Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-18 / 246. szám
4 1989. OKTOBER 18., SZERDA Mondhatta volna szebben... Bár a sikerlistán nem szerepelnek, a lemezgyűjtők figyelmét nem kerülte el a piac szokatlan primőr kínálata: osztrák politikusok szerelmes verseket szavalnak. Vranitzky a jelenlegi, Kreisky a volt kancellár, Kirchschläger, az egykori elnök a líra területére merészkedett a politika prózai világából. A művészi élményről e lemezek hallgatása kapcsán kevesebb szó esett, a szent ligetbe tett kirándulás mintha bocsánatos bűn lenne. Elsősorban azért, mert minden eladott lemez árából az árvaházaknak is juttatnak, írta a Kronen Zeitung. Feltehetően nem érte profi- vád az előadókat, s bizonyára a színészszakszervezet sem rendez munkahelyféltő tiltakozó megmozdulást az osztrák parlament elé e sajátos szerepcsere miatt. Igaz, volt egy politikus, aki azzal zárta pályamérlegét, hogy színészkedés nélkül olykor elképzelhetetlen, hogy valaki elnök legyen. Ronald Reagan, Mindenre „vevők” Francia tévések Budapesten A francia televízió 1-es csatornájának stábja Budapest címmel 60 perces szociográfiai filmet készít hazánk fővárosáról. részeként annak a sorozatnak, amelyet Európa metropoliszairól forgatnak. Eddig már elkészült a londoni, a barcelonai, a milánói, a moszkvai összeállítás, Budapest után pedig Prága következik. E produkció rendezője Krasso- vitz Péter. Mint nevéből kitűnik, magyar születésű, aki Franciaországban ismert rendező, évente 1-2 játékfilmet készít a francia televíziónak. Vajon mit látnak érdekesnek a franciák egy olyan alkotásnál, amelynek alcíme: Magyarország 1989 — szociográfiai szemmel? Röviden így lehet rá felelni: mindent. De ez a szó különlegességeket, extremitásokat is Iszapbirkózás Lilla ívek óta tanít. Az oktatási reformoktól szabdalt tanmenet mellett őt csak az érdekli, megtanítsa nebulóit írni, olvasni, számolni. A tantestületből akaratán kívül kilóg. Vénkisasszonyok, többszörösen elhagyottak és szigorúan értelmiségi „kaszton” belül há- zasodottak piszkálják, nyúzzák szakmunkás férje miatt. A szekatúra évek óta tart. Apró elejtett megjegyzések, mérgezett nyilak. „Hogy nézel ki? Mint egy csapzott munkásnő. Ekkora fenékre farmert húzol, a te korodban? Bálba készülsz, hogy így kirittyentetted magad? Proletár lettél, hogy busszal jársz? Nekem is lenne házam, autóm, ha hajlandó lettem volna férjhez menni egy bunkóhoz. Persze, ti mindig rántott húst zabáitok, mert hozzátok dől a pénz.” Amikor élete párja munkásruhában betoppant a tanáriba, elhúzódnak tőle, mint egy földöntúli lény,tői. Lilia nyelt, nyelt. Vérnyomása egy-két éve állandóan kétszáz. Otthon is elszabadult a pokol. „Minek az az értekezlet? Miért nem vagy itthon? Hói az ebéd? Miért van itt ekkora kupi? Mire tartod olyan nagyra magad? Én egy hét végén megkeresek annyit, ameny- nyit te egy hónapban!” A szerelmi házasságból iszapbirkózás lett Lilla gyermekei iskoláskorba léptek. Miközben ő a hátrányos helyzetű csemetékből erős közepest farag, az ő gyermekeit csak „közepesnek” titulálják Ebbe majdnem belebetegszik. Nem adja fel, otthon is tanít. A férje infarktust kap. Idegállapotával elüldözi otthonról, majd gyermekeivel együtt visszakönyörgi. A kasz- sza üres. A családfő összeszedi magát, s külföldre megy dolgozni. Hoz videót, autót. Lilla hosszú rábeszélés után enged az orvos unszolásának, befekszik kivizsgálásra a kórházban. Visszatértekor krimibe illő családi perpatvar fogadja, gyermekeit pedig teletömik egyesekkel. Az öngyilkosság határán áll, amikor hivatja az igazgató. — Ha még egyszer cirkuszt rendezel az osztályban a kollégáddal a gyerekeid miatt, kirúglak! Olyan minősítést kapsz, hogy az életben nem vesznek fel egy iskolába se... — üvölt a főnök asszony. Lilla magyarázatot követel, magyarázkodik. — Vedd tudomásul, hogy, aki bunkóhoz ment feleségül, annak csak bunkó gyereke lehet — süvíti az igazgatónő. Lilla először úgy érzi, eláll a szívverése. Zsibbadtan fenyegetőzik: — Te újakkal, fiatalokkal veszed körül magadat. Nékik adod a nagyobb fizetéseket, mert közeleg a választás. Akikről úgy érzed, nem terád szavaznának, a pozíciódat fenyegetik, elüldözöd őket. Ernyedten ki tántorog. Gyermekeit átíratja egy másik iskolába, ahonnan később négyeseket hoznak. Beadja a felmondását és máshová megy tanítani. t :r * "* A Talentum és a Sikk Egy ifjú zenekar, a kecskeméti Sikk. eddigi legnagyobb megmérettetésére készül. Október 21-én az ausztriai Bre- genzben a Talentum-fesztiválon mutatja be tudását a ceglédi és a nagykőrösi közönség előtt is jól ismert csapat. A Talentumra Európa majd minden országából érkeznek fiatal, ígéretes együttesek, s hazánkat ezúttal a Sikk képviseli. Többször szerepeltek a televízió képernyőjén, kazettáik jól fogynak, s tervezik, hogy minél hamarabb piacra dobják nagylemezüket. A Sikk-tá- lentumok a következők: Sas Tamás (ének), Rossu Tivadar (gitár), Zónái Tibor (billentyű), Váradi Tibor (basszusgitár, ének) és Váry Zoltán (dob), a hatodik tag, a zenekar vezetője és menedzsere: Gór József. (te) takar. Hogyan lehet ezeket megtalálni? Ügy, hogy előzőleg kapcsolatba léptek magyar újságírókkal, akik bőségesen elárasztották a francia tévéseket ötletekkel. Mazsolázzunk tehát a kiválasztott helyszínek, esetek, emberek közül. Parlament. Ezúttal nem a története, gyönyörű épülete az érdekes elsősorban, hanem azok az alpinisták, kőfaragók. akik az ország házának renoválásában. tisztán tartásában részt vesznek. Váci utca. Pazar sétálóutcánkban a kamera azokat kíséri figyelemmel, akik a fekete pénzváltás területén ügyködnek. Széchényi Könyvtár. Benne egy munkatárs, aki biológus létére raktárosként dolgozik az intézményben. Fővárosi Operett Színház. Nem a nézőtérről figyelve, hanem bekukkantva a színfalak mögé. Kertész utca. Nem a Fészek művészklub, hanem egy másik, amely a homoszekszuáli- sak találkozóhelye. A TF 1 stábja felkeresi az Árpád híd alatti római kőem- lékeiket. Megkeresi Vörös Antal László „pornókirályt” és részt vesz egy pornófilm forgatásán. Bemutatják azt a Ház-színházat, amelyet lelkes fiatalok hoztak létre, akik bérházak udvarán, belépődíj szedése nélkül tartják előadásaikat. A filmforgatók kíváncsiak arra is, hogyan áll össze a tv 2. egy napi programja, és hogyan készül a Szomszédok soron következő folytatása. Megkeresnek egy nyugdíjasházat is. Budapesti tömegközlekedési eszközök, alkalmi munkás- szállás, Lagzi Lajcsi a BNV-n és otthonában, a VIII. kerület egy lezüllött kocsmája. Evezősök a Dunán és vízi rendőrök. Istentisztelet a Dohány utcai zsinagógában. A Lehel téri piac és egy használtautó-piac Börtönlátogatás a Kozma utcában, a Kölcsey Gimnázium francia tagozata és más érdekességek is szerepelnék a forgatási tervben. Hogy mindebből mi látható majd, azt a 60 perces, kész produkció mutatja meg. (erdős) K IÁLLÍTÓTERMEKBÓIB V áltozatok a festői igazságra Fegyó Béla: Elhagyott tanya Ráckeve a tiszta forrása Fegyó Béla művészetének. Az ott szerzett emlékekkel gazdálkodik képein, lassan a természeti-társadalmi környezet „enciklopédistá jává” válik munkássága — ifjúsága indítékaival. Vissza-visszatérő motívuma a táj: a nádas, a híd. a mólók, a rogyadozó tanyák és a meghittséget jelző ráckevei kapuk ívei. Feltárulkozik a víz színes csöndje, a felhők szürke békéje; s az emberi sors is, amikor a poroszkáló lovak mögötti szekéröbölben öregeket láttat. Eszközei magabiztosak, rajzi törvényeken és élményeken alapulnak, saját festői örömeit osztja meg a nézők növekvő sokaságával; azáltal, hogy képi fogalmazása az elmélyülést összeköti a közérthetőséggel. Szolnokon az Aba Novák Teremben mutatkozott be képeivel októberben. A lét anatómiája Tény, hogy a mai absztrakt festészet jórészt gesztusokat láttamoz gyors kézmozdulatokkal. Bakonyi Mihály ennél többre törekszik. Fokozódó és szívós meditációk útján egyre mélyebbre ér, így tárva fel a dolgok és jelenségek igazi valóját. Képes elhitetni, hogy az elvonatkoztatás is a realizmus fogalomköréhez tartozik. Képeinek felületein fontos töredékeket őriz — számára ez a kiindulópont. A hegy, a görög kolostor, a kairói kapu, a magyar nyár, a repülés — csak nyitány, ezeket fejleszti belső képpé. Munkáiban nemcsak a lét „anatómiája” érhető tetten, hanem az érzelem, a nosztalgia és a fölismerés is. Gondolkodása megszakítatlan teremtő folyamat. Műveit október 30-ig láthatjuk a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. Bronz és samott Szabó■ Gábor mélyen és megfontoltan értelmezett hagyomány alapján szerkeszti műveit. Derűs szemlélete kifogástalan szobrászi tudással párosul, nem hiányzik belőle a lelemény sem. Nagy utazó. Bejárta a fél világot, a szobrászat jelentős állomásait. Mégis elsősorban Medgyessy Ferenc és édesapja, Szabó Iván munkássága vált művészetének alapjául. Ehhez társította — társítja a maga emberi szelídségét és határozottságát. Munka közben különböző technikákat alkalmaz, s sokféle anyaggal dolgozik. Gyakran formáz agyagból, önt bronzból, s újabban samottal is próbálkozik. Mindegyik megörökíti megfontolt mozdulatait. A bronz lánytest a belső békét tükrözi, s ettől szinte szebbé válik; csöndben — időtlenül — ül a végtelen tér sarkában. Szabó Gábor plasztikáit és érmeit a Csepeli Galériában állították ki. Simon Ferenc szívós egyeztetéssel szervezi meg a régi és új plasztikai törvények találkozását szobraiban. Szolnokon él és alkot, amióta 1956- ban megkapta szobrászi diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán. Közben az önművelés jegyében bejárta Európát, ösz- szegezte magában a nagy mesterek mértékét. Egyes alkotásai eljutottak a Szovjetunióba, Hollandiába, Finnországba és az NDK-ba is, 1965- ben kitüntették a Munkácsy- plakettel. Bár köztéri szobrai is jelentősek, erőssége a lemezdomborítás, a portré. Valósághűség és elvonatkoztatás egy kompozícióban ötvöződik nála. Érdeme, hogy a műszaki felfedezések szobrászi regisztrálását hatékony át- költéssel végzi. Nagykörösön nyílt meg most a 35. önálló kiállítása. Arany János költészetének kiemelkedő ismerője és lírájának terjesztője volt dr. Törös László, a város szent embere. A nagykőrösi gimnázium egykori tanára az Arany János Társaság és Múzeum meghatározó személyiségei közé tartozott, vezetőként, Arany-kutatóként. Nagykőrösi lakóházán — ahol élt és dolgozott — október 15-én helyezték el azt az emléktáblát, melyet Molnár Elek keramikusművész alkotott. Művészek Mannbeimben A magyar képzőművészet képviselői ebben a hónapban Mannheimben vendégeskednek. Kerámiák, szobrok mellett méltó idézetekben vonulnak fel a különböző festészeti irányzatok és a nyolcvanas évek avantgárd törekvései. A kiállítók között szerepel a Szentendrén alkotó Klimó Károly, Keserű Ilona is. Miközben belül erősödünk, egyre hatékonyabban lépünk ki a nagyvilágba. Losonci Miklós Vácott lesz az iskolamodell Szeretni kell a földet Amikor felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzésről esik szó, azonnal a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jut eszünkbe. Pedig az országban összesen tizenhat helyen folyik ilyen jellegű oktatás. Három általános agrár- és három szakirányú egyetem működik, tíz egyetemi és nyolc főiskolai karral. Hazánkban azonban csupán egyetlen főiskolán lehet mezőgazda- sági tanári diplomát szerezni — Gödöllőn. A GATE Tanárképző Intézete ritkán hallat magáról. Legutóbb akkor, amikor részt vett a nagykőrösi agrárpedagógiai tanácskozás megszervezésében. Az intézmény vezetőivel most a gondokról, az egyedi helyzet előnyeiről és hátrányairól beszélgetünk. • Tulajdonképpen a kétszáz esztendővel ezelőtt megalapozott agrárszakember-képzésnek ml a lényege ma? — A magyar mezőgazdasági szakoktatási intézményekben az oktatás tartalma általában igazodik a tudomány és a gyakorlat élenjáró eredményeihez — kezdi dr. Vajdai Imre, a Tanárképző Intézet igazgatója. — Éppen azért, hogy akiket kiképeznek, azok a nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megállják a helyüket. A tőlünk kikerülő pedagógusoknak egyik fő feladata az, hogy erősítsék a cselekvésre orientált oktatást. — A szó más értelmében ez mindenkor földhözragadt képzés volt — veszi át a szót dr. Völgyesy Pál igazgatóhelyettes. — Tudniillik a munka és a föld szeretete alapvető feltétel. Mindenfajta szakképzésben — így nálunk is — igen fontos a gyakorlat. Sajnos. napjaink gondolkodásmódjában még mindig erősen érvényesül az a szándék, amit úgy fejezhetünk ki, mintha valakit szóbeli utasítások alapján — szárazon — akarnának úszni tanítani. Mi elengedhetetlennek tartjuk az itteni tanárjelöltek hároméves kihelyezését a megfelelő középfokú oktatási intézményekbe. — Mintegy húszezer diák tanul hazánkban a százötvenkét középfokú mezőgazdasági szakmunkásképzőben és szak- középiskolában — mondja dr. Nagy Gyula egyetemi tanár. — Pedagógusaik tőlünk kerülnek ki. Éppen ezért jelentős szerepet töltenek be a gyakorlóiskolák. Pest megyében Pi- liscsabán, Vácott találhatók ilyenek, de Pécelen, Halásztelken, Nagykőrösön is fogadják a főiskolásokat. A nagykőrösi intézmény jó színvonalú, kitűnően felszerelt s a pedagóguskara kimagasló. 9 A legtöbb helyen, így a különböző szakmunkásképzőkben, nagy gond a szakmai gyakorlat megoldása. Milyen tapasztalatokat szereztek e téren? — Ugyanezt elmondhatjuk mi is — feleli dr. Nagy Gyula. — A hetvenes évektől fokozatosan megszűntek a régi tangazdaságok. A leendő középfokú végzettségű szakemberek nyári munkáját sok-sok szervezés előzi meg. Minden termelőegységnek a nyereség a célja, a tanulókkal való foglalkozást senki nem akarja vállalni. Amíg a diák ismerkedik a munkaeszközzel, addig azt ki kell venni a termelésből — legyen szó traktorról vagy fejőgépről. — Megpróbáltunk kiutat találni — magyarázza dr. Vajdai Imre. — Szeretnénk a váci iskolához ötven-hatvan hektáros területet csatolni, hogy a növénytermesztő, állattenyésztő kis- és középüzemekbe szakembereket képezzünk ki. Ennek megvalósításához világbanki hitelt kértünk. A minisztérium most tanulmányozza terveinket, illetve kérelmünket. — Szerintem éppen a magyar szakközépiskolai oktatásban soha nem jelentkezett az a differenciálás, hogy kis- vagv nagyüzem — véli dr. Völgyesy Pál. — Ez a képzés olyan munkaszeretetei adott át, amely mindenhová adaptálható. Egy biztos: ha elképzeléseink megvalósulnak, a váci iskola modellértékű lesz. — Az iskolai nevelő-oktató munka egyik célja — fogalmazza meg Farkas Istvánné dr., egyetemi adjunktus —, hogy a változó körülmények között is formálja a magatartást. A személyiség fejlesztése nemcsak az egyén tulajdonságaitól függ, hanem környezetük mintaadó sajátosságaitól. Érdekes módon a magatartás formálásával kapcsolatos nehézségek a szakképesítést adó iskolákban a legnagyobbak. Ez azonban olyan sokrétű probléma, amelyre konkrét helyzet- elemzés nélkül nem lehet pedagógiai megoldásokat találni. Végeztünk kutatásokat a pályaszocializáció folyamatának feltárására — mégpedig a nyári gyakorlatok kapcsán. Hiszen meghatározó szerepet töltenek be azok a helyek, ahol a leendő szakmunkások először találkoznak — üzemi körülmények között — későbbi hivatásukkal. A mezőgazdaság struktúrájában is változás következik be. A statikus modelleket szükségszerűen a dinamikusak váltják fel. Ezek pedig az átalakuláshoz, az új helyzetekhez alkalmazkodni képes személveket igényelnek. • Miként hat vissza az ok- tatásra ez a szerkezetváltás? — A szaktanárképzésünknek kialakult rendszere, hagyományai vannak — mondja dr. Vajdai Imre. — Nemcsak oktatási, hanem kutatási feladatokat is ellátunk. Ügyszintén foglalkozunk a módszertani fejlesztés kérdéseivel, tekintettel arra, hogy a mező- gazdasági szaktantárgyak oktatásának módszertanát más intézményben nem tanítják. Vizsgáljuk az oktatás szociológiai, pszichológiai hátterét is. • Milyen legyen a jövő ag- rárpedagógusa? — Gondolkodunk azon, hogy az innen kikerülő tanároknak valamilyen pluszképesítést adó mezőgazdasági szakmát is kellene tanítani. Lépnünk kell a tanárképzésben, hiszen az élet erre kényszerít bennünket ... V. A.
