Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-07 / 237. szám
A 1989. OKTOBER 7., SZOMBAT Budapesti Történeti Múzeum A látható Aquincum Három év alatt négy NSZK- beli és három osztrák múzeumban vendégszerepeit az a kiállítás,/ amely az utóbbi két évtized Budapesten folyó római kori ásatásainak emlékanyagából tartalmaz válogatást, A hazai közönség most ismerkedhet meg a Budapesti Történeti Múzeum régészei által feltárt különleges anyaggal, amelyet várostörténeti, településtörténeti szempontokat hangsúlyozva rendeztek meg itthon. Több mint ezer lelet — építészeti emlék, szobor, feliratos kő, falfestmény, mozaik, arany ékszer, üveg, kerámia használati tárgy, síremlék — látható az Aquincum, Budapest a római korban címiá kiállításon a Budapesti Történeti Múzeum földszinti termeiben, október végéig. Történeti sorrendben, a római korszakot megelőző kelta- eraviszkusz törzsek erődítményei, ipartelepei nyitják a kiállítást, s a késő római korig, a 4—5. századig követik az eseményeket. Az utóbbi évtizedekben az aquincumi volt a legnagyobb jelentőségű magyarországi régészeti Vállalkozás. Rendkívül sok emlékanyagot mentettek meg, annak ellenére, hogy a nagyarányú óbudai építkezések nem tették lehetővé a teljes feltárást. (Emlékezetes, hogy a Flórián-áruház építésekor előkerült ókori romokat, az aquincumi légiós tábor diadalkapujának maradványait felrobbantották, mert zavarták az építkezést!) Az ötvenezer lakosú ókori Aquincum több településből állt: katonai táborokból, táborvárosból, polgárvárosból, amelyet kézművesek elővárosai, villanegyedek és a környező falvak tettek teljessé. E települések maradványait nemcsak Óbudán, hanem más, pest-budai ásatásoknál is fellelték a régészek. Akik minden nagyobb méretű építkezésnél, a belvárosi közműhálózat felújításánál, a közlekedési vonalak bővítésénél, az új hídfeljárók (Árpád-híd, Erzsébet-híd) kialakításánál ott voltak. Csakúgy, mint a Budapestet övező új lakótelepek — a békásmegyeri, a Római úti, a Mocsaras dűlői, a Kaszás dűlői, a Bécsi úti, a Buda-Űjlaki, valamint az Óbudától távolabbi albertfalvai, budatétényi, budaörsi, Leányka úti, őrmezei, Fehérvári úti, gazdagréti, soroksári, újpesti lakótelepek építkezésénél, ahol értékes római kori hagytékokat tártak fel. Különleges ritkaságok és a mindennapi élet kellékei sorakoznak a kiállításon: egy 1. századi bronzsisak, a 2—3. század fordulójáról való Mithrasz-szentély, feliratos oltárkövekkel, színes faliképekkel. A keleti eredetű misztériumvallásnak ez az egyetlen szentélye, amelyet katonai táborban találtak. Egy komplett kerámiaműhely a 2. századból, amelyben a formatálak és a pecsételőminták is fennmaradtak. Az építészeti, városépítési kultúrát a csatornázott, központi fűtéses, festett falú, mo- zaikpadlós kőházak, fürdők, kórházak bizonyítják. A mindennapi élet Használati tárgyai — edények, szerszámok, üvegek — az öltözködés kellékei, a vallási rítusok eszközei sírleletekből, temetőkből kerültek elő. A kiállítást is éppen egy ókeresztény jelképekkel díszített festett kőlap zárja, amelyet a katonaváros egyik temetőjében találtak. Kádár Márta Megkoszorúzták Bandholtz tábornok szobrát A Magyar Nemzeti Múzeum pénteken koszorúzási ünnepséget rendezett Harry Hill Bandholtz tábornok szobránál, a budapesti Szabadság téren. Bandholtz tábornok az amerikai katonai misszió vezetőjeként 1919 októberében megakadályozta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum műkincseit Romániába szállítsák. A tábornoknak emléket állító szobrot — Ligeti András alkotását — 1936-ban avatták fel, majd 1949-ben távolították el helyéről, az amerikai nagykövetség épülete mellől. Az idei nyár óta eredeti helyén álló szobornál Mark Palmer, a Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója emlékezett a 70 évvel ezelőtt történtekre, s a tábornokra, aki bátor fellépésével több ezer műtárgyat őrzött meg a magyar államnak. Megfújták az aktot Ellopták Renoir egyik 50 000 dollárt érő aktfestményét a brüsszeli Modern Művészeti Múzeumból. Az impresszionista mester kisméretű képének eltűnését szerda délután vette észre a múzeum őrsége. A tettes a látogatási idő alatt borotvával vágta ki a vásznat a keretből. Falfestmény vadászjelcnettcl (3. század) A tinik és a reneszánsz Mátyás király emlékezete A Török műhely sorozata Szigetvár, a királyi sziget Királyi sziget címmel új történeti művet bocsátott ki a pécsi „Török műhely’’, a Baranya Megyei Levéltár török kori kutatóközössége. Szerzője Tímár György történész — főhivatásban Kővágószőlős katolikus plébánosa —, aki másfél évtizedes kutatómunkájának eredményét foglalta össze a félezer oldalas műben. A különös könyveim magyarázata: Szigetvár középkori neve sziget (a korabeli írásmód szerint ■sigeth vagy zygeth) volt, a királyi jelző pedig arra utal, hogy a vár a királyé volt. A várbeli emberek— megkülönböztetésül a földesúri váraktól •— büszkén használták a királyi. sziget elnevezést. A kötet páratlan gazdagságú dokumentumgyűjteményt tartalmaz: Szigetvár várgazdaságának XVI. századi iratait. A pécsi levéltár az utóbbi években, évtizedekben vált a török kori kutatások országos jelentőségű műhelyévé. A megyei tanács megbízása alapján a hetvenes évek elején indult meg Baranya történetének átfogó kutatása és feldolgozása, s a munka során derült ki, hogy a másfél évszázados török hódoltság a szó szórps és átvitt értelmében mindmáig fehér folt a megye történelmében. Azóta a pécsi kutatók itthon és külföldön dokumentumok tízezreit tanulmányozták át, s a feltárt nagy tömegű irat alapján most sorra jelennek meg a török kort bemutató tudományos munkák a levéltár kiadásában. Elsőként a török alóli felszabadító háborúk magyar történelemkönyve látott napvilágot Budától Belgrádig címmel, Szita László történész levéltáros szerkesztésében. S készül a mű második része: a Belgrádiéi Budáig. Már nyomdában van a Válogatott dokumentumok Baranya török kori történetéből című kötet, amelyet Vass Előd történész állított össze. Tímár György munkája, a „Királyi sziget” a vár mindennapi életét mutatja be eredeti dokumentumok alapján. Az olvasó hiteles képet kap a várbeli rendről, a fegyverzetről, az ellátásról, a gazdálkodásról, az adószedésről. Kitűnik az okiratokból az is, hogy Szigetvár védőinek zömét magyar közkatonák alkották, rajtuk kívül horvátok és szer- bek teljesítettek szolgálatot az erősségben. Magyar kulturális hetet rendeznek Algírban október 15. és 22. között. A hazánk művészetéről áttekintést nyújtó egyhetes seregszemle színhelye az algériai főváros kulturális palotája lesz: itt lép föl egyebek között a Budapest táncegyüttes, valamint Benkő Dániel és együttese. A Néprajzi Múzeum népművészeti tárgyakból, szőttesekből és hímzett subákból rendez kiállítást, s ugyancsak itt lesz látható egy, elsősorban francia nyelvű, magyar kiadású szakkönyvekből, szótárakból összeállított tárlat. A mai magyar filmművészetet Szabó István, Gazdag Gyula, Maár Gyula, Makk károly és Sára Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából országos vetélkedőt rendez a szolnoki Reneszánsz Tábor és Klub, valamint a Matthias Rex Baráti Társaság — jelentették be a szervezők szerdán a Mátyás pincében megtartott sajtótájékoztatójukon. 1990-ben lesz Corvin Mátyás halálának 500. évfordulója. Az ország történelmének egyik legnagyobb uralkodója által megtestesített eszmeiségnek ma ismét jelentős aktualitása van. A fejlett Európához való tartozásra már félezer éve példát adó király halálának évfordulója jó alkalomnak kínálkozik az európai reneszánsz kultúra és gondolkodás megismertetésére. A „Mátyás király emlékezete” címmel meghirdetett vetélkedő a magyar fiatalok 12-16 éves korosztályának szól. Komplex feladatok megoldása révén a résztvevők megismernék az igazi Mátyás királyt, tetteinek és a kor eseményeinek ma is megszívlelendő tanulságait, a reneszánsz és a humanizmus magyarországi eredményeinek európai mércével mérten is kimagasló alkotásait. Sándor egy-egy alkotása képviseli majd. A rendezvénysorozat viszonzása az 1986. novemberében hazánkban megtartott algériai kulturális hétnek, s egyben része a két ország közötti folyamatos kulturális kapcsolatoknak. Az 1964-ben megkötött •kulturális, tudományos és oktatási megállapodás alapján hazánk rendszeresen fogad ottani ösztöndíjasokat, s csaknem minden évben vendégszerepelnek magyar népi együttesek Algériában, vetítenek magyar filmeket, s ugyancsak folyamatosak a kölcsönös régészeti, néprajzi és könyvkiállítások is. Magyar kulturális hét Algírban Egyhetes seregszemle A versenyen belül külön televíziós vetélkedőt is szerveznek, a Tízen Túliak Társasága című ifjúsági műsorban havonta jelentkezik majd az emlékverseny különkiadása. A vetélkedőt a Mátyás király halálának 500, évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatja, Köpeczi Béla vezetésével. A verseny november 10-től 1990. június 16-ig tart, jelentkezni október 30- ig, a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetnél lehet. Új köntöst kapott Táncos lábú vetélkedés Nehéz vizsga előtt áll a ba- gi Dózsa György Művelődési Ház: október 7-én a hagyományőrző együttesek 12. országos találkozójának adnak otthont. Véletlen egybeesés, de éppen 12 népitánc-csoport érkezik a neves eseményre. Széphalminé Iglói Eva, a bagi hagyományőrző művészeti együttes vezetője, a művelődési ház igazgatója mondta el, hogy a magyar anyanyelvű együttesek mellett kanyaréról szlovák, Elekről román és német nemzetiségű táncosok is neveztek a versenyre. A bagi Muharay Elemér népi együttes téli népszokásokat mutat be: a Szent családjárás, betlehemezés és a farsang egy-egy mozzanatát villantja fel 20 perces műsoruk. A vetélkedés nem babra megy. A produkciókat öttagú zsűri minősíti, a legszínvonalasabb együttesek nívódíjat és pénzjutalmat kapnak. A versenyen 70 ezer forintot osztanak szét. A rendezvény színhelye — a 30 éve épült intézmény — az utóbbi hetekben megfiatalodott. A bagi sportegyesület szakipari ágazata egy hónap alatt megszépítette az épület- együttest. A lelkes csoport csak az esti szürkületben tette le a munkaeszközeit. Balogh Edina Színházi levéli Lear a forgandó időben A szegedi Lear főszereplői: Barta Mária (Bolond), Költi Helga (Cordelia), Avar István m. v. (Lear) frzsébet királynő, VIII. Henrik lánya, aki 1553- tól ült az angol trónon, 1603- ban meghalt. Megkoronázása után hat évvel született a közép-angliai mezővároskában, Stratford-upon-Avonban egy bizonyos William Shakespeare. A nagy királynő halálakor már javakorabeli férfi (abban az időben a harminckilenc esztendő legalább a mai öt- vennel, ha nem többel ért fel), elismert, kiváló színigazgató és drámaíró. Erzsébetet — aki atyjának a római katolikus anyaszent- egyháztól elszakadó politikája és új vallást vagy inkább új egyházat alapító lépései révén természetesen anglikán volt — a skót királynőnek, Stuart Máriának a fia, Jakab (e néven Angliában I., Skóciában VI.) követi a trónon. Mária katolikus volt, és Erzsébet fejeztette le 1587-ben. „Kizökkent az idő” — írta Shakespearé1 a Hamíctben, valamikor az 1600-as évek legelején. És nemcsak a dán herceg érezte így. Az ő szavai a korszak képének tükörképei. Shakespeare nem i& nagyon erőlködött, hogy Hamletet valahová a krónikák sejtelmes idejébe utalja vissza. Az ő dán királyfiában az Erzsébetkor Angliájának konfliktusai is ott feszültek. A korrupt dán udvar, a gyilkolással trónra került dán király, az erőszakos dániai hatalom rajza? Nem a mondabeli Dániáról van itt szó, és ezt nem mi, utódok állapítjuk meg nagyokosán, majd’ négyszáz év távlatából. A Shakespeare-ku- tatók szinte sorról sorra mutatták ki a Hamletról, s vele a többi úgynevezett nagy tragédiáról, az Otellóról, a Lear királyról, a Macbethről például, mennyi bennük a konkrét utalás a megírás korára, mennyi azoknak az éveknek a súlyos társadalmi gondjaiból beszüremlő aktualitás, és mennyi a kor emberének a szorongása, félelme, cél- és kiútkeresése a változó, forgandó világban. Korszakváltást jelentettek ezek az évek, s nem csupán azért, mert egy évtizeden ét másfelé elindult nagy országot egyszerre új irányba próbált fordítani az új király s vele az új hatalmasok. Sokak szerint már ekkor előrevetetle árnyékát a majdani angol forradalom. Az érzékenyebbek már érezték a szelét. Döntések, állásfoglalások, magatartásformák váltak egyik napról a másikra semmissé vagy tévessé. A kizökkent időben alig tudott eligazodni az egyén, és drámai módon élte meg a változásokat. Vallási és szociális ellentétek éppúgy feszítették ezt a kort Angliában, mint a/tudományos felfedezések által újragondolásra kényszerítőit tudásanyag változása. Ebben a korban születik a nagy tragédiák között is nagynak tekintett Lear király. Megírásának éve valószínűleg 1605. 1606-ból mindenesetle adat van rá, hogy játszották az új király előtt. A Hamlet és az Otelló után keletkezik tehát, mint harmadik a kiábrándultságot tükröző tragédiák sorában. Hamlet a kizökkent erkölcsi renddel, küzd, abból ábrándul ki. Otelló a nagy hazugság, a nagy manipuláció áldozata: Jago, mint az Erzsé- bet-kor gátlástalan kalóztípu- sainak színpadi megtestesítője, átgázol mindenen és mindenkin, hogy a gyanútlan mórt a kétségbeesésbe kergesse. És Lear, az agg király, a mondák mesebeli uralkodója, aki balga módon azt véli, ha szeretett lányainak szétosztja a birodalmát, azok örömmel veszik le a válláról a kormányzás terhét. És meg kell érnie a gyermeki háládatlan- ság minden iszonyatos csapását, zavarodott elmével kell bolyongania a vad zivatarban, hogy rádöbbenjen: tévedett, a világ gonosz, a hálátlannak tartott legkisebb leány az igaz szívű, és minden s mindenki méltatlan a bizalomra, szére- tetre, jóságra. A Lear király a világirodalom egyik legkiáb- rándultabb tragédiáig,, azzal egytiít iS, hogy Lear a szenye;. désben megtisztulva, hibáit, tévedéseit levezekelve hal meg. De mi marad utána? Kedves leánya, Cordelia, halott. Kedves Bolondja, a fájdalmasan okos cimbora, halott, Gloster, a hű ember, akit ugyanúgy megcsúfol a fia, mint Leart a lányai, halott. Halottak a gonosz leányok, halott á gonosz Gloster fattyú, . Edmund, halott a gonosz Lear- vő, Cornwall. Jókat, rosszakat egyaránt lekaszált a halál. Aid életben marad, a szelíd másik vő, Alban, s Gloster sokat szenvedett másik, törvényes fia. Edgar, mit folytathat? Kidőltek a nagy tölgyek, csak a gyönge fák maradtak meg. Nekik mennyivel lesz több erejük szembenézni a vésszel? A kizökkent idő őket nem söpri el? Az a Lear király, aki most a szegedi színházban Rwszí József rendezésében és a vendégként fellépő Avar István megszemélyesítésében elénk lép, nem törékeny, kihunvó életű aggastyán. Életerős, idős ■férfi, aki ereje teljében dönt úgy, ahogy dönt, nem a szenilitás agyficamai késztetik rá. És így a tragédiája még súlyosabb, hiszen teljes értelemmel kell rádöbbennie: hibázott, tévesen ítélt meg embereket, gyermeki szeretetet, alattvalói vonzalmakat és hűséget. Hozzászokott, hogy döntései jók, vagy legalábbis nem vitatottak. És egyszerre kiderül: hatalma nem volt igazán jó hatalom, nem volt szilárd és nem volt megrendítheteüen. Ahogy a legdrámaibb jelenetekben megindul a forgószín pád, úgy forog Leai lába alatt ez a világ, úgy inog meg minden, ami korábban rendíthetetlennek látszott. A kizökkent idő itt szinte láthatóvá válik, és most már az sincsen, aki helyretolja, mint ahogy Hamlet, ha a halála árán is, még helyrebillentette. A többi — néma csend. A ** dán királyfi ezekkel a szavakkal búcsúzott. Lear, megölt leánya, Cordelia holttestére borulva, már mindent elveszítve, csak ezt suttogja: „Ide nézzetek, ide nézzetek.” S mi nézzük a tragikus pusztulást és összeszorul a torkunk, és azt kérdezzük magunkban: miránk is ez a kiábrándult vég vár ebben a kizökkent, forgandó időben? „ Takács István
