Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-18 / 246. szám

PEST MEGYEI .................Jb X XXIII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM ra; 4,30 forint 1989. OKTOBER 18., SZERDA ÄZ mzAűűYŰLÉS ELSŐ MUNK Az alkotmány módosításáról tanácskoztak Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án bcrekesztett ülésszaka. A képviselők az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az alkot­mány módosításáról, az alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az ország- gyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más törvényjavaslatokat is megvitatnak. A parlament heves vita után hatá­rozott arról, hogy ezen az ülésen tárgyal a köztársasági elnökválasztás, valamint a munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvé­nyi szabályozásáról. Pozsgay Imre, Nyers Rezső és Németh Miklós Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a háromoldalú politikai tárgyalások megálla­podásának megfelelően, az al­kotmány módosításáról be­nyújtott törvényjavaslat meg­teremti a jogalapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép köz- társasági elnököt válasszon. Szólt arról, hogy az SZDSZ és a Fidesz által kezdeményezett népszavazást szorgalmazó ívet eddig 140 ezren írták alá. Az SZDSZ tanácsának na­pokban megválasztott tiszte­letbeli, immár a szövetség parlamenti képviselője arról tájékoztatta a plénumot, hogv az ív átadása óta újabb 60 ezer aláírás gyűlt össze, ezért azt indítványozta, hogy a köz- társasági elnök választásáról szóló törvénytervezetet ne ve­gyék Jel a napirendre. Véle­ményével szembeszállva, Ki­rály Zoltán az aláírások ösz- szegyűjtésének tisztességét ki­fogásolta. az akció lebonyolí­tását pedig az SZDSZ szélső­ségesei aknamunkájának mi­nősítette, etikailag is megkér­dőjelezve 200 ezer aláírás hi­telességét. Az SZDSZ aláírásgyűjtő ak­ciója kapcsán kirobbant vi­tát Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter úgy összegezte, hogy ha a négy kérdésre egy választ kell adni, akkor a tör­EZ TÖRTÉNT Tegnap a képviselők a napirend tárgyalása előtt megemlé­keztek Karákas Lászlóról, az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról. Helyére Vass Mihályt, az eddigi pótképviselőt iga­zolták az Országgyűlés tagjai sorába. A képviselők tudomásul vették az országos listán megválasztott Gyenes András lemon­dását képviselői mandátumáról. Ezután határoztak az ülés­szak napirendjéről: 1. Az alkotmány módosításáról szóló tör­vényjavaslat. 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat. 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényja­vaslat. 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló tör­vényjavaslat. 5 a. A köztársasági elnök választásáról szóló tör­vényjavaslat. 5 b. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet. 6 a. Törvényjavaslat a nép­szavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módo­sításáról. 6 b. Országgyűlési határozattervezet népszavazás el­rendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről. 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat, s'a. Az 1556-os népfel­keléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényja­vaslat. 8 b. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet. 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a meg­ünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozattervezete 1956. október 23-ről. 10. A földről szóló, többszörösen módosí­tott 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat. 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató. 14. Személyi kérdések. 15. Egyéb kérdések. Az általános vitában felszólalt: dr. Tallóssy Frigyes (Buda­pest, 24. vk.), dr. Cselőtei László (Pest m. 2. vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Pásztohi András (Somogy m. 4. vk.), Varga Lajos (Pest m. 26. vk.). Südi Bertalan (Bács-Kiskun 12. vk.), Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.). Kovács László (Pest m. 20. vk.), Mándity Marin (országos lista), dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj Zemplén m. 11. vk.), Balia Éva (Budapest, 46. vk.). A részletes vitában felszólalt: ördög Ferenc (Zala m. 7. vk.), Séra János (Komárom m. 10. vk.), Kovács László (Pest m. 20. vk.), Sebők János (Veszprém m. 12. vk.), dr. Kereszti Csaba (Hajdü-Bihar m. 4. vk.), Tallóssy Frigyes (Bp. 24. vk.), Horváth Jenő (Budapest 1. vk.), Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.). Sasvári József (Komárom m. 8. vk.), Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), dr. Pétcrfy Réka (Budapest, 58. vk.), Lékai Gusztáv (Hajdü-Bihar m. 13. vk.), Raffay Ernő (Csongrád m. 1. vk.). Ezt követően Hámori Csaba (országos lista) bejelentette, hogy megalakult az MSZP parlamenti csoportja. Ezzel az Országgyűlés keddi munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. vény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtató­nak az SZDSZ eljárása. Az Országgyűlés e részkérdésben állást foglalt, elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásá­nak kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyű­lési határozattervezettel. Ki­egészítette a tárgysorozatát a címer és a nemzeti ünnep ügyében’ kiírandó népszava­zást elrendelő országgyűlési határozattervezettel is. A tárgysorozat egyes pont­jainak megvitatása előtt ka­pott szót Németh Miklós kor­mányfő. — Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló tör­vények megalkotására gyűl­tünk össze — hangoztatta. — Ez a parlament visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. Nem szabad megengedni, hogy a felgyorsuló folyamatok túl­lépjenek az Országgyűlésen. A társadalom robbanással fe­nyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak, a zűrza­varnak teremtene feltétele­ket. Kijelentette: a kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját le­gitimitását a parlamenttől nyerte, munkájával tehát erre a parlamentre támaszkodik. Nemzeti és történelmi felelős­ség vezérli egyrészt az ország nemzetközi presztízsének erő­sítésében, másrészt az ország működőképességének, a de­mokratikus átmenet békés jellegének, lendületének bizto­(Folytatás a 3. oldalon.) kicsempészték a határon Tőkés László levelét Legyőzni nem, csupán leigázni tudnak bennünket Október 13-én, vasárnap Sza­bó Lukács, az MDF debreceni elnökségének tagja és Engi László, az MDF pártoló tagja Temesváron találkozott Tőkés Lászlóval. A lelkipásztor egy vallomást nyújtott át nekik, amelyből az alábbiakban köz­lünk részleteket. Szabó Lu­kács és Engi László kalandos körülmények között csempész­te át a határon az üzenetet. Nyilvánosságra lépésem és megszólalásom a „törvénysze­rűnek” elkönyvelt általános hallgatásban annyira váratla­nul és meglepetésként ha­tott, hogy sokakban azt a képzetet kelthette, mintha egy vakmerő nekirugaszkodással a „semmiből" tűntem volna elő. Mintha „egy pillanat mű­ve” lett volna dönteni és megszólalni — egy hősi gesz­tussal, önfeledt belevetődés- sel, „lesz, ami lesz” alapon. Többen is vakmerőnek, esz­telennek, meggondolatlannak ítélték júliusi televízióbeszé­demet, és egész azt követő, Intermezzo az ülés alatt (Hancsovszki János felvételei) Fajsúlytalan a kukorica Aratnak,vetnek Az időjárás kedvez az őszi mezőgazdasági munkáknak. Pest megyében a gazdaságok befejezték a burgonya szedé­sét, és a napraforgó betakarí­tását is. A nem végleges ada­tok szerint, a napraforgóter­més felülmúlta az utóbbi évek átlagát. Javában tart a kukorica be­takarítása is, eddig a termő- terület több mint egyharma- dáról szedték le a tengerit. A legutolsó termésbecslés sze­rint kevesebb kukorica te­rem az idén, mint az elmúlt évben. A mezőgazdászok sze­rint a növény termése faj­súlytalan, mivel a mag fejlő­désének utolsó szakaszában kevés napfény érté a kukori­cát. A terület kisebb hányadát adó későbbi fajták úgyneve­zett utóérése az egy-másfél héttel ezelőtti alacsony haj­nali hőmérséklet miatt számos táblán — főként a megye észa­ki részében — nem volt meg­felelő. A munka a répatáblákon és cukorgyárakban is folyama­tos. A talaj jelenleg kellően nyirkos, így a legtöbb helyen a szedőgépek zavartalanul dol­gozhatnak. A zöldségnövények csaknem 80 százalékát betakarították, az alma 90 százalékát leszed­ték, a szőlőnek pedig már csak egytizedét kell leszüretelni. A legfontosabb kenyérgabo­nából, a búzából körülbelül ugyanakkora területen vetnek, mint tavaly. H. É. Naponta ötezer gyermek hal éhen Élelmezési világnap A magyar szakemberek is hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjenek a harmadik vi­lág országaiban az élelmezési gondok. Elsősorban is a fon­tos fehérjeforrásul szolgáló édesvízi halászat széles körű meghonosításához nyújtanak segítséget, de bekapcsolódtak például a trópusi erdők pusz­tulásának meggátlását célzó különféle kutatásokba is — hangoztatták az élelmezési vi­lágnap kedden Visegrádon tar­tott központi rendezvényén. Az élelmezési gondok előtérbe ál­lítását szolgáló világnapot minden évben az ENSZ Élel­mezési és Mezőgazdasági Szer­vezete — a FAO — alapításá­nak évfordulója alkalmából rendezik meg. Hazai gazdája immár hagyományosan a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A nap idei előadói főként az élelmezés és a környezet ösz- szefüggéseivel foglalkoztak, s valamennyien abból a szem­pontból, hogy a föld népessége ugrásszerűen növekszik: je­lenleg 5 milliárdan vagyunk, 2000-ben viszont már valószí­nűleg 6 milliárd embert kell táplálni. Az ezzel összefüggő gondok immár közismerten a harmadik világ országaiban a legnagyobbak. Már nápjaink- ban is 500 millióra tehető az alultáplált emberek száma, s a rendelkezésre álló adatok szerint naponta 5000 gyerek hal éhen a világon. A FAO e helyzet javítása érdekében tö­rekszik mindazon tudományos eredmények felkutatására, ösz- szegyűjtésére, amelyekkel fo­kozni lehetne áz elmaradott or­szágok agrárgazdaságának ter­melését, s egyúttal kiküszöböl­ni az egész emberiséget fenye­gető környezeti ártalmaknak legalább egy részét. szókimondó tevékenységemet a céltalan és fölösleges hős­ködésnek kijáró, megróvö ér­tetlenséggel fogadták. „Mi késztetett arra, hogy kilépjek a kényszerűen hall gatók táborából és szószólója legyek ügyüknek?” — kérde­zik. — A válasz sokrétű. Nem lehet azt mondani, hogy „ez” vagy „az”, sok minden. Esz­meileg leginkább a bibliai prófétizmus és a protestáns hit. Hitem, bibliai alapú er­kölcsi értékrendem, kálvinis­ta és erdélyi örökségünk az egyházban öltött testet. Ez a gyökeres kötődés, tudatos ho­vatartozás elkötelezett népem iránt, egymás mellé rendelte szememben nemcsak az em­bereket, hanem falvainkat és városainkat, templomainkat és otthonainkat — egyetlen eggyé olvaszt az egyházban Erdély. Szorosan kapcsolódik ehhez a motívumhoz egy er­délyi politikai hagyomány, mely a protestáns egyházak fejedelemség korabeli történel­mi szerepében gyökerezik. De éles ellentétben törté­nelmi, szellemi, társadalmi örökségünkkel, egyházi elhi­vatottságunkkal, láttam a va­lóságos, egyre romló helyze­tünket. A szétszóródás, be­olvasztás, elsorvasztás, leépí­tés manipulációs politikáját, mellyel szemben — különösen az utóbbi negyven évben — tehetetlennek bizonyult ma­gyarságunk. Sőt, képviselői és (Folytatás a 2. oldalon.) A közösből szakítanak Földfoglalás Foton? Nagy riadalmat okozott a fóti Vörösmarty Tsz tagjai kö­zött az a hír, miszerint a termelőszövetkezet földjéből közel 30 hektárt kihasítanak, s ezen a területen kap helyet az újjáépülő Mikroelektro­nikai Vállalat épülete. Az idős parasztemberek tiltakoz­tak az ellen, hogy őseik föld­jén egy környezetszennyező beruházást hozzanak létr,e. Dr. Kovács Árpád, a Vörös­marty Tsz elnöke elmondta, hogy a termelőszövetkezet nem akarja eladni az ominó­zus földterületet. Amennyi­ben a számítógépes memória- egységet gyártó szovjet—ma­gyar közös vállalat létrehozó-, sa népgazdasági érdek, úgy az állami szervek indítsák meg a kisajátítási eljárást. A jogi procedúra végén eldőlhet, hogy a 6.5 milliós beruházást hol valósítják meg, hiszen ez nem csak a tsz és a Mikro­elektronikai Vállalat közös ügye.-»'Hl H. É. —* BUPeMlMAI Az erdélyi menekültek megsegítésére az Építőipari Innovációs Bank Rt. és három, Romániából áttelepült magyar nemzetisé­gű magánvállalkozó HIT Építő és Szolgáltató Kft. névén válla­latot alapított a magánvállalkozók 100—100 ezer forintos, a bank egymilliós hozzájárulásával. Az Erdélyből menekültek számára 72 házból álló lakótelepet építenek fel, az épületek alapozási munkáit már az idén elkezdik, s a kivitelezésnél is főleg erdélyi menekülteket kívánnak foglalkoztatni. # A vál­lalatokat és a lakosságot is kedvezően érintő változásokról tárgyalt több mint 200 szakember a Sopronban megrendezett 3 napos vámkonferencián. Kezdeményezik, hogy az átlagos vámtarifa 16 százalékról 8-ra csökkenjen, elsősorban a 20 szá­zalékon felüli tarifák apasztásával. Szó van a magánforgalom­ban behozott áruk jelenlegi 45 százalékos vámjának mérséklé­séről is. 9 A Magyar Kulturális Kamara nyílt levélben kéri a kormányt: nyilvánítsa ki egyértelmű szándékát arra, hogy felelősséget érez a nemzeti televíziózás kulturális szerepének bővítéséért, egyben vállaljon kötelezettséget az egyetlen sza­bad országos frekvenciatartomány felósztására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom