Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

«ST . .Mn rt; 3 1989. SZEPTEMBER 13., SZERDA Szedd magad - az almát Idén ismét megkezdődött a „Szedd magad!” mozgalom a pomá- zi Munkaterápiás Intézet kiskovácsi üzemegységének gyümöl­csösében. A bő termés — ami a tavalyit 40-50 vagonnal meg­haladja — már az első napon szép számmal vonzotta a látoga­tókat. Az almaíák rogyásig tele vannak, leszedésükhöz az idő­járás — s nem utolsósorban a kilónkénti 10 forintos ár is — igen kedvező (Pék Veronika felvétele) „CSÚCSFORGALOM" SZENTENDRÉN Karambolozó katonák Roncsként érkeznek, aztán robognak Akiknek sok kerékkel több van Gépkocsimustra a solymári autókereskedésben Az öreg DKV-t bütyköli a szerelő (Pék Veronika felvételei) 6 MONDTA Megkérdezhetik Markáns egyénisége az ellenzéknek Tamás Gáspár Miklós, s mert az, nézetei sem másmilyenek, Aminen logikus következménye, hogy érdeklődéssel fogad­juk minden megnyilatkozá­sát, most legutóbb azt az interjút, amelyet a Magyar- országnak (89/36.) adott. Ha ő, mint filozófus, s mint a Szabad Demokraták Szö­vetsége vezetőségi tagja úgy gondolja, hogy van „az SZDSZ és a Fidesz nevé­vel fémjelezhető politikai irány”, akkor mi ebbe bele­nyugszunk, bár magunk — vélhetően azért, mert nem vagyunk eléggé járatosak a két szervezet fémjeleinek értékjelző értelmezésében — lényeges, sőt több dolog­ban döntő különbséget ér­zékelünk az SZDSZ és a Fidesz politikai iránya kö­zött, s még ennél is na­gyobbat ezeknek az irá­nyoknak a gyakorlati kép­viseletében ... Mégis, mint jeleztük, ilyesmin nem akadunk fenn, hiszen akkor olyasmi­be szólnánk bele, amit az érintett felek sokkal jobban tudnak, értenek. Ezért ób­ba sem szólunk bele. vajon joggal utasítja-e el T. G. M. azt a véleményt, ami szerint az SZDSZ értelmi­ségi párt, olyannyira nem fogadja ezt el, hogy ......még csak nem is a kö­zéposztály pártja ... ha­nem az egész nemzet érde­keit szeretné képviselni.” E gyetlen valami van az interjúban, amibe érzésünk szerint beleszólhatunk. A választásokról beszélve ugyanis T. G. M. azt mond­ta, „Az SZDSZ, a Fidesz és a többi ellenzéki pártok nélkül...” S máris lányos zavar lep meg bennünket. Mert hiszen eddig mi úgy tudtuk, a Fidesz: nem párt. Péjdáut ezért kaphat jelen­tős támogatást a Soros-ala­pítványtól, amely pártokat nem támogat. S zavarun­kat csak növeli, hogy a Fi­desz prominens képviselő­je, Orbán Viktor a közel­múltban (Heti Világgazda­ság, 89/34., augusztus 26.. 56. oldal) így nyilatkozott a kérdésre válaszolva, „Mit gondol, a Fidesznek párttá kell majd szerveződnie?”, hogy „Szerintem semmi­képpen. A fiataloknak ele­gük van a hierarchikus szervezetekből.” Akkor te­hát? Kínzó bizonytalanko­dásunkat megszüntetendő, nem kérdezhetnék meg egymástól az SZDSZ és a Fidesz, mi micsoda?! KLIENS Sokasodnak a jelei a helyi hatalom megbénulásának. Nem itt-ott szerzett tapaszta­latok mutatják ezt, hanem a megye legkülönbözőbb részein járva észlelhetjük az akado­zás, a bénultság intő példáit. A főváros közeli nagyközség­ben tizedik hónapja tart már a huzavona az új szeméttelep kijelölése, illetve megnyitása körül. A régi telep betelt, ren­geteg volt a panasz az ott uralkodó állapotokra. A nagy­községi tanács kellő körülte­kintéssel erre szakosodott cég embereit kérte fel az új telep helyének kijelölésére. A szak­szerű felmérés alapján elké­szült a terv: azóta is terv. Mert... Mert „érthetően” az új telep felé lakók azonnal tiltakoztak. Még mit nem! A tiltakozást az érintett két ta­nácstagi választókerületben élők mellett felkarolta a fris­sen szerveződött párt helyi csoportja, s akarva, nem akar­va, presztízsügy lett belőle: a „régi” meg az „új” hatalom erőpróbája. Űjabb vizsgálatok: újabb kiadás. Feleslegesen, mert az újabb elémzés meg­erősítette az előbbit: a sze­méttelep ott lenne jó helyen, ahová a tervezők javasolták. Az a tanácsülés, ahol az újabb szakértői vizsgálat eredménye került volna napirendre, .hatá­rozatképtelennek bizonyult... A sokféle bírálat miatt az egyik tanácstag visszalépett... A hónapok peregnek lefelé a Ebben az évben a Magyar Néphadsereg katonái szolgá­lati gépjárművel 84, magán­gépjárművel 176 közúti bal­esetet okoztak. Ezek követ­keztében többen megsérültek, s közülük 40-en meghaltak, és jóval 100 felett volt a súlyos és 200-nál valamivel több a könnyebb sérült. A baleset okozta becsült anyagi kár csaknem 15 millió forint. A gondatlanságok, a bajok for­rása legtöbb esetben az ittas­ság volt. A hadsereg illetékesei szá­mos kezdeményezéssel igye­keznek a baleseti statisztikák romlását megállítani. Ennek keretében tegnap Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolán közlekedésbiztonsági fórumot tartottak. A rendez­vényen Petress István, a nép­szerű rádióadás, a Csúcsfor­galom műsorvezetője, továb­bá Szerényi Zoltán, a rádió munkatársa, valamint Bánki Gyula, az Autó-Motor sajtó­főnöke közlekedési morálunk, ról — a biztonságról — és a megelőzésről tartott előadást, majd válaszoltak a résztve­vők — főiskolásak és sorka­tonák t— kérdéseire. Egyebek mellett szóba kerültek az al­koholfogyasztás, a sebesség helyes megválasztása, á gép­járművek műszaki állapota és az időjárás-változás okozta hatások. A mondhatni közna­helytörténet homokóráján, szeméttelep azonban nincsen, a régi elképesztő állapotok kö­zepette, s emiatt most már az arra lakók dühöngenek, til­takoznak, a rádióval, a tele­vízióval, az újságokkal riogat­ják a ... Kit is, kiket is?! Talán magukat kellene! A lakosságot. A település egé­szét. A címzés azonban „a" tanácsnak szól. S a tanács (tisztségviselői) bénultan vár: talán elcsitulnak a szenvedé­lyek. A jelek azonban nem ezt mutatják. Legutóbb ugyan­is már személyes vádak ke­rekedtek abból, „ki áll” az új telep kijelölése mögött... és a tanácsülés a szerepköré­hez méltatlan veszekedésbe fúlt; döntés természetesen nincsen. Ha egyetlen eset lenne, ak­kor sem legyinthetnék rá, mert tünetként jelezné a bajt. De nem egyetlen eset! Soro­zatban tapasztaljuk, hogy a rendőri körzeti megbízottakkal szemben olyan agresszív mó­don lépnek fel a törvényt szegők, amilyenre semmiféle jogállamban nem lenne mód, napjainkban azonban, a jog­bizonytalanság ingoványán hagyott helyi hatalom eltűri a tűrhetetlent. Eltűri, mert nin­pi felvetések mellett igen ér­dekes kérdések is elhangzot­tak. Hogy csak egyet említ­sek: a rendőrség — a sebes­ség megállapításakor — mi­ért a menetiránnyal szemben fényképez? Hiszen a felvilla­nó vakufény, főleg este, ve­szélyhelyzetet teremthet. (Csak zárójelben jegyzem meg, a kérdező a felvetésre nem kapott választ.) A fórum után a főiskola művelődési házában felhang­zott a Csúcsforgalom szignál­ja. Az élő rádióadásban min­denekelőtt a hadseregen be­lüli gépjárművezető-képzésről, -továbbképzésről, Szentendre közlekedésbiztonsági helyze­téről, valamint az MHSZ sze­repéről folytatott eszmecserét a mikrofon előtt Petress Ist­ván a témák illetékeseivel. A műsorban külön hangsúlyoz­ták, hogy milyen veszélyes csomópont az oktatási intéz­mény főkapuja előtti útsza­kasz. Évek hosszú során ren­geteg baleset történt csupán amiatt, hogy itt nincs közle­kedési jelzőlámpa. Hogy rend­őrlámpa mikor lesz, azt még nem tudni. De hogy a témá­val foglalkozni kell. azt a sta­tisztikai adatok mutatják. A Csúcsforgalomban is elhang­zott: szükség van minden se­gítségre, hogy ne kelljen egy­re több fiatalt gyászolni. Szilágyi Béla Megbénuló kishatolom csen kedve a meghurcoltatást, a feljelentések nyomán bekö­vetkező vizsgálatokat vállalni. Az elbizonytalanodásnak azon­ban szinte törvényszerű kö­vetkezménye a törvényszegők felbátorodása: a ma mindent lehet. Ki nem fizetett, hatalmas összegű adótartozások, nem firtatható, feltűnően gyors anyagi gyarapodások seregnyi tényével találkozunk, amint azzal szintén, hogy a megbé­nuló helyi hatalommal szem­ben terjed az állampolgári önkény, a „demokrácia” han­goztatásával elkövetett jog­sértés, s a sokat és joggal kárhoztatott önkényes felsőbb hatalmi beavatkozások helyé­be másfajta önkényesség (fe­nyegetés) lép. Egyre gyakrab­ban vagyunk tanúi olyan ese­teknek, amikor nyilvánvalóan a magánszámlák törlesztése vezérli a helyi hatalmat, az annak legalitását megkérdője- lezőt. S azt sem tarthatjuk ki­vételes esetnek, amikor a szándékolt akadályoztatásnak egyetlen célja van: lejáratni a helyi hatalmat. Nem okvet­lenül azért, mert rossz, lassú, szakszerűtlen stb., hanem azért, mert „azoknak” a ha­talma ... a „pártállam marad­ványa, kövülete”. Holott: va­Autópiac — e szó hallatán működni kezd az ember fantá­ziája, s megindulnak a találga­tások, hogy micsoda vagyont lehet azokkal a használt nyu­gati járgányokkal keresni!? És nemcsak használt kocsikról van szó, hanem mind nagyobb számban újakról is. Repked­nek a dollár, márka és schil­ling ezrek. Olykor már maga a tulajdonos sem hisz a szemé­nek, hiszen a vásárlók úgy veszik elő a keményvalutával degeszre tömött pénztárcát, mintha az a világ legtermésze­tesebb dolga lenne, nálunk Magyarországon, 1989-ben. Egy szegény ország, amely el­adósodott, de vannak polgá­rai, akik fenemód tehetősek. Gomba módra szaporodnak a használt és új gépkocsi-keres­kedések, és autóbontó műhe­lyek Pest megyében is. Csak valutáért Solymáron, a Mátyás utcá­ban, sarki épület Wagler Lászlóé. A családi házhoz tol­dott iroda és szerelőműhely még csak félig kész. Mester­gerendás mennyezetű irodában beszélgettünk Wagler László­val, az Autó Interest elnöké­vel. Szabadkozott, mentegető­zött, hogy sajnos kiszámított minden perce, hiszen a fővá­rosban, a Déli pályaudvar te­rületén gépkocsieladó, a Kresz Géza utcában, a főváros XIII. kerületében pedig alkatrésze­ket forgalmazó üzletük műkö­dik. Mindenfajta gépkocsit és alkatrészt csak valutáért érté­kesítenek. A nagy udvaron bontásra érett és egészen új kocsik so­rakoznak. Egy fássufnira em­lékeztető fészerben pedig az idősebbik Wagler-fiú mutat be egy, a két világháború között gyártott, de még ma is műkö­dőképes Mercedest. Továbbá félig kész, egyszemélyes „hib­rid kocsit”, amolyan csodabo­garat, amelynek vázát a haj­dan volt Messerschmitt repülő­gép pilótafülkéje adja. Rende­lője mániákus gyűjtő, Svájc­ban él, és egyike azoknak, akikkel az Autó Interest kap­csolatban áll. Hétéves múltra tekint visz- sza Wagler László vállalkozá­sa. Az első látásra feltűnik, hogy nem találkozik a telepre lépő szemlélődő csellengő, tén­fergő dolgozókkal. — Itt biztosan ismeretlen fo­galom a munkaerő-vándorlás!? — Sajnos, nálunk is létezik a fluktuáció. Egymásnak adják a kilincset a munkára jelentke­zők, akik sokan „tévedés ál­lamilyen folyamatos helyi ha­talomnak kell lennie! Az elbizonytalanított, a meg­bénulás jeleivel küzdő helyi kishatalom a bénulás mérgét szivárogtatja tovább a nagy hatalom, az ország vérkerin­gésébe, s ugyanakkor — nem mellékesen, hanem elsősorban — a helyben lakó állampolgá­rok többsége számára szintén bizonytalanságot teremt! Ke­vesek ugyan élvezhetik a meg­bénuló hatalom árán szerzett jogtalan, érdemtelen előnyö­ket, ám ezeknek az előnyök­nek az árát a törvényt tisz­telő, a mindennapi élet nor­máit betartó állampolgárok fizetik meg. S ezek az állam­polgárok adják a helyi lakos­ság döntő többségét. A klil'SSZák mögött a jelen­legi belpolitikai életben sok olyasmi történik, aminek az igazi súlyát az állampolgár nem érzékeli még, de bizo­nyos: érzékelni fogja. A bom­lás-bénulás jeleinek a soka­sodása annak lehetőségét vetí­ti elénk, hogy egy-egy tele­pülésen bekövetkezhet a gaz­dálkodási-cselekvési holtpont, a már nem, még nem állapo­ta. Holott: a településnek „működnie” kell. Az iskolák­ban tanítani, az orvosi ren­delőkben rendelni, a tanács­házán igazgatni, s bizony, a szeméttelepen is el kell he­lyezni azt, ami odavaló ... Mészáros Ottó dozatai”. Ugyanis azt hiszik, hogy itt kevés munkával lehet rövid idő alatt meggazdagodni. Ráadásul minden napunk ál­landó küzdelem a bürokraták­kal. az élesedő konkurenciával, a fontoskodó hivatalnokokkal.’ Itt tapasztalja az ember iga­zán, hogy az utóbbi negyven év alatt kineveltek egy olyan szakmunkásgárdát, akikkel elhitették, hogy szerény telje­sítménnyel is lehet sok pénzt keresni. Bár ki tudja? Biztos vannak olyanok, akiknek ez si­került ... Szeretné bővíteni Az Autós Interest főállású főmérnököt, üzletkötőt foglal­koztat és természetesen admi­nisztrátorokat. Kezdetben az Intercoop, később pedig a Mo- nimpex lett a külkereskedelmi szállításaik lebonyolítója. — A telepen feltűnt a sok, viszonylag jó állapotban lévő, de mégis bontásra ítélt gépko­csi. Mint hírlik, nagy irántuk a kereslet... N Az alkatrészeket vásárlók, no és az ügyes kezű autószere­lők ezekből a járgányokból két-háromszáz órai munkával egészen csinos gépkocsikat va­rázsolnak. — Vajon a Wagler család milyen típusú autókhoz von­zódik? — Természetesen a legjobb, műszakilag legmegbízhatóbb típusokat kedveljük. A pilla­natnyi választékot egy Audi 100-as, Opel Kadett és egy korszerű Renault teszi ki. Az iroda melletti motorsze­relő-műhelyben múzeumban érzi magát a szemlélődő. A szerelőasztalon két darab sváj­ci gyártmányú Norton Univer­sal csillog. — A közeljövőben hat indul útra a nyugati vevőkhöz. Al­katrészeket, pontos műszaki útmutatást kapunk ezekhez a matuzsálemi korú, de a nyu­gati országokban nagy divat­nak örvendő járművekhez. A beszélgetés során többször is keresték Wagler Lászlót, s mielőtt elköszönt volna, el­mondta, hogy már harmadik éve szeretné bővíteni a szere­lőműhelyét, de sajnálatos mó­don késik az építési engedély. Gödöllőn, szintén a Mátyás utcában találtunk rá Bencze József esztergályos-autószere­lőre, aki, a fővárosban működő Cső- és Vegyesipari Kisszövet­kezet által létesített Táltos Kft. tagja. Kapcsolatban áll­nak egy nürnbergi céggel, amelynek hobbikocsikat ké­szítenek. A családi ház alatt lévő mű­helyben a szerelők éppen egy DKV típusú autót bütykölnek, amely, mint megtudtuk, lénye­gében a Wartburg ősének te­kinthető, hiszen hajdan két­ütemű, háromhengeres gépko­csi volt. — És lesz is! — mutatott rá felderülő arccal Bencze József. — Ennek a járműnek csak a váza látható. Hogyan lesz eb­ből használható gépkocsi? — Ügy, hogy rendelője min­den szüséges alkatrészt meg­küldött hozzá. Kéthavonta kapunk NSZK-beli partne­rünktől olyan katalógusokat, amelyekben kedvünkre válo­gathatunk a számunkra is elő­nyös kocsitípusok között. Gödöllőn ütötte fel telephe­lyét a Cent/Cent Túrkevei Há­ziipari Kisszövetkezet autóke­reskedése is. A Haraszti úton lévő telepen magánszemé­lyektől és közületektől szárma­zó, s bizony eléggé lerobbant állapotban lévő gépkocsik tu­catjai találhatók. Természete­sen akadnak közöttük egészen kielégítő műszaki állapotban lévő járművek is. Födi Sándor telepvezető-helyettes elmond­ta, hogy vállalkozásuk ez év tavaszán indult be, s az alig fél év alatt megtett utat meg­nyugtatónak ítélte. A megbízható előnye — Havonta átlagosan 20 gép­kocsit forgalmazunk forintért, és javarészt bizományi értéke­sítésben. Célunk, hogy megél­jünk és a konkurencia árait le­nyomjuk. Ehhez kívánunk a jövőben a mostaninál jobb mi­nőségű gépkocsikat felvásárol­ni és az azok javításához szük­séges szerelői gárdát felvenni. A felkeresett vállalkozók óvatos derűlátással nyilatkoz­tak. Nem féltek attól, hogy he­tente jelennek meg a hazai autópiacon újabb szerencselo­vagok, akik egyike-másika ki- fógyhatatlan ötletekkel igyek­szik gyors sikereket elérni. Tu­datában vannak annak, hogy minél inkább élesedik a kon­kurenciaharc, pezseg az üzleti élet, annál nagyobb az esély a talpon maradásra. A minőségi gépkocsik ugyanis mindig előnyt élveznek a bóvlival, a selejtesekkel szemben. Gyócsi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom