyét készítik elő. Tanárok kerestetnek Az Országos Szövetkezeti Tanács komoly segítséget nyújt majd a világ számos országából érkező küldöttek tanácskozásához. Az eszpe­rantót a szövetkezeti mozga­lom közös, közvetítő nyelvé­nek szeretnék tekinteni töb­bek között Európa számos, nagy nemzetközi kapcsolatok­kal rendelkező hálózatában. A felkészülés nem kis erő­próbát jelent majd a Magyar Eszperantó Szövetség Pest megyei bizottsága számára, amely az idei megújulás után november 9-i ülésén már el­nöke, Haness László lemondá­sát volt kénytelen elfogadni. Megértve és mérlegelve a fel­sorolt indokokat, melyek az első számú vezetőt akadályoz­nák e hivatás betöltésében, most Jakab Bélát, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjét választot­ták meg erre a posztra. A tit­kár, Harangozó Lajos, a Pest Megyei KISZÖV munkatársa, az alelnök Kürtössy Ottó, a Fóti MÜFA Kisszövetkezet el­nöké, valamint Daru Annamá­ria gazdasági felelős. a HVDSZ-ben a megyei KISZÖV- höz tartozó szakszervezeti szervek titkára, a helyén ma­radt. Vácott harmadik éve folyik sikeres fakultatív eszperantó­oktatás a Madách Imre Gim­náziumban. Rendszeres a klubélet csütörtökönként a város művelődési központjá­ban működő szervezetben. Sződligeten általános iskolá­soknak tetszett meg a nem­zetköziség e praktikus formá­jának gondolata. Mint azt Harangozó Lajos megerősí­tette, a jelenleg átképzésre je­lentkező orosz szakos tanárok egy szakként választhatják az eszperantót is. A hétszáz órás tanulás idejéből százat köz­ponti költségen tölthetnek el eszperantó nyelvi környezet­ben. A szövetség kapcsolatai révén például akár a festői Pisancián, a bolgárok Rodo- pe hegységben épült oktatási központjában. Hogy miként hasznosíthat­ják az itt szerzett tudásukat? Sokféleképpen, de az biztos, hogy a mozgalomnak legin­kább tanárokra van szüksége szinte minden településen. Hi­szen ez a kibontakozás alap- feltétele. Aki akar, szervezhet csoportot, iskolai osztályt, s oktathatja a kabátjukon zöld csillagot viselők dallamos, la­tinos hangzású nyelvét. Lehet tolmács, utazhat olyan szerve­zett kapcsolatok révén, mint amilyen például a megyebi­zottság mellett működő Uta­zók Klubja által teremtett többfajta lehetőség, ök az idén görög, bolgár és török utakat szerveztek. Attól tartanak vi­szont, hogy a szűkös valuta­keret miatt jövőre csak a szo­cialista országok felé vehetik az irányt, ámbár a török kap­csolatokban még bizakodnak. A bolgárokra, tengerparti üdü­lésekre elég biztosan lehet számítani. A tenger és Japán Érdekes információ. hogy újabban a Szovjetunió eszpe­rantó mozgalma is élénkül. En­nek bizonyítéka, hogy Lvov város klubjával sikerült gyü­mölcsöző kontaktusba kerülni. A szovjetek révén fekete-ten­geri hajókirándulások kerül­hetnek szóba, s talán sikerül rubelért távoli tájakra eljut­va, még Japánba is átruccan­ni. Közelebbi célnak pedig itt vannak a magyarlakta kárpáti területek. ahová ugyancsak szíves szóval invitálják a cso­portokat. A tagsággal meglazult kap­csolatokon első lépésként kö­zös konzultációval próbál se­gíteni a megyei vezetés. Kul­turális életünk zöld színfolt­jának élénkítői, a helyi klu­bok titkárai, képviselői no­vember 24-ére hivatalosak egy közös konzultációra. Arra a kérdésre keresik a választ: hogyan tovább, napjaink meg­annyi gondja, bonyodalma kö­zött. Kovács T. István tervben és a vizsgában szigo­rú a művelődési tárca, akkor a szerkezeti, iskolatípusokban a részletes tantárgyi ismeretek­ben szabad kezet kaphatnak a különféle elképzelések, a gaz­daasszonyképzőtől a kereske­delmi szakmunkásképzőn át az egyházi és egyesületi isko­lákig egyaránt. A nemzeti alaptantervet és az érettségi elképzeléseit a szakemberek jövő májusra készítik el, várhatóan a par­lament már jövőre dönt a sor­sukról. Az újfajta, négyéves általános iskolára épülő nyolc- osztályos gimnáziumi rend­szerben 1991-ben fölmenő rendszerrel lehet elkezdeni legkorábban a tanulást, érett­ségizni pedig 1993-ban lehetne először az új módszerrel. kidolgozott elképzelések sze­rint az állam előírná a nem­zeti alaptantervet, amely azt a készségek, képességek és is­meretek szintjén elérendő standardot tartalmazza, amit mindenkinek el kell sajátíta­nia. A másik fő állami föladat az érettségi követelményeinek meghatározása, ahol az állam ellenőrizni tudná a nemzeti alaptanterv előírásainak telje­sülését. Ha pedig az alaptan­Mi van a hír hátterében? — erről kérdeztük a Művelődési Minisztériumban a középfokú nevelési főosztály vezetőjét, Boldizsár Gábort. Tájékoztatása szerint az is­kolarendszer megváltoztatásá­nak fő célja az, hogy a tankö­teles korú gyerekek vállal­hassák a rizikóját annak, ma­gunk döntsenek arról, hol és mit akarnak tanulni. Több olyan időpont legyen az éle­tükben, amikor iskolát vá­laszthatnak maguknak. Pél­dául a gyerek 10 éves korá­ban maga dönthesse el, gim­náziumban, polgáriban, reális­kolában akar-e tanulni, vagy 14 évesen beiratkozzon egy kétéves szakmai iskolába, ahonnan dolgozni mehet. Eset­leg 16 éves korában dönthes­sen úgy, hogy tanulmányait a gimnázium utolsó osztályaiban fejezi be. A négyosztályos elemi és a nyolcosztályos gim­názium visszaállítása tehát csak egy része lenne annak az átalakulásnak, amely a jöven­dő iskolatípusait formálja. A másik fontos dolog, amit az oktatás reformájával el kellene érnünk, hogy konver­tibilis legyen az érettségi. Er­re szükségünk lenne ahhoz, hogy fölzárkózhassunk Euró­pához, s mint megtudtuk, ma kevés országban fogadják el a magyar érettségi bizonyítvá­nyokat. így pedig nehéz pél­dául külföldi egyetemre be­iratkozni vagy éppen munkát vállalni. E két fő szempont alapján a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom