Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-25 / 252. szám

1989. OKTOBER 25.. SZERDA Jogi tanácsok—ÍM POSTABONTÁS MB A hagyatéki tartozás • ■ tEVEm,tIT' címünk: budist, pe, 311 ­fennállása • Felmondás fegyelmi vétség j elkövetésekor • Gyermekek utáni pótsza­badság • Az adóelőleg levonása munka­hely-változtatáskor 1446 Együtt a biztonságért értékesíti, és ebből jövedelme származik, jövedelmének az a része, amely a szerzéskori és az eladási forgalmi érték kü- lönbözetét teszi ki, adóköte­lesnek minősül. Adómentes viszont, ha ezt az összeget az elidegenítést követő évben lakásvásárlásra, illetve -bőví­tésre, négy éven belül pedig lakásépítésre fordítják. Olva­sónk esetében azonban nem föltétlenül erről az általáno­san ismert szabályról van szó. Abban az esetben ugyanis, ha az öröklési illetékkiszabást megállapító határozatban el­fogadott forgalmi érték és az eladási ár között nem állapít­ható meg adóköteles jövede­lem, elekor sem kell jövede­lemadót fizetnie, ha az örök­ség teljes értékét nem fordít­ja lakásvásárlásra. Természe­tesen az ellenkező eset is elő­fordulhat, az esetben viszont a jövedelmet be kell vallani. O Munkaviszonyát felmondta egy gödöllői fűt*. Azt szeretné tudni, hogy ilyen esetben azj adóelőleg levonása hogy tör­ténik. A munkaviszony hóközi megszüntetése esetén az adó­előleget az eredeti munkál­tató a munkaviszonyból szár. mazó jövedelmekre vonatko­zó általános szabályok sze­rint vonja le. Ha a magán- személy ugyanabban a hónap­ban új munkaviszonyt létesít, a munkáltató az adott hónap­ban együttesen kifizetett mun­kaviszonyból származó rend­szeres jövedelme után szá­mítja ki az adóelőleget. Az így megállapított összeg azon­ban csökkentendő az eredeti munkáltató által már levont adóelőleggel. Dr. Sinka Imre Olvasdlnk részéra minden csütörtökön 16 és 18 éra közöli Ingyenes logi tanácsadási tar­tunk a Bp Vili., Blaha Luj­za tér 3. szám alatt, a heér­kezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. • IS évig tartottam el örök­lési szerződés alapján egy idős bácsit — írja „Kétségbeesett” jeligéjű olvasónk. Amikor meg­halt s felkeresett egy ismerő­se, aki igazolta, hogy az el­hunyt 120 000 Ft-tal tartozik neki. Köteles vagyok-e helyt­állni a tartozásért? Ha valaki törvénynél vagy végrendeletnél fogva örököl, nemcsak a hagyatékkal kap­csolatos jogokat, de a köte­lezettségeket is vállalnia kell. Ez a fajta öröklés ingyenes jogügylet, ezért az örökségből kell kiegyenlíteni az örökös tartozásait is. Amikor valaki öröklési szer­ződést köt, nem ingyen jut a hagyatékhoz, hiszen a szerző­désben foglalt feltételek telje­sítése szükséges ahhoz, hogy az örökhagyó halála után az örökséget megkaphassa. Eb­ben az esetben az örökös nem felel az örökhagyó korábbi tartozásaiért, hiszen ez ránéz­ve lenne igen méltánytalan, mivel ő csak a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesí-' tését vállalta, azon túl semmi mást. Mindezek alapján meg­nyugtathatjuk olvasónkat, hogy a 120 000 Ft-ot nem kell visszafizetnie. • A raktárvezetővel együtt kártérítésre kötelezték N. S. péceli anyagkiadót, mert a konyhát raktárban 110 000 forint hiány keletkezett, amelynek nem tudják az okát. Olvasónk kérdezi, hogy vállalatánál jog­szerűen jártak-e el vele szem­ben. A raktári munkakör elfog- latósa előtt a dolgozóval írás­ban közölni kell, ha leltárfele­lősség terheli. A leltárhiány ismeretlen okból keletkező el­térés a raktári nyilvántartások és a tényleges árukészlet kö­zött. Ha a leltárhány okát meg­találni nem lehet, akkor kell a dolgozókat felelőssé tenni. A raktári munkakör elfogla­lása előtt o dolgozóval írásban közölni kell anyagi felelőssé­gének felső határát, továbbá azt, hogy a dolgozó megtérí­tési kötelezettségével együtt jár-e és milyen mértékben a juttatások csökkentése vagy megvonása. Az írásbeli értesítés elmara­dása esetén a dolgozóval szem­ben a leltárhiányból eredő felelősség nem érvényesíthető. További feltétele a leltári fe­lelősségnek, hogy a dolgozó beosztásának a leltári időszak alatt legalább annak felében és a leltári időszak végén fenn kell állnia. Az ennél hosszabb távoliét, továbbá a beosztás­nak a leltári időszak befeje­zése előtti megszűnte kizárja a leltárfelelősségnek a dolgozó­val szembeni érvényesítését. 0 Egy vállalati névnapon munkaideje alatt szeszes italt fogyasztott egy olvasónk. Ve­zetője ellenőrzése során az ital- fogyasztás tényét megállapítot­ta, de fegyelmi eljárást nem kezdeményezett ellene, viszont az alkalmazását a vállalat fel­mondással megszüntette. Jog­szerűen Járt-e el a vállalatom? — kérdezi olvasónk. A határozatlan időre szóló munkaviszonyt a vállalat fel­mondással bármikor megszün­tetheti. A vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Ha ez az ok a felek között vitás, a vállalatot terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt fel­mondás helytálló. A vállalat az indoklási kö­telezettségének csak akkor nem köteles eleget tenni, ha a dolgozó 1 évnél rövidebb ideje van a vállalatnál. Ez esetben is köteles a felmondás indoklását a dolgozó tudomá sára hozni, ha azt a munka- vállaló kéri, vagy ha ez az el­ső munkaviszonya. Mivel a törvény nem hatá­roz meg felmondási okot, a vállalat bármely ok alapján felmondhat. A felmondási okot azonban a munkáltató nem gyakorolhatja társadalmi rendeltetésével ellentétesen és Az elmúlt héten a tanács­ülés napirendjén szerepelt a közbiztonság kérdése. Nem vé­letlenül, hiszen megszaporod­tak a betörések és a lopások. Lévai Antal helyi körzeti megbízott csoportvezető tájé­koztatta a bűncselekményekről a tanácsot, s kérte a lakossá­got, hogy segítse munkájukat. Javaslatot tett 17 fős segéd­rendőri állomány felállítására. Zsámbékon ez a rendszer igen jól bevált, ahol éjszakánként ők is vigyáznak a falu nyugal­mára. A dányiak abban bíznak, hogy náluk is létrejön hasonló megoldás. Ezért kérik azokat, akik áldoznának egy-egy éj­szakát a tolvajlások megaka­dályozására, jelentkezzenek a rendőrségnél, vagy a tanács­nál az önkéntes őrség vállalá­sára. K. Lámán Lajos Dány i Tűzijáték és fláásft A Postabontás rovatban szeptember 19-én megjelent Füstbement ígéret című írás­hoz kívánok hozzászólni. A Zsámbéki-medence lakói­nak évek óta rendszeresen visszatérő problémája a tar­lóégetésnek nevezett „tűzijá­ték”. Biatorbágy, Páty és Zsámbék lakói időről időre szinte minden lakossági fóru­mon egybehangzóan pan'aékol- ják a szálló pernye és korom adta kellemetlenségeket. A térség növény- és állatvilágá­ban okozott károkról ez alka­lommal ne is beszéljünk. Panaszuk azonban — mi­ként az ez évi példa is szem­léletesen mutatja — ez idáig nem nyert orvoslást. A téesz- elnök ugyanis még arra sem méltatta az itt élőket, hogy komolyan vegye a hívó szót és megjelenjen a lakossági fóru­mokon. Ezért tűnik indokolt­nak az. MDF-esek összefogása és az a módszer, miszerint írásba foglalták a lakók kéré­sét, hiszen a szó elszáll, az írás viszont megmarad. A vá­lasz gyors volt és korrekt. Az már más kérdés, hogy olyan időket élünk, amikor okkal esik sok szó a szavak és a tettek egységének megbomlá­sáról. Megítélésem szerint eb­ben az esetben sem történt más, mint amit megszoktunk. Az elnök szavának ugyanis megkopott a hitele! Talán ép­pen ezért nem választották meg a közelgő kongresszus küldöttjének sem a térségben; pedig a jelöltek közötti harc­ban éppen a szavak és tettek egységének megbomlásában jeiölte meg a jelenlegi bajok fő okát. A kérdés csupán az, hogy milyen szintig lehetséges ez ügyben fölfelé mutogatni, illetve általánosságokban be­szélni. Függetlenül attól, hogy az MDF-esek aláírták-e a kérel­met vagy sem, az elnök nagyon jól tudta, hogy a probléma ré­gi keletű és valóságos gondo­kat, jogos igényeket takar. Az elmúlt évben például a tele­vízió forgatócsoportja készí­tett felvételeket az égre törő lángokról, s firtatták a láng- tenger okát is. Sajnos, mind­hiába! Nem vagyok mezőgazdasági szakember — sem ökológus —, így nem tudhatom, hogy az ez évben kialakult gombafertőzés megszüntetésének valóban a tarlóégetés-e az egyetlen he­lyes módja. Tény, hogy hason­ló módszerekkel európai ba­rangolásaim során nem talál­koztam. Azt viszont — az el­múlt 30 évben — jól megta­nultam, hogy nem elég egy döntést meghozni, hanem jó, ha annak előkészítésébe be­vonjuk a szakterület felelős vezetőit is. Természetesen eb­ben az esetben sem hanyagol­ható el a végrehajtás ellenőr­zése. Wiedermann Gábor Páty ★ A fenti levelet elküldtük a Pest Mes:v“i Tanács kömvezet- és ter­mészetvédelmi titkárának is, a megfelelő intézkedés reményében. Megállapodásunk szerint ö az ügy­ben vizsgálatot kezdeményez, s ennek eredményéről értesíti szer­kesztőségünket is. A válasz bir­tokában az ügyre még visszaté­rünk. Vandálok pusztítása Október másodikén úgy adó­dott, hogy a kora reggeli órák­ban kellett Szentendrét felke­resnem. Természetesnek tar­tottam, hogy a megszokottól eltérő kép, egy alvó város fo­gadott. Hétfő volt, a szabad­napok utáni hangulat is érző­dött. A posta előtt jártam, amikor észrevettem: o park egyik-másik padja ülőke és támla nélkül állt, lécei szana­szét hevertek. Láttam töves- től kifordított padokat is, pe­dig komoly erő kell a beton­lábak kidöntéséhez. A park­ban kettétört facsemeték is je­lezték a vandál pusztítást, s törött üvegcserepek hevertek mindenütt. Az aluljáró meg­világítását szolgáló lámpák vé­dőrácsait is leszagatták, ösz- szetörték a neoncsöveket. A mennyezet lambériáit ugyan­csak pusztító kezek feszítették le. A rövid útszakasz úgy né­zett ki. mint a csatatér. Köz­vetlenül a HEV-állomás előtt letört szeméttartók jelezték, hogy a vandál társaság erre vonult el. A HÉV-en a helyi lakosok­tól megtudtam, hogy sajnos az effajta pusztítás nem egyedi eset. Többször döntötték fel ismeretlen kezek a szobor­parkot, szedték szét a műem­léki templom téglakerítését, dobálták be a templom padjait békés polgárok kertjébe. A város pedig — mi. mást tehet­ne —, rendszeresen helyreál­lítja a károkat. Csak azon csodálkozom, hogy mindez olyan települé­sen történik, ahol rendőrkapi­tányság is van. Balogh Gyula Pomáz A cikkíró válaszol ■O •• " • H Keiftnyu efiirni! LEÖNTÖTTE SÖRNÉL, MEGVERTE SEPRŰVEL Élettársa volt a felbujtó Kiszámíthatatlan dolog, hogy egyes embereknél mitől és mi­lyen gyorsan csap fel a gyil­kos indulat. Olykor elég né­hány sértő szó, máskor más körülmények miatt sújt le a balta, vagy hatol emberi test­be a bicska, a konyhakés. Vendégek a tanyán Történetünk főszereplője, a negyvenöt éves Újvári László rokkantnyugdíjas, beteg em­ber. A törvénnyel is többször volt már összeütközése kisebb lopás miatt, meg azért, mert rendszeresen elmulasztja meg­fizetni a tartásdíjat kiskorú gyermeke anyjának. Jellem­zéséhez az is hozzátartozik, hogy már régóta fogyaszt rendszeresen, változó meny- nyisegű szeszesitalt. Amikor bűncselekményét el­követte, ugyancsak ittas volt. Élettársával, Parragh Lajos- néval alkalmi munkát vállalt egy szigetszentmiklósi bolgár- kertész tanyáján, ahol átme­netileg lakást is kaptak. Es­te hét óra tájban látogatóba érkezett hozzájuk régi ismerő­sük. Jónás Béla és a felesé­ge. A két férfi hosszú ideig jó barátságban volt egymással, de azután az asszonyok so­rozatos nézeteltérései miatt ők is haragosok lettek. A vendé­gek most is azzal az elhatá­rozott szándékkal jöttek, hogy felelősségre vonják Ujváriékat korábbi fenyegetéseik miatt. erővel az asszony karját i; megvágta. Jónás Béla sérülése erőser vérzett, és a férfi rosszul lett Lefektették őt, majd Parragl Lajosné a bolgárlcertészhe: szaladt, és kérte, hogy hivjoi segítséget. A helyszínre érkeze mentők a sebesültet már vér zéses sokkban találták, é. beszállították a sebészeti kli nikára, ahol azonnali műtét tel megmentették az életét Felesége csak könnyebb sérü lést szenvedett. Veszekedő asszonyok A Pest Megyei Bíróság dr Szántó Szilvia tanácsa bűnös nek mondta ki Újvári László emberölés bűntettének kísér létében és súlyos testi sérté kísérletében. Ezért a bírósáj két év és hat hónap bőr tönbüntetésre ítélte, tovább egy esztendőre a közügyel gyakorlásától eltiltotta, és el rendelte kényszergyógyítását. A bíróság súlyosbító körül ménynek értékelte az élet és testi épség elleni cselekmé­nyek gyakoriságát, valamint azt, hogy Újvári László ittas volt. Enyhítő körülménynek számított rossz egészségi ál­lapota mellett az, hogy a sér­tettek provokatívan viselked­tek, továbbá élettársa volt a felbujtó. Hiszen az asszonyok veszekedése, verekedése nél­kül minderre nem került vol­na sor. Ga. J. Tisztelettel és kíváncsian ol­vastam a pomázi Balogh Gyu­la által nekem felrótt tévedé­seket nemrégiben a Postabon­tásban. Nem szégyenkezem miattuk, mert írásaim forrá­sait minden esetben igazolni tudom (levéltári és könyvtá­ri dokumentumokkal), azaz a ténybeli tévedéseket(?) átvet­tem. Ismerve Balogh Gyula pon­tosságát, fel sem tételezném, hogy nem tudja, mi az antracit és andezit között a különbség. Magam is tudom, így csupán nyomdai elírás volt. Melles­leg Tóalmásról én még egyet­len sort sem írtam. De a duna- bogdányi leírásomban sem említettem bányát, legalábbis dunabogdányit nem. Ami a pi­lisi apátságot illeti — B. Gy. állítása szerint azt írtam, hogy Pomázon látható. A pilisi apátságról tényleg írtam egy mondatot, idézem: Nagyková­csi pusztán találhatók a pili­si apátság romjai. El sem tu­dom képzelni, hogy lehet ezt félreérteni? A Dömös-Dömsöd probléma is kézenfekvő — könnyű elírni. írásaimban valóban sokszor szerepel az „állítólag”, a „nép­hagyomány szerint”, a „mon­da szerint”, vagy a „néphit szerint” kifejezés. Minden esetben, ha forrásanyagom bizonytalan vagy egyoldalú. Tisztelt Balogh Gyula úr! Remélem, hogy válaszommal nem sértettem meg, s hogy to­vábbra is figyelő olvasóm ma­rad. Nem sértődöm meg, ha a nevemet csupán egy „f’-fel írja. Néha a nyomda is ezt teszi. Wolff Lajos Hozzászólás és vélemény Senki szigete? A Pest Megyei Hírlapban a BKV által végzett vágány- felújításokról jelent meg egy cikk augusztusban, dicsérőleg említve a határidőre való el­készülést. A leírtak igazak; szépek, jól szervezett, gyors munkát végeztek, a HÉV az­óta jóval csendesebben gör­dül az új ágyazatban fekvő új síneken. De ... Az egyik szakasz — a Dó­zsa György úttól a Palotakert felé tavaly készült el, kima­radván belőle az úttorkolati átkelő. A sínek mellett nyelv­harapó, futóműrongáló és a drága gumiabroncsokat is ká­rosan igénybevevő gödrök tá- tonganak. Érdeklődtem az il­letékeseknél. Megtudtam, hogy csak a BKV végezhet a sínek mellett bárminemű munká­latokat. Végül, kegyes bele­egyezésük után a Városgazdál­kodási Vállalat ideiglenesen befoltozhatta a lyukakat. Idén határidőre elkészült az új szakasz, azonban az átjáró — a tanács többszöri és sürge­tő kérése ellenére — döcögős maradt. Egyre mélyülnek, tá­gulnak a gödrök. Az útvonal része a Budapestet kerülő kül­ső gyűrűnek, de Gödöllő for­galmának is fontos része. Fő­leg azután, hogy több másik utcát teljesen lezártak a HÉV miatt. Tehát jó lenne még ebben az évben elsimíta­ni az autósok arcán és a sínek mellett gyűrődő barázdákat. Jáky Kálmán Gödöllő Szó szót követett, majd Par­ragh Lajosné úgy óhajtott elégtételt venni magának, hogy leöntötte sörrel a másik asszonyt. Egyre vehemensebben szi­dalmazták egymást, s me­gint a háziasszony vetemedett tettlegességre, felkapott egy seprűt és azzal támadt hara­gosára. De Jónásné sem hagy­ta magát, kicsavarta a seprűt az asszonytárs kezéből, és ala­posan pofon is vágta támadó­ját. Parraghné az élettársát hívta segítségül, kiabált neki, ne engedje, hogy „megöljék”. Eközben elesett, és a bútorok­ban alaposan összeverte ma­gát. Férje elé ugrott Az eddig még vér nélküli csata ezután végső, életveszé­lyes fordulatot vett. Újvári László, akit a történtek na­gyon felingereltek, az asztal­ról felkapta alaposan kiélezett zsebkését, és a vele szemben álló, de már kifelé igyekvő Jónás Béla elé lépett. Egy felülről lefelé irányuló moz­dulattal, nagy erővel mellka­sának bal oldalán megszúrta egykori barátját. Mikor a megtámadott férfi mindkét kezét felmelte, a második szú­rás a könyökét érte. Jónás Béláné ezt látva a férje elé ugrott, hogy a további bán­talmazástól megvédje. A megvadult Újvári ekkor kisebb nem élhet vissza jogával. Ilyen ; esetben ugyanis a munkaügyi vita során a felmondást ha- ; tálytalanítani kell. Olvasónk magatartása fe­gyelmi vétségként is értékel­hető és a vállalat döntésétől függött, hogy milyen módon vonta felelősségre. Mivel a fe­gyelmi eljárás a vállalat részé­ről nem kötelező, méltányos­nak lehet tekinteni eljárását, amikor a munkaviszonyt nem fegyelmi úton történő elbocsá­tással szüntette meg. Ha ezek ismeretében olva­sónk úgy véli, hogy vele szemben jogsértést követett el a vállalat, forduljon a mun­kaügyi döntőbizottsághoz. • P. S. dabasi rokkantnyug­díjasnak a férje kívánja a gyermekgondozási segélyt igénybe venni. Olvasónk kér­dezi továbbá azt is, hogy a férje a gyermekek után járó pótszabadságra addig is jogo­sult-e, amíg a gyest részére megállapítják? A 14 évesnél fiatalabb gyer­mekét nevelő dolgozó nőt és a gyermeket egyedül nevelő apát évenként 1 gyermeke után 2 munkanap, 2 gyerme­ke után 5 munkanap, 3 és több gyermeke után 9 munka­nap pótszabadság illeti meg. Ez a pótszabadság a gyermek születésének évében és abban az évben is megilleti a dolgo­zót, amelyben a gyermek a 14. életévét betölti. Ez a jelen­tős kedvezmény nemcsak a vér szerinti, hanem az örökbe­fogadott állami gondozott gyer­meket térítés mellett nevelő, továbbá családi kapcsolaton vagy szerződésen alapuló gon­dozást vállaló nőket is megil­leti. Olvasónk férje, mivel nem egyedülállóként neveli a gyer­mekeket, tehát erre a pótsza­badságra nem jogosult. 0 Egy gödi olvasónk örö­költ családi házát eladta és egy kisebb értékű ingatlant vásárolt. Attól tart, hogy emi­att személyi jövedelmadót kell fizetnie. Abban az esetben, ha vala­ki ingatlanát 10 éven belül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom