Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-07 / 237. szám

TANÁCSKOZIK AZ MSZMP KONGRESSZUSA

(Folytatás az 1. oldalról.)

párton belül a vezetők közötti vita, különféle kérdésekben a nézetkülönbségek miatt. Emellett a kezdeményezőkészség töretlen volt, így a Központi Bizottság elfogadta a többpártrendszer kialakulását, szorgalmazta a jogállam kiépítését, megkezdte a párt, az állam, a társadalmi szervek több évtizedes összefonódásának felszámolását. Ugyanakkor megkezdte a közelmúlt történetének tárgyilagos feldolgozását és megismertetését, miközben szélesítette a nyilvánosságot. Amivel adós maradt: nem volt képes a párt sorait rendezni, önmagával volt elfoglalva, ahelyett, hogy társadalmi befolyását erősítette volna. Nem fordított elég figyelmet a gazdasági folyamatokra sem, s nem vállalt kellő részt a szocialista országokkal kialakult politikai feszültség megelőzéséből. A hibák elkövetésének három okát jelölte meg; közöttük például a szűkebb vezetést megbénító politikai egység és kellő szolidaritás hiányát.

Miközben rámutatott a főtitkár — tehát öpmaga — felelősségére, a hogyan továbbra is választ «dott. Így az újjászületendő pártban nem szabad gyengülnie a társadalmi elkötelezettségének: a munka- vállaló elsődleges politikai képviseletének. A cél az, hogy rövid távon is legyenek munkavállaló nyertesei a modernizációs politikának — a rövid

A tanácskozás rendelkezésé- re álló idő szűkössége és a napirenden szereplő kérdések iránt megnyilvánuló rend'kívü- li érdeklődés . nehéz feladat elé állította a kongresszus zökkenőmentes lebonyolítása felett őrködő ügyrendi bizottságot: miként lehetne biztosítani, hogy a lehető legrövidebb idő alatt minél több felszólaló fejthesse ki nézeteit a vitatott problémákról. Az ügyrendi bizottság e dilemma feloldására egy sajátos újítást vezetett be: a hozzászólások időtartamát úgynevezett idő- lcártyák bevezetésével szabályozzák. Az újszerű elgondolásnak megfelelően minden küldött két lapocskát kap, s egy-egy kártya 15 másodperces hozzászólásra jogosítja fel tulajdonosát. Ez az Időtartam meglehetősen kevésnek tűnik, ám a küldötteknek módjuk van arra, hogy a rendelkezésre álló időről saját belátásuk szerint döntsenek; így a kártyákat akár át is adhatják a számukra rokonszenves kü'ldöttcsoportoknak, illetve bármelyik felszólalásra készülődő küldött-társuknak. Az összegyűjtött jegyeket az ügyrendi bizottsághoz kell eljuttatniuk a hozzászólni kívánóknak, s ennek alapján bocsátják rendelkezésükre a szónoki emelvényt.

A választók értékítéletéhez, akaratához kötve

Az első vitaszakasz előadói beszédeinek sorát Kovács Jenő, a KB titkára folytatta, aki a párt alapszabálytervezetét terjesztette elő. A demok-i rácia és a szabadság összefüggését elemezve leszögezte: „hazánkban nem lesz demokrácia és szabadság, ha a pártok belső élete nem demokratikus, és tagjaik nem őrizhetik meg személyes szabadságukat.” Ezért kell a kongresszus- íiak Olyan alapszabályt alkotnia, amely a szabadság jegyében fogant, 5 abból indul ki: a pártok versenye közepette Csatlakozók meggondoltan vállalják a demokratikus szocializmus eszméjét, s azt a pártot, amely ennek szolgálatában áll. Olyat, amely a közös és céltudatos cselekvés garanciáit nem az elrendelt fegyelemben, a kirendelt fel- ügyelésben látja — szabad emberek megygöződésében és közösségi hajlamában.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a baloldali, szocialista hitű embereknek újra kell építeni pártjukat. Olyan párttá, amely szakít „elaggott szokásaival” a cselekvés béklyóba verő szervezeti rendjével. Ám ugyanakkor szervezeti rendje képes gátat vetni a hatalom koncentrálásának, bármely testület vagy tisztségviselő törekedne is arra. Ugyanígy a hatalomkoncentráció megakadályozásának eszköze lehet, ha új egyensúlyi viszonyok, s ezek alapján új típusú együttműködés alakul ki a párt vezetése, a parlamenti csoport és a kormány között. Miközben a szocialista mozgalom elsősorban arra törekszik: nép által választott képviselői

Ezen a kongresszuson hiányzik a korábban megszokott három-négysoros dísztribün a színpadon. A pártelnökség tagjai a Központi Bizottság titkárai.— mint a többi halandó — a nézőtér első sorában ülnek. Pontosabban csak ültek. Grósz Károly — ki tudja milyen megfontolásból — átköltözött a Nógrád megyei küldöttek közé.

A négyes fogatból triumvirátus lett. Nyers Rezső, Pozs- gay Imre, Németh Miklós. Ez a csapat holnapig még talán együtt marad.

elmondta: ez nem. egy klasz- szikus kongresszus, ahol minden élőm megtervezett, ahogy az korábban volt. A vita majd addig tart, amíg a kongresszus valamennyi kérdésben nem dönt. A pártvagyon sor-, sáh$> kapcsolódó kérdésre Barabás János kifejtette: e vagyonról is el kell számolni a kongresszus, ezáltal a párttagság és a társadalom előtt.

Barabás János elismerte, hogy az eddigi formában megismert szocializmus és kommunizmus nem tehető vonzóvá. Most jellemző nélküli demokráciát kell teremteni vegyes tulajdonú piacgazdasággal, parlamentáris többpártrendszerrel, ugyanakkor szükséges küzdeni a szocialista ér-' tékekért, a dolgozók érdekeinek képviseleteiért. A szóvivő szerint a szocializmust mint társadalmi formációt zárójelbe kell tenni, s inkább mozgalomnak, értékrendnek tekinteni.

Kérdésre válaszolva úgy vélekedett: a kongresszus megerősíti Pozsgay Imre jelölését a köztársasági elnöki tisztségre. Ugyanakkor határozottan leszögezte azt is, hogy a párt maradéktalanul tiszteletben tartja a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon született megállapodásokat.

Új pórt körvonalai rajzolódtak ki

Ez bizony már nem olyan kongresszus, mint amilyenekhez korábban hozzászoktunk. Ritkán fordul elő, hogy valaki papírból olvassa a mondandóját, platformok és csoportok alakulnak, felbomlanak és másokkal egyesülnek.

Munkakongresszus, rohangáló szervezkedők, szimpátiatapsok és gúnyos morgások. Sokaknak más véleménye van. A többség egyelőre azonban itt is hallgat.

Ma vagy holnap azonban már szint kell vallani, dönteni kell. Ezek a szavazások talán az ország sorsát formálják. Egyéni sorsokat azonban mindenképpen eldönthetnck. És sokan még mindig nem tudják, hogyan járnának jobban.

Kis csoportokban vitatják a régi ismerősök, ki • mindenkit buktattak ki a legutóbbi párt- értekezleteken. És azt is tudják, hogy holnap vagy holnapután rájuk kerül a sor.

Pozsgay Imre, a pártelnökség tagja a Politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, illetve A párt program- nyilatkozata című dokumentumtervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést. A történelmi utunkról szóló tudósítás a KB szándéka szerint a program- nyilatkozat tervezetének társdokumentuma. Ahogy az előadó hangsúlyozta, azzal a megfontolással került előtér- jesztésre, hogy nagyobb önismerettel, világos beszéddel, a programnyilatkozatot tisztázott történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek.

Maga a tervezet politikai összefoglalás. Választ ad arra, hogy a negyven esztendőből mi vállalható, melyek a továbbvihető értékek, s mi az, amitől egy új pártnak meg kell válnia ahhoz, hogy „a társadalomban megingott tekintélye, az elvesztett bizalom után ismét kérhesse nemcsak saját tagságának támogatását, bizalmát, hanem ezzel együtt a magyar népét is”. Egyfajta értékleltár ez, amelyben a párt önismereti alapon olyan tör-, ténelmi tapasztalatokat fogalmaz meg, amelyek korábban kimondhatatlannak, tabuügyeknek bizonyultak. De ez az értékleltár önmagában kevés lenne, ha arra az alapvető kérdésre nem adna választ: a tagságnak bűntudattal, bénult akarattal kell-e belevágnia a közeljövő feladataiba? Vagy felszabadultan, tisztán s világosan, a felelősséget tg meghatározva, cselekvőkészen, vállalkozóan? Válaszként

Pozsgay Imre leszögezte: „ebben az országban — különösen az utóbbi másfél-két évtized válságainak felelősségét elemezve y— a párt tagsága nem marasztalható el. A hibák

A kongresszus egyik meghívott vendége dr. Fodor István Pest megyei országgyűlési képviselő, az Országgyűlés al- elnöke, a parlamentben a pár- tonkívüli frakció tagja. Arról kérdeztük, szerinte az ország jövője szempontjából az a jobb, ha az MSZMP több pártra szakad vagy ha megőrzi egységét.

— Nincsenek ellenérzéseim az MSZMP-vcl szemben. Ügy látom, a pártok programjai ma már lényeges dolgokban nem térnek el egymástól. De most az MSZMP az egyetlen közülük, amelyik történelmi tapasztalatokkal, komoly szervezettséggel és infrastruktúrával rendelkezik, s ezek a tényezők a társadalom vezetéséhez nélkülözhetetlenek. Ezért is lenne olyan fontos, hogy az MSZMP rendezze sorait. Másképpen aligha sikerülhet kikeveredni a válságból.

A nap eseményeit a nemzetközi sajtóközpontban az esti órákban rendezett sajtókonferencián Barabás János és Major László, a kongresszus szóvivői foglalták össze. Barabás János szerint a küldöttek nem hiába kezdték meg munkájukat már csütörtökön este, hiszen az első napi vita során bebizonyosodott: az ügyrend jó feltételeket teremt ahhoz, hogy valóban egy igazi politikai párt tisztázó vitája folyjék. A vitára mi sem jellemzőbb, mint hogy egy új párt körvonalai rajzolódtak ki már az első napon.

Az első nap vitájában azok a vélemények voltak többségben, amelyek a párt jellegét, célját . tekintve radikálisabb változást óhajtanak, új minőségű, európai normákat követő, baloldali, szocialista karakterű párt létrehozását szorgalmazzák. A jellemzéshez az is hozzá tartozik — ahogy a szóvivő hangsúlyozta —, hogy a hozzászólók többsége a pártot eszköznek tekinti ahhoz, hogy a nép, a nemzet alapvető problémáira megoldást találDélelőtt az ügyrendről szavaztak a küldöttek

(Hancsovszki János felvételei)

EZ TÖRTÉNT

A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadság- harc 1849. október 6-án kivégzett mártírjaira emlékezett.

Szavai után Nyers Rezső pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, és a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a part volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről.

Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás irányítását ettől kezdve Gönci Jánojs vette át.

A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. Eszerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületéinek és tisztségviselőinek megválasztása.

A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és a levezető elnökökre tett javaslatot, majd jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok vezetőinek listáját. A párt programnyilatkozatát szerkesztő bizottságot Pozsgay Imre, az alapszabály-szerkesztőt Fejti György vezeti. A személyi kérdéseket előkészítő bizottság vezetője Kovács Jenő, a kongresszusi ügyrendi bizottságé Kovács László, a mandátumvizsgálóé Vastagh Fái, a szavazatszámlálóé Gyu- ricsku Kálmán, a fellebbviteli, bizottságé pedig Balogh Sándor lett. A pártvagyon helyzetével foglalkozó szakértői bizottságot Kovács Imre vezeti. A kongresszus szóvivői tisztét Barabás János és Major László tölti be.

A kongresszuson Nyers Rezső mondott megnyitó beszédet, majd a napirendnek megfelelően Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Bizottság beszámolójához. Az első vitaszakasz előadói beszédeinek sorát Kovács Jenő folytatta, aki a párt alapszabálytervezetét terjesztette elő. Ezután Pozsgay Imre következett, aki a Politikai értékelés történelmi útunk tanulságairól, illetve A párt programnyilatkozata című dokumentumtervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést.

Az előadói beszédek után a küldöttek a beterjesztett dokumentumokkal és az elmondottakkal kapcsolatban kérdéseket tettek fel, amelyekre Grósz Károly és Pozsgay Imre válaszolt.

A kongresszus menetében a platformok képviselői is szót kaptak. Ágh Attila a Reformszövetség nevében beszélt a küldöttekhez, míg a Népi demokratikus platform álláspontját Krausz Tamás ismertette. A Platform az MSZMP-ért csoportosulás képviseletében Zentai Gábor kapott szót, az összefogás platform nézeteit Udvarhelyi László foglalta össze. AZ Ifjúsági platform álláspontját Nagy Imre vázolta fel. Ismertette csoportjuk véleményét Thirring Ákos, a Vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője is.

A vita első szakaszában a párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elveiről a megyei és a megyei jogú küldöttcsoportok képviselői is elmondták véleményüket. A pártkongresszus este 9 órakor fejezte be első munkanapját. A vita ma folytatódik.

útján befolyásolja a törvény- hozás és a közhatalom munkáját.

Az alapszabálytervezet által megjelölt tennivalók merőben új gondolkodást, magatartást követelnek. Hiszen a párt vezető testületéiben is egyesülnie kell a népképviseletekben dolgozó, és ' megválasztásukat, munkájukat segítő párttagok törekvéseinek. Ahogy az előadó fogalmazott: „lehet, hogy

A hibák okai

a működési alapokban vqnitak

okait a rendszer működési alapjaiban kell keresni.” Személyi felelősség dolgában pedig azokban az oligarchiákban

távon vesztesek pedig védelmet és perspektívát kapjanak. A főtitkár véleménye szerint a pártnak baloldali szocialista tömegmozgalomként, áramlatok szövetségeként kell működnie. Ugyanakkor a reform- politika bázisát a pártban nem a másként gondolkodók kitaszítása, hanem az álláspontok közelítése, a kompromisszumkeresés erősítheti. Majd összefoglalta a leköszönő KB politikai következtetéseit, a kongresszus feladataként jelölte meg: olyan egységes vezetést válasszon, amely a pártmozgalom megújulását képes előmozdítani.

ez kisebb hatalmat jelent a hagyományos pártvezetésnek, de jobban szolgálja a népet!” A KB titkára további elem- zésébep rámutatott arra is, hogy az MSZMP működésének, a . pártállam csődjének okai között a dolgok logikájából fakadó káderpolitika, a személyzeti munka is fontos tényezőként hatott. Éppen ezért a párt demokratikus működésmódjának legfőbb garanciája a nyilvánosság mellett az a szervezeti rend lehet, amely a kiválasztódást a választók értékítéletéhez, akaratához köti. Ezért döntő a jelentősége a párt „alkotmányába” azon alapszabály beiktatása: minden tisztséget, testületi tagságot csak a választók jogosultak létrehozni, betöltésükről dönteni, illetve abból visszahívni, és semmilyen testület sem egészítheti ki magát kooptálással. A párt belső demokráciájának erősödése jegyében fogalmazódott meg az is: minden tagját meg kell kérdezni, kíván-e a kongresz- szus eredményeként körvonalazódó pártnak tágja'Tenni? Miiközben hívja soraiba a ve- ] le rokonszenvezőket, céljait vállalókat, s vária azokat is, akiket az MSZMP múltbeli gyakorlatának elutasítása, jogos bírálata ’ tartott távol az MSZMP-től.

jón. A felszólalók mindegyike kitért arra: a párt a választásokon való megmérettetésre készül, ahol bizonyítania kell, hogy képes a magyar nép bizalmát visszaszerezni.

A részletes napirend iránt érdeklődőknek Major László

és szerveződésekben, amelyek a rendszer működését úgy igyekeztek berendezni, hogy a döntésért senki se legyen felelős.

Miközben lényeges kérdéseket tisztázott a pártelnökség tagjának szóbeli kiegészítése, a programnyilatkozat-tervezetről a következőt mondta: egyetlen fontos feladatra készült: a pártállam és a állampárt politikai gyakorlatával való szakítás idején egy, az alkotmányos jogállamra áttéVélemények, észrevételek, elképzelések a vitában

ró, politikai pluralizmus körülményei között működő új párt tagjai előtt való elszámolásra. Tisztázva eddigi helyzetét, felmutatva azokat az értékeket, amelyek jegyében az új párt megszerveződ- •het. Ám szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként funkcionál az országban, s ebben a formájában a nép minden bizonnyal a jövőben nem ismerné el.

tőén kaptak szót a kongresz- szus menetében. Ágh Attila a Reformszövetség nevében elmondta. a megújuláshoz a párt központjában egy reformcentrumra van szükség. Kraysz Tamás a népi demokratikus platformtömörülés véleményét ismertetve megfogalmazta: a demokratikus fejlődés garanciája Magyarországon csakis egy erős baloldali tömegpárt lehet. Zentai Gábor, a Platform az MSZMP-ért képviseletében hangoztatta: a kongresszuson újjászülető pártba nem belépni kell, ellenkezőleg: azok

hagyják el a pártot, akiknek nem tetszik programja. Udvarhelyi László az összefogás platform nézetei alapján a legfontosabb tennivalónak az ország, illetve a párt működőképességének megőrzését tartja. Az Ifjúsági platform képviselője, Nagy Imre hangsúlyozta, hogy a fiatalok kérdéseire megfelelő válaszok kellenek ahhoz, hogy gyerekeik jövőjét ebben a pártban akarják formálni. Thirring Ákos a Vidék esély- egyenlőségéért platform nevében bejelentette: létre kívánják hozni a párt agrárgazdasági tagozatát.

Az előadói beszédek után a küldöttek a beterjesztett dokumentumokhoz, az elmondottakhoz kapcsolódó észrevételeiket fogalmazták meg. Grósz Károly a személyére vonatkozó kérdésekre is válaszolva elmondta, hogy megítélése szérint a párt megújulásáról nézetazonosság van közte és Nyers Rezső között, ám Pozsgay Imrével filozófiai és szemléletbeli különbségeik vannak ebben a kérdésben.

Kérdésre reflektálva Pozsgay Imre kifejtette, hogy az új párt a munkásosztály pártja lesz-e vagy'sem, az nem attól függ, hogy nevében viseli-e a jelzőt. A platformok képviselői ezt köveA Pest megyei delegátusok egy csoportja, balról Hámori Csaba, mellette Zimányi László