Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-05 / 235. szám

2 1989. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Államtitkárunk aláírta az egyezményt Géniben Otthon a menekülteknek (Folytatás az l. oldalról.) Az egyezmények aláírását követően a menekültügyi fő­biztos meleg szavakkal üdvö­zölte hazánkat a menekültek­nek nyújtott támogatásunkért és hangsúlyozta együttműkö­désünk jelentőségét a világ menekültügyi problémáinak megoldásában. Gál Zoltán ál­lamtitkár kijelentette, hogy hazánk messzemenően figye­lembe veszi az emberi jogokat biztosító nemzetközi normák rendszerét. Magyarország azért csatla­kozott az 1951-es genfi mene­kültügyi konvencióhoz, mert bel- és külpolitikáját egyaránt az emberi jogok egyetemes koncepciójával összhangban kívánja folytatni. Az ország­ban bekövetkezett belső válto­zások célja, hogy az emberi jo­gok és a gazdaságpolitika te­rén közeledjünk Nyugat-Euró- pához — jelentette ki a meg­állapodás aláírását követő sajtóértekezletén Gál Zoltán belügyminisztériumi államtit­kár. Az államtitkár szerint Ma­gyarországon komoly társadal­mi és gazdasági problémákhoz vezethet, ha a jelenlegi ütem­ben folytatódik a Romániából érkező menekültek beáramlá­sa. Az 1987. közepe óta érke­zett több mint 21 000 menekült közül eddig mintegy három­ezer utazhatott tovább Kana­dába, az Egyesült Államokba és Dániába. Amennyiben a to­vábbutazni kívánókat a cél­országok nem fogadnák be, nagy nehézségeket okozna a Magyarországon maradó nem magyar nemzetiségűek beil­leszkedése. A magyar nemzetiségű ro­mániai menekültek beilleszke­dése érdekében a hatóságok mindent elkövetnek. Lakás- helyzetük megoldására a kor­mány eddig több mint félmil­lió dollárt fordított, jóllehet mintegy százezer magyar ál­lampolgárnak nincs lakása — hangoztatta a belügyminiszté­riumi államtitkár. A lengyel hadsereg a VSI fontos tagja A lengyel kormány külpoli­tikájában továbbra is az egyik prioritás marad a Varsói Szer­ződésen belüli kapcsolatok erősítése, de a Varsói Szerző­dés felépítésében változtatáso­kat kell végrehajtani — jelen­tette ki Florian Siwicki tábor­nok, lengyel honvédelmi mi­niszter a TASZSZ szovjet hír­ügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában. A miniszter kijelentette, hogy a lengyel hadsereg maradék­talanul teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, és méltó mó­don hozzájárul a szocialista közösséghez tartozó államok védelmi képességének erősíté­séhez. Aláhúzta, hogy a lengyel hadsereg fontos tagja a Var­sói Szerződésnek, és ezért a lengyel kormány állandóan ügyel Lengyelország elégséges védelmi képességének fenn­tartására. ’ | Németh Miklós: Szembe kell nézni a szakadással Elvtelen kiegyezések nélküli megújulást! Noriega az Egyesült Államokat tette felelőssé Leverték a panamai lázadást A Noriegához hű panamai kormányerők szerdára virra­dóra ellenőrzésük alatt tar­tották a helyzetet, miután le­verték a tábornok elmozdí­tására irányuló katonai láza­Rohamozzák a berlini amerikai nagykövetséget Most Varsóban fájnak a fejek Tovább nő a Varsóban tar­tózkodó NDK-menekültek szá­ma. Szerdán újabb száz NDK- állampolgár érkezett, és hétfő óta már több mint 440 további NDK-sról tudni. Mint ismere­tes, vasárnapra virradóra^ eQV. NDK-különvonaton 309 NDK- menekült már az NSZK-ba utazott Varsóból. A menekültek nem az NSZK varsói nagykövetségén van­nak, hanem két Varsó kör­nyéki kisváros: Jadwiszyn és Tarchomin kempingjeiben he­lyezték el őket a lengyel Vö­röskereszt közreműködésével. A legfrissebb hírek szerint az NDK-menekültek száma órá­ról órára nő Varsóban. A lengyel illetékesek min­denesetre érzékeltették: szó sem lehet a prágaihoz hasonló megoldásról. Lengyelországba egyébként 1981 óta csak meg­hívólevéllel utazhatnak egyé­ni turistaként az NDK állam­polgárai. Kedd délután óta tizennyolc NDK-állampolgár tartózkodik az Egyesült Államok berlini nagykövetségén — közölte a képviselet szóvivője. Jaroslav Verner elmondta, hogy a tíz felnőtt és nyolc gyermek a nagykövetség főbejáratán ér­kezett az épületbe. A képvi­selet illetékesei fölvették a kapcsolatot az NDK hatósá­gaival annak érdekében, hogy „humanitárius szellemű’’ meg­oldást találjanak a nyilván­valóan az NSZK-ba kívánko­zó IS személy ügyére. „Mi senkit nem dobunk ki az utcára” — szögezte le Ver­ner, hozzátéve, hogy a képvi­selet változatlanul nyitva áll az ügyes-bajos dolgaikban hozzá fordulók előtt. ★ Szerdán este, nem sokkal fél hét előtt, elhagyta a Prá­ga—Liben vasútállomást az a vonatszerelvény, amely az NDK-állampolgároknak a hét vége óta első csoportját szál­lítja Prágából az NDK-n át a bajorországi Hofba. A cseh­szlovák fővárosban nem tud­ják pontosan, hogy vasárnap óta hány keletnémet mene­kült gyűlt össze a prágai nyu­gatnémet nagykövetségen és környékén. A csehszlovák hír- szolgálati iroda szerdán 10 000 NDK-állampolgárt említett, de a nyugatnémet nagykövet­ség illetékesei ezt sokkal többre becsülték, hiszen az utolsó pillanatig újabb és újabb áttelepülni kívánók ér­keztek a helyszínre. TERRORSZERVEZET SZARAJEVÓBAN Bosznia-Hercegovina székvárosában, Szarajevó­ban ismeretlen tettes pus­kával belőtt az „Adria— Airways” szlovén légitár­saság képviseletének iro­dájába. A golyó senkit sem talált el. Ismeretlen telefonáló közölte a helyi Vecsernje Novine című újság szerkesztőségével, hogy a terrorcselekményt a „Jugoszlávia” nevű ille­gális szervezet követte el. Kijelentette, hogy ez a szervezet halálbüntetést szabott ki Milan Kucsan- ra, a Szlovén Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizottsága elnökére és Jo- zse Smoléra, a Szlovén Népfront elnökére. dást — közölték panamai po­litikai források. Panamában szerdára virra­dóra kijárási tilalmat rendel­tek el. Edgardo Lopez Gri- maldo ezredes, a lázadás le­verésének irányítója rádió­beszédben közölte, hogy a lázadók egyeztették akcióju­kat az Egyesült Államoknak a csatornaövezetben lévő dé­li parancsnokságával, hozzá­tette, hogy amerikai egységek már korábban eltorlaszolták a panamai elitalakulatok Fuerte Amador-i támaszpontjához ve­zető útvonalakat, akadályoz­va őket a lázadás leverésé­ben. A panamai lázadás hat órán át tartott. Vezetői, három ka­pitány és egy őrnagy kétszáz katonával kerítette hatalmába a hadsereg panamavárosi köz­ponti laktanyáját, ahol Nórie- ga hivatala is található. A rá­dióban közzétett kiáltványuk­ban Noriega leváltását, és az Amerikai Államok Szervezeté­nek ellenőrzésével tartandó vá­lasztások mielőbbi kiírását kö­vetelték. Közölték, hogy fel akarják számolni az anarchiát és újból érvényre juttatni az 1968. évi nemzefi forradalom Omar Torrijos nevével fém­jelzett szellemiségét. Manuel Antonio Noriega tá­bornok a lázadás leverését kö­vető első beszédében szerdára virradóra az Egyesült Államo­kat tette fő felelőssé a pana­mai államcsínykísérletért. Amerikai politikai körökben érezhető csalódottsággal fo­gadták kedd este a hírt, hogy elbukott a Manuel Noriega panamai vezető elleni puccs­kísérlet. George Bush elnök kedden sietett leszögezni, hogy a panamai tisztek Noriega tá­bornok elleni puccsában Wa­shingtonnak nem volt szerepe. A CBS-hálózat értesülése sze­rint mindenesetre kormány­körökben már napok óta vár­ták a keddi panama-városi eseményeket, s előre riadóz­tatták a csatornaövezetben ál­lomásozó 12 ezer főnyi ame­rikai haderőt, hogy szükség esetén megvédje a vízi utat, valamiként a Panamában élő 50 ezer amerikai állampol gárt. EGY DIKTATOR HOLTAN SEM KELL A Fülöp-szigetek kormánya — csatlakozva Corazón Aqui­no elnök asszony korábbi ál­lásfoglalásához — szerdán úgy döntött, hogy a volt diktátor, Ferdinand Marcos földi ma­radványai nem nyugodhatnak a szigetország földjében. A tes­tület ugyanis elfogadta azt az érvelést, amely szerint a holt­test hazahozatala „destabilizá­ló hatással” lenne a belpoliti­kai helyzetre. (Még az elnök asszony elleni merénylet lehe­tőségét sem zárták ki.) A kormány nem akar kedvező helyzetet teremteni egy eset­leges hatalomátvételhez, in­kább távol kívánja tartani még halálában is a volt dik­tátort. Jfóslföldíi események egy mondetfiHzia A diplomáciai kapcsolatok rendezésének tizedik évfordu­lóján Nicaraguába érkezett Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter, s elsősorban a kétoldalú viszonyról és a közép-' amerikai válság megoldásáról tárgyalt partnereivel. A Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök szerdán egy tévéinterjú­ban a többpártrendszer bevezetését sürgette. A A Fehér Ház szerdán bejelentette, hogy Lengyelország 200 millió dolláros, vissza nem térítendő támogatást kap az eddig ígérteken felül, és egyúttal közölték: washingtoni látogatásra hívták meg Ja­ruzelski államfőt és Mazowiecki miniszterelnököt. A Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja felajánlotta az NDK vezetésének, hogy kész azonnali tárgyalásokat kezdeni Berlin képviselőivel az együttműködés elmélyítéséről NDK-beli bel­ső reformok meghirdetése esetén. A Államfőnek kijáró tisz­teletadással fogadták szerdán Pekingben Jasszer Arafatot. A Jugoszláviában a múlt hónapban átlagosan 48 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, s az infláció éves vi­szonylatban elérte az 1200 százalékot. A A magyar Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tíztagú küldöttsége szerdán Bécsben megbeszélést tartott az Osztrák Néppárt (ÖVP) parlamenti frakciójának vezetőjével, Fritz Königgel. (Folytatás az T oldalról.) mányra nehezedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a kormány egyre erőteljesebb ellenőrzésének igényében. Azt, hogy nálunk tényleges, parlamentnek felelős kor­mányzás van, bizonyítják a következő tények: a parla­menti ügyrend módosítása nyomán a miniszterelnök ki­emelkedő szerepet kapott saját kormányának összeállításában, és ez a májusi kormányátala­kulás során gyakorlatban is érvényesült; a kormány aktív részesévé vált a parlamenti vi- tálcnaak, magam is kifejtettem a kormány álláspontját szinte valamennyi fontos témában, politikai nyilatkozatokkal, ál­lásfoglalásokkal tájékoztattam a képviselőket az ország hely­zetéről. 9 Milyen jövőt jósol a poli­tikai egyeztető tárgyalásokon elfogadót sarkalatos törvények­nek? Elfogadja-e a parlament a pártok megállapodásait? Mi történik akkor, ha a parlament érdemi módosításokat hajt vég­re a törvényeken? — Ezek a törvények rendkí­vül alapos előkészítés ered­ményeként kerültek a politikai egyeztető tárgyalások elé. Ez­zel nem akarom alulbecsülni azt a tartalmi gazdagodást, amin a törvényjavaslatok a vi­ták során keresztülmentek. Te­hát a parlament joggal vall­hatja „magáénak” ezeket a törvényeket, s nem is először találkozik velük, hiszen elvi szinten már tárgyalta őket. A döntés kimenetele a parla­menttől, illetve az ottani vi­tától függ, jóslásokba nem kí­vánok bocsátkozni, mért ' ázt esetleg egyesek a parlamentet befolyásoló szándéknak minő­sítik. • Térjünk rá egy másik, az egész társadalmat foglalkozta­tó témára az MSZMP közelgő kongresszusára. Mit vár a kong­resszustól? —7 A pártállam leépítése után az állampárt megszünte­tését. Ez számomra sok min­dent jelent. Tartalmilag olyan elvi nyilatkozatot, amely végre egyértelműen elkötelezi a pár­tot a demokrácia, azaz a nép­hatalom mellett. Méghozzá olyan néphatalom mellett, amely a szociális értékek és az alapvető emberi szabadságjo­gok érvényesítésén és tiszte­letben tartásán nyugszik. Szer­vezetileg olyan pártot jelent, amely végre — nemcsak sza­vakban, hanem ténylegesen is alulról építkezik és a párt mindennapi működésében is világosan elválasztja egymás­tól a belső szabályozást, a vég­rehajtást és az ellenőrzést; a párt kongresszusa legyen a párt belső életének alkotmá- nyozó szerve, a választmány az ellenőrzésé és az elnökség a végrehajtásé. A vezetés sze­mélyi összetételében pedig ra­dikális generációs megújulást várok, amelyben hiteles, re­formelkötelezett emberek ke­rülnek a párt élére. Még egy lényeges dolog: meg kell szabadulnunk azok­tól a személyektől, akiket kü­lönböző korrupciós vagy egyéb bűnök terhelnek, illetve a programmal nem értenek egyet. Végül, de nem utolsó­sorban: az új párt ne legyen világnézeti párt. A pártot a cselekvési program integrálja, vagyis világnézeti szempont­ból a teljes tolerancia híve vagyok a párton belül is. A Mi lesz a kongresszuson: egység vagy szakadás? — Én nem a szakadás és nem az egység, hanem a ra­dikális megújulás híve vagyok. Meggyőződésem, hogy csak ez állíthatja meg a párt — utób­bi évben feltartóztathatatlan­nak tűnő — presztízsvesztését. A megújulás kérlelhetetlen hí­ve vagyok és ezzel nem va­gyok egyedül. Ha a megúju­láshoz szakadni kell, azzal is szembe kell néznünk. A meg­újulás közben kell megválni azoktól, akik nem képesek en­nek az útnak a megtételére, vagy ezt nem is akarják. Én az elvtelen kiegyezések nél­küli megújulásnak adok esélyt a „kőkonzervatívok” kiválá­sával, a következetes reform­erők győzelmével. Magam en­nek az esélynek a valóra vál­tására törekszem. A Mi kell a megújuláshoz? — Mindenekelőtt olyan elvi deklaráció szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy ez a párt független, demokrati­kus Magyarországot akar; amely a politikában, a gazda­ságban és a társadalomban egyaránt megkezdi a felzárkó­zást Európához. A Hogyan vélekedik a párt nevének megváltoztatásáról? — Ha van új tartalom, új szervezet és új vezetés, ak­kor természetes az új név is. Ha csak a név változik, ak­kor persze ez nem más, mint a cégtábla átfestése. Ha létre­jön az új tartalmú szervezet, azt különböző nevek fejezhe­tik ki. © És mi lesz a múlt értéke­lésével? — Erről még sokat fogunk vitatkozni a kongresszuson is, azután is, a pártokban is. a társadalomban is. Azt már most ki kell jelentenünk, hogy az új pártnak el kell ítélnie a bürokratikus szocializmus minden történelmi válfaját, mert ezekben a szocializmus mindig elvetélt, vagyis eddig alkalma sem volt arra, hogy megszülessen. Nagyon fontosnak tartom, hogy alaposan értékeljük és elemezzük az 1988. májusi pártkonferencia óta eltelt idő­szakot; ennek tanulságait fel­tétlenül le kell vonnunk. S különösen fontosnak tartom annak elemzését, hogy miért nem sikerült eddig az állam- pártot'lebontani. Annak elem­zését, hogy miért maradt az egy párton belül továbbra is két párt, illetve több párt. g Ezt hogyan érti? — Ügy, hogy az egypárt­rendszer körülményei között — évtizedeken keresztül — az MSZMP tulajdonképpen különböző áramlatok konglo­merátuma volt. Jelen voltak benne a kommunista erőkön kívül szociáldemokrata és pa­rasztpárti, sőt kisgazdaáram­latok is. Ebből persze in­kább előny származott az MSZMP, és hozzátenném, a társadalom részére is. Más­képp értékelem viszont azt, hogy az MSZMP belülről ket­tészakadt; egyrészt azokra a vezetőkre, akik privilégiumo­kat élveztek, másrészt azokra a párttagokra, akiknek hely­zetük semmiben sem külön­bözött a társadalom többi tag­jáétól, és akiknek többnyire csak hátrányok jutottak osz­tályrészükül. Most végre az a feladat, hogy az új pártot a korábban nem kellően meg­becsült párttagság pártjává te­gyük. A Vagyis a megújulás egy­ben elhatárolódást is jelent... — Igen, de nem csak eze­ken a pontokon. Az elhatáro­lódásnak a társadalom szá­mára meggyőzően kell bizo­nyítani, hogy ez a párt az „uralmon lévő rétegek” ér­dekérvényesítő eszközéből a fizikai és szellemi dolgozók, a vállalkozók pártjává változik. Az ideológiai párt jellegét, az „ideológiai csendőr” szerepet elutasítva biztosítja minden párttagnak a szabad gondol­kodás jogát. Meg kell indul­nunk azon az úton, amelyen az új párt osztálypártból nép­párttá, élcsapat jellegű párt­ból tömegpárttá, ideologikus pártból megvalósítható - prog­ram köré tömörülő mozgalom­má változik. A pártkongresz- szus történelmi fordulatot csak így jelenthet. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) áttekinthető képet nyújt a parlamentnek e kérdéskörben. Személyi javaslatok is sze­repeltek az ülés napirendjén. A Minisztertanács miniszter- helyettessé nevezte ki Tabajdi Csabát, és megbízta a Minisz­tertanács nemzetiségi titkár­ságának vezetésével. Mint is­meretes, Tabajdi Csaba előze­tesen az MSZMP nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője volt. A miniszterelnök előterjesz­tése alapján a Minisztertanács október 31-i hatállyal felmen­tette Borbély Sándort, a mun­kásőrség országos parancsno­kát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása alkalmából. (A kor­mány a tisztség betöltéséről még nem döntött.) Mivel a munkásőrség sorsá­nak alakulása körül rendkí­vül sok a vita, ezért a kor­mány úgy döntött, hogy de­cember helyett már október­ben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos ja­vaslatokat. A kormány egyéb­ként kifejezte szándékát, hogy semmiféle új fegyveres testü­let létrehozását nem támogat­ja. Az ülésen szóba került ok­tóber 23. kérdése is. A kor­mány véleménye szerint októ­ber 23-át nem nemzeti ün­neppé, hanem nemzeti emlék­nappá kell nyilvánítani. Az lenne ugyanis az egész társa­dalom számára a legjobb, ha ez a nap a nemzeti megbéké­lés érzését erősítené. Vajon miért nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé nyilvánítani október 23-át, szembekerül-e ezen a téren az ellenzékkel? — kérdezték ez­zel kapcsolatban. Bajnok Zsolt szerint az ellenzéken belül is többféle vélemény alakult ki erről. A közvéleményben pe­dig még inkább eltérőek a vélemények, attól függően, hogy emberi sorsában, egzisz­tenciájában, élete alakulásá­ban, kit hogyan érintett 1956. október 23. Éppen ezért nem az elnevezés az elsődleges, még az sem, hogy piros betű­vel vagy feketével nyomják-e ezt a dátumot, hanem az, hogy mit szolgál és milyen ha­tást gyakorol a társadalomra. A kormány nem azt mérlegel­te, hogy ebben a kérdésben szembekerül-e az ellenzék vé­leményével. A döntő inkább az, hogy mi a jobb az or­szág, a társadalom, lelkiálla­pota szempontjából. Egy kérdés kapcsán Bajnok Zsolt szólt arról, hogy a tör­vény készül az internáltak, kitelepítettek és az 1956 után bebörtönzöttek rehabilitálásá­ról, a részükre adandó kárté­rítésről. A jogszabályon azon­ban még dolgoznak, így nyil­vánvalóan sok kérdésben még pontosítani kell. A következőkben néhány el­járási előírást ismertetett. Az elítéltek esetében a nyugdíj új megállapításához hatósági bizonyítvány kell. Ezt a bizo­nyítványt az a bíróság — il­letve jogutódja — fogja kiad­ni, amelyik annak idején az ítéletet hozta. A bizonyítványt a nyuqdíiintézethez, illetve a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. Az internáltak, a kitelepítettek, a hadifoglyok, munkára kivittek és az 1956 után közbiztonsági őrizetben tartottak ügyében a Belügy­minisztérium az illetékes. A BM igazolja az eljárás tényét, időtartamát és ezzel kell a nyugdíjfolyósítóhoz fordulni. Az anyagi rehabilitációt az érintetteknek kell kezdemé­nyezniük. A kérelmeket már benyúlhatják a BM-hez. s az igazolások kiadását a minisz­térium november 1-jével meg­kezdi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom