Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-18 / 246. szám

1989. OKTOBER 18.; SZERDA ^Míiian 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELSŐ MUNKANAPJA Hova tűnt az egykori ipari miniszter? Ezt követően Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter az alkotmány módosításával kapcsolatos expozéjában ki­emelte: az új parlament meg­választásáig a törvényjavasla­tok — és remélhetőleg majd törvények — biztosítják a közjogi döntési centrum (köz- társasági elnök, kormány és parlament) elsődlegességét az állam kormányzásában. Rá­mutatott: az alkotmány mó­dosításáról szóló tövényja- vaslat elfogadása esetén, a most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam leg­fontosabb intézményeit és ele­meit. Az új alkotmány kon­cepciójának meghatározó el­veit, intézményei reformel­gondolásait • a politikai .egyez­tető tárgyalások során lénye­gében megerősítették. Kulcsár Kálmán hangsú­lyozta, hogy a kormány elfo­gadta az alkotmányozási fo­ratikus politikai átmenet alkot­mányos jelentőséggel bíró té­teleinek minimumában kíván­ta meghatározni. Végül nagy formátumú alkotmánymódosí­tás jött létre, amit talán he­lyesebb lenne a politikai rend­szerváltás „átmeneti alkot­mányának” tekinteni. Majd a jelentősebb módosításokat is­mertette. Ilyen az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intéz­mény bevezetése. A köztársa­sági elnök megválasztását ille­tően a javaslat átmeneti, illet­ve véglegesnek szánt szabá­lyozást tartalmaz, a békés át­menet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Addig az Országgyűlés elnöke lép át­meneti államfői pozícióba. A törvényjavaslatokhoz ér­kezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyoz­ta: a kormány elvi álláspont­ja. hogy a politikai tárgyalá­sokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő javaslatokat nem toaadia el. Számos képviselői indítvány Király Zoltán nem indul Kiríly Zoltán, akit a* SZDP szegedi szervezete jelölt köz­társasági elnöknek, nem kí­ván részt venni a küzdelem­ben, mert % parlamentben kedden elmondotta, az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányát kriti­záld észrevételeiért többen az­zal vádolták, hogy felszólalá­sát már a választási jelölésre készülve mondta el. Mint mondták, Király Zoltán azért hagyja veszni az elnökséget, hogy a jövőben ily váddal ne próbálják meg lejáratni. Mindazonáltal mégsem zár­ta kt, hogy mégis indutjon az elnökválasztást küzdelemben, ha legalább százezer aláírás, tehát a szükséges kétszerese összegyűlik. A képviselő han­goztatta: parlamenti megnyil­vánulásaival eddig sem s ezután sem szolgái hatalmi érdeke­ket, az ellenzékiség számára azt jelenti, hogy minden ellen van, amit elfogadhatatlannak tart. Mint kijelentette, nem foglalkoztatja. hogy mostani felszólalását kővetően megvál­tozik-e róla a vélemény az ellenzék körében, ahogyan az­zal sem törődött sokat, hogy az MSZMP-ben miként véle­kedtek róla. A vitában ár. Tallossy Fri­gyes, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság előadója, le­szögezte: az alkotmány módo­sításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett. A megyei képviselők közül dr. Cselötei László, a GATE tanszékvezető egyetemi taná­ra arról szólt, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a po­litikai történésekben. Különö­sén feszítő az a bizonytalan­ság. amely egyes alapvető gaz-* dasági problémák megítélésé­ben és kezelésében mutatko­zik. Varga Lajos alapvető vál­tozást sürgetett a kormány, kü­lönösen a pénzügyekért felelős tárca szemléletében. Kovács László elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit fejtegette hozzászólásában: a tulajdonreform elhúzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munka­vállalók érdekeinek védelmét. Kárpáti András véleménye szerint a pártok és a közhata­lom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azo­kat a tisztségeket és közhiva­talokat. amelyeket pártok tag­jai. illetőleg tisztségviselői nem tölthetnek be. Javasolta: ke­rüljön a módosított alkotmány szövegébe e passzus: a Magyar Köztársaság elismeri és támo­gatja a vállalkozás jogát, a verseny szabadságát, amelyet az alkotmány vagy alkotmá­nyos törvény korlátozhat. A legtöbb képviselő a köz- társasági elnök választásának aki aggályát fejezte ki ami£ hogy a köztársasági elnökn a tervezet szerint az Orszí gyűlés feloszlatására is jc lenne. Olyan vélemény is hangzott: nincs szükség ar hogy a szabad országgyűl képviselő-választások el válasszon az ország elnök mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demokrati­kus parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. Hangsúlyozták: amennyiben a képviselők a köztársasági el­nök Országgyűlés általi vá­lasztása mellett kötelezik el magukat, hibát követnek el, mert az állampolgárok jelen­tős többsége közvetlen, álta­lános. titkos szavazassál kép­zeli el a választást. Több képviselő szólt a ha­zánkban élő nemzetiségekről. Így Mándity Marin, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, téte­les, pontos és részletes sza­bályozást kapjanak az alap­törvényben. Az indítványok nagy szá­ma miatt a vártnál korábban fejeződött be az első ülésnap. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság a javaslatokról kialakítja véleményét, s szer­dán ennek birtokában dönt­hetnek a képviselők a vita­tott kérdésekről, illetve a tör­vényjavaslat egészéről. »* • — A volt MSZMP-tag hon­atyák közül több mint százan jelentek meg — válaszolta. — Bár pontos számot nem tu­dok, úgy érzékeltem, hogy többségük egyetért a párt cél­jaival, s ezt sokan hozzászó­lásukban is megerősítették. Feltételezem, hogy néhányon elfoglaltságuk miatt nem jöt­tek el, tehát nem lehet még végérvényesen lezárni ezt az ügyet. Már csak azért sem, mert közismert: az átjelentke­zések október 31-én fejeződ­nek be. — A felszólalók véleményé­ből mi szűrhető ki: milyen a képviselők hangulata? — A jelenlévők közül töb­ben felajánlották, hogy a párt megszervezésében is aktivan részt vesznek. Nyilvánvaló, hogy nagyon fontos szerepük lesz a párthoz csatlakozóknak a T. Házban, például most, amikor az úgynevezett sarka­latos törvényekről kell dönte­nünk. Ezekről egyébként sok szó esett a hétfői megbeszélé­sen. — Mindenkire kötelező, kö­zös álláspontot is kialakítot­tak? — Nem. Tiszteletben tart­juk a képviselők önállóságát. ★ Az egyik „legkeresettebb” riportalany ezúttal Nyers Re­zső, az MSZP elnöke. Szinte nem tehet egyetlen lépést sem az üléstermet körülölelő folyosókon, mert lépten-nyo- mon megállítják a kollégák. Így lettünk mi is egy rögtön­zött „nemzetközi sajtótájékoz­tató” részesei. Kérdésekre válaszolva Nyers Rezső elmondta, hogy bár na­gyon rövid az idő, az október 31-én kezdődő parlamenti ülésszakra megszervezik a párt frakcióját. Hogy hányán csatlakoznak majd a csoport­hoz, arra ma még nem lehet választ adni. Szerinte a frak­ció létszáma kisebb lesz a korábbi MSZMP-tagok számá­nál, de így is egy jelentős szerveződés jön majd létre. Nyers Rezső úgy látja, hogy részben olyanok maradnak a frakción kívül, akik sok kér­désben az MSZP-tag képvise­lőkkel együtt szavaznak, de bizonyosan lesznek olyanok is, akik eltávolodnak az új párt­tól. Megkérdezték a párt elnö­két, hogy a jövőben szigorúb­ban számon kérik-e a közös fellépést a hozzájuk csatlako­zó honatyáktól. „Nem, hiszen a képviselőket az emberek vá­lasztják, ezért, ha elégedetle­nek vagyunk is velük, a párt nem hívhatja őket vissza, csak a polgárok” — mondta Nyers Rezső. Ügy látja, nem is kí­vánatos a korábbi pártfegye­lem fenntartása, legfeljebb az alapvető kérdésekről hozott határozatok esetében lehet szó azok közös képviseletéről, az együtt szavazásról. A leg­főbb cél az, hogy a képviselők a legtöbb kérdésben lelkiis­meretük szerint emeljék fel a kezüket, pontosabban nyom­ják meg az igent jelző gom­bot a szavazógépen. Nem hivatalos forrásból ar­ról értesültünk, hogy a már említett hétfői megbeszélésen Hámori Csabát bízták meg ideiglenesen az MSZP formá­lisan még meg sem alakult parlamenti frakciójának veze­tésével. Igaz a hír? — kérdez­tük a politikust, az országos elnökség tagját. — Grósz Károly, aki vezető­je volt a korábbi MSZMP- csoportnak. írásban lemondott erről a megbízatásáról — mondta. — Természetes dolog, hogy a jogutódként megala­kult új párt, az MSZP saját frakciójának megszervezésére törekszik. Az elmúlt hét szer­dáján megtartott elnökségi ülésen Nyers Rezső javasolta, hogy ebben a munkában rajta kívül még én vegyek részt. Tegnapelőtt azzal bíztak meg képviselőtársaim, hogy átme­netileg munkájukat koordi­náljam, intézzem a közös ügyeket. — Hányán csatlakoztak ed­dig a frakcióhoz? — Pontos számot nem tudok mondani, információim szerint jóval több, mint százan jelez­ték szándékukat. Korábban valamivel több, mint két és fél száz honatya volt tagja az MSZMP-nek, tehát várható, hogy a jelentkezések sora még nem zárult le. — A független képviselők közül is csatlakoztak a frak­cióhoz? — Konkrétan még nem, de ketten komolyan érdeklődtek nálam. Öcsi a bácsik között S „K” nullás vagy egyes, már nem is tudom pontosan, ^ hogyan hívják a Rózsadombon azt a lakótelepet, ahol a % „bukott” vagy finomabban szólva a nyugdíjazott mi- ^ niszterek, államtitkárok, nagykövetek „tengetik” életii- ^ két. Az erődítményeknek beillő házak között baktatok, ^ miközben sorra haladnak el mellettem a nyugati autók. ^ Tíz ilyenre jut egy márkásabb keleti. A domb tetején ^ gyönyörű, legalább ötmilliót erő kastély pompázik, jc- | lezvén: gazdája nem akárki, illetve nem akárki volt. 5; A ház tulajdonosa Berecz Frigyes, aki még fél éve az S> ipari tárca „atyaúristene” volt. Csengetek. Halk berregés hallatszik, jelezvén, hogy bent- ről zöld utat kaptam, belép­hetek. A feljárón melegítőben, frissen borotváltan a ház tu­lajdonosa fogad és máris ve­zet a társalgóba. A ház, az ud­var láttán érzett csodálatom csak fokozódik, amikor belé­pek házigazdám kedvenc he­lyiségébe. Itt aztán a szuper- modern elektronikai cikkek majd’ mindegyike képviselteti magát. Középen egy hatalmas képernyős, színes tévé bámul irám, oldalt hangfalakkal tele­tűzdelt rádiósmagnó. Az egé­szet, egy kisebb ház értékének megfelelő bútorzat köríti. • Mondja, Berecz úr, ilyen jól ölnek a „bukott” miniszte­rek? — Először is szögezzük le: nem tartom magam bukott mi­niszternek. Másodszor, 42 évi munkaviszony van a hátam mögött. Ez alatt kereshettem ennyit. De azért rögtön hadd tegyem hozzá, a „látvány” után bármennyire is furcsán hangzik, de életszínvonalam mostanra egyharmadnyit romlott a három évvel ez­előttihez képest. • Egy volt miniszternek Is romolhat az életszínvonala? — Akármennyire hihetetlen, amíg a BHG vezérigazgatója voltam, nettó 40-45 ezer forin­tot kaptam havonta kézhez, most pedig ha november 17-ével elmegyek nyugdíjba, mindössze 23 ezret hoz majd a postás. ^ Inkább arról kérdezem, miért távolította el önt Németh Miklós? — Olyan kifejezést használ, ami nem helytálló. Nem távo­lított el, hanem ... Hogy is mondjam, Németh úr közölte, hogy a jövőben nem kíván ve­lem dolgozni. Azt mondta, hogy kikérte a politikai bizott­ság (MSZMP) véleményét, melynek tagjai úgy látták, hogy az elkövetkezendő évek­ben nem tudok megfelelni az iparpolitika diktálta követel­ményeknek. O Mielőtt folytatná, rákér­deznék két dologra. Nem elég világos számomra, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága miért nem látott önben fantá­Délután vált ismertté, hogy nyitott szervezetként már teg­nap létrehozták a Magyar Szo­cialista Párt parlamenti cso­portját. ic Az Országgyűlés szeptembe­ri üléséről beszámolva megír­tuk, hogy Roszik Gábor gö­döllői képviselő — o.ki egyéb­ként szívesen nyilatkozik az újságíróknak — lapunk elől továbbra is elzárkózik. Így azután csak másodkézből, a Dátum című szabadel­vű politikai napilap ked­di számából értesülhettünk ar­ról, hogy a honatya nemrég válaszút elé került: vagy tag­ja marad a Fidesznek és az MDF-nek, vagy mindkét szer­vezetből kilép. Ezt azért kel­lett fontolóra vennie, mert az MDF és a Fidesz között — egyebek között a kerekasztal- megállapodásokat illetően — jelentős nézeteltérések tapasz­talhatók. Roszik Gábor el­mondta, hogy ez csak a vá­lasztások után kezdett gondot okozni neki. „Minekutána ab­ban az időben én mindkét szervezetnek tagja voltam, így két lehetőség maradt az új helyzetben számomra: az egyik az, hogy mindkét szer­vezetből kilépek, a másik az, hogy egyikből sem. Én az utóbbit választottam, tekintet­tel arra is, hogy a Fidesz-tag- ságom lehetősége — az élet­korom miatt — úgyis hama­rosan le fog járni.” — nyilat­kozta a képviselő. Furucz Zoltán — Jakubovics Anna ziát, amikor még egy év* sincs, hogy ugyanezen embe­rek azt mondták, ön az ipar­politika reformere. Mikor „el­tanácsolták”, szinte minden pártvezető azt hangsúlyozta, a párt nem szói bele kormány­zati dolgokba. Hogy is van ez akkor? — Utóbbi felvetésére magam sem tudom a választ. Azt vi­szont- nem kis- büszkeséggel ál­líthatom, hogy a kezem alatt indult meg valami. Valami, amit ha hagytak volna befe­jezni, tényleg a hazai ipar fel- emelkedését szolgálta volna. Néhány tényt megemlítenék. Megindítottam a vaskohásza­ton és acélgyártáson belül a szerkezet-szervezetfejlesztést és -átalakítást, aminek ered­ményeként ebben az évben az ágazat támogatása megszűnt, de vállalataik mégsem táncol­nak a szakadék szélén. Tulaj­donképpen miniszterségemhez fűződik sok veszteséges szén­bánya bezárása, illetve a fo­lyamat megkezdése. Így pél­dául megemlíthetem Mányt és Nagyegyházát. De mondha­tom a mecseki uránbányát is, amelyet néhány héttel ezelőtt vettek „vesztegzár alá”. Több nagy gépipari programot in­dítottam el, így ' a Ganz- MÁVAG feldarabolása után kialakított nyolc utódvállalat élet-képességét is én biztosítot­A Megyei Egészségvédelmi Tanács legutóbbi ülésén — egyebek között — döntött an­nak az ötszázezer forintos tar­talékkeretnek a felhasználásá­ról, amelyet még május végén különítettek el év végi fel- használásra. Annak idején megírtuk, hogy a megyei ta­nács 3 millió forintot bocsátott a MET rendelkezésére az egészségmegőrzési program megvalósításának támogatásá­ra. Ebből az összegből május­ban 2,5 milliót osztottak szét, a többivel megvárván, meny­nyit juttathat és hová a me­gyében ttz Országos Egészség- védelmi Tanács a maga pályá­zati keretéből. A-MET — munkacsoportjai vezetőinek véleménye alapján — döntött a tartalékkeret sor­sáról. A javaslat kialakításá­nál figyelembe vették a Me­gyei Egészségnevelési Bázis fejlesztését, a diákéletmód vizsgálatának fontosságát, és indokoltnak tartották az ön­szerveződő közösségek, a he­lyi kezdeményezések, az egy­házak egészségmegőrző prog­ramjainak támogatását. A Megyei Egészségnevelési Bázist a Pest Megyei Pedagó­giai Intézetben hívták életre. Nagy összegre, ötmillió forint­ra pályázott az országos alap­ból. S mivel nem kapott támo­gatást, a megyei keretből a legtöbbet, 320 ezer foiintot juttattak számára azért, mert felkarolja a helyi kezdemé­nyezéseket, módszertani és ok­tatóanyagokkal segíti a terü­leti munkát. A váci ideggon­dozó és a helyi egyházmegyei hatóság önsegítő klubközössé­ge 50 ezer forint támogatásban részesült. A piliscsabai általá­nos isk- la komplett egészség- nevelési programjának 40 ezer forintot utalt át a MET. Az érdiek Életmód Klub Egyesü­lete kapott ugyan egy kisebb összeget tavasszal, de az ellen­őrzés során kitűnt, hogy egy­re szélesebb körben végzik egészségvédelmi munkájúkat, s az időseken túl mindinkább tam. Szerettem volna, ha ha­zánk beszáll a személygépko­csi-gyártásba, de hát ez vágy­álom maradt. Sajnos senki nem mert kockáztatni. Pedig egyszer s mindenkorra jó len­ne már megtanulni; kockázat nélkül nincs előrejutás. Hát ezek a nagyobb feladatok, amelyekbe belevágtam, és amelyeket a „környezetem” nem tudott elfogadni.. • Apropó, környezet. A pletykák szerint önnek —» egyebek mellett — azért kel­lett távoznia, mert közvetlen munkatársai sem fogadták el. „Idegen testnek” tekintették. — Egy részüknél valóban éz voltam. Szemükben öcsinek számítottam a bácsik között! Talán mert túlzottan vállalat­párti miniszter voltam — az Ipari Minisztériumban?! • Ha most felajánlanák ön­nek. hogy bármelyik magyar vállalat bársonyszékébe beül­het, melyiket választaná? — Ma már egyiket sem! Még a BHG-t sem, ahol 50 évet le­húztam. Elárulom, vállalkozó leszek. . • Mire vállalkozik, Berec* úr? — Éjjé be annyival, hogy, a kisvállalkozók mellett kötele­zem el magam. Annyit azért elmondok, hogy szűkebb szak­területemmel, a híradástechni­kával fo^ok foglalkozni. És nem első számú vezetőnek megyek. O ön már lassan fél éve unatkozik otthonában. Mennyi munkanélküli-segélyt kap? — Miért kellene munkanél­küli-segélyből, élnem? Hogy maga miket tud kitalálni! Egyébként nem unatkozom idehaza, a jövőmet tervezem. • Fél éve? bevonják az ifjúságot Is tevé­kenységükbe. Ezért volt indo­kolt az újabb 30 ezer forintos segítség. Felvetődött a MET ülésén az is, hogy a jövő évi pályá­zati kiírás ne az esztendő ele­jén történjék, s a keretet ne májusban osszák szét, hanem máris hirdessék meg, az új esztendő kezdetén legyen az elosztás. A támogatottak ugyanis ilyen módon kedve­zőbben tudnának tervezni, dolgozni a felhasználás során. A javaslat igazsága fölött sen­ki nem vitatkozott. De pilla­natnyilag kérdéses, hogy jövő­re. amikor gyökeresen megvál­tozik a tanácsok gazdálkodása és finanszírozása, lesz-e a me­gyének ereje az ilyen célú tá­mogatásra. Pedig, hogy ez mennyire fontos lenne, talán nem is szükséges bizonygatnunk. Egy­részt, mert megyénk lakossá­gának egészségi állapota a meghirdetése óta eltelt — e tekintetben röpke pillanatnak számító — idő alatt semmit nem változhatott. Az viszont tény, hogy a program szelle­mének megfelelő propagandá­nak, nevelőmunkának már vannak sikerei. Elsősorban a fiatal korosztály és az idősek körében. Ez lehet egyúttal az adunk, vagy ha úgy tetszik, érvelésünk: bármiképpen meg kell teremteni a támogatási alapot! Hozzá kell tennünk, gyarapodott is valamelyest a Megyei Gyógyszertári Köz­pont, a Duna Élelmiszer-keres­kedelmi Vállalat és a Pest Me­gyei Tanács művelődési és if­júsági osztálya pénzadomá­nyaival. Ehhez jön az az 1,4 millió forint, amelyet ugyan szétosztottak az idén, de mi­után kamatmentes kölcsön­ként igényelték, visszatérül. A számottevő összeg mégis az a 3 millió forint, amelyet a me­gyei tanács ajánlott meg a MET elkülönített OTP-szám- lájára. K. E. — Soha nem kapkodok el semmit! Szilágyi Béla Egészségmegőrző programunk első sikerei Már mérhető a hatás A közjogi döntéscentrum elsődleges lyamat megfordítását, azaz hogy az új alkotmányt a tör­vényesen kialakult többpárt­rendszerre épülő új parlament alkossa meg, addig pedig a politikai rendszerváltás aktuá­lis alkotmányjogi feladatai, az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell el­végezni. Ezek: az alkotmány- módosítás. a párttörvény és az alkotmánybíróság felállítása. Az igazságügyminiszter ki­tért arra, hogy a kormány eredetileg az . alkotmánymó­dosítás kereteit csak a demok­gyalása előtt kért szót Nyers Rezső, az MSZP elnöke. Utalt arra, hogy az ország külön­leges helyzetben van, új tör­vényekkel kell utat nyitni a demokratikus jogállamnak, s ez valóban nemzeti összefo­gást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával, most ki­bontakozó politikai erejével támogatja a kormány törek­véseit. (Folytatás az 1. oldalról) sításában. A kormány a nem­zet kormányának tekinti ma­gát, amelynek politikai irány­vonala európai értelemben vé­ve baloldali és szocialista. Ezért üdvözöljük az új párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulását, amelynek programja a kormány straté­giai irányvonalával harmoni­zál. Ugyancsak a napirend tár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom