Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-07 / 237. szám
< 1989. OKTÓBER 7., SZOMBAT 7 Fejkvóta helyeit a tényleges jövedelemadó Ez sem gyógyír a tanács bajaira ! Bár az idei évből még majdnem kerek három hó- | napunk van hátra, sok helyen a következőről is szó esik § már. A megyeházán községi és városi tanácselnökök, \ egy másik fordulóban végrehajtó bizottsági titkárok ta- S lálkoztak ezen a héten, hogy tájékozódjanak, véleményt 1 cseréljenek a jövő esztendei költségvetésről. A HÉT HÍRE PORCléZ¥A o Megtartotta alakuló ülését a Munkaügyi Tanács. 0 Gyula volt a helyszíne a kétnapos országos idcgenjorgalrni értekezletnek. @ Nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten, a bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismeréséről. © Létrejött a Regionális Húsipari .Üzemek Egyesülése. © Miskolc fogadta a Vállalati önállóság, vállalkozás, cégbíróság című országos tanácskozás résztvevőit. © Székesfehérvárott szovjet sportfotó-kiállítás nyílt .meg. © A hét híre az is, hogy Bábolna adott otthont az új mezőgazdasági gépek és berendezések bemutatójának. 0 Milyen körülmények között gazdálkodnak .jövőre a települések. Várhatók-e jelentős változások? Kérdeztük dr. Schmidt Gézától, a Pest Megyei Tanács közgazdasági osztályvezetőjétől, aki azt is elmondta: a közigazgatás politikai és szakmai vezetői nagy érdeklődést tanúsítottak a téma iránt. Kérdéseikkel együtt sok hasznos véleményt is elmondtak. A tanácsok bevételi forrásai jövőre alapvetően módosulnak. Ismeretes, hogy eddig a népesség aránya volt meghatározó a lakosság által befizetett pénzek úgynevezett fejkvóta szerinti 'visszajuttatásában. A jövő évtől kezdve a ténylegesen képződött személyi jövedelemadó kerül vissza a települések közös kasszájába. Az összeget az APEH utalja át. — Így csak a forma változik — vélekedtek nemrég még a helyi vezetők közül néhá- nyan. Ügy gondolják, hogy ami a fejkvóta összegénél több, azt úgyis vissza kell fizetni a központi alapba. Tehát mindegy. — Az új rendszerről várhatóan decemberben dönt a parlament. Pest megyének előnyös ez az elosztási elv. hiszen 2,8 milliárd forinttal több pénz jut, mint előző évben. Q Nem kell attól tartanunk, hogy az új rendszer néhol egészségtelen differenciálódást okoz? Hisz a kis településeken alacsonyabbak a jövedelmek, kevesebb a befizetett adó, mint a jól iparosított városokban? — A városoknak ezzel szemben egy sor központi feladatuk is van — válaszol az osztályvezető. — A vonzáskörzetekben működnek a térségek intézményei. Fenn kell tartani a szakrendelőt, a középiskolát, s finanszírozni egyéb szolgáltatásokat. Igaz viszont, hogy egyes térségekben nagyobb elmaradások tapasztalhatók. A pénzügyi kormányzat terve szerint ott, ahöl a személyt jövedelem átlaga alacsonyabb, keresőnként négyezer forintig kiegészítik az adóbevételeket. A nvíltságg'al jellemezhető új szabályzók szerint bárki utánaszámolhat, melyik tanácsot mennyi pénz illeti meg. Erről egyébként normatív alapon a parlament dönt. Űjabb magyar—NSZK vegyes vállalatok megalakulásához, illetve a nyugatnémet vállalkozók magyarországi tőkeberuházásaihoz nyújt pénzügyi alapot az az összesen egy- milliárd márkás hitelkeret, amelyet az NSZK két tartománya, Bajorország és Baden- Württenberg, valamint a szövetségi kormány nyújt hazánknak — mondotta Reiniger Péter ipari miniszterhelyettes. Szerinte a vegyes vállalatok alapításához és a tőkeberuházásokhoz általában megfelelőek a jogi keretek hazánkban, a mostani hitelmegállapodá- sokkal a pénzügyi alap is megteremtődik. A jelentősebb iparvállalatok közül jó néhánynak kialakult fejlesztési elképzelése van, s ezek megvalósításához konkrét tárgyaló sokat folytatnak egyebek között NSZK-beli cégekkel, például az elektronika és a tele- fónia területén, továbbá daruk, emelőgépek közös gyárA megyék újraelosztási szerepe ezáltal megszűnik. 9 Hogyan alakulnak majd a különféle támogatások? — Ezek bizonyos mértékig hiánypótló szerepet töltöttek be. összegük egyfajta tervalku során számítódott. Voltak részben kalkulált, várható bevételek és tervezett kiadások. A kettő különbözete adta a támogatás mértékét. Ezek a műveletek azonban nem voltak mindig obj,ektívek. Lényeges változásnak számít ezzel szemben, hogy 1900-től vagy 91-től .kezdve normatív alapon határozzák meg ezeket az összegeket. Az állam így akar segíteni ott, ahol kisebbek a bevételi források. E módszer jellegét tekintve döntően előnyös, ám ezzel együtt lehetnek gondjaink is. A normatívák ugyanis csak az állandó lakosságot veszik figyelembe. Ám az agglomerációs övezetben, az üdülőkörzetekben sok az ideiglenes lakó. Például az üdülő, a turista. A nagy forgalom miatt erőteljesebb fejlesztésre szorul a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás. Ezzel a kérdéssel tehát még foglalkozni kell. Mint Schmidt Géza elmondta: a jövőben is fennmardd a céltámogatások rendszere, amelyek egy részét pályázatok útján ítélik oda. Például az ivóvízhálózat fejlesztésére, csatornaépítésre, az elmaradott térségek támogatására. Itt várható még egy megoldásra váró probléma: ki és hogyan döntse el, hogy a központi elosztásból a megye melyik része juthasson több, gyorsabb támogatáshoz? Bizonyára egy koordinatív jellegű testületnek kell vele foglalkozni, ennek létrehozására már folynak az előkészületek. Q Erősödik-e a gazdálkodói önállóság, nehezebb vagy könnyebb lesz a jövő esztendő? — Mivel a bevételek döntő része alanyi jogon illeti meg a helyi tanácsokat, a döntéseket jobban megalapozhatják. Am sajnos nem lehet 3-4 évre előre látni addig, amíg hiányoznak az egyértelmű országos döntések. Az abszolút számok szerint jövőre ugyan több lesz a pénz — folytatta az osztályvezető. — Viszont továbbra is számolni kell az' inflációval, az ország jelenlegi terheivel. tásáról, vagy a Mercedes és a magyar járműipar együtt- űködéséről. A pedagógusok 20 százalék körüli bérfejlesztésén kívül nem lépnek be az eddig megszokott bér- és árváltozásokat kiegészítő automatizmusok (kiegészítő támogatások), csak a költségvetésre lehet támaszkodni, ami feszültségeket okoz majd. Kevés pénz jut új beruházásokra. © A személyi jövedelemadón és a központi támogatásokon kívül milyen forrásokból lehetne még növelni a helyi bevételeket? — A vállalatoktól ma már sajnos vékonyan csörgedezik a pénz. A bekövetkezett változások, a gazdasági szervezetek kft.-kké, részvénytársaságokká átalakulása miatt sok helyen változott a helyi kötődés. A partnerek nemegyszer az ország határain túlra kerültek. Újfajta kapcsolatokat kell kiépíteni. A tulajdonreform miatt is lényegesnek tartjuk, hogy megszülessék az önkormányzati tulajdon fogalma. Ezen az alapon kell vállalkozni, ettől várható szilárdabb gazdasági alapok teremtése. Q A’annak-c már ennek látható jelei? — Több településen próbálkoznak a működő tőke bevonásával. Nemegyszer külföldi partnerekkel is tárgyalnak. Velük egy bizonyos pontig eljutnak. Ám sok helyen előfordul, hogy bizonytalannak ítélve a magyarországi helyzetet, az átmeneti állapotok láttán, nem sietnek. Várnak. Kovács T. István Mezőgazdaságunk tisztítótűz előtt áll, amely megszünteti az érdektelenséget, lehetővé teszi az élelmiszer-gazdaság piacgazdasághoz való illeszkedését. Elhibázott id:o!ógia Legdöntőbb a tulajdoni viszonyok rendezése, amely lehetővé tenné a szervezeti keretek átalakítását. Mezőgazdaságunkat jelenleg két szélsőséges üzemtípus jellemzi. A földhasználatot monopolizáló nagyüzem, főként a kiegészítő ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenység területén működő vállalkozói gyakorlattal. valamint föld és eszköz oldalról erősen korlátozott egyéni kistermelés. A ma létező szövetkezetek és állami gazdaságok vagyonhasznosító képességének hatékonysága korlátozott. Ennek oka az elidegenedett tulajdon, a valódi tulajdonosok 'hiánya, a rövid távú jövedelemérdekeltség eluralkodása. A politikai célként kialakított, gazdasági törvényeket és tulajdonosi jogokat megsértő szerveVállalkozói hitel Már költenék A kisiparosok nagyon várják a magánvállalkozásokat támogató amerikai anyagi se gítséget, amely az eredeti 25 millióval szemben már 40 millió dollár — mondotta Károlyi Miklós, a KIOSZ főtitkár-helyettese. Máris több mint 50 kérelem .érkezett be a KlOSZ-ho'z. A vasipari szakmák mellett az építőipariak, illetőleg új vállalkozók is eljuttatták javaslataikat és igényeiket. Kértek már — előre — ebből a pénzből a vendéglátás területéről' is, többen a Becs—Budapest leendő világkiállításhoz kapcsolódva bővítenék vállalkozásukat. De jelentkezett olyan kisiparos is, aki jelenlegi iparát új tevékenységgel bővítené többszörösére amerikai tőkével: a közelgő választások technikai lebonyolításához gyártana több millió borítékot. A falusi turizmus falélasztéséért Fogadóadó — A kormány támogatja azt a javaslatot, hogy a falusi turizmus újjáélesztésére vállalkozók személyi jövedelemadó- kedvezményben részesülhetnek. Ügy tervezik, hogy az üdülő- és gyógyüdülőhelyeken élők kivételével 300 000 forint bevételig terjedően mindazok adókedvezményt kapnak, ak’k legfeljebb öt szobát, illetve tíz ágyat a falusi üdülés szolgálatába állítanak. Minderről, a személyi jövedelemadó-rendszer további korszerűsítésével egyidejűleg természetesen a Parlamentnek kell majd döntenie. zeti rendszer zsákutcába jutott. A termelőszövetkezeti és földtörvény a módosítások ellenére sem biztosítja a kibontakozás lehetőségét. A tulajdon tisztázásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A történelmileg kialakult állapot elhibázott ideológia terméke. Az egyetemes szövetkezeti elveknek ellentmond, hogy a saját termelő vagyonnal szövetkező tagot (örökösét), egyoldalú jogügylettel megfosztják tulajdonától. Nemzeti érdek, hogy az átalakítás ne eredményezze a termelés számottevő visszaesését. A termelőeszközök kialakult struktúráját realitásként kell kezelni, lecserélésükre nincs fedezet. A nagyüzemekben összegyűlt szaktudás, termelési kultúra középtávon nem pótolható. Inflációt fékez Kit illet a föld? Az eredeti tulajdonosokat illesse meg földrészvény a jelképes megváltástól függetlenül. Tehát: a szövetkezetei alapító egyént (örökösét), a községi önkormányzatot, az állami vagyonkezelő intéz-, ményt. A részvény után járjon osztalék, vagy helyette ingyenes rendeltetésű földhasználatra lehessen igényt tartani. A földön kívül felhalmozott vagyon eredete összetett, létrehozásában tagok és alkalmazottak, vezetők és beosztottak valamennyien részt vettek. A jelenlegi szövetkezeti tagok körére szűkített bármilyen ingyenes felosztás elfogadhatatlan. a társadalom többi tagjára nézve diszkriminatív. Ügy nézne ki, mintha a ..népi részvény-szocialista modellt” a társadalom egy kivételes csoportjával vezetnék be. A társaságok értéktermelő képessége szempontjából azonban kívánatos lenne, hogy a dolgozók kedvezményesen vásárolhassanak tulajdonosi részvényt, az adórendszer preferálja a munkajövedelmek részvényre váltását, vezessék DíVat manapság, a mindent tagadás jegyében, válogatás, a különbségek mérlegelése nélkül rámondan'i a termelőszövetkezetekre, az állami gazdaságokra, hogy rosszak, amint „rossz” az egész magyar mezőgazdaság is. Csak éppen arra a kérdésre nem kaphatni választ, mi az, hogy „rossz”? Mihez képest? Mi a mérce? Ez a mai, „rossz” mezőgazda- ■ság ugyanis hatalmas bevételekkel van jelen az ország külkereskedelmi mérlegében, s úgy „mellékesen” a hazai ellátás zavartalanságának is a biztos alapja. Tavaly a bruttó hazai .termék (GDP) 20,4 százalékát a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban állították elő. Az általában megfogalmazott elmarasztalással szemben ugyanakkor igaz: egyre nehezebben boldogult a mezőgazdaság az adott keretek, gazdálkodási formák és feltételek között. Folyamatosan zsugorodott a jövedelem, s vele. az a pénz, amelyet fejlesztésre, pótlásra, azaz beruházásra lehetett fordítani. A veszedelbe a kölcsönrészvény intézményét. i Előnye a megoldásnak, hogy inflációt fékező hatású, de ennél is fontosabb, hogy a későbbi politikai súlypontváltozások nem kérdőjelezhetik meg a legitimitását. A nagyüzemek tulajdoni viszonyainak tisztázásával fejlődés indulhat meg. A jelentős vagyonnal, szerteágazó „kiegészítő ’ tevékenységgel bíró nagyüzemek holdinggá alakulhatnának. Emellett önigazgató termelési vállalkozások (kft, kisszövetkezet, stb.) működnének önálló társasági formában, de a holdingokhoz fűződő erős vagyoni és egyéb természetű szerződéses kapcsolatokkal. A nagy méretekben gazdaságosan nem folytatható kézimunkaigényes kultúrák termesztésére, állatok tartására szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, egyéni, családos és más kisvállalkozási formák szerveződhetnek. A jövedelmezően gazdálkodni képtelen nagyüzemek egyes részlegei integrálódhatnának a holdingokba, az élelmiszer-ipari társulásokba, a piacképtelen, tevékenységek és a felszabaduló földterületek az egyszerűbb szervezeti forma (farmergazdaság) irányába osztódhatnának. Valódi szövetkezetek A vázolt tulajdoni reform egy olyan vegyes szerkezetű struktúra kifejlődését tenné lehetővé, amely a mai „termelő” jellegű nagyüzemeket holdingok, vállalkozói társaságoki egyszerű „valódi” szövetkezetek, egyéni, családi gazdaságok és kisvállalkozások hálójává alakítaná. A „háló” azonban feltételezi az állami irányítás egyszerűsítését, a szektor- és tevékenységsemleges szabályozás megvalósítását és a jövedelemcentralizáció csökkentését. Dr. Németh Imre, az MSZMP Pest megyei ideiglenes ügyvezetőségének szakértője mes helyzetet jól kifejezi a következő számpár: amíg, mint már említettük, itt termelik meg a bruttó hazai terméknek a 20,4 százalékát, a beruházásoknak csupán a 12,3 százaléka jutott ide tavaly. S ami az igazán nagy baj: évről évre nagyobbodott ez a rés, növekedett a két szám közötti távolság. Az a furcsa helyzet állt elő a megye mer zőgazdasági üzeméiben, hogy miközben fólyamatosan bővült az eszközöknek a kínálata — olyan korszerű gépek, berendezések váltak megvásárolhatóvá, amilyenekről korábban csak a világot járt szakemberek tudtak —, folyamatosan kisebbedéit a kiadható forintoknak az ' összege. A gazdaságok egy részében az egyszerű újratermelésnek a feltételei is a karnyújtásnyira levő szakadék szélére kerültek. Első ízben a megyében 1987-ben jutott bárommilliárd forint fölé az az összeg, amelyet a mezőgazdaság és erdő- gazdálkodás területén beruházásokra fordítottak. Az infláció azonban itt is kiszakította a maga porcióját, hiszen, ha összehasonlítható árakon számolunk, akkor kiderül: az évtized elejéhez képest negyedével csökkent az a tényleges érték (az ún. volumenindex), amelyet a hízó bankókötegek segítségével az üzemek elérhettek. A legutóbbi években esztendőnként kiadott 1,2— 1,3 milliárd forint fejében vásárolt gépek, berendezések a megye mezőgazdasági üzemeiben a pótlást sem fedezhették teljes mértékben, ám hiba lenne elfeledni: az egyik cégnél elemi gondokkal küzdenek, a másiknál viszont folyamatos és megalapozott a haladás. Ezért nem szabad a ma divatos egy kalap alá besöpörni a mezőgazdaság egészét, s főként úgy nem, hogy a különböző agrárelképzelések sokkal inkább tükröznek a választásokra sandító pártpolitikai érdekeket, mintsem átgondolt, hqsszú távú koncepciót. Fölös óvatoskodás lenne hallgatni arról, hogy a hét folyamán nyilvánosságra került döntés — a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek szinte teljes körének a szabadáras kategóriába történő átsorolása — nyomán aligha számíthat bárki is árcsökkenésre ... A szimpatikusnak látszó politikai követelések, mint amilyen a támogatásoknak a csökkentése, a piaci viszonyok érvényesülésének a szabaddá tétele, amikor alakot öltenek a gyakorlatban, már korántsem olyan szimpatikusak, de akkor már hol vannak azok, akik a követeléseket fennen hangoztatták?! Akkor már csak a fogyasztó van, a maga kevéske pénzével és egyre üresebben maradó kosarával. Jogos az, aggodalom: az egyébként is nehéz helyzetben levő mezőgazdaságban a meggondolatlan kísérletek — például „új földosztásnak” a meghirdetése — beláthatatlan következményekkel járhatnak. Természetesen: váltani kell. Ennek a váltásnak azonban nem szabad(na) politikai küzdelmek eszközeként alakot öltenie, A megyében a mező- gazdasági és erdőgazdasági üzemeknek a száma alig haladja meg a százat, s csupán attól, hogy ezekből esetleg több ezer lesz, automatikusan semmi sem válik jobbá. A gazdálkodási környezet feltételeinek a fokozatos változtatása viszont valóban magában hordja a jobb, a hatásosabb munka lehetőségét. Mészáros Ottó Vetnek Vecsésen A Ferihegy Termelőszövetkezetben megkezdték a búza vetését. A vccsési közös gazdaságban ezen az őszön mintegy 800 hektáron kerül a kenyérgabona a földbe. Képünk Gyömrő határában egy 24 hektáros táblánál készült (ftancsovszki János felvétele) mi LESZ AZ EGYMILLIÁRD MÁRKÁVAL? Az ipar mentőöve VÁLLALKOZÓI HÁLÓ S . fal ® Ki legyen § tulajdonos:
