Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám
4 bártan 1989. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK Lángvágó sent égeti el a papírt Szitában is lehet KORFORDULÓ vizet tat tani Sárga virágos napraforgós csendélet, lágy ívű dombhajlatok, tájak felüdítő, derűs színvilága. Ez Somogyi István kiállításainak hangulata, amelyben szívesen éli át a látvány pillanatait minden tárlatlátogató. A képek árasztotta nyugalomnál viszont mozgalmasabb az alkotói pálya, amely telis-tele van útkereső és nyugtalan változásokkal, kisebb nagyobb csatákkal. Szobabelső, a „vendégek” vozása után táA galgamácsai fiatalember asztalosinasként kezdte, bár később nem az Ásító inas-t festi meg, mint a nagy előd, aki talán a vándorláshoz adott kis azok a garázdák, akik betörtek, feldúlták a helyiséget, és sok értéket tüntettek el ■ onnét. Most emiatt pereskedhet, mert az idegenek ráadásul lakni is akarták az épületet. Pedig itt született a véletlen ötlet, amely miatt egyszer már szintén megjárta a bíróságot. Evekkel ezelőtt történt meg, hogy festegetés után mosatla- nul hagyott néhány edényt, s csak nagy sokára ment ki ismét Galgamácsára. Akkor látta, hogy az anyag hallatlanul szilárd állapotú, ami felébresztette kísérletező kedvét, amire még Veszprémben kapott indítást. Érdeklődve a vegyészet iránt, bejárhatott az egyetem laboratóriumába. Kialakította azt a különleges kötőanyagot, amely Somiplast fantázianéven került először a Fóti Építőipari és Szolgáltató Kisszövetkezet fejlesztési tervei közé. Gyártották volna szigetelő és kötőanyagként, tetőfedéshez, útburkolatok felfestéséhez, épületek színezéséhez, mert vizet, időt álló tulajdonsága rendkívüli. Csakhogy bajba került a szövetkezet gazdasága, per lett a doA galgamácsai ház, ahol a találmány született. Most éppen bontás alatt (Hancsovszki János felvételei) inkább példát. A művész korosztályának különben is kényszere volt ez a megoldás, ha kenyeret akart keresni. Vázlatos életrajzához tartozik, hogy bányász is volt, de a társai közül mindig kiemelkedett. Szószólójuk és persze lassanként felismert festő tehetség is. aki diplomát szerez, tanár lesz. Egy ideig a bányászszakszervezet kulturális osztályvezetője, aztán pedig „csak” festő, mert úgy érzi, ez a pálya egész embert kíván. Odaadja magát a hivatásnak. Újpesti lakása is telis-tele a jobbnál jobb, különös technikával és anyaggal festett alkotásokkal, amelyekben meghatározó motívum a táj. a szülőföld. Ám, aki a festészetben is többet lát, mint pusztán az önkifejezés funkcióját, az a haza dolgainak előmozdítását tekinti fontosnak, ezért kalandozik mellékütakra. Így diktálja a szándék, s néha a Véletlen is. Somogyi Istvánról egyszer már megírtuk, hogy a biator- bágyi viadukt hasznosítására kiirt pályázathoz nemzetközi művész- és turistatelep létesítését tervezte, s jövedelméből anyagi hozzájárulást is ajánlott. Megnyerte ezt a pályázatot, csak éppen az általa felkínált összegen kívül a még szükséges többit nem sikerült előteremteniük a terület gazdáinak. Galgamácsai házát, fnelyben Újpestre költözése előtt dolgozott felajánlotta a bányászszakszervezet képzőművész körének. Ám a mai viszonyok között ők sem tudták azt kihasználni. Csöndesen árválkodott hát a ház, a mester ritkábban tért meg falai közé. Ezt használták most Jellegzetes udvari csendélet kocsikerékkel logból, elhúzódott a szabadalom engedélyezése, amely most végre már megvan, de a forgalmazást új alapokra kellett helyezni. Mert arra, hogy ez a sűrű habarcsra emlékeztető. nagy szilárdságú, vízzáró, víztaszító és kötőanyag tulajdonságú massza biztonságot, gazdasági előnyöket hozhat például egy tetőszigeteléssel foglalkozó vállalatnak, nálunk manapság nehezen figyelnek fel. A Veresegyházon nemrég megnyílt és a hónap végéig látható kiállításon vizet tartanak egy ilyen anyaggal bevont szitakéregben. S mellette egy gyékénykosárban is. Ha évekig lennének ott, akkor sem engednék át a folyadékot. Somogyi István mondja: a kísérletekhez másfél millió forinttal járult hozzá az ÉVM. Ahhoz azonban, hogy valamiképpen hasznosítsa is találmányát a művész, kénytelen volt szabályos iparengedélyt kérni, saját menedzserirodáját létrehozni. Ilyen keretek között vállalnak most munkát országszerte, s nem is járnak vele rosszul. Ám az ország érdeke azt kívánná, hogy nagyobb mennyiségben terjedjen el ez a készítmény. De itthon? Mindenki csak megszerezni szeretné. Áldozni, pénzt adni a fejlesztésre? Azt nem. Amit kisipari keretek közt tudnak gyártani, azt a Duna Füszért forgalmazza. Osztrák. NSZK, svájci, francia és egy lichtensieini cég érdeklődik. A hazai érdektelenség vége előreláthatólag az lesz, hogy a nyugati partnerekkel részvénytársaság alakul, amelynek Magyarországon , lesznek az üzemei. — Szóval megérhetjük, hogy egy nálunk, hazánkfia által felfedezett, építőipari technológiát forradalmasító anyagból mások dolgoznak nekünk? Netán valutáért? — Sajnos, ez lehetséges — mondják Somogyi István munkatársai, köztük Grócz Zsolt építészmérnök, aki a kiállításon kalauzol, s közben a művész legújabb találmányát is megmutatja. Ha .lehet, ez még az előzőnél is nagyobb jelentőségű. Az összetétele ugyan szintén titok, annyit tudok meg, hogy speciális kene- dék, amellyel az anyagot bevonva. az tűzálló lesz. Lángvágóval sem égett el a papír, amelyre ezt hordták fel. Űgv mondják, a világ ranglistáján az a harrrjadik legjobb és olcsón elterjeszthető védőanyag, a nagy tragédiák megelőzésére. Ezért is izgulhatunk tehát, hogy magyar szabadalom, hazai vállalkozás lesz-e belőle, vagy évek múltán külföldről importáljuk. Ilyenek vagyunk, mi, magyarok. Kovács T. István A gerontológus mondja Ősi tapasztalat — mai szemmel Mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát — tartja a mondás. Mostanában azzal egészítik ki ezt a gondolatot, hogy annyi idős vagy, amennyinek megőrződ magad. Mert hiúba érezzük lélekben fiatalnak magunkat, ha a szervezetünk elhasználódott. De többnyire nem is erről, hanem éppen az ellenkezőjéről van szó. Mivel az idősödés sajnos „kopássál”, egészségi károsodással jár, sokan ehhez igazítják lelkiállapotukat is: a kedélyük olykor betegebb, mint a szervezetük. E probléma ősidők óta foglalkoztatja az embert. Már Hippokratész összefoglalta a hosszú élet szabályait: mérséklettel élni, állandóan edzeni magunkat. Cicero kedvezőtlen hatásúnak tartja a tétlen öregséget; ugyanakkor hangsúlyozza a társadalom fontos szerepét, ami a kedvezőtlen hatásokon átsegítheti az embereket. Mit igazoltak, és mivel egészítették ki ezeket az ősi tapasztalatokat a modern kutatások? E kérdésekről beszélgettünk a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Gerontológiai Központjában. A régiek megállapításai mind az aktivitást, mind a környezet szerepét illetően igazolódtak — mondják az öregkor tudományával foglalkozó szakemberek. A nyugdíjaskor nem azonos az öregkorral és az öregkor nem egyenlő a szellemi hanyatlással. Az a dötjtő, hogy felkészülten várjuk a nyugdíjazást/ A megszokott tevékenység hirtelen abbahagyása, a kemény munkában töltött időszak után beköszöntő tétlenség mind- anyiun.kat megviseli. A vizsgálatok kimutatták, hogy akik egész életükben aktívak voltak, akiket sok minden érdekelt és könnyen találtak kapcsolatot a környezetükkel, azok fizikailag és szellemileg is sokáig frissek maradtak. A szellemi képességet annál inkább lehet konzerválni, minél jobban fejlesztették azt az ifjúkorban. A nyugdíjaséletre való felkészülést tehát már fiatalon kell elkezdeni. Fontos tényezője az időskori jó közérzetnek a szülő-gyerek kapcsolat. Jó, ha a szülők például időben hozzászok- tatjájc magukat a felnőtté vált gyermek távozásának gondolatához. Gyakran ez a nyitja a további jó vagy rossz viszonynak, a szülők elmagányosodásának. A hosszú élet feltétele az idős ember saját társadalmi jelentőségének tudata is. Mindezek felismerését nem várhatjuk azonban az új helyzetbe került idős emberektől. ■ Egyebek közt a felvilágosító, előkészítő munkára van szükség. Ebbe be kell vonni a szakembereket, például az üzemorvosokat, akiknek rendszeres kapcsolatuk van a dolgozókkal. A tanácsok szociálpolitikai hálózata és a vállalati jogi tanácsadás is sokat segíthetne a felkészítésben, hogy az emberek kevésbé elfogult lelkiállapotban tudják átgondolni a nyugdíjazással járó új életforma lehetőségeit. Hosszú, téli estékre Hagyományokat őrző minták Lassacskán hosszabbá válnak az esték, kevesebb lesz a ház körüli kerti munka. Mindinkább azokra a foglalatosságokra terelődik a figyelmünk, amelyeket a házon belül végezhetünk. A fiókok mélyéről előkerülnek a horgolótűk,- a hímzőszerszámok, és főként az idősebbek nekiláthatnak a hónapok óta dédelgetett álmok megvalósításához. Pulóvereket kötnek, horgolnak, hímeznek. Jól jön ilyenkor néhány jó tanács, új minta, hogy ügyességünket kipróbáljuk. A népmÜVészetl szakkörökben rendszeresen megismerkedhetnek az érdeklődők a különböző népi motívumokat őrző kézimunkákkal, s azok készítési módjával. A nagykanizsai Thury György Múzeum anyagában található az a tetszetős kendő, amelyet az 1800-as évek derekán — az akkor még 16 esztendős — Papp Péterné készített leendő hozományához. A leírás szerint a fehér ba- tisztból, a szélén körben, valamint két átellenes sarkában fehér pamutfonallal varrott,. gazdag lyuk- és lapos- hímkéses rrtiritázát teszi ezt a kendőt nagyon tetszetőssé. A szerkezetileg jelentős virágszárakat egy alulvezetett fonal felett, sűrű laposoltéssel varrták, hogy jobban kidomborodjanak. Ä szélek huroköltéssel cakkozottak. A kendő egyik fele átlós irányban a szélén, a másik a "visszáján varrott. Eszerint változik a szélek mintája is. Aki kedvet kap a hagyományos minta követésére, bizonyára nagy örömét leli majd a kész kendőben. Jó munkát kívánunk! Orvosi kérdések, nyelvtanfolyamok Idősek szabadegyeteme A TIT József Attila Szabad- egyeteme — a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és- a Gerontológiai Kutató Központ közreműködésével — a nyugdíjasok számára — már évek óta — szabadegyetemi kurzust indít. A Nyugdíjasok Szabadegyeteme alkalmat nyújt az idősebb embereknek arra, hogy Szoborportré. A jó barát Pólyák Ferenc fafaragó népművész munkája a feldúlt ház homlokzata előtt egyfelől az életkorukkal kapcsolatos biológiai, egészségügyi és társadalmi problémákról rendszerezett, tudományosan megalapozott, korszerű ismereteket szerezzenek, másfelől, hogy művelődési igényeiket egy-egy témakörben kielégítsék. A szabadegyetemre minden nyugdíjas beiratkozhat — iskolai végzettségre és szakképzettségre való tekintet nélkül Felvételi vizsga nincs. A négyéves kurzusra a beiratkozás évente történik. többi szabadegyetemi hallgató — a tanulmányi év végén látogatási bizonyítványt kap. Beiratkozás 1989. szeptember 11—22-ig, minden munkanapon 15—18 óráig — szombat kivételével — a TIT Budapesti Szervezetében (Budapest VIII., Múzeum utca 7.). Az első tanév az alábbi témaköröket öleli fel: Az öregedés élettani és orvosi kérdései ; Szemelvények az antik világ történelméből; Időszerű társadalmi kérdések; A Földközi-tenger tájai. A foglalkozások felváltva követik egymást. A résztvevők önművelődését olvasmány- és kulturális programajánlatokkal segítik. ’ , A téli és tavaszi szünetet figyelembe véve összesen 28 alkalommal tartanak 2 órás foglalkozásokat októbertől májusig. hetenként, szerdán délután fél 3-tól fél 5 óráig a Fáklya Művelődési Központ VI., Csengery u. 63. alatti helyiségeiben. A kurzusra beiratkozott, a foglalkozásokat rendszeresen látogató hallgató — miként a Részvételi díj: 350 Ft. Részletes felvilágosítást nyújtanak a József Attila Szabad- egyetem titkárságán személyesen, vagy telefonon: Budapest VIII., Múzeum utca 7. Telefon: 138-4087. A TIT Budapesti Nyelviskolája a nyugdíjasok számára külön angol, francia, német nyelvtanfolyamokat is indít. A kezdőknek heti 1X3 órás időtartamma], ugyanakkor magas szintű — nyelvi klub jellegű — társalgási tanfolyamo. kát is indítanak (angol, francia és német nyelvből). A foglalkozások a délutáni órákban (általában 17 órától) kezdődnek. Egy-egy szemeszter időtartama 15 hét. A nyelviskola a nyugdíjas, csoportok résztvevőinek kedvezményes beiratkozási díjat állapít meg. Az idegennyeiv- tanfoiyamok ügyében felvilágosítást a TIT Budapesti Nyelviskolájának titkársága ad (Bp. VIII., Múzeum utca 7.) Tel.: 118-6055. , i
