Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-05 / 235. szám
2 1989. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Államtitkárunk aláírta az egyezményt Géniben Otthon a menekülteknek (Folytatás az l. oldalról.) Az egyezmények aláírását követően a menekültügyi főbiztos meleg szavakkal üdvözölte hazánkat a menekülteknek nyújtott támogatásunkért és hangsúlyozta együttműködésünk jelentőségét a világ menekültügyi problémáinak megoldásában. Gál Zoltán államtitkár kijelentette, hogy hazánk messzemenően figyelembe veszi az emberi jogokat biztosító nemzetközi normák rendszerét. Magyarország azért csatlakozott az 1951-es genfi menekültügyi konvencióhoz, mert bel- és külpolitikáját egyaránt az emberi jogok egyetemes koncepciójával összhangban kívánja folytatni. Az országban bekövetkezett belső változások célja, hogy az emberi jogok és a gazdaságpolitika terén közeledjünk Nyugat-Euró- pához — jelentette ki a megállapodás aláírását követő sajtóértekezletén Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár. Az államtitkár szerint Magyarországon komoly társadalmi és gazdasági problémákhoz vezethet, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a Romániából érkező menekültek beáramlása. Az 1987. közepe óta érkezett több mint 21 000 menekült közül eddig mintegy háromezer utazhatott tovább Kanadába, az Egyesült Államokba és Dániába. Amennyiben a továbbutazni kívánókat a célországok nem fogadnák be, nagy nehézségeket okozna a Magyarországon maradó nem magyar nemzetiségűek beilleszkedése. A magyar nemzetiségű romániai menekültek beilleszkedése érdekében a hatóságok mindent elkövetnek. Lakás- helyzetük megoldására a kormány eddig több mint félmillió dollárt fordított, jóllehet mintegy százezer magyar állampolgárnak nincs lakása — hangoztatta a belügyminisztériumi államtitkár. A lengyel hadsereg a VSI fontos tagja A lengyel kormány külpolitikájában továbbra is az egyik prioritás marad a Varsói Szerződésen belüli kapcsolatok erősítése, de a Varsói Szerződés felépítésében változtatásokat kell végrehajtani — jelentette ki Florian Siwicki tábornok, lengyel honvédelmi miniszter a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában. A miniszter kijelentette, hogy a lengyel hadsereg maradéktalanul teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, és méltó módon hozzájárul a szocialista közösséghez tartozó államok védelmi képességének erősítéséhez. Aláhúzta, hogy a lengyel hadsereg fontos tagja a Varsói Szerződésnek, és ezért a lengyel kormány állandóan ügyel Lengyelország elégséges védelmi képességének fenntartására. ’ | Németh Miklós: Szembe kell nézni a szakadással Elvtelen kiegyezések nélküli megújulást! Noriega az Egyesült Államokat tette felelőssé Leverték a panamai lázadást A Noriegához hű panamai kormányerők szerdára virradóra ellenőrzésük alatt tartották a helyzetet, miután leverték a tábornok elmozdítására irányuló katonai lázaRohamozzák a berlini amerikai nagykövetséget Most Varsóban fájnak a fejek Tovább nő a Varsóban tartózkodó NDK-menekültek száma. Szerdán újabb száz NDK- állampolgár érkezett, és hétfő óta már több mint 440 további NDK-sról tudni. Mint ismeretes, vasárnapra virradóra^ eQV. NDK-különvonaton 309 NDK- menekült már az NSZK-ba utazott Varsóból. A menekültek nem az NSZK varsói nagykövetségén vannak, hanem két Varsó környéki kisváros: Jadwiszyn és Tarchomin kempingjeiben helyezték el őket a lengyel Vöröskereszt közreműködésével. A legfrissebb hírek szerint az NDK-menekültek száma óráról órára nő Varsóban. A lengyel illetékesek mindenesetre érzékeltették: szó sem lehet a prágaihoz hasonló megoldásról. Lengyelországba egyébként 1981 óta csak meghívólevéllel utazhatnak egyéni turistaként az NDK állampolgárai. Kedd délután óta tizennyolc NDK-állampolgár tartózkodik az Egyesült Államok berlini nagykövetségén — közölte a képviselet szóvivője. Jaroslav Verner elmondta, hogy a tíz felnőtt és nyolc gyermek a nagykövetség főbejáratán érkezett az épületbe. A képviselet illetékesei fölvették a kapcsolatot az NDK hatóságaival annak érdekében, hogy „humanitárius szellemű’’ megoldást találjanak a nyilvánvalóan az NSZK-ba kívánkozó IS személy ügyére. „Mi senkit nem dobunk ki az utcára” — szögezte le Verner, hozzátéve, hogy a képviselet változatlanul nyitva áll az ügyes-bajos dolgaikban hozzá fordulók előtt. ★ Szerdán este, nem sokkal fél hét előtt, elhagyta a Prága—Liben vasútállomást az a vonatszerelvény, amely az NDK-állampolgároknak a hét vége óta első csoportját szállítja Prágából az NDK-n át a bajorországi Hofba. A csehszlovák fővárosban nem tudják pontosan, hogy vasárnap óta hány keletnémet menekült gyűlt össze a prágai nyugatnémet nagykövetségen és környékén. A csehszlovák hír- szolgálati iroda szerdán 10 000 NDK-állampolgárt említett, de a nyugatnémet nagykövetség illetékesei ezt sokkal többre becsülték, hiszen az utolsó pillanatig újabb és újabb áttelepülni kívánók érkeztek a helyszínre. TERRORSZERVEZET SZARAJEVÓBAN Bosznia-Hercegovina székvárosában, Szarajevóban ismeretlen tettes puskával belőtt az „Adria— Airways” szlovén légitársaság képviseletének irodájába. A golyó senkit sem talált el. Ismeretlen telefonáló közölte a helyi Vecsernje Novine című újság szerkesztőségével, hogy a terrorcselekményt a „Jugoszlávia” nevű illegális szervezet követte el. Kijelentette, hogy ez a szervezet halálbüntetést szabott ki Milan Kucsan- ra, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökére és Jo- zse Smoléra, a Szlovén Népfront elnökére. dást — közölték panamai politikai források. Panamában szerdára virradóra kijárási tilalmat rendeltek el. Edgardo Lopez Gri- maldo ezredes, a lázadás leverésének irányítója rádióbeszédben közölte, hogy a lázadók egyeztették akciójukat az Egyesült Államoknak a csatornaövezetben lévő déli parancsnokságával, hozzátette, hogy amerikai egységek már korábban eltorlaszolták a panamai elitalakulatok Fuerte Amador-i támaszpontjához vezető útvonalakat, akadályozva őket a lázadás leverésében. A panamai lázadás hat órán át tartott. Vezetői, három kapitány és egy őrnagy kétszáz katonával kerítette hatalmába a hadsereg panamavárosi központi laktanyáját, ahol Nórie- ga hivatala is található. A rádióban közzétett kiáltványukban Noriega leváltását, és az Amerikai Államok Szervezetének ellenőrzésével tartandó választások mielőbbi kiírását követelték. Közölték, hogy fel akarják számolni az anarchiát és újból érvényre juttatni az 1968. évi nemzefi forradalom Omar Torrijos nevével fémjelzett szellemiségét. Manuel Antonio Noriega tábornok a lázadás leverését követő első beszédében szerdára virradóra az Egyesült Államokat tette fő felelőssé a panamai államcsínykísérletért. Amerikai politikai körökben érezhető csalódottsággal fogadták kedd este a hírt, hogy elbukott a Manuel Noriega panamai vezető elleni puccskísérlet. George Bush elnök kedden sietett leszögezni, hogy a panamai tisztek Noriega tábornok elleni puccsában Washingtonnak nem volt szerepe. A CBS-hálózat értesülése szerint mindenesetre kormánykörökben már napok óta várták a keddi panama-városi eseményeket, s előre riadóztatták a csatornaövezetben állomásozó 12 ezer főnyi amerikai haderőt, hogy szükség esetén megvédje a vízi utat, valamiként a Panamában élő 50 ezer amerikai állampol gárt. EGY DIKTATOR HOLTAN SEM KELL A Fülöp-szigetek kormánya — csatlakozva Corazón Aquino elnök asszony korábbi állásfoglalásához — szerdán úgy döntött, hogy a volt diktátor, Ferdinand Marcos földi maradványai nem nyugodhatnak a szigetország földjében. A testület ugyanis elfogadta azt az érvelést, amely szerint a holttest hazahozatala „destabilizáló hatással” lenne a belpolitikai helyzetre. (Még az elnök asszony elleni merénylet lehetőségét sem zárták ki.) A kormány nem akar kedvező helyzetet teremteni egy esetleges hatalomátvételhez, inkább távol kívánja tartani még halálában is a volt diktátort. Jfóslföldíi események egy mondetfiHzia A diplomáciai kapcsolatok rendezésének tizedik évfordulóján Nicaraguába érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, s elsősorban a kétoldalú viszonyról és a közép-' amerikai válság megoldásáról tárgyalt partnereivel. A Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök szerdán egy tévéinterjúban a többpártrendszer bevezetését sürgette. A A Fehér Ház szerdán bejelentette, hogy Lengyelország 200 millió dolláros, vissza nem térítendő támogatást kap az eddig ígérteken felül, és egyúttal közölték: washingtoni látogatásra hívták meg Jaruzelski államfőt és Mazowiecki miniszterelnököt. A Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja felajánlotta az NDK vezetésének, hogy kész azonnali tárgyalásokat kezdeni Berlin képviselőivel az együttműködés elmélyítéséről NDK-beli belső reformok meghirdetése esetén. A Államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták szerdán Pekingben Jasszer Arafatot. A Jugoszláviában a múlt hónapban átlagosan 48 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, s az infláció éves viszonylatban elérte az 1200 százalékot. A A magyar Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tíztagú küldöttsége szerdán Bécsben megbeszélést tartott az Osztrák Néppárt (ÖVP) parlamenti frakciójának vezetőjével, Fritz Königgel. (Folytatás az T oldalról.) mányra nehezedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a kormány egyre erőteljesebb ellenőrzésének igényében. Azt, hogy nálunk tényleges, parlamentnek felelős kormányzás van, bizonyítják a következő tények: a parlamenti ügyrend módosítása nyomán a miniszterelnök kiemelkedő szerepet kapott saját kormányának összeállításában, és ez a májusi kormányátalakulás során gyakorlatban is érvényesült; a kormány aktív részesévé vált a parlamenti vi- tálcnaak, magam is kifejtettem a kormány álláspontját szinte valamennyi fontos témában, politikai nyilatkozatokkal, állásfoglalásokkal tájékoztattam a képviselőket az ország helyzetéről. 9 Milyen jövőt jósol a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadót sarkalatos törvényeknek? Elfogadja-e a parlament a pártok megállapodásait? Mi történik akkor, ha a parlament érdemi módosításokat hajt végre a törvényeken? — Ezek a törvények rendkívül alapos előkészítés eredményeként kerültek a politikai egyeztető tárgyalások elé. Ezzel nem akarom alulbecsülni azt a tartalmi gazdagodást, amin a törvényjavaslatok a viták során keresztülmentek. Tehát a parlament joggal vallhatja „magáénak” ezeket a törvényeket, s nem is először találkozik velük, hiszen elvi szinten már tárgyalta őket. A döntés kimenetele a parlamenttől, illetve az ottani vitától függ, jóslásokba nem kívánok bocsátkozni, mért ' ázt esetleg egyesek a parlamentet befolyásoló szándéknak minősítik. • Térjünk rá egy másik, az egész társadalmat foglalkoztató témára az MSZMP közelgő kongresszusára. Mit vár a kongresszustól? —7 A pártállam leépítése után az állampárt megszüntetését. Ez számomra sok mindent jelent. Tartalmilag olyan elvi nyilatkozatot, amely végre egyértelműen elkötelezi a pártot a demokrácia, azaz a néphatalom mellett. Méghozzá olyan néphatalom mellett, amely a szociális értékek és az alapvető emberi szabadságjogok érvényesítésén és tiszteletben tartásán nyugszik. Szervezetileg olyan pártot jelent, amely végre — nemcsak szavakban, hanem ténylegesen is alulról építkezik és a párt mindennapi működésében is világosan elválasztja egymástól a belső szabályozást, a végrehajtást és az ellenőrzést; a párt kongresszusa legyen a párt belső életének alkotmá- nyozó szerve, a választmány az ellenőrzésé és az elnökség a végrehajtásé. A vezetés személyi összetételében pedig radikális generációs megújulást várok, amelyben hiteles, reformelkötelezett emberek kerülnek a párt élére. Még egy lényeges dolog: meg kell szabadulnunk azoktól a személyektől, akiket különböző korrupciós vagy egyéb bűnök terhelnek, illetve a programmal nem értenek egyet. Végül, de nem utolsósorban: az új párt ne legyen világnézeti párt. A pártot a cselekvési program integrálja, vagyis világnézeti szempontból a teljes tolerancia híve vagyok a párton belül is. A Mi lesz a kongresszuson: egység vagy szakadás? — Én nem a szakadás és nem az egység, hanem a radikális megújulás híve vagyok. Meggyőződésem, hogy csak ez állíthatja meg a párt — utóbbi évben feltartóztathatatlannak tűnő — presztízsvesztését. A megújulás kérlelhetetlen híve vagyok és ezzel nem vagyok egyedül. Ha a megújuláshoz szakadni kell, azzal is szembe kell néznünk. A megújulás közben kell megválni azoktól, akik nem képesek ennek az útnak a megtételére, vagy ezt nem is akarják. Én az elvtelen kiegyezések nélküli megújulásnak adok esélyt a „kőkonzervatívok” kiválásával, a következetes reformerők győzelmével. Magam ennek az esélynek a valóra váltására törekszem. A Mi kell a megújuláshoz? — Mindenekelőtt olyan elvi deklaráció szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy ez a párt független, demokratikus Magyarországot akar; amely a politikában, a gazdaságban és a társadalomban egyaránt megkezdi a felzárkózást Európához. A Hogyan vélekedik a párt nevének megváltoztatásáról? — Ha van új tartalom, új szervezet és új vezetés, akkor természetes az új név is. Ha csak a név változik, akkor persze ez nem más, mint a cégtábla átfestése. Ha létrejön az új tartalmú szervezet, azt különböző nevek fejezhetik ki. © És mi lesz a múlt értékelésével? — Erről még sokat fogunk vitatkozni a kongresszuson is, azután is, a pártokban is. a társadalomban is. Azt már most ki kell jelentenünk, hogy az új pártnak el kell ítélnie a bürokratikus szocializmus minden történelmi válfaját, mert ezekben a szocializmus mindig elvetélt, vagyis eddig alkalma sem volt arra, hogy megszülessen. Nagyon fontosnak tartom, hogy alaposan értékeljük és elemezzük az 1988. májusi pártkonferencia óta eltelt időszakot; ennek tanulságait feltétlenül le kell vonnunk. S különösen fontosnak tartom annak elemzését, hogy miért nem sikerült eddig az állam- pártot'lebontani. Annak elemzését, hogy miért maradt az egy párton belül továbbra is két párt, illetve több párt. g Ezt hogyan érti? — Ügy, hogy az egypártrendszer körülményei között — évtizedeken keresztül — az MSZMP tulajdonképpen különböző áramlatok konglomerátuma volt. Jelen voltak benne a kommunista erőkön kívül szociáldemokrata és parasztpárti, sőt kisgazdaáramlatok is. Ebből persze inkább előny származott az MSZMP, és hozzátenném, a társadalom részére is. Másképp értékelem viszont azt, hogy az MSZMP belülről kettészakadt; egyrészt azokra a vezetőkre, akik privilégiumokat élveztek, másrészt azokra a párttagokra, akiknek helyzetük semmiben sem különbözött a társadalom többi tagjáétól, és akiknek többnyire csak hátrányok jutottak osztályrészükül. Most végre az a feladat, hogy az új pártot a korábban nem kellően megbecsült párttagság pártjává tegyük. A Vagyis a megújulás egyben elhatárolódást is jelent... — Igen, de nem csak ezeken a pontokon. Az elhatárolódásnak a társadalom számára meggyőzően kell bizonyítani, hogy ez a párt az „uralmon lévő rétegek” érdekérvényesítő eszközéből a fizikai és szellemi dolgozók, a vállalkozók pártjává változik. Az ideológiai párt jellegét, az „ideológiai csendőr” szerepet elutasítva biztosítja minden párttagnak a szabad gondolkodás jogát. Meg kell indulnunk azon az úton, amelyen az új párt osztálypártból néppárttá, élcsapat jellegű pártból tömegpárttá, ideologikus pártból megvalósítható - program köré tömörülő mozgalommá változik. A pártkongresz- szus történelmi fordulatot csak így jelenthet. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) áttekinthető képet nyújt a parlamentnek e kérdéskörben. Személyi javaslatok is szerepeltek az ülés napirendjén. A Minisztertanács miniszter- helyettessé nevezte ki Tabajdi Csabát, és megbízta a Minisztertanács nemzetiségi titkárságának vezetésével. Mint ismeretes, Tabajdi Csaba előzetesen az MSZMP nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője volt. A miniszterelnök előterjesztése alapján a Minisztertanács október 31-i hatállyal felmentette Borbély Sándort, a munkásőrség országos parancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása alkalmából. (A kormány a tisztség betöltéséről még nem döntött.) Mivel a munkásőrség sorsának alakulása körül rendkívül sok a vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már októberben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos javaslatokat. A kormány egyébként kifejezte szándékát, hogy semmiféle új fegyveres testület létrehozását nem támogatja. Az ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány véleménye szerint október 23-át nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani. Az lenne ugyanis az egész társadalom számára a legjobb, ha ez a nap a nemzeti megbékélés érzését erősítené. Vajon miért nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé nyilvánítani október 23-át, szembekerül-e ezen a téren az ellenzékkel? — kérdezték ezzel kapcsolatban. Bajnok Zsolt szerint az ellenzéken belül is többféle vélemény alakult ki erről. A közvéleményben pedig még inkább eltérőek a vélemények, attól függően, hogy emberi sorsában, egzisztenciájában, élete alakulásában, kit hogyan érintett 1956. október 23. Éppen ezért nem az elnevezés az elsődleges, még az sem, hogy piros betűvel vagy feketével nyomják-e ezt a dátumot, hanem az, hogy mit szolgál és milyen hatást gyakorol a társadalomra. A kormány nem azt mérlegelte, hogy ebben a kérdésben szembekerül-e az ellenzék véleményével. A döntő inkább az, hogy mi a jobb az ország, a társadalom, lelkiállapota szempontjából. Egy kérdés kapcsán Bajnok Zsolt szólt arról, hogy a törvény készül az internáltak, kitelepítettek és az 1956 után bebörtönzöttek rehabilitálásáról, a részükre adandó kártérítésről. A jogszabályon azonban még dolgoznak, így nyilvánvalóan sok kérdésben még pontosítani kell. A következőkben néhány eljárási előírást ismertetett. Az elítéltek esetében a nyugdíj új megállapításához hatósági bizonyítvány kell. Ezt a bizonyítványt az a bíróság — illetve jogutódja — fogja kiadni, amelyik annak idején az ítéletet hozta. A bizonyítványt a nyuqdíiintézethez, illetve a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. Az internáltak, a kitelepítettek, a hadifoglyok, munkára kivittek és az 1956 után közbiztonsági őrizetben tartottak ügyében a Belügyminisztérium az illetékes. A BM igazolja az eljárás tényét, időtartamát és ezzel kell a nyugdíjfolyósítóhoz fordulni. Az anyagi rehabilitációt az érintetteknek kell kezdeményezniük. A kérelmeket már benyúlhatják a BM-hez. s az igazolások kiadását a minisztérium november 1-jével megkezdi.
