Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-09 / 238. szám
1989. OKTÓBER 9., HÉTFŐ A szálfák mellett csemeték sarjadnak Országos fesztiválon, Bagón A szabadok megőrzik műemlékeiket Az elvtelen kiárusítás ellen mint a szadai népi együttes képviselői. A zsűri hat-hatezer forintot ítélt a buzsáki, a zsám- boki és a vanyarci szlovák nemzetiségű hagyományőrzőknek. A domaházi együttes, valamint az eleki német nemzetiségű pávakör 5—5 ezer forinttal gazdagodott, 3—3 ezer forint jutott az abaúji, a tápiószecsői és a hosszúhetényi hagyomány- őrző községeknek. Amíg a zsűri a szakmai értékelését tartotta, néptáncosok báljában pihenhették ki mozogva fáradalmaikat a korábban a pódiumon táncolok ... Ekkor a hosszúhetényi rezesbandának még kicsit meg is sikerült toldania a bevételt, mert sok dalt kért tőlük a fúvószenére éhes sereglet. A szakmai értékelés több mint két óráig tartott, így több együttes valószínűleg csak éjfél után érkezett haza. Az orSikeres volt a hét vége a bogiaknak, tizenkétezer forintot és három pontot gyűjtöttek be. Az utóbbit a labdarúgó-csapat könyvelhette el, az előbbit a Muharay Elemér népi együttes nyerte el a hagyomány- őrző együttesek 12. országos találkozóján. A bajnoki pontokért Balassagyarmatra kellett utazni, a fesztivál legmagasabb jutalmát házi- 5 gazdaként érdemelték ki. | Az egy tucat táncos kedvű I társaság közt Pest megyét ^ Szada, Tápiószecsö és § Zsámbok népi együttese Í! képviselte. A falu szívébe érkező százakat már az autópálya-csomópont szomszédságában köszöntötték az úttest fölé kihúzott üdvözlő lobogóval. Miután a Dózsa György Művelődési Ház előtt kiszálltak a buszokból, nem is maradtak .többé, egyedül egészen az elutazásig. Rendezők, kísérők sokasága gondoskodott bagi napjukról. A népi hagyományok fölött őrködő néprajztudósok, az Országos Közművelődési Központ munkatársai évek óta tudják, hogy a bagi együttes műsorai magas színvonalúak. Most abban a reményükben sem csalatkoztak, hogy ez a település vendéglátónak is kitűnő. — A ma közismert magyar népszokások jelentős része a parasztság körében keletkezett. Vikár Béla már a múlt század végén megállapította, hogy népköltészeti alkotást csak a szegényparasztság őriz. Kodály Zoltán, Bartók Béla szintén hangsúlyozták, hogy értékes, ősi dallamokat csak az ő körükben találtak — emlékeztetett megnyitó beszédében Jam- rik László, Bag tanácselnöke, Nagy sikert arattak a buzsá- kiak A domaházi együttes sem ment haza üres kézzel művészek, akiket már csak az archív felvételekről hallhatunk és olyanok is, akikkel szombaton Bagón szemtől szembe találkoztunk. Népes zsűri vállalta az ítész szerepét, közöttük volt például Vásárhelyi László koreográfus is. A műsor végén pályatársa, Szabadi Mihály értékelte a résztvevők munkáját. A mozgalom jelentős eredményének tartja azt, hogy évről évre ú] arcok jelentkeznek a színpadokon, van utánpótlása a hagyományőrző együtteseknek. Az öregek, a szálfák mellett csemeték sarjadnak, s majd egyszer, ki is magasodnak. A példaképül állított bagi együttes 12 ezer forintos pénzjutalmat kapott. Kilenc-kilenc- ezer forintot vehettek át az eleki román nemzetiségű, valaRészlet a tápiószecsőiek Mátkatál című előadásából (A szerző felvételei) szágutak ezen az estén tele voltak olyan emberekkel, akik önmaguk kedvteléseként a valódit igyekeznek megmutatni művészi fokon — mindenki nek. Ne feledjék: Bag visszavár Balázs Gusztáv zetnek, amelyet az elmúlt századok hoztak létre, s amely a magyar nép évezredes kultúrájának tanúja és kifejezője. Ma és a jövőben is visszahat nemzeti kultúránk, nemzettudatunk elmélyítésére. Értékük elsősorban ebben rejlik és nem gyakorlati hasznukban! Való igaz, történelmi múltunk és emlékei iránt fokozódik az érdeklődés. Pest megyében is egyre több településen alakulnak védö-szépítő egyesületek, a meglévők pedig nagyobb lelkesedést tanúsítanak. A műemlékvédelemnek még sincs elég társadalmi bázisa ebben a megyében. Mindennek magyarázata részben abban rejlik, hogy — a többiektől eltérően — továbbra sincs műemléki albizottság a Pest Megyei Tanács mellett. Történelmi penitencia A közgondolkodás örvendetesen fejlődött, de nem mentes a szélsőségektől — s ez már országos gond. Műemlékeinket átgondoltan be kell illeszteni a nemzet kulturális életébe. A háromnapos össz- nemzeti eszmecserén egyértelműéin kimondták a résztvevők: határozottan fel kell lépni ezen értékek elvtelen kiárusítása ellen. Hadd utaljak vissza Németh Miklós szavaira: nemzeti múltunk szellemi-tárgyi öröksége magyar — s egyszersmind európai kulturális érték. E nélkül nincs nemzet, nincs ország, nincs család. Az elmúlt évtizedekben pusztulni hagyták értékeinket. A hibát nem mi követtük el, de a penitenciát ránk rótta a történelem. Vennes Aranka ★ Munkatársunk. Vennes Aranka a XV. országos műemléki konferencián átvehette Pusztai Ferenc művelődési államtitkártól a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Aligha véletlen, hogy Zsám- bék neve többször is szóba került ezen a konferencián. Először Németh Miklós miniszterelnök megnyitó előadásában tett említést róla. Annak kapcsán, hogy a magyar építészeti örökség megtestesíti történelmünket, kultúránkat. Hiszen e templom maradványai éppen úgy jeleznek egy korszakot, mint szák évvel ezelőtt. Marosi Ernő, az MTA művészettörténeti kutatócsoportja igazgatóhelyettese arról szólt, hogy Zsámbék középkori értéket hordoz, monumentális romjai történelmünk egy részének szimbólumává váltak. A sor végén kullog Igen lényeges gondolatot vetett fel Baráth Etele, az építésügyi szaktárca államtitkára: a műemlékek szervesen illeszkednek az épített környezetbe, védelmük abból kiszakítva — lehetetlen. Végzetes volna tehát az építészeti irányítás alól kivonni a műemlékvédelmet. Két lábra állítása azonban elkerülhetetlenné válik, s ehhez meg kell teremteni a művelődéspolitikai alapokat is. Azaz: a megújuló országos műemléki tanács tárcaközi szervezet legyen, s az elnöki feladatokat a kulturális és az építésügyi miniszter együtt lássa el. Ide tartozzanak a különféle 'Város- és faluszépítő, -védő egyesületek, műemléki albizottságok. Mindezt azzal magyarázhatjuk, hogy a tudomány és a kivitelezés szorosan összefügg. Az állagmegóvási munA buzsákiak hatezer forint jutalmat kaptak Premontrei öregdiákok egyesülete Művelődési misszió Ez év június 3-án volt Óbudán a volt premontrei diákok országos találkozója. Szeptember 30-án egykori iskolájukban — az Agrártudományi Egyetemen — a díszteremben alakuló közgyűlést tartottak a volt gödöllői premontrei diákok Fényi Ottó premontrei paptanár vezetésével, és mintegy másfél száz öregdiák részvételével, akik szerte az országból jöttek össze. Még egy kassai küldöttség is megjelent. A gödöllői iskola ugyanis az első világháború előtti jászói rend három gimnáziumának — Kassa, Rozsnyó, Nagyvárad — utódja. Épületkomplexuma 1924-ben készült el, és attól kezdve, 1948-ig működött a rend keretében, és diákjai 1952-ig tettek itt érettségi vizsgát. Ismertették és a megjelentek megtárgyalták, elfogadták a benyújtandó alapszabálytervezetet. A Gödöllői Premontrei öregdiákok Egyesületének alapszabálya foglalkozik a feladatokkal: szociális tennivalóik közé tartozik az osztályközösségek tagjainak életkörülmény-vizsgálata, művelődési missziójuk — az iskolaügy megoldásáig —. a műemlékvédelem. a levéltári dokumentumok ismertetése, kulturális értékek védelme (itt merült fel. hogy a következő gvűlést Zsámbékon rendezzék!), valamint a volt iskolák emlékművének felkutatása. Az egvesület utódia az egv- kori. 1931-es tagozatnak. Az osztályközösségek továbbra is szervezik az ismétlődő osztály- találkozókat, ápoliák a kapcsolatokat a renddel, a cserkészcsapattal és a külföldön élő egvkori tanárokkal, diákokkal. Az egyesületnek tiszteletbeli, rendes és pártoló tagjai lesznek: az előbbiek összes élő volt civil és paptanárunk, a rendes tagok az öregdiákok, míg a pártoló tagok az elhunyt diáktársaink családtagjai lesznek. A beszámolók után választmányt, elnökséget, ellenőrző bizottságot választottunk. Az egyesületi alapszervezetek az évfolyamközösségek lettek. Döntöttek a képviseletről és megbízták a gazdálkodásért felelősöket. Az egyesület egy magántulajdonú házban lel otthonra. Címe: Gödöllő, Fácán sor 3. Két védnököt választottunk: dr. Kumorovitz Bernáth akadémikust (aki a közelmúltban nyerte vissza akadémiai tagságát, és aki minden javadalmát, így elmaradt akadémiai díját is a rend céljaira adományozza), és az USA-ban tevékenykedő dr. Gábriel Asztrik perjelt. Mindketten igazgatók voltak egykor; a gimnáziumban, illetve a francia gimnáziumban. Az élénk beszélgetés során a legfőbb téma az iskolakérdés volt; hogy mikor és hol lesz újból premontrei gimnázium. Elhangzott egy javaslat: a gödöllői kastély egy részét szabadítsák fel premontrei gimnáziumnak. Fényi Ottó tanár türelemre intette az ifjúi hévvel felszólaló öregdiákokat. Gödöllő sorsáról három minisztérium tárgyal: a megoldást azonban ne a közeli jövőtől váriák, hosszú távú feladat ez. Kérték az öregdiákok a gödöllői premontrei perjelség elismertetését is. A régi premontrei zászlón pedig ismét látható volt a VV: „vir- tute vinces” — erénnyel győzni fogsz! Fazekas Mátyás Kitüntetett tanácselnök Megóvják a romfalakat Jól emlékszem arra, milyen harcot folytatott Zink Imre a romtemplomért. Tősgyökeres zsámbéki lévén, gyerekkorától láthatta, hogyan pusztul ez a néhol merész vonalú, lenyűgöző hatású építészeti emlék. Senki nem viselte gondját,. Talán mert a sok történelmi vihart megélt, falubeliek inkább befelé fordultak. A kitelepítésekkel szétszabdalt családok nemigen figyeltek a kerítésen túlra Zink Imre családfáját kétszáz esztendőre visszamenőleg tudja dokumentálni. Puszta véletlen, hogy őket itthagyták a faluban a kitelepítéskor. Gyerekkorának napjai ugyanúgy teltek, mint társaié. Hozzájuk hasonlóan ő is felmászott néhánj'szor az omló, meredek falmaradványokra. Csak felnőtt fejjel döbbent rá, milyen veszélyes dolgot cselekedtek. Életpályáját, tekintve nem voltak különösebb elképzelései. Hosszabb ideig kertész szeretett volna lenni. Am mégis másfelé vezetett az útja, közgazdász lett. Tizenhét esztendeig dolgozott különböző vezető beosztásokban a Pcmii zsámbéki gyárában. Hét éve a nagyközségi közös tanács elnökévé választották. Első ténykedései közé tartozott a műemlék környezetének megtisztítása, bekerítése, örömmel tapasztalta, hogy él az idevalósiakban a hely iránti szeretet — csak szunnyad. Még abban az évben megalakult a műemlékbaráti kör, s egyre többen vállalkoztak társadalmi munkára. Addig jártak, leveleztek, míg végül 1985. janáur 1-jével a tanács megkapta a kezelői jogot. Az Országos Műemléki Felügyelőség felfigyelt az ügyszerető tanácselnökre, akiben jó partnerre talált. Több mint négy esztendő óta megkezdődtek a kutatási, feltárási és az életveszély-elhárítási munkálatok. A nehéz és aprólékos gonddal végzett feladat eredménye látványos. Kialakították a kőtárat a valamikori kolostor helyén, fölötte Möller István emlékműve látható. Aljol lehetett, megerősítették, felfalazták a romokat. A festői környezetben álló műemlék joggal került az érdeklődés középpontjába. A nagyközség lakói —■ élükön tanácselnökükkel — mindent megtettek s megtesznek megóvásáért. Mégpedig kiválóan. így történhetett meg, hogy a XV. országos műemléki konferencián — Székesfehérvárott — Zink Imrét Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutalmazta. V. A. AJÁNDÉK - UTALVÁNY —/fist— ö/jxdz —-sec. Ért 02 AJANOÉK-I/TALVAnyT már holnaptól beválthatja egy aranyékszer vásárlásnál. Másfajta kívánságnál is szívesen állunk rendelkezésére. Egv vásárlásnál csők egy AJAmDéK-IMLVÁJNY számítható be Az AJAnDÉK-UTALVAny üzleti szabályaink szerint váltható be. g-T* Unterschrift Seriennummer 00094728) Juwelier FORSTINGER GmbH. .A-1020 WIEN. Taborstraße 36 Ha nem megy el az üzletbe, akkor ezl az utalványt a következő címre küldje el: Hírlapkiadó Vállalat hirdetési osztálya, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Márkás karórát vagy értékes faliórát nyerhet! A bagl Muharay Elemér népi együttes téli népszokásokai elevenített fel. Képünk a képzeletbeli fonóban készült majd így folytatta: — Ha a magyar népdalról szólunk, egyszerre elénk tárul az egész magyar múlt. Tudjuk, a siratóénekekben, s nem egy gyermekdalban mintegy benne van az egész ezeresztendős történelem. A népművészetnek nem a divatja jött el, hanem az ideje. Természetesen nem a szó történelmi, hanem szellemi, erkölcsi és műveltségi értelmében. Az elnök szavait nem csak az előadások igazolták, hanem bennük a példamutatás is arról, hogy nemzedékek a legifjabbaktól a legidősebbekig hogyan tudnak együtt dolgozni és szórakozni. A nap csendes szenzációja volt, hogy kézbe vehettük a Calga vize szép csendesen kanyarog című vadonatúj nagylemezt. A fekete korong népzenét őriz, terjeszt a Galga vidékéről. Szerepelnek rajta olyan országos hírű népkálatokat különböző kutatások — művészettörténeti, levéltári, falvizsgálati — előzik meg. Magától értetődőnek látszik tehát a műemlékvédelem törvényes alapjainak korszerűsítése, s rögzítése az alkotmányban. Számosán megfogalmazták ezeket a gondolatokat, s több oldalról rávilágítottak a tények jelentőségére a háromnapos tudományos tanácskozás alatt. Valószínűleg amiatt kapott ilyen nagy hangsúlyt e témakör, mert a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium feladatainak utolsó soraiban szerepel csak a műemlékvédelem. Ugyanakkor, amikor minden — magát kultúrállamnak tekintő ország — legjobb tudása szerint kell gondoskodjon értékeinek fennmaradásáról. Épített örökségünk egyetemes érték, az egész nemzet felelős érte. Műemlékvédelmi feladataink meghatározásában elsők voltunk a XIX. században. Nemrégen ünnepeltük — éppen Zsámbékon — a Möller-féle, korszerűnek mondható helyreállítás századik évfordulóját. Évezredek tanúja Ha már a múlt századra hivatkozom, jiadd idézzem egy korabeli francia gondolkodó — Gregoire ,-— , szavaik. , A barbárok . és rabszolgák gyűlölik a műemlékeket, a szabad emberek megőrzik azokat — mondotta. Építészeti örökségünk meghatározó alkotórésze annak az emberi környeJóval meghaladta a háromszázat azoknak a száma, akik a múlt hét végén figyelemmel kísérték a XV. országos műemléki konferencia előadásait. A műemlék- védelem legnépesebb és legrangosabb találkozójának immár harmincesztendős múltja, hagyománya van. Ez alkalommal az Évezredek építészeti öröksége összefoglaló címet viselte. Abból a meggondolásból, hogy ezen örökség minden generáció természetes jussa, amely ugyanakkor kötelezettségekkel jár: meg kell őrizni az utánunk következők számára is ezt az örökséget.
