Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-19 / 247. szám

\ Kulcsár Kálmán mondta: történelmi felelőssé­günkből adódóan mindnyá­junk kötelessége, hogy ne en­gedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek . az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. A kormány javasolta, hogy az Országgyűlés minden napi­rendre tűzött kérdésben foly­tassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem te­kinthet el attól, hogy a nép­szavazásra vonatkozó kezde­ményezések jelen vannak köz­életünkben. A benyújtott alá­írások hitelesítése megkezdő­dött, ám a hitelesség még nem tekinthető ténynek, tehát az Országgyűlés nem hagyhatja abba a törvénykezés rábízott feladatát. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták. Ezt követően pontról pont­ra tekintették át az alkot­mánymódosítás tervezetét. Ki­lencvennégy módosító indít­ványról tárgyaltak, s ezeket az elfogadáshoz legalább 234 képviselőnek kellett támo­gatnia. Végül az Országgyű­lés törvényerőre emelte az Hosszúra nyúlt a szavazási procedúra PEST SZCNtEM'5 XXXIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1989. OKTOBER 19., CSÜTÖRTÖK Eltagadták a módosított alaptörvényt Független, demokratikus jogállam Az Országgyűlés szerdán 9 órakor folytatta munkáját. Az ülést megnyitva az el­nöklő Fodor István a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Francisco-! földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegy­zőkönyvben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban vehették kézhez a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését, amely megállapította: az alkotmány­módosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érin­tené a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit. Kulcsár Kálmán igazságügy- vüll minisztertanácsi ülésről miniszter beszédében kitért Németh Miklós beszámolt az több módosító indítványra, Országgyűlés plénumán. El- amelyeket a bizottság ugyan elvetett, * de az előterjesztő képviselők fenntartottak. A határozathozatali procedúra előtt Tallóssy Frigyes figyel­meztette a képviselőket, ha kiírják a köztársasági elnök­választást, az SZDSZ petíciója értelmét, veszti. Ebben az eset­ben bárki joggal ’ élhet alkot­mányos panasszal, hogy két­százezer szavazó'.aláírását nem vették figyelembe. Véleménye szerint el kell'halasztani az elnökválasztást, máskülönben súlyos ,alkotmányjogi, problé­mák alakulhatnak ki. .Ezután hosszas vita bonta­kozott ki a témáról. A problé­ma tisztázásának idejére szü­netet rendeltek el. Ekkor je­lentette be a miniszterelnök, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait. A rendkí­alaptörvény módosításának tervezetét. A képviselők a következő napirend tárgyalása előtt meg­hallgatták a politikai egyez­tető tárgyalásokon részt vevő három fél nyilatkozatát a tu­lajdonreformról. A pártok működéséről, gaz­dálkodásáról szóló törvényja­vaslat tervezetét Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter ter­jesztette elő. Utalt arra, hogy Egon Krenz az NSZEP új főtitkára Lemondott Erich Ho A Nemet Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottsága szerdán délután összehívott soron kívüli ülésén Egon Krenzet választotta a párt új főtit­kárává. A testület előzőleg úgy határozott, hogy eleget tesz Erich Honccker kérésének, miszerint egész­ségi állapotára való tekintettel fölmentését kí­vánja a párt főtitkárának, az államtanács elnöké­nek és a nemzetvédelmi tanács elnökének tisztsé­géből. A központi bizottság egyúttal úgy határo­zott: javasolni fogja az NDK népi kamarájának (parlament), hogy válassza meg Egon Krenzet az államtanács — kollektív államfői testület — és a nemzetvédelmi tanács elnökévé. (Részletes tudósítás a 2. oldalon.) Egyelőre nincs pontos adat arról, hogy eddig hányán je­lentkeztek át az MSZMP-ből az MSZP-be — közölte az MTI munkatársának kérdésé­re Tóth András, az MSZP most szerveződő országos irodájá­nak munkatársa. Hozzátette: annyi azonban bizonyos, hogy a kongresszust követő néhány napon tízezres nagyságrendű -volt azok -száma, akik aláírá­sukkal megerősítették tagsá­gukat. Átjelentkezni nemcsák a munkahelyi pártszerveknél lehet, hanem a területi, váro­si, kerületi pártbizottságokon, vagy akár az MSZP Jászai Mari téri központjában is. El- mondt azt is: a Magyar Szo­cialista Párt elnökségi tagjai számos meghívást kapnak, hogy ismertessék a párt prog­ramját, célkitűzéseit. Ezért or­szágszerte megkezdődtek o tag­toborzó nagygyűlések. Szólt arról is, hogy az el­nökség valamennyi tagja — Kovács Jenő és Vastagh Pál pártalkalmazottak kivételével — társadalmi munkában látja el feladatát. Mercedes típusú gépkocsival már csak a párt elnöke közlekedik, őt egyéb­ként a kormányőrség is. védi. Közölte: a pártvagyon sorsá­val az elnökség által megha­talmazott bizottság foglalko­zik. Arra a kérdésre, hogy mit szól az új párt az MSZMP XIV. kongresszusának össze­hívásához — ezt mint isme­retes, a napokban Ribánszki Róbert jelentette be egy nagy­gyűlésen —, Tóth András el­mondta: ez sem jogilag, sem politikailag nem korrekt kez­deményezés, egy új párt meg­alakítási kísérletének minősít­hető. ★ A demokratikus jogállam és a piacgazdaság kiépítése szük­ségessé teszi, hogy a Magyar Szocialista Párt újrafogalmaz­za a szakszervezeti mozgalom­hoz fűződő viszonyának fő el­veit — hangsúlyozta Pál Lász­ló, az MSZP elnökségének tag­ja, a párt szerdai sajtóérte­kezletén. Ezen ismertették az MSZP állásfoglalását a Ma­gyar Szocialista Párt és a szak- szervezeti mozgalom közötti szövetségről, illetőleg a párt­nak a dolgozói részvételről és önkormányzatról megfogalma­zott dokumentumát. Az állásfoglalás deklarálja egyebek között, hogy az MSZP a szakszervezeti szervezkedő* szabadságának elvét . vallja. Ügy ítéli meg, hogy a munka- vállalók érdekeit legjobban az önkéntességen alapuló, a moz­galom egészét átfogó, erős szakszervezeti szövetség tudja megfelelően képviselni. Ezérl támogatja azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek arra irá­nyulnak, hogy a SZOT demok­ratikusan szerveződő és mű­ködő szakszervezetek szövet­ségévé alakuljon át. Az MSZP — mutat rá a dokumentum — stratégiai szövetségesének te­kinti a munkavállalók érdek- védelmi és -képviseleti szer­vezeteit. a szakszervezeteket, Egyúttal kifejezi együttműkö­dési készségét a szakszervezeti szövetségtől független új szak- szervezetekkel is. Az MSZP meggyőződése, hogy csak olyan gazdaságpoli­tika lehet sikeres, amely nem kerül tartósan szembe a dol­gozók alapvető csoportjainak érdekeivel, amelynek már rö­vid távon is lesznek nyerte­sei. Épp ezért az MSZP stra­tégiai kérdésnek tartja, hogy a kormányzati politika a tel­jes és hatékony foglalkoztatás­ra törekedjen. A munkanélkü­liség az egyén számára csak átmenetileg fogadható el, ezért a párt különös gondot kíván fordítani a szerkezetváltás ál­tal hátrányosan érintett dol­gozók érdekeinek védelmére. Az állásfoglalás végül ki­fejti: az MSZP tudomásul ve­szi a szakszervezetek politikai EZ TÖRTÉNT A parlamenti ülésszak szerdal munkanaplón a tSrvémvhozás részvétét fejezte ki a San Franciscó-i földrengés áldozatai hoz­zátartozóinak és károsultjainak. A képviselők megkapták a jogi. Igazgatási és lgaaságűgvl bi­zottság előző esti tanácskozásának jelentését, az alkotmánymó­dosítással kapcsolatban. A vita tapasztalatait Kulcsár Kálmán lgázsígdgyminiszter 5sz­szegezte. A szavazás megkezdése előtt egyes részletkérdésekben vita alakult ki. Felszólaltak: Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Varga Lajos (Fest m., 26. vk.); Mándity Marin (országos lista); Kulcsár Kálmán; Berdár Béla (Pest m., 25. vk.); Szirtesné dr. Tomsils Erika (Budapest, 22. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.). Ezután az elnök szünetet rendelt el. Előtte szót kért Németh Miklós miniszterelnök, és tanácskozásra hívta össze a kor­mányt. Felszólalt még Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.). A szünet után Németh Miklós kormánynyilatkozatot tett, azt a képviselők elfogadták, s az ülésszak az eredeti tárgysoro­zatnak megfelelően folytatódott. Az alkotmánymódosításról, illetve a 94 módosító javaslatról kétórás szavazás következett. (Több egyéni indítványt elve­tettek a képviselők.) Közben Mándity Marin a nemzeti ki­sebbségekkel kapcsolatosan módosító indítványt tett, amelyet a parlament elfogadott. Az alaptörvény módosításának tervezetét S3» igen, 5 ellen­szavazattal, 8 tartózkodással az Országgyűlés törvényerőre emelte. Az elnök a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő há­rom fél nyilatkozatát ismertette a tulajdonreformról. Ezután a tárgysorozat szerint a pártok működéséről, gaz­dálkodásáról szóló törvényjavaslat vitája kezdődött cl. A tör­vénytervezetet Kulcsár Kálmán (erjesztette elő. A vitában felszólaltak: Szigcfhy Dezső, a Jogi, Igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; iBódi János (Baranya m., 41. vk.); Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) j Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) j Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.); Sebők János (Veszprém m.. IC. vk.); dr. Debreczenl József (Bács-Ktskun m., 3. vk.); Alberth Bélámé dr. (llaidú-Bihar m., 8. vk.): Ko­vács László (Pest m., 2». vk.); Márton János (országos lista); Kállai Ferenc (országos lista); Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.). A vitát követően ülésezett a Jogi, Igazgatási és igazságügyi bizottság, majd Kulcsár Kálmán foglalta össze az elhangzot­takat. Végül a kénviselők úgy döntöttek, hogy a törvényja­vaslatról a csütörtöki ülésen szavaznak. Ezzel az Országgyűlés októberi ülésszakának második mun- kanaoia — amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — befejeződött. Németh Miklós a kormány álláspontját ismerteti Diplomáciai kapcsolat a Szentszékkel Casaroii bíboros levele A Szentszék kész megvizs­gálni hazánkkal a kétoldalú kapcsolatok szabályozását, il­letőleg azok teljes normalizá­lását — hangsúlyozza az a le­vél, amelyet Agostino Casaro­ii bíboros intézett Németh Miklós kormányfőhöz. A levél válasz a magyar miniszterel­nök üdvözlő soraira, amelyek­kel a Szentszék és Magyaror­szág közötti megállapodás 25. évfordulója alkalmából kö­szöntötte Casaroii bíborost. Casaroii bíboros örömmel üdvözli a jogállam megterem­tésének szándékát, s ezen be­lül is a lelkiismereti és val­lásszabadság teljes tisztelet­ben tartásán alapuló egyház- politikát. Levelében hangsú­lyozza: mindez elősegíti majd az 1964les megállapodás újra­tárgyalását, illetőleg azt is, hogy a Szentszék és Magyar- ország között eszmecsere kez­dődjön a diplomáciai kapcso­latok helyreállításáról. Erre vonatkozóan a bíboros kije­A Magyar Szocialista Párt az ország jövője érdekében együtt­működést ajánl, a többi pártnak, mondta Pozsgay Imre, az MSZP elnökségének tagja, a Nyíregyházán rendezett politikai nagygyűlésen. Q A Pest megyei DISZ és a KISZ országos szervezete javasolta az Országgyűlésnek, hogy október 23-át nyilvánítsák a nemzeti megbékélés napjává, de ne legyen pi­ros betűs ünnep. 0 Szövetkezeti és agrárpárt szerveződése kezdődött meg. ® Szervezetük ellen irányuló provokációnak minősíti a Nyilaskeresztes Párt állítólagos újjáalakulásáról szóló röpiratot a Magyar Október Párt. Az irományban ugyan­is szó van arról, hogy a nyilasok koalíciót ajánlottak a MOP- nak. 0 A magyar egyházak és felekezetek, valamint a SZOT vezetői között találkozóra került sor kedden. lenti: amennyiben a magyar fél kijelöli e kérdésben a tár­gyalódelegációt, úgy a Szent­szék kész lenne megkezdeni a megbeszéléseket. Tatabánya—Győr autópálya A Magyar Hitel Bank Rt. szék­házában szerdán a bank, va­lamint a Közlekedési, Hírköz­lési és Építésügyi Miniszté­rium képviselői hitelmegálla­podást írtak alá. Ennek értel­mében a Magyar Hitel Bank Rt. 1 milliárd 425 millió fo­rintos hitelt nyújt az Ml-es autópálya Tatabánya—Győr közötti szakaszának megépíté­sére. Az építés még idén október­ben megkezdődik és 1990. ok­tóber 31-éig fejeződik be. MSIP a szakszervezetekről Tagtoborzó gyűlések A szünetekben Is folyamatos volt az eszmecsere (Hancsovszki János felvételei) a pártok alkotmányjogi sza­bályozása három törvényben jelenik meg, az alkotmány­ban, az egyesülési jogról sió- (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom