Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-25 / 252. szám

1989. OKTÓBER 25.. SZERDA tufádon Egy pályázat megyei nyertesei Szereztek még százmilliót A Szociális és Egészségügyi Minisztérium ez év ta­vaszán pályázatot hirdetett. Egyrészt a szociálpoliti- ka, a gyermek- és ifjúságvédelem szakterületén, a helyi kezdeményezések támogatása és felkarolása, az erőforrások kiegészítése, másrészt egy, valóban a la­kosság igényeihez alkalmazkodó, sokszínű ellátás meg­teremtése volt a szándék. Dr. Szegedi Tamásné a mi­nisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a jó elgondolá­sokat pénz hiányában a hely­beli kezdeményezők nem tud­ják megvalósítani. Saját erő­forrásukhoz általában közpon­ti támogatásra van szükség. Korábban is kaptak néhány hozzájárulást, de az esetleges volt, és nem meghatározott rendszer szerint osztották el. Szabad utat A pályázat lényege az, hogy ne a minisztérium találja ki az íróasztal mellől, hogy egy településen mire van szükség, hanem a helyi kezdeményezé­sek kapjanak „szabad utat”. Ha bebizonyosodik, hogy az elgondolás szakmailag helyt­álló, akkor annak megvalósí­tását központi forrásból is se­gítik. A pályázat szektorsemleges, azaz mindenkinek lehetővé teszik, hogy jelentkezzen prog­ramjával, legyen az egyház, alapítvány, egyesület, állam- igazgatási szerv, vagy magán- személy. A kiíráskor meg­próbáltak olyan szakmai cé­lokat megfogalmazni, ame­lyek a szociális ellátási rend­szer bővítését, fejlesztését szolgálják. Két fő területre, ezen belül 3-3 témára lehetett pályázni: a gyermek- és if­júságvédelemre, valamint a felnőttek szociális ellátására. A gyermek- és ifjúságvédel­men belül jelentkezni lehetett segítőházak és átmeneti jelle­gű szállások létesítésére, (utóbbiakkal elsősorban volt állami gondozottakra gondol­tak). A területi ellátás javítására, hogy minél több helyen legye­nek olyan gyámügyi szakem­berek, akik a családban élő fiatalokat segítik. Meglévő ne­velőintézetek nyitottá tételé­re, élő kapcsolat létesítésére a problémás családokkal, fia­talokkal. A felnőttek szociális ellátásának területén belül át­meneti szállások létesítésére, hajléktalanok, idősek, elváltak, alkoholisták vagy volt alkoho­listák számára. Családsegítő központok hálózatának bőví­tésére. Idősek, elmebetegek és fogyatékosok ellátása céljából új gondozási formák kialakí­tására, mivel intézmények he­lyett inkább kis közösségekben elhelyezve látnánk őket szí­vesen. Nem volt miből Igyekeztünk olyan problé­mákra megoldást találni, ami­lyeneket maga az élet produ­kál — mondja a főosztályve­zetőnő. — Közel 600 pályázat érkezett, köztük sok kitűnő kezdeményezés. Hatvan szá­zalékukat a szakértők jónak tartották, a pályázók közül azonban csak 218-nak tudtunk támogatást biztosítani. A töb­bieket fájó szívvel bár, de el­utasítottuk annak ellenére, hogy megérdemelték volna a kért összeget, de egyszerűen nem volt miből adnunk. 250 millió forint állt rendelkezé­sünkre, a benyújtott igények pedig 2 milliárd forintot tet­tek ki. Honnan volt ennyi pénzük? — Az év elején a kormány úgy döntött, hogy a tanácsi szociálpolitikai feladatok ja­vítására másfél milliárd forint többlettámogatást juttat a költségvetésből. Ennek a pénz­nek azonban már szinte meg­volt a helye, a pályázatra mindössze 126 milliót tudtunk juttatni. Amikor láttuk, hogy nagy az érdeklődés, még száz­Rekordidő alatt Bekötőút az M5-ösig Aszfaltterítés előtt érdesítik a tapadófelületet A Pest Megyei Közúti Épí­tőipari Vállalat kedden fejezte be annak a 2400 méteres be- kötőútnak az első szakaszát — az ócsai tanácsházától a köz­ség határáig —, amely az M5-össel, illetve Üllővel köti össze a települést. A felújítást 11 napos rekordidő alatt vé­gezték el, beépítve 2500 tonna aszfaltot. A forgalomnak átadták már az utat, de még mintegy két hét kell a hátralévő szakasz padkázásához. A végleges be­fejezés — a kopóréteg leterí- tése — jövőre várható, de az aszfaltkeverék Kovács Pál fő­építésvezető szerint lehetővé teszi a biztonságos járműkö-.- lekedést. A beruházás 7,4 mil­lió forintba került. A. L. A. milliót szereztünk, ugyancsak a költségvetésből. A 226 millió forintot a minisztérium egé­szítette kerek összegre. A pályázatok egyharmada az idősek ellátására érkezett, javarészt az átmeneti gondo­zás kialakítására, ami család­ban élő idősek ápolásához, gondozásához ad majd segít­séget. Az eltartók néha elfá­radnak, elutaznának, szüksé­ges terheik időszakos átválla­lása. Inkább többet Bízunk benne, hogy a kor­mány jövőre ugyanennyit, de inkább többet ad e célokra, mivel ezt a pályázatot nem ad hoc kezdeményezésnek szán­tuk — állítja dr. Szegedi Ta­másné. A 218 nyertes között szá­mos Pest megyei intézmény szerepel, köztük a Szent­endrei Nevelési Tanácsadó és Családsegítő Központ, a Gö­döllői Kísérleti Általános Is­kola, az Érdi Római Katolikus Misszió, a Nagykáta Városi Tanács Családsegítő Központ és Nevelési Tanácsadó, a Szigetszentmiklósi Családsegí­tő Központ, a Pomázi Munka- terápiás Intézet Mentálhigié­nés Ambulancia, a Gyáli Nagyközségi Tanács Szociális Étkeztetője, a Kerepestarcsai Mobil Segítőszolgálat és Csa­ládi Főzőhely, a Tápiószőlősi Telefonos Segélyszolgálat. Munkájukról, terveikről a közeljövőben részletesen is beszámolunk. Sz. K. EGYETLEN BELÉPŐ AZ Kibuc — Szárít Balogh Árpád, a Fóti Gyer­mekváros alapító tagja gyer­mekként 11 intézményt járt végig. Voltak rossz emlékei, szenvedett is, mégis amikor becsukódott a háta mögött az addigi otthon kapuja, tétova lett, nem találta helyét a tár­sadalomban. Története azon­ban szerencsésen véget ért. Be­illeszkedett, sikerült olyan po­zíciót kivívnia magának, ahon­nan most ő nyújthatja segítő kezét a mai állami gondozot­taknak, illetve az otthonokból frissen kikerülőknek. Hiszen megérti és jól ismeri az ő gondjaikat. — Mindent elkövetek — mondja —, hogy valamilyen módon segíteni tudjam őket, saját egzisztenciájuk, ottho­nuk megteremtésében. Már­cius 1-je óta tagja vagyok a Szociáldemokrata Pártnak is, ahol felkértek, vállaljam el az ifjúsági és sportbizottság ve­zetését. Itteni munkám és if­júkori emlékeim hatására kezdtünk hozzá a hátrányos helyzetű fiatalok részére — először kísérleti alapon — munkahely és otthon teremté­sével foglalkozni. A fizetés fele részvényjegy Balogh Árpád pártmunkája révén kapcsolatot vett fel az izraeli Szociáldemokrata Párt­tal. Talán általuk, talán más információk, olvasmányok ré­vén felfigyelt az ottani kibu- cok működésére. Meglátta az iösszefüggést: ez az az élet­forma, amely átmenetet biz­tosíthat védenceinek az ott­honokból az életbe való kike­rülésre. A tárgyi feltételek is szerencsésen adódtak, Ordasi József volt állami gondozott felhívta rá a figyelmét, hogy Szárítópusztán, Gödöllőtől há­rom kilométerre, üresen állnak az egyetem volt gazdasági te­rületei. — Jelen pillanatban építke­zés előtt állunk — folytatja Balogh Árpád —, és tárgya­lunk a tulajdonjog megszerzé­séről. Igényeltünk 50 millió forint hároméves kamatmen­tes kölcsönt, Klárikné Cser Erzsébet ifjúsági kormánybiz­tosnál. Reméljük, támogatni fogja a pénz hozzánk kerülé­sét, annál is inkább, mivel a minisztérium ezt az összeget hátrányos helyzetű fiatalok munkahelyteremtésére szán­ta. A kibuc tagjai elsősorban állattenyésztéssel foglalkoz­nának. Nettó fizetésük 20 ezer forint, amelyből 10 ezret rész­vényjegyben kapnának meg. A kézhez kapott 10 ezerből be Megvennék kell fizetniük 2 ezer forint re­zsit, amelyből fedeznénk szá­mukra a lakás, a fűtés, és a napi egyszeri étkezés költsé­geit. Négy év munka után megkapnák a részvényjegyek napi árfolyamát, és a befize­tett 2 ezer forintokat is. Ha közben valaki bevonul kato­nának vagy szülési szabad­ságra megy, részvényei ez alatt az idő alatt is kamatoznak. + Kizárólag állattenyész­téssel foglalkoznak majd? — Miután a tévében meg­jelent a róluk szóló hír, meg­mozdultak a hazai és külföldi követségek. Angol és izraeli üzletemberek, üzletházak, ki- bucok ajánlották fel segítsé­güket. Egy izraeli gyémánt­nagykereskedő a hátrányos helyzetű fiatalokat kiképez^ tetné a gyémántcsiszoló szak­mára, azután pedig bérmun­kákat biztosítana. Japán—iz­raeli közös vállalat szállodát építene. A személyzet volt ál­lami gondozottakból állna, ró­luk 53 tagú címlistám van, londinerek és zenészek szere­pelnek, de egyidejűleg a japá­nokkal együtt a képzést is megkezdenénk. Ugyancsak ja­pán üzletemberek részvételé­vel létrehoznánk egy mező- gazdasági kisgépeket össze­szerelő üzemet. A nyugatné­met partnerek több helyen ok­tatási központokat alapítaná­nak, ahol a gyerekeket olyan szakmákra képeznék, amelyek segítségével otthon- és mun­kahelyteremtésekre lesz lehe­tőség. o gyermekvárost + Terveznek-e bucokat is? további ki­Megalakult az érdekképviseleti kör Elszabadultak az indulatok Különös hírek keltek szárny­ra Felsöpakonyban: némelyek tudni vélték, hogy azon a pén­teken, október 20-án a klub­könyvtárban egy új párt alakul, amelyik átveszi majd a hatal­mat. Mások szerint akkor dön- § tenek a helybeliek, elváljon-e a S társközség Gyáltól. Akadt, aki ^ a „nagy számonkérés” estéjé- ^ re számított. A kivilágított klubkönyvtár előtt szokatlanul sokan vára­koztak, izgatottan beszélget-, ve. A nagyteremben alig lehe­tett mozdulni. Körben a falak mentén elhelyezkedett széke­ken is sokan szorongtak. Ké­sőbb már az előtérben is pót­székeket osztogattak. A hely­beli Pink György szerint — bár 22 éve jár falugyűlésekre —, ennyi embert még soha­sem látott együtt. Alig kezdte el a megalakítandó érdekkép­viseleti körről mondókáját, többen közbeszóltak, követel­ve Felsőpakony különválását, és a Gyáli Tanács elszámolta­tását. Ekkor Ping György ki­jelentette: nem az elszámolta­tás miatt hívták össze az em­bereket. inkább a település fejlesztésével kapcsolatos ké­réseket továbbítanak a dön­tést hozó hatalmi szervezetek­hez. KORTESKEDNI FOGNAK Dr. Balogh László, a másik szervező szavaiból kiderült: nem egy új pártot, hanem cégbíróságon bejegyzett egye­sületet szeretnének alakítani. Tehát nem akarják elvenni az államigazgatás kenyerét, ha­nem együttműködnének gaz­dálkodó egységekkel, társadal­mi és politikai szervezetekkel. Viszont kezdeményezni fogják a közösségi vagyon kezelésé­nek ellenőrzését — a tanács- törvény értelmében —, s a vá­lasztások idején korteskedni fognak! Az addig elhangzottak azon­ban nem győzték meg a je­lenlévőket arról, hogy érde­mes-e belépniük az érdekkép­viseleti körbe. Ezért a szerve­zők ismertették az alapsza­bály-tervezetet. A felolvasást többször félbe kellett szakítani a módosító javaslatok és köz­beszólások miatt. Valaki meg is jegyezte: „Ez az érdekkép­viseleti kör is csak olyan gitt­egylet lesz, mint a többi, mert azzal a tanácsi vezetéssel akar együtt dolgozni, amelyik iránt Felsőpakony lakosságának bi­zalma már régen megrendült!” Az alakuló ülés egyik pilla­natról a másikra falugyűléssé változott. Ki-ki az őt, a kö­zösséget ért vélt vagy valós sérelmeket kezdte hangoztat­ni. „Ide figyeljenek, emberek” — szólt Durkó Éva. — Az ér­dekképviseleti kör nem lesz gittegylet, ha a tagság komo­lyan veszi önként vállalt fel­adatát, s a lakosság többsége támogatja a program megva­lósítását. A különválási szándékot Durkó Éva is megfontolandó­nak vélte. Feltette a kérdést: valóban jobban jár-e Felső­pakony az önállósággal, ha nem kapják vissza azt, amit a településtől elvettek. Nem nyernek-e többet azzal, ha társközség maradnak, s meg­kapják azt a fejlesztést, ami eddig elmaradt. Javasolta, mindenképpen vonjanak be szakembereket a kérdés meg­vitatásába, nehogy az önálló­vá váló Felsőpakony hoppon maradjon! KI, KIT CSAPOTT BE?! Többen követelték: Kovács Antal, a Gyáli Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszol­jon a felmerült kérdésekre. Az elnök mindjárt felszólalása elején — kijelentette: Gyálon soha senkinek, semmiféle ér­deke nem fűződött ahhoz, hogy Felsőpakony társközség legyen, ez egyféle szabályozá­si, politikai kérdés volt, s az ma is! Majd tiltakozott a sze­rinte homályosan megfogalma­zott vádak, a kör programjá­ban szereplő egyes kifejezések ellen. Kérte, mondják meg: konkrétan ki, mit vitt el Fel- sőpakonyból. A tanácselnök határozottan állította, hogy a társközség az elmúlt 8 évben sokkal több pénzt kapott, mint amennyihez valaha is hozzá­jutnak majd, ha Felsőpakony önálló lesz. Szavait azonban az általá­nos elégedetlenség és bizal­matlanság hangos megnyil­vánulásai elnyomták. Ekkor figyelmeztette Kovács Antal az egybegyűlteket, miszerint őket is felelősségre vonhatják majd, ha néhányan akarnak dönteni a két és fél ezres la­kosság nevében. Egyébként a tanácselnök érvelése szerint a szokatlan részvételi arány a Pest Megyei Hírlap rafinált fogásának köszönhető, mert „vastag betűvel szedték ki, hogy Felsőpakony válni akar. SAJTOREKLAM LENNE? Valaki közbekiáltott: „pi­szok dolog volt ez a sajtórek­lám, mert félrevezették vele az embereket”. Mások értet­lenkedtek e megjegyzéseket hallva, hiszen az érdekképvi­seleti kör a különválás kez­deményezését meghirdette programjában. A kritizálóknak el kellett volna olvasniuk a plakátokat és a szórólapokat — vélték. A háromórás ülésen bizony sok erőfeszítésbe került, hogy o szervezők az egy éve hiá­nyolt falugyűlésbe torkollt összejövetelt visszatereljék az alakuló ülés normális medré­be. Végül megalakult a Felsö- pakonyi Érdekképviseleti Kör, százöt taggal. Megválasz­tották az öttagú ideiglenes el­nökséget. Következő közgyű­lésüket egy hónap múlva tart­ják, amikor is az alapszabály­tervezetet véglegesítik, s ezután kezdeményezhetik a cégbírósági bejegyzést... Aszódi László Antal — Mindazokat, akik hason­ló helyen szeretnének dolgoz­ni, segíteni fogjuk a közössé­gek létrehozásában. Egyetlen kikötésünk lesz; csak hátrá­nyos helyzetűeket alkalmaz­hatnak. Távlati tervünk az, hogy amennyiben tőkével fel­erősödünk, megvásároljuk a Fóti Gyermekvárost, és ott olyan életet teremtünk, ami­lyenre már most szükség len­ne. 4 Hogyan valósul meg az otthonteremtés? Mi várható a négy év lejária után? — Akii nem vállalja tovább a kibucéletet, azt ösztönözni fogjuk, hogy vagyonából la­kást vegyen, vagy építkezzen. Sokan tervezik, hogy esti ta­gozaton szakmát tanulnak — elsősorban mezőgazdasági szakmát —, de ha valaki úgy dönt, hogy egyetemre kíván menni, annak költségeit a ki­buc állja majd. + Jelenleg hol tartanak az építkezéssel? — Kérdés még, hogy az ál­lam hozzájárul-e az engedé­lyezéshez. Úgy érzem, ma nyi­tott erre a kormány. Jelenleg 16 lakás, és hat, egyenként ezer négyzetméter területű gazdasági épület — összesen 19 hektár — van a birtokunkban. A volt állami gondozottakat zsiliprendszerben fogadjuk. Először százan jönnek, majd újabb száz gyereket foga­dunk. Erős gyökerek ♦ Ki ennek a kezdeménye­zésnek a vezetője, szervezője? — Teljes nevén a Szociálde­mokrata Kibbutz Balogh Ott­honteremtő Részvénytársaság — rövidítve Kibuc —, amely öt családból, összesen 13 sze­mélyből áll. Kivétel nélkül egykori állami gondozottak, akik tisztában vannak azzal, mit jelent így életet kezdeni. Ma a 40 ezer hajléktalanból 18 ezer a nevelőotthonokból ki­került fiatal. Ők nem tudnak önállóan gondoskodni maguk­ról, mivel zárt világban nőt­tek fel, és soha semmilyen tantárgy keretében nem taní­tották nekik, hogyan vessék meg a lábukat az életben. A kibucban erdélyi menekültek is lesznek, mivel olyan szer­vezet vagyunk, amelybe az egyetlen belépő az elesettség. Meg szeretnénk mutatni a vi­lágnak, hogy ezek a fiatalok nem génjeikben hordják a csa­vargást, hanem nekik ez ju­tott osztályrészül. Értük, véd­telen, magukra maradt embe­rekért kívánunk dolgozni. Negyven évig soha senki nem képviselte ezt a réteget. Ügy érzem, az én gyökereim elég erősek ahhoz, hogy egy vi­har ne tudja ezt a fát kidön- teni. Szegő Krisztina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom