Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-16 / 244. szám
4 1989. OKTOBER 16.. HÉTFŐ Gazdag történelmi múlttal rendelkezik Dabas. Számos műemlékére, védett épületére egyre több gondot fordít az utóbbi időben. Mindhárom kerületében találhatók a városképre jellemző régi építészeti értékek. A XIX. század első felében több klasszicista stílusú, földszintes, oszlopos kisne- mesi kúriát létesítettek a településen. Dabason kapott menedéket — Kossuth Lajos börtönévei alatt — a támasz és kenyér nélkül maradt Kossuth család. Ott temették el a nagy politikus édesapját, Kossuth Lászlót, akinek sírkövét a helybeliek adományából emelték. A harmadik kerületté vált Gyón evangélikus papjának otthonában született Áchim Géza, aki Gyóni Géza néven írta szenvedélyes hangú háborúellenes verseit; s aki harminchárom évesen, hadifogságban halt meg. A közelmúltban állították fel Kossuth Zsuzsa emlékművét, s a napokban a tanácsülés múzeum létesítéséről határozott. A város neves személyiségeinek hagyatékát, valamint Dabas és környéke helytörténeti és néprajzi gyűjteményét abban a családi kúriában helyezik el, amely a város egykori kisgazdapárti képviselőjének — a koalíciós korszak egyik miniszterelnökének — tulajdonában volt. Ezt a tájékoztatást Schön- weitz Tamás tanácselnöktől kaptuk, aki elmondta azt is, hogy az önálló kiállításnak helyt adó intézmény szakmai és módszertani központja lesz a környék helytörténeti, múzeumi gyűjtőmunkájának. A pesti síkságnak ez a nagy kulturális értéket képviselő része fehér foltnak számított eddig — ebből a szempontból. A feszítő gazdasági gondok közepette a legkönnyebb megoldás a kulturális kiadásokra — különösen a múzeumokra — fordítandó összeg zsugorítása vagy elvonása. A tanácselnök véleménye szerint igen veszélyes ez a magatartás, mert szellemi elsivárosodáshoz, a történelmi, nemzeti tudat elkopásához, eltorzulásához vezet. Úgy tapasztaljuk: Dabason ettől nem kell tartanunk. T? n?! ne Íz o A FAO római kiállítása * i Árverezés Képzőművészeti alkotások elárverezésével próbál enyhíteni a fejlődő országok környezetvédelmi gondjain az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO. Az október 23-án tartandó árverezésre 160 művész mintegy kétszáz alkotását kínálta fel. Az olasz, nigériai, nyugatnémet, lengyel és bolgár művészek festményeiből és szobraiból kedden kiállítás nyílt Rómában. Edouard Saouma, a szervezet főigazgatója, a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy a befolyó összegből a bangladesi árvíz elleni és erdősítési programot, valamint a Szahel-övezet és az Andok el- sivatagosodásának megállítását szolgáló terveket finanszírozzák. S-i Azért 8 fővárossal nem tudunk versenyezni — jegyzi meg Kovács Antal tanácselnök. — Kicsit reklámízűnek érzem a Fővárosi Tanács és az Apisz közös akcióját. Ráadásul azt az érzésünket erősíti, hogy mit itt, vidéken csak harmadosztályú állampolgárok vagyunk. Ügy dötöttünk, hogy inkább azok körét szélesítjük, akik ingyen kaphatnak tankönyvet. Arra is módot találtunk, hogy a rászorulók ingyen étkezhessenek az iskolában. Már tíz éve nyújtunk ilyen jellegű támogatást. Sok gyerek különben nem ebédelne. Községünkben a hátrányos helyzetűek aránya nagyobb, mint a fővárosban. A Gesztenye utca egyik oldala Gyálhoz, a másik Budapesthez tartozik. Ügy szoktuk mondani „szembe szomszédok” vagyunk. Lehetőségeink viszont itt kisebbek, mint az utca túloldalán. Sok gyerek Pesre jár iskolába, a felnőttek jelentős része szintén ott dolgozik, érzik, de nem fogadják el a különbséget Tényleg át kellene végre gondolni azt a rendszert, hogy a kormányzat szociális intézkedésként a családi pótlékot emeli. Ehelyett — vetették fel beszélgetőpartnereim — az óvodai és az iskolai étkezést kellene igyenessé tenni. Ezzel jobban áttekinthetőbbé válna az elszámolás, sok munkaerő felszabadulhatna az adminisztrációtól. Sőt, egy átgondolt tanügyi reform az oktatás tanszerigényét is csökkenthetné. Az agyonszabályozott pénzügyi elszámolási rendszer ugyanis csak pocsékolásra kényszerít. A szociális segélyek, a különböző pótlékok csak tapaszok a legsérülékenyebb rétegeken szigorú hétköznapjaink által ütött sebekre. Ám e tapaszok csak a lyukakat fedik be, tüneti kezelések. Csontos Csaba » .7.otthonra lelt azon a tájon is” Illyés-szobor avatása Beregszászon Kárpátaljára } látogatott szombaton Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Délelőtt Ungváron az Ukrán Kommunista Párt kárpátaljai területi bizottságának székházában párt- és állami vezetőkkel találkozott. Szűrös Mátyás ungvári programja sodán megtekintette a novemberben megnyíló hungarológiai központ épületét, majd az Országgyűlés elnöke ezután rövid látogatást tett Balia D. Károly- nak, a Hatodik síp című új irodalmi folyóirat főszerkesztőjének a lakásán. Szűrös Mátyás Ungvárról Munkácsra utazott, ahol rövid sétát tett a belvárosban, s megtekintette II. Rákóczi Ferenc egykori kastélyát. Az Országgyűlés elnökének kárpátaljai programja délután Beregszászon folytatódott, ahol felavatta Illyés Gyula szobrát. A város főterén összesereg- lett többezres tömeg előtt Szűrös Mátyás úgy fogalmazott, hogy Kárpátalja európai példája lehet a soknépű együttélésnek. Mindig voltak, vagyunk, akiknek a szemhatára nem zárult le Záhonynál, vagy Hegyeshalomnál, s akik már régebben is a kettős kötődés elvének érvényesítésében látták, illetve látják ma is a nemzeti magyarság megmaradásának egyik fő biztosítékát — mondotta a szónok, majd így folytatta —, tudom, hogy innen nézve mindez nemigen látszhatott, s a kárpátaljaiakat olykor meg-megérinthette a magárahagyottság gyötrő érzése, az árvaság tudata. E rosszemlékű álomból százezrek ébredtek váratlan gyorsasággal, s megalakult Beregszászon az Illyés Gyula magyar irodalmi klub, amelyet több kulturális kör. létrejötte követett. Szűrös Mátyás az egyetemes magyarság szempontjából mérföldkőnek nevezte a kárpátaljai magyarok kulturális szövetségének létrejöttét, amelynek képviselői máris jelen vannak minden olyan magyarországi fórumon, ahol a világ magyarságának ügye kerül szóba. Szűrös Mátyás avatóbeszéde végén Illyés Gyula munkásságát méltatta, aki otthonra lelt azon a tájon is. A szoboravató ünnepség után Szűrös Mátyás ellátogatott a most épülő 500 ágyas kórházba, ahol a kivitelező Szabolcs-Szatmár megyei állami építőipari vállalat dolgozóival találkozott. Majd megtekintette a nagydégényi, a nagyberegi és a beregszászi művészeti csoportok folklórbemutatóját, majd az öt éve létrehozott Illyés Gyula magyar irodalmi klubot köszöntő irodalmi összeállítást. A művelődési ház zsúfolásig telt színháztermében felolvasták Pozsgay Imre államminiszternek, a magyar kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma elnökének az Illyés-szobor avatása alkalmából a beregszásziakhoz intézett üzenetét. „Nincs méltóbb alkalom arra, hogy új korszakot nyissunk a magyart magyarral összefűző eleven, hol félelemből eltagadott, hol meggondolatlanul gyengülni hagyott kapcsolataink történetében, mint annak az Illyés Gyulának az emléke előtt tisztelegve, aki egész életét ebben a zavaros évszázadban a nemes gondnak, a magyar közösség ébren tartó erősítésének szentelte" — írta Pozsgay Imre. Az államminiszter a továbbiakban kifejtette: „Az új kollégium, mint a magyar kormány tanácsadó testületé, a trianoni diktátum óta az első olyan hivatalos állami szerv, amely nyilvánosan és kormányzati felelősséggel vállalja a magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyar nemzeti kisebbségek ügyének képviseletét. Azonos elvek alapján közelíti meg a határok mindkét oldalán élő magyarok gondjait, mert minden magyart a nemzet részének tekint és felelősséget érez iránta. Az áltamminiszter levelét Fodó Sándor, a kárpátaljai magyarok kulturális szövetségének az elnöke vette át. Székely Péter új kiállítása A sárkány tisztelete Gyűjteményes kiállítás nyílt a párizsi Odeon galériában a Franciaországban élő, világszerte ismert magyar szobrászművész, Székely Péter — Pierre Székely — legújabb alkotásaiból. A művész, akinek munkáiból a tervek szerint Pécsett nyílik állandó múzeum, s akinek a békét jelképező kőmadara Budapesten a Nagyvárad téren áll, ezúttal főként sárkányra emlékeztető figurákat állított ki. — Japánban dolgoztam többször is, és ott ragadott meg az ázsiai népek sárkány tisztelete. Ezek a népek a sárkányban nem a fenyegető rosszat, hanem éppen ellenkezőleg, a legjobb tulajdonságok megtestesül ését látják, barátságban élnek a sárkánnyal, amely számukra nemcsak a nyers erő, hanem a jóság megtestesülése is — mondotta a művész az MTI tudósítójának. — Mindig is élőlénynek te- kintetterri szobraimat. Szülőszoba-műtermemben kőből és képzeletből, testből és lélekből egységes emberi ősjelek születnek. Sem elvontak, sem formautánzatok — szobraim jelentőségteljesek. Ha semmiféle ismert formát sem idéznek, vagy ha elvont formáikkal állati vagy emberi formákat idéznek, mindannyiszor az embert jelentik: az emberi létezést. Ma is, mint már negyven esztendeje, szobraim ünnepük a kő és az élet nászát, az élő követ. Dunaújvárosba n Salvador Dali munkái Salvador Dald munkáiból nyílik kiállítás október 19-én, csütörtökön. Dunaújvárosban. A világhírű spanyol művész 51 litográfiája és négy szobra kerül közönség elé. Az alkotásokat, amelyek a Svédországban élő, dunaújvárosi származású Takács Lajos tartós letétjeként kerültek a dunántúli városba, egy hónapig láthatják majd az érdeklődők az Uitz Béla Teremben. Megtekintésük ingyenes lesz. Mezei Mária- emlékműsor Azt szerette, ha Macsinak szólítják. Akik szerették, így nevezték. Sokan voltak. Megérdemelte, hogy szeressék. Különös élet, különös pálya, különös ember: ez volt Mezei Mária. Nem Mezey, ahogyan ügyeletes „végzet asszonya” korszakában írták a nevét. Ö dr. Mezei Pál és Igó Mariska leánya volt, az egyetlen gyermek. Akinek születéséért az édesanya az életét adta. Korai és késői szerelmek, sikerületlen és boldog házasságok, pályamódosítások kísérték végig életén az egykori izegedi bölcsészhallgatót. Hogy bölcsészből színész lett, saját elhatározásából, erős akarattal tette. Ha pályája során méltatlan és megalázó helysetekbe került, mások szándékából történt, erős akarattal viselte. Nézegetem Vallomástöredékek című könyvének képeit. Szép volt, érdekes volt, ezerarcú. Volt a „franciás Mezey” volt „a Bujdosó lány”, volt operettszínésznő, sanzonénekesnő, előadóművész. Sokat segített másokon, rajta kevesen segítettek. De az élet, amikor rámérte súlyos betegségét, egyúttal kárpótolta is, olyan társsal, aki gyengédséggel, szerelemmel segítette elviselni a nehéz éveket. Rózsahegyi Kálmán növendéke volt, maid az Országos Színész Egyesület iskolájában vizsgázott. Vidéki színpadokon kezdte a pályát, 1935-ben került Budapestre. Belvárosi, Víg, Fővárosi Operett, Vidám Színpad, Madách, Petőfi, Nemzeti Színház — könnyed vígjátékok és drámai jellemek ábrázolása. Ünnepelt diva, aki emberségből is jelesen vizsgázott. A háború utolsó szakaszában nem tudta elviselni, ami körülötte történik. Nem tudott játszani, betegségére hivatkozva elmenekült a hegyek közé. örömmel üdvözölte a felszabadulást. Aztán nehéz évek következtek. Jellegzetesen polgári színésznek könyvelték el, meghurcolták. Volt, amikor lokálénekesként kereste meg a kenyerét. 1936 óta filmezett. A háború előtti régi filmekben felfeltűnik ma is a képernyőn. Aztán jött a Budapesti tavasz önző úriaszonya, az Édes Anna cselédnyúzó úrnője: a felejthetetlen alakítások. A televízió is felfedezte magának, a 60-as években több tévéfilmben, sorozatban láthattuk. Közben betegsége egyre jobban elhatalmasodott. Az utolsó éveket ágyhoz láncolva töltötte, oxigénpalack kötötte az élethez. Megkapta az Érdemes Művész és a Kiváló Művész címet, de imádott színpadjára már nem térhetett vissza. Ebből a remeteségből egyszer lehetett kiragadni. 1980- ban Vitray Tamás a veszprémi tévéfesztivál gálaestjére elhozta a nagybeteg művésznőt, aki elmondta Babits Mihály A Takács Alice bemutatója 1916-ban Zsoltár gyermekhangra című költeményét. Akik akár csak a képernyő előtt ülve részesei lehettek ezeknek a pillanatoknak, sohasem felejtik el a borzongatóan szép élményt. Aztán elment, csendben, ahogyan utolsó éveit élte. Most, október 16-án volna 80 éves. A televízió 1-es programjában ezen a napon 20.05 perckor emlékeznek meg róla, mindazok örömére, akik szerették, tisztelték és szívből meggyászolták. Erdős Márta Múzeumi központ Dabason Ne csökkenjen a támogatás!-■ ' " '<■ F 1 ... ■ l A XIX, század első felében épült egykori kúriában találhatók V ma a Fehér Akác Tsz irodái r ' (Erdősi Ágnes felvétele) Az utca hét oldáldn Reklámízű közös akció | Véget ért 8 nagy csalá- ^ di mutatvány, az elmúlt ^ hetekben megérkezett a se- gítség: szétosztották az is- S kólákban a tankönyveket § térítésmentesen. Már régen ^ nem arról van szó, hogy | ingyenes-e az oktatás vagy sem, hanem arról: mibe ^ kerül ez a családoknak. ^ Rendelet született: az álta- ^ lános iskolák első osztályos ^ tanulói ingyen kapják tan- ^ könyveiket. A többi kis- | diák pedig szociális helyze- | te alapján juthat térítés- ^ mentesen könyvhöz. A Fő- S városi Tanács „rálicitált” | erre, minden alsó tagozatos $ az alapvető tanszereket is ^ fizetés nélkül kaphatja. | Általános vélemény: későn | született a döntés, leg- ^ alábbis késve került nyil- ^ vánosságra, igy az érdekelt ^ helyi szerveknek és isko- ^ Iáknak kevés idejük mait radt a cselekvésre. — A rendelet szerint már az előző évre visszamenőleg is járt ingyen tankönyvre pénz *— mondja Baji József, a gyáll gamesz vezetője. — Ezt az összeget azonban nem osztottuk szét, abból a megfontolásból, hogy a szülők talán nem a tankönyvvásárlásra fordítják. Helyette ezzel a pénzzel egészítettük ki a megyei tanács által adott támogatást. amit a költségvetésünkből tovább bővítettünk, azaz ki tudtuk szélesíteni az ingyenesen tankönyvhöz jutók körét. így az összes alsós tanuló részesült ebből a juttatásból. Ezen túlmenően a felső tagozatosok egy része szociális helyzetétől függően szintén kaphatott a juttatásból.
