Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-09 / 238. szám

1989. OKTÓBER 9., HÉTFŐ ^fígftop 9 Csak a holtaké a temető? Közeledik az emlékezés nap­ja. Sűrűsödnek a látogatók so­rai a temetőkben. Ilyenkor olyanok is számosán elmen­nek szeretteik sírjához, akik egész évben csak gondolat­ban emlékeznek az eltávozot­takra. A temetői látogatók, akik áhítattal és a múltat felidéz­ve lépnek be a kapukon, mos­tanában döbbenten tapasztal­ják, hogy milyen elhanyagol­tak, gondozatlanok a sírker­tek. Elszomorító a sok beomlott sír, a megsüppedt emlékkő, a gaz, a dudva, a rendezetlen­ség. Némely parcella valóság­gal dzsungellé sűrűsödik. — Ki felelős a temetők rendetlenségéért, gondozat- lanságáért? Mennyiben ma­rasztalhatok el a temetkezési vállalatok a gondjukra bízott kegyhelyek állapotáért? — kérdeztük Balogh Jánost, a Pest Megyei Temetkezési Vál­lalat igazgatóját. Meglepetései halljuk a vá­laszt: a megyei temetkezési vállalatok nem gondozzák a temetőket, ez nem is a dol­guk, mert a temető nem az ő tulajdonuk, hanem az egyhá­zé vagy a tanácsé. Az ő fel­adatuk csupán a ravatalozás, az elhantolás. A temetkezési vállalatnak is van bőven panasza arról, hogy éppen az elhanyagoltság, a temetők rossz állapota miatt több és nehezebb a munká­juk. Sok helyen nagyon roska­tag állapotú a ravatalozó. Be­áznak a falak, hullik a vako­lat; bizony nem méltó a kör­nyezet a búcsúztatáshoz. Nehezíti a temetkezési vál­lalat dolgozóinak feladatát, hogy sok helyen nincs hűtő­kamra. Ahol mégis van, ott pedig gyakran elromlik, és Nagykáta Barátainak Koré Emlékmű az áldozatoknak A megbeszélésen teljes né­zetazonosság mutatkozott a kanonok, a meglett korú aktív cserkész, a kisiparos, az értel­miségi és a mezőgazdasági szakmunkások között. Ne ta­lálgasson az olvasó, nem egy új párt tagjairól, hanem Nagyká­ta B&rátaiihak Köréről van szó. Hogy mikor és miért alakul­tak, aíröl elnökükét, Szegedi Pálnét kérdeztem: — Hivatalosan 1983-ban alakult az egyesület, de a tag­ság nagyját régi barátság fűzi össze. Nagykátán a könyvtár volt az az intézmény, amely a 70-es évek közepétől helyet adott a különböző lakossági kezdeményezéseknek. Nálunk akkor voltak politikai fórumok és kötetlen közéleti beszélgeté­sek, amikor ez még nem volt divat. 1975-től már a helyi hi­vatalos szervezetek is. támo­gatták munkánkat, mert szük­ségesnek tartották, hogy váro­sunkban legyen olyan közös­ség, hol tekintet nélkül a vi­lágnézeti különbségekre, a Nagykátáért tenni akaró em­berek gyűlnek össze. 1983-ban pedig arra is megérett a hely­zet, hogy egyesületet alapít­sunk. Jelenleg IfiO tagunk van. ök jelképes összeget, évi 120 forintot fizetnek tagdíjként, és ennek fejében ingven kap­ják a nagykátai újságot és a különféle kiadványainkat. Fő feladatunknak a városhoz kapcsolódó hagvományok ápo­lását, s különböző tárgyi, szellemi értékek megóvását tartjuk. Gyűjtjük és közzé- tesszük a Nagy kátéra vonat­kozó helytörténeti dokumentu­mokat is. — Milyen feladat megoldá­sán dolgoznak mostanában? — Március 15-ig szeretnénk társadalmi munkában felúiíta- ni a város főterén álló 1848- as emlékművet. Az állványo­zást az Éoítőioari Kisszövetke­zet vállalta el, Gergely László kőfaragó kisiparos pedig irá­nyítja a felújítást, amelyben aktívan i-pszt vesznek a baráti kör tagjai is. Szeretnénk felállítani egy második világháborús emlék­művet is az áldozatok tiszte­letére. Most gyűjtjük össze az elhunytak nevét, jelenleg 351- nél tartunk. A nagykátai új­ság októberben megjelenő szá­mában a baráti kör javasla­tot tesz a tervezett emlékmű helyére, és szeretnénk, ha er­ről még az év végéig megegye­zés síülé-tne á Városban.' •u'*v • • Tóth Mariann hosszadalmas a javítása, ami különösen nyáron okoz számos kellemetlenséget. Ezért kell sokszor — szinte kegyeletsér­tő módon — a halottat olyan helyre szállítani, ahol meg­felelő feltételei vannak a hű­tésnek. Igaz, ma egy sírkert rend­ben tartása milliókba kerül. A megyében 200 temető van. A költségeket' elvileg a sír­helyek díjából kellene fedez­ni. Ebből fizetik a temetőőrt. Ki gondolná, hogy itt is a pénz játssza a főszerepet? Azaz talán mégsem. Talán a mostani szűkösebb anyagi vi­szonyok között nagyobb fi­gyelemmel, az eltávozottak iránti több kegyelettel sok, panaszra okot adó jelensé­get ki lehetne küszöbölni. Bizonyos, hogy a társada­lom, amely az utóbbi időbén mind több odaadással óvja, gondozza a közös értékeket, mind több figyelmet fordít arra, hogy megfékezze a rom­boló kezeket, itt is többet te­hetne. Talán szorgalmazni kellene, hogy ezt a segítőkész­séget jobban igénybe vegyék. De még ennél is többet je­lentene, ha kellő tisztelettel gondoznák a temető területén lévő közutakat, ha nem hagy­nák elburjánzani a növénye­ket, ha a látogatók nagyobb tisztelettel vennék körül azo­kat az elődöket, akik itt lel­tek örök nyugvóhelyet. Közeledik a halottak nap­ja. Figyeljünk már most er­re; gondoljunk hosszabb táv­latokban is arra, hogy szeret­teinkre méltó környezetben emlékezzünk. Hiszen nemcsak a holtaké a temető....yh-ju... * ■.<­........ T. M. Az első évfordulón Újból aláírják Buszokkal, kocsikkal, repü­lővel háromszázötven vendég érkezett a múlt hét végén Zsámbékra. E nagyközség volt az első, amely hivatalos part­nerkapcsolatot létesített egy NSZK-beli településsel. Mind­addig ugyanis csak városok között alakult ki testvérkap­csolat. Kereken egy esztendő telt el a dokumentumok aláírása óta. A települések vezetői úgy ha­tároztak, hogy az évfordulón újból kézjegyükkel látják el az okiratot — megerősítve a part­nerkapcsolatot. Erre október 7-én, szombaton este került sor. Ebből az alkalomból láto­gatta meg a nagyközséget a te­kintélyes számú vendégsereg. ötnapos itt-tartózkodásuk alatt többféle kulturális prog­ramot szerveztek számukra. A népes küldöttség ma utazik el hazánkból. Permeteznek Perbálon T" »v • ••• gigjpK • A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Perbál határában talál­ható. kilences számú tábláján, a kukorica betakarítását kö­vetően hozzáláttak a terület előműtrágyázásához. A munka­gépek nitrogéntartalmú szert permeteznek. Ezt követően fog­hatnak hozzá az őszi mélyszántáshoz (Pék Veronika felvétele) Meditáció egy lapindítás okán A Körkép és a többiek Aligha lehet kétséges valaki számára, hogy az Információ érték. Birtoklása és közvetítése az egyén és a közösség dönté­séhez szolgáltat adalékokat. Érthető tehát, hogy Pest megyében is nagyon sok településen jelennek meg a helyi lapok; híradók, tájékoztatók. A tehetősebbek ma már a kábeltévé-hálózat se­gítségével igyekeznek közvetíteni a helyi stúdió műsorait. Ez persze még sokára lesz tökéletesen megoldott, mert költséges a technikai és a sze­mélyi feltételek megteremtése. Ezenkívül még szakértelem is kell. Sőt tehetséges szerkesz­tők, műsorvezetők, riporterek. Nélkülük sokszor többet árt­hatnak a kezdetleges prpduk- ciókkal, mint amennyit hasz­nálnak. Ez persze így van a vi­szonylag még mindig a legegy­szerűbben előállítható újsággal is. Megoldásként azonban ma ez látszik a leginkább lehetsé­gesnek. Az állampolgár, akitől a de­mokrácia jegyében véleményt kérnek vagy szavazóurnákhoz- hívják, tanácstalan helyzetbe kerül, ha döntenie kell. Öt ugyanis napi munkája köti le, a megélhetés kényszere moz­gásterét is beszűkíti. Világké­pe, tényismerete csak az infor­mátorok segítségével alakulhat ki. Azaz mások tudakolják meg, mi a politikus programja, szűkebb-tágabb pátriánk vi­szonya a világ fő áramlataihoz. Csak igaz és tárgyilagos infor­mációk alapján tud helyesen állást foglalni. Ezért mérhetet­lenül nagy a tájékoztatók er­kölcsi felelőssége. Ennél ugyan kevesebbet kel­lene előrebocsátani egy helyi újság kiadásának tervezésével kapcsolatban, ám napjaink sokszor aggasztónak mondható tünetei kikényszerítik e gondo­latokat. INDULATOS KRITIKÁK A Gödi Dunamenti Termelő- szövetkezet havonta megjelenő lapja a Dunamenti Híradó. A közös gazdaságról írott cikkei mellett már eddig is gyakran közölt írásokat a nagyközség életével kapcsolatban. A fel­gyorsult társadalmi mozgás azonban ezen a településen is felszínre hozta a szélesebb kö­rű tájékoztatás igényét. Hi­szen mint az a pár száz ember részvételével tartott falugyűlé­sekről, a bár nyilvánosnak hirdetett, de azzá nem váló ta­nácsülésekről kiderült; a fóru­mokon elhangzó információk, döntések nem lettek tágabb körben ismertté. Ezért történ­hetett meg, hogy némely eset­ben a választók azt kérték szá­mon képviselőiktől, amit azok már megtettek, összefüggések ismerete nélkül indulatos kri­Brueghél Brüsszelből Idősebb Pieter Brueghel egyik festménye és több más nagy érlékű vászon tűnt el egy brüsszeli lakásból egy betö­rés nyomán. A 30x40 centimé­teres kép leírását nemzetkö­zileg közzé tették. A képrab­lók zsákmányának értékét több millió belga frankra taksál­ják. CIKKÜNK NYOMÁN Levélváltás a miniszterrel Augusztus végén levelet küldött a százhalombattai környe­zetvédő akcióbizottság bárom miniszternek, a pénzügyi, az ipari, valamint a környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárca vezetőjének. Tették ezt azért, mert úgy érezték, hogy hiába­való minden hadakozásuk a város levegőjének egészségesebbé tételéért, ha a költségvetés nem biztosít a megoldáshoz elegen­dő pénzt. Ezen az áldatlan állapoton csak úgy remélhető vál­toztatás, ha a három miniszter leül és megvitatja a kérdést, s úgy döntenek Batta ügyében. Nem sokkal a levél elküldé­se után megkérdeztük Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert, hogy mi a véleménye erről az ügyről. Mint mondta, a leve­let nem olvasta, s az ilyen és ehhez hasonló vitás kérdések rendezésére kialakította a tár­ca a megfelelő intézményi há­lózatot. A százhalombattaiak- nak ez ügyben a Közép-Duna- völgyi Vízügyi és Környezet- védelmi Igazgatósághoz kell fordulniuk. A megjegyzésre, hogy a battaiak azért fordul­tak a miniszterekhez segítsé­gért, mert az eddigi fórumo­kon nem értek el eredményt, azt válaszolta Maróthy László, hogy a KDVKI-tól várja a javaslatot a probléma megol­dására. Ezt közöltük lapunk­ban is. A cikk n^egjelenése után a százhalombattai Környezet- védő Koalíció levelet írt Ma­róthy Lászlónak, amelyre a miniszter rövidesen válaszolt, íme a két levél: Maróthy László Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Miniszter részére Tisztelt Miniszter Űr! A százhalombattai állami, politikai, társadalmi szerveze­tek. egyesületek, magánszemé­lyek képviselői részéről az el­múlt hónapban Környezetvédő Koalíciót létrehozó megálla­podás aláírására került sor. Ezen koalíció létrehozói — többek között — a város tár­sadalmi erőinek összefogásá­val érdemi befolyást kívánnak gyakorolni a környezetvédel­mi problémákkal hivatalból foglalkozókra. Levelünk megírására a Kör­nyezetvédő Koalíció résztve­vőinek egyetértése alapján ke­rült sor, elolvasva a Pest megyei Hírlap 1989. szeptem­ber 8-i számában megjelent, „Három miniszter a levelek címzettje’’ - című írásban el­hangzott véleményét. Okfejtése nem tetszik, ré­szünkről elfogadhatatlan, mert a százhalombattai környezet- szennyezés mértékét nem is­meri, illetőleg alábecsüli. A Környezetvédő Koalíció támogatja az akcióbizottság munkáját, fontosnak tartja a részletes helyzetelemzést és a megoldást elősegítő javaslatok feltárását, de a végrehajtás­hoz a miniszterektől kért se­gítség elengedhetetlen. A város vezetősége s környe­zetvédő akcióbizottsága nem véletlenül fordult konkrét ké­réssel a cikkben is jelzett há­rom tárca miniszteréhez, és nem a területi KDVKl-hoz. Ügy érezzük, hogy a jelzett írásban kifejtett véleménye nem ezt a segítséget célozza. Ezért kérjük, fordítson na­gyobb figyelmet Százhalom­batta város környezetvédelmét érintő kérdéseinek megoldásá­ra. Azt várjuk (vártuk), ön intézkedéseket foganatosít, hogy a minisztérium — vagy a Közép-Duna-völgyi Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgató­ság — illetékesei az ipari és a pénzügyi tárca képviselői bevonásával, a tárgyban mi­előbb megbeszélést szervez­nek. Végül, tekintettel arra, hogy a koalíciónk továbbra is figyelemmel szeretné kísérni a városi akcióbizottság által fel­vetett kérdések sorsát, ki­nyilvánítjuk részvételi szán­dékunkat a minisztériumok és az akcióbizottság tagjainak együttes tárgyalásain. Százhalombattai Környezetvédő Koalíció Százhalombattai Környezet- védő Koalíció Tiszteit Uraim! Szeptember 18-án kelt le­velüket köszönöm. Településük nagyfokú környezetszennyezé­se miatt aggódásukat cs türel­metlenségüket megértem. A helyzet javítása érdekében — miként a városi tanács elnöké­nek is megírtam — a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodá­si Minisztérium szakemberei, s jómagam is személyesen eljá­runk. Ügy vélem, hogy tenni aka­rásom a Szekeres József ta­nácselnöknek 1989. augusztus 23-án írt válaszlevelemből is kitűnt.A helyi szervektől, ha­tóságoktól és vállalatoktól azt kértem, hogy a kidolgozásra kerülő program tennivalóit, azok rangsorolását szakmailag készítsék elő. Egy jelentős ja­vulást eredményező ágazatkö­zi akció kellő megalapozását elengedhetetlennek tartom, mivel jól ismerem a százha­lombattai környezetszennyezés mértékét. Véleményem szerint a lakosság számára sem kö­zömbös, hogy a műszaki és anyagi lehetőségeket a lehe­tő leghatékonyabban használ­juk fel. A döntéselőkészítéshez mi­nisztériumunk részéről bizto­sítom a szakmai főosztályok közreműködését. E munka elő­rehaladását figyelemmel kí­sérem és befejezését követően minden tőlem telhetőt megte­szek azért, hogy a program sikerrel teljesüljön. A Köz­ponti Környezetvédelmi Alap­ból anyagilag is támogatom a térség környezetszennyezettsé­gének csökkentését. A Környezetvédő Koalíció munkájához sok sikert kívá­nok. Üdvözlettel: Maróthy László tikákat zúdítottak a vezetőkre, s aki akart, tudott köztük de- zinformálni is, hogy halász­hasson a zavarosban. BRAVÚR KELLENE A szövetkezeti lap jó kezde­ményezése volt, hogy Gödi Körkép címmel mellékletet adott ki. Ez csak a község éle­tével foglalkozott. Ám három számának megjelenése után hiába keresték az olvasók. El­tűnt, mielőtt megszokhatták, mé‘gs£éréthették volna. Kapa­citás hiánya, pénzszűke. Ez a tsz vezetőségének indoka. A tanács most igyekszik előte­remteni azt az évi háromszáz- ezret, amihez az előfizetők és vásárlók 130, meg a támogató intézmények 70 ezer forintját hozzátéve, jövőre talán minden hónapban jelentkezhet a helyi újság. A mutatványszám de­cemberben kerül az utcára, s ha sikert arat, indulhat a rend­szeres kiadás. Érthető a szövetkezetiek ér­ve, hogy ők a gazdaság dolgai­val szeretnének foglalkozni, s tagjaik közül nem mindenki helybeli. Szokolyán már nem érdekes, hogy mi újság Gödön, s közömbös lenne ez iránt a kóspallagi olvasó is. A kívül­álló ennek ellenére azon tűnő­dik, hogy valamiféle szerkesz­tői bravúrral nem lehetne-e áthidalni ezt a problémát? Mert hát a szövetkezeti lap ugyan finom papíron készül, jó technikával, ám tartalmá­ban nem annyira érdekes, hogy ne tűnne racionálisabbnak az anyagi és a szellemi erők ösz- szevonása egyetlen települé­sen. CSAK EGY KÉRDÉS A jogot persze nem tudjuk, nem is akarjuk elvitatni. Mint ahogy nekünk sem tilthatja meg senki, hogy feltegyük a kérdést: vajon nem lenne szí­nesebb, népszerűbb, gazda­gabb egy olyan lap, melyet az egész, dunakeszi vonzáskörzet számára jelentetnének meg a kínlódva összehozott, rosszul terjesztett közlönyök, stencile- zett kiadványok helyett? Erre is csak az olvasó válaszolhat. Kovács T. István Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest, XI.. Karinthy Frigyes út 3.). Telefon: 185-2411 a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A Lottó Aruház felvételre keres gondnoksági adminisztrátort A Fémmunkás Ferencvárosi Gyá­ra azonnali belépéssel felvesz 2 fő segédmunkást. A CHEMOKOMPLEX Külkeres­kedelmi Vállalat felvételre keres angol—német idegennyelvű leve­lezőt. angol—francia idegénnyelvű üzletkötőket felsőfokú szakirányú végzettséggel, szakképzett bonyo­lítót, valamint telexkezelőt. A Mélyépítő Vállalat felvesz szakképzetlen munkaerőt szállító­berendezés-kezelőnek. Munkás- szállás van! A Dunaplast Műanyag- és Gu­miipari Szövetkezet felvesz Z fő segédmunkást. Sasad Tsz 2. sz. dísznövényte­lepe keres 2 fő fiatal férfi ker­tészt. Az ÉPSZAK Vállalat felvételre keres munkával rendelkező taka­rítókat, valamint 1 íő udvartaka­rítót. A PEVDI Bőrdíszmű Gyáregysé­ge pilisszentiváni telephelyére ke­res cipőiparban, ruhaiparban, bőr­díszműiparban gyakorlott túzokét, asztali és gépi munkára. A bu­dapesti Örs vezér térről saját vál­lalati autóbusszal szállítják dol­gozóikat. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom