Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-25 / 252. szám
4 1989. OKTÓBER 25., SZERDA Nagykőrösön1 Magyartanárkonferencia A Művelődési Minisztérium, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és Pest megyei tagozata, a Pest Megyei Tanács, a TIT Pest Megyei Szervezete, a Pest Megyei Múzeumok igazgatósága, valamint Nagykőrös Város Tanácsa és művelődési intézményei közösen szerve- zik-rendezik meg a középiskolai magyartanárok I. országos konferenciáját. Ennek színhelye Nagykőrös, helye az Arany János Művelődési Központ és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, ideje október 27—28., vagyis péntek-szombat. A gazdag és sokszínű elő- adáscsokorból csak ízelítőül néhány: Czine Mihály, az ELTE egyetemi tanára Anyanyelvi kultúra — nemzettudat — magyartanítás — nyelv- használat címmel, Grezsa Ferenc tanszékvezető egyetemi docens a JATE-ről A mai magyar irodalom a középiskolában címmel tartja meg értekezését. Péntek este Kelemen Elemér miniszterhelyettes vezetésével fórumot tartanak a Toldi-iskola aulájában. Október 28-án, szombaton tartják a hagyományos Aranyünnepséget a költő szobránál, ahol átadják a Nagykőrös Városért, Művelődéséért Díjat. Próba szabad délelőtt Tücsök koma bábszínháza Tücsök koma mindig la népszerű volt a gyerekek között. Mert ugye, szépen szól a muzsikája. Érzelmes húrokat penget a nagy, tágas mezőkön. Ha pedig úgy alakul, termetéhez képest hatalmasat tud ugrani. Bizonyos életkorban ezek még nem különválasztott szellemi és fizikai tulajdonságok, hanem egységesen tartoznak a mezei intelligenciához. E köztiszteletben álló mesebeli személyiség Dunakeszin kiérdemelte, hogy színházat nevezzenek el róla, még életében. A Tücsök Bábszínházát tizenkét óvónő alapította. Vezetője és rendezője Szabóné Czank Magdolna, aki a legközelebbi bemutató díszleteinek is tervezője. A tizenharmadik alapító miatt nem babonásak az óvó nénik. Inkább örülnek, hogy akadt közöttük egy férfi, egyikük férje, aki segíti azt a rengeteg munkát, ami az anyagbeszerzéssel, az ügyes kezű hölgyek által készített bábuk megteremtésével jár. Egy színházban ezenkívül még adminisztráció is van. Szervezni kell a közönséget, meg kell hallgatni a véleményeket. Szóval, lesz itt munka még bőven. A színházalapításhoz évente ötezer forinttal járul hozzá a Kölcsey Könyvtár, azaz a városi főkönyvtár. A helyet, ahol próbálhatnak, bemutatót tarthatnak, a József Attila Művelődési Központ adja. A paravánok elkészítéséhez a MÁV járműjavító, rajtuk kívül a Gárdonyi Géza Szakmunkás- képző Intézet adott segítséget. Miért kell egy városnak saját bábszínház? Kik lesznek a nézői? — Óvónők vagyunk — jelenti ki határozottan Szabóné a többiek szószólójaként. Mindenki tanult bábozni, általában jó a kolléganők hangja, szépen énekelnek. Magától értetődő, hogy a gyermekek miatt vállalkoztunk, és főleg az óvodások, legfeljebb az alsó tagozatos kisiskolások érdekében. ők még csak legfeljebb háromnegyed órás műsort néznek meg nyugodtan, tehát ilyen rövidre kell összeállítani az előadásokat. Hamarosan sor kerül az első bemutatóra. Készül már a Télapó-ünnepség műsora is. Az óvó nénik kezében sunyin pislog a ravaszdi róka. A terem ajtajáig haladva mögöttem még hallom cirmos cica nyávogását. A művészi készülődés közepén találkoztunk. Szabad délelőttjükön lelkesen próbálnak a kis csapat tagjai. Társadalmi munkában. Pedig szánhatnák az időt mellékkeresetre, ami ezen a pályán még mindig jól jönne. De őket csak a siker érdekli, amit majd a tágra nyílt gyerekszemekből olvasnak ki. K. T. I. Gazdálkodj okosan, talpon maradsz Helyi igényekből áll össze a program — A művelődési ház még talpon van, ez azonban csak annak köszönhető, hogy az állami támogatás biztosítja a szakmai működés feltételeit — jelentette ki Takács Péter, a százhalombattai Barátság Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója. — Ugyanakkor az elvonás miatt csökkentenünk kellett például a két évvel ezelőtt indult, közkedvelt családi hétvége rendezvényeinek számát is, pedig közösségteremtő hatásuk vitathatatlan. Az első évben harminc alkalommal tudtuk megrendezni, most már csak nyolcszor-tízszer. miszerint már-már a működés alapfeltételeit is nehéz kigazdálkodni. Ruzsicska Mária IÁLLÍ TÓTERMEKBŐL Tapintható dimenzió A hallgatás tornya Dr. Rácz Zoltán köztéri plasztikáinak tervei a Vakok Székházában tekinthetők meg | október 30-ig. Űj házak épülnek fák helyén. Szennyezett a víz, a levegő, s miközben rongálódik a környezet, Rácz Zoltán a természet gyarapítására vállalkozik. A pázsit friss, zöld árnyalataihoz csatolja a plasz- titkák nyugtató fehérségét. Ez a küldetése. Erdész családban született Ráckevén 1940-ben. Ez eleve meghatározta a természet iránti vonzódását. Szomorú sors jutott neki osztályrészül: látását kétszer is elvesztette, de Imre professzor és Zajácz Magdolna műtétéi után, ha csökkenten is, lót. Félelem és küzdelem jellemzi életét, ám a ragyogó tehetség elé a vakság sem gördíthet akadályokat. Sorsa sokszorozza erőit; művésszé válni árnyékok közepette. Maradhatott volna jogász, hiszen a csurgói gimnázium elvégzése után Pécsett kapott diplomát 1966-ban. Most Aszódon dolgozik a tanácsnál. Lehetséges, hogy éppen személyes drámája miatt lendült benne a szobrászi energia az elvesztett harmónia meghódításáért. A közelmúltban Vácott, a BNV-n és a Vakok Szövetsége fennállásának 70. évfordulóján mutatkozott be önálló kiállításon a Városligetben. Kiállított művei alapformák voltak, amelyeket szobrászatra alakított Vasarely op art metszetei nyomán. Fehér műkövei szépen mutattak a zöld gyepen. Nem véletlen, hogy például a hatvani lakótelepre került belőlük néhány azért, hogy karakteresítse a személytelenné váló teret. nya” —, kolumbáriumainak legszebb darabja. Főműve a „Mehasadt piramis”, melyet az 1956-os népfölkelés emlékének szentelt, mély gondolati tartalommal. A romjaira vetkőzött építmény közepén a lángtartó kehely azt szimbolizálja, hogy megbékélésünkkel, bűnbánatunkkal, megbocsátásunkkal és munkánkkal újra fölépíthető a szabadság és jólét piramisa. A jövő. Ez az eszmesűrítő plasztika minden bizonnyal hamarosan köztéri szobor lesz valahol a megyében. Rácz Zoltán segítő munkatársai: felesége és két lánya, ók másolják a rajzokat, biztosítják a nyugodt alkotói légkört. Rácz Zoltán nem lett jogász. Szobrász ő, aki verseket is ír, gondolataival a Kortársban is találkozhattunk. Világháborús emlékművet tervez Kerefjestárcsáral A raj2 és a makett kész, vár a plasztikai kivitelezésre, ha a Művészeti Alap nem késlekedik az engedéllyel. Losonci Miklós Az aszódi intézetbe tervezett „Díszkút”-ja e zártságot és nyitottságot egyaránt érzékelteti. A „Madarak emlékműve” a repülés misztériumát közvetíti, a szárnyalást, amely a lelkűiét, és a szellemiség lehetősége is. Életfának álmodta az isaszegi kolumbáriumot, amelyet novemberben avatnak föl. A forma, ha nem is serkentheti életté az elmúlást, megnyugvást kelt. Újszerű a gödöllői fürdő és a szentendrei napfényszínház tervei és megdöbbentő „A hallgatás torO A támogatás csökkenése arra kényszeríti a művelődési házakat, hogy tartsák el magukat. Ezt azonban megnehezíti az a tény, hogy a magyar kultúra és művelődés nem csak pénzügyi értelemben van válságban. — Igen, mert a központilag elgondolt kultúra nem számolt a helyi igényekkel, sajátosságokkal. Nem törődött azzal, hogy a társadalom különböző rétegeinek mire van szükségük. Mi az 1975-ben meghirdetett „Nyitott ház Magyarországon’’ mozgalom szellemét valljuk. Vagyis a helyi közösségekre alapozzuk tevékenységünket Figyeljük, kutatjuk az igényeket. Csak így nem lesz félnivalónk. <9 Milyen módszerekkel alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez, a helyi igényekhez és adottságokhoz? — Mindenekelőtt valamilyen módon be kell emeljük az intézmény munkájába a szociális tevékenységet. A családoknak szeretnénk segítséget nyújtani díjmentes pszichológiai, jogi és pedagógiai szolgáltatásokkal. Otthont szeretnénk adni az oktató-nevelő munkához, illetve az átképzési feladatokhoz is. Ezért ajánljuk fel nyolc termünket az általános iskolának. Délelőttönként báboznak, szőnek itt a gyerekek, délután pedig az ifjúsági és a felnőttoktatással kapcsolatos igényeket elégítik ki. A hátrányos helyzetű fiataloknak a Waldorf-típusú iskolákhoz hasonló oktatást szeretnénk a házban létesíteni. Sajnos a helyi vállalatok nem nagyon érdeklődnek a felnőttképzés iránt, pedig a gazdaság várható átalakulása miatt előbb- utóbb megjelenik az átképzés igénye. A százhalombattai óvodásoknak színházi előadásokat rendeznek, meghirdették a középiskolások színházbérletét. A helyieken kívül az érdi gimnázium és a pusztaszabolcsi szakközépiskola tanulói is érdeklődtek. — Ügy vélem, hogy a művelődési házak programjába szervesen be kell illeszteni a pártok kulturális tevékenységét is — mondja Takács Péter. — Törekvésünket a helyi tanács elfogadta. A testület augusztusi ülésén úgy döntött, hogy ezentúl a művelődési ház legyen az otthona a helyi párt- szervezetek sajátos kulturális rendezvényeinek is. így került sor október 14-én a Magyar Demokratái Fórummal közös rendezésben az „In memóriám 1956” című rendezvényre is. • Ami ma igényes és színvonalas, az nem biztos, hogy nyereséges. A felsorolt rendezvények nem sok bevételt hozhattak. Hogyan egészítik ki a reálértékében is csökkenő finanszírozást? — Rendezünk fogyókúra-, testápolás- és biokertészeti tanfolyamokat. Jelentős bevételt nyújtanak a nyelvtanfolyamok is. Komoly anyagi forrásunk az 1985-ben létrejött megállapodás szerint a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal közösen üzemeltetett mozi, amely a legnépszerűbb filmeket vetíti. Ezenkívül az archív vetítésekre is sikerül hatvan-száz fős nézőgárdát szervezni. Telt házas volt a Sing-Sing vagy a Börtönrock együttesek műsora is. Színház- termünket felajánlottuk próbateremnek. ezzel a lehetőséggel évek óta él a Rockszínház. Azt tervezzük, hogy konferenciák, tanácskozások számára is bérbe adjuk majd a termet. Mindez azonban nem oldja meg teljesen azt a problémát, Hdzi- és gazdaasszonyképző szakok Két szomszédvár a művelődésért Jó néhány esztendővel ezelőtt még úgy emlegették a két Városház utcai tanácsot: a két szomszédvár. Az utóbbi három-négy évben azonban fordult a világ: egyre több közös témát talál Budapest és Pest megye közigazgatási intézménye. Ez elsősorban az oktatás és művelődés területén tapasztalható. Egy jól sikerült pályázat — és a véletlen — eredménye, hogy a fővárosi művelődési ügyekkel foglalkozó főosztály vezetői székében most ugyanaz az ember ül, aki közel egy évtizedig a megyében töltött be hasonló posztot. • Milyennek látja innen ezt a kapcsolatot? — kérdezem dr. Novák Istvántól. — A két művelődési osztály között folyamatos, rendszeres és kiegyensúlyozott a kapcsolat — kezdi a Fővárosi Tanács művelődési főosztályának vezetője —, s én eddig is úgy láttam: egymást segítő együttműködés a jellemző. Ez leginkább a továbbtanulásban érezhető. KÖZÖS PONTOKAT Az elmúlt tanévben Budapesten 104 ezer diák járt középfokú oktatási intézményekbe, közülük 18 ezer 600 Pest megyei volt. A többi tizennyolc megyéből összesen 6600- an látogatták a különböző fővárosi középiskolákat. Miközben a demográfiai hullám emelkedett, az előző évben ezerrel több Pest megyei gyerek tanulhatott tovább a fővárosban. Ma a Budapesten tanuló középiskolások 17,8 százalékát a megyeiek teszik ki. Ez az arány az első évfolyamokon megközelítően 22 százalék. Természetesen oktatási intézménytípusonként nagy eltérés mutatkozik — a szakközépiskolák javára. 9 Hol akad javítanivaló? — Jónak érzem a gyógypedagógiában kialakult kapcsolatot, amely azonban még tovább fejleszthető. Nagy előrelépés történt a nemzetiségi művelődésben: hagyományos közös nemzetiségi rendezvényekre kerül sor időközönként. Lehetőséget látok arra is, hogy közös nemzetiségi bizottság alakuljon. Ennek révén különböző nemzetiségi művészegyüttesek tarthatnának bemutatót, látogathatnák egymást, sőt, olvasótáborokat szervezhetnének. A fővárosban és a megyében lévő nemzetiségi középiskolák figyelemmel kísérhetnék, segíthetnék egymás tevékenységét. £ Miben foghatna még össze a két szakmai irányítás? — Igen fontos dolog a tapasztalatok átadása, de úgy gondolom, előbbre jutnánk, ha együtt képviselnénk bizonyos művelődéspolitikai kérdéseket, álláspontokat. A főváros kulturális kínálata a megyéből elérhető, így Budapest kulturális központja lehet a megyének is. Mint ahogy Szentendre, Vác, Gödöllő, Ráckeve a fővárosból kimozduló lakosság művelődését, szórakozását is szolgálja. Ezt még tervszerűbbé, folyamatosabbá lehetne • tenni, hiszen a peremkerületek és az agglomerációban lévő települések tanácsai rendszeresen figyelembe veszik, megbeszélik egymás gondjait, lehetőségeit. NE VELE SZEMBE £ Sor kerülhet-e pedagógusok találkozójára? — Ez tulajdonképpen a közös továbbképzések szervezésével megvalósul. A legközelebbi novemberben lesz a történelemtanárok számára. Az elmúlt két hónapban, amióta itt vagyok, semmilyen tekintetben nem találkoztam elzárkózással, ha Pest megyéről volt szó. A napokban egy reggel azzal fogadlak munkatársaim, hogy Nagykőrösre mennek, a Toldi Miklós Élelmiszer-ipari Szakközépiskolába, tapasztalatcserére. Sor kerül majd egy solymári látogatásra, amikor is a Wal- dorf-óvodával ismerkednek meg. £ Mi a helyzet a kulturális élet más területein? — Sok jó példát sorolhatok. A Budapesti Tavaszi Fesztivál részévé váltak a szentendrei programok. Az Állami Bábszínház és az Arany János Gyermekszínház rendszeresen szerepel a megyében. A főváros zenei kínálatát gazdagítják a Pest Megyei Tanács díszudvarában tartott hangversenyek, a különböző helyeken fellépő nemzetiségi együttesek műsorai. Fontos, hogy e rendezvények száma gyarapodjon. £ Hogyan néz vissza a megyére pedagógusként? — Fájó szívvel. Pest megye olyan hátrányokat hordoz, amiket nem tudott leküzdeni. Azonban nem hiszem, hogy a kettőt szembe kell állítani. Annak ellenére sem, hogy a megye nem kap központi támogatást, mert ezt nem a főváros miatt nem kapja meg ... HÁROM HATÁRIDŐ Az 1990—91-es tanév fővárosi középfokú beiskolázásáról tartott sajtótájékoztatót kedd délelőtt a Fővárosi Tanácsban dr. Novák István. Megtudtuk, hogy ebben a tanévben 29 ezer 189 nyolcadikos végez, s közülük 28 ezer 605-en jelentkeztek továbbtanulásra. Ez a létszám nem haladja meg a tavaly végzettek számát. A fővárosi középfokú intézmé-. nyéknek mintegy 8100 tanulót kell fogadniuk az agglomerációból és más vidékekről, így összesen 37 ezer elsőéves elhelyezéséről kell gondoskodniuk. Bár a helyek száma összesen 38 ezer, azonban a diákok nem mindig azt az intézményt keresik, ahol tárt kapukra találnáimk. A gimnáziumokba például közel kétezerrel többen fognak jelentkezni, mint ahányat felvehetnek. Emiatt egyes fővárosi szakközépiskolákban is indítanak gimnáziumi osztályokat. A szakmunkásképzők iránt viszont kisebb lesz az érdeklődés, pedig ezekben több sikerrel próbálkozhatnának. Bővül a lehetőség az egészség- ügyi szak- és gyors-, gépíróiskolákban: s indulnak házi- és gazdasszonyképző szakok is. A jelentkezési határidők eltérőek: a két tannyelvű gimnáziumokba 1989. november 6., a speciális gimnáziu-, mi osztályokba 1990. január 10., egyéb középfokú intézményekbe 1990. február 16. Vennes Aranka
