Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

IVví nu»fßij4>i Hír luft snoitT 1989. SZEPTEMBER 5. A 33. héten Két hibátlan A Sportfogadási és Lottóigazga­tóság tájékoztatása szerint a totó 35. Játékhetén 13 plusz egy talála- tos szelvény 3 darab akadt, nye­reményük egyenként 1 923 6*9 fo­rint; 13 találatos szelvény 14 da­rab, nyereményük egyenként 497 370 forint; 12 találatos szel­vény 36« darab, nyereményük egyenként 14 495 forint; 11 talála­tos szelvény 4496 darab, nyeremé­nyük egyenként 11*0 forint; 10 ta­lálatos szelvény 32 SÍI darab, nye­reményük egyenként 243 forint. Váltóban is aranyérem! Fokozható-e a boldogság? Hétfő reggeltől újból kémlelni kellett az eget, vajon az öttusa-világbajnokság záró napi eseményeit eimossa-e az eső. Délután a galopp-pálya felett felhők gyülekeztek ugyan, de szerencsére végül is nem esett. A Kincsem Parkban két nap­ja a hagyományos verseny lovaglását rendezték meg, ezúttal a váltóverseny két utolsó tusájára, a futásra és a lovaglásra került sor. Először a 3X2000 méteres fu­tás rajtjához sorakoztak fel a versenyzők. A csapatoknak a lovaspálya mentén kimért távot 19 perc alatt kellett tel­jesíteniük; ez jelentett ezer pontot. Minden másodperc plusz-mínusz három pontot ért. Az elsőnek rajtolók között volt Kálnoki Kis Attila, Ana- tolij Sztarosztyin és a „főver­senyben” bronzérmes cseh­szlovák Petr Blazek. Az ele­jén még együtt haladt a me­zőny, aztán többen kis előny­re tettek szert. Köztük volt a nyugatnémet csapat első embere, Nico Motchebon és Kálnoki is. Ügy tűnt. Kálnoki ér először a váltóvonalhoz, de Meddig nosztalgiáznak még? Prémium és remény Magyarország a nagy álmodozások és önámítások or­szága, legalábbis ami a labdarúgást illeti, feltétlenül az. Amíg ugyanis a politikai, társadalmi és a gazdasági élet­ben az utóbbi egy évben rengeteg változás állt be, ad­dig a legnépszerűbb sportágban „minden marad a régi­ben". Az emberek még mindig igen hajlamosak a nosz­talgiázásra, mindenekelőtt az 1954-es, svájci világbaj­nokságon történtekre való emlékezésre. Még ma is azt hiszik, hogy a magyar labdarúgás tulajdonképpen jó, csak a világ labdarúgó-porondján valamiféle pechsoro­zat miatt nem realizálódik ez az erő. Pedig egészen másról van szó. Amióta — 1969-ben — a mexikói világbajnokságra bukdácsolva, Marseille-ben a csehszlovákoktól kikapott — s ezzel kiesett — Ma- gyarország — a magyar labdarúgás folyamatosan lefelé tart. A hivatali optimizmust egyre inkább felváltja a kapkodás; elég csak megemlíteni, hogy három éven be­lül Bicskei Bertalan (45) már a hetedik a kapitányok forgószínpadán. Márpedig így aligha lehet koncepció­zus munkát végezni... (Egyébként Bicskei helyére is pályázatot írtak ki; döntés még idén.) A Magyar Labdarúgó Szövetség vezetői — miközben a nagy tervekről beszélnek — a napi bizonyítvány ja­vítgatásával vannak elfoglalva. Bár mindenki tudja, hogy az európai 6. vb-selejtezö csoportban matemati­kailag is csak legfeljebb egy százalék az esély, mégis minden elérhető és szóbajöhetö játékost Belfastba ve­zényeltek. Az egyetlen kivétel a heccében szereplő Vin­cié István, aki 1988 őszén, Budapesten, éppen az észak­írek ellen a 84. percben csereként állt be, s ő lőtte az egyetlen, a győztes gólt. (A győzelmi prémium is az ese­mény jelentőségéhez mért: győzelemért 80 ezer, a dön­tetlenért pedig 40 ezer forint jár.) Márpedig ez a meccsenkénti „fizetgetés" (a győzele­mért csaknem egyéves magyarországi átlagkereset üti az „aranylábú” fiúk markát!) már Bulgáriában sem vált be. de ott legalább utólag visszafizettették a játékosok­kal a prémiumot, miután a válogatott egy korábbi so­rozatban kiesett. Magyarország az más. Itt urak állnak a szövetség élén, s fizetnek. Teszik ezt még akkor is, amikor az esetleges döntetlen után Magyarországnak a csoportelső Spanyolországtól kellene elvennie mind a négy pontot, vagy a szintén jó csapattal rendelkező Ír­országnak kellene 3-4 pontot elvesztenie Észak-lrország ellen (otthon), illetve Máltával szemben, idegenben. Aki kicsit is ért a labdarúgáshoz, az legalábbis mo­solyog. Persze, mindezt a Magyar Labdarúgó Szövet­ségben is átszámolták már néhányszor, s a csodákban ott sem bíznak. Mégis úgy tesznek, s közben a végső sorrendet illetően már semmit nem érő döntetlenért is elegánsan fizetnek. Elvégre Détári, meg a többiek odafáradnak Belfast­ba (benne van a szerződésében, hogy a válogatott ren­delkezésére kell állnia), s a hazai legjobbak is már me­gint egy hetet távol töltenek a családjuktól. Valahogy meg kell köszönni nekik az áldozataikat. Meg különben is: a magyar szereti úriembernek mutatni magát. Hogy ezt mások is így lássák, azért még érdemtelen produk­ciókért is képes fizetni. Azután meg jön a következő világbajnoki ciklus, és megint elkezd reménykedni. Jocha Károly Motchebon akadályozta, lök- döste őt, így szinte egyszerre indították Martineket, illetve Czermakot. Sztarosztyin pedig harmadikként indította Jago- rasvilit. A szovjet csapat Európa- bajnoka és Martinék külön csatát vívott, a szöuli egyéni olimpiai bajnoknak azonban hajrázni is volt ereje, s előnnyel indította a kitűnő futónak ismert Mizsért. öt követte a szovjetek befutó­embere, Plakszin. Aztán a szovjet leszakadt, Mizsér pe­dig hatalmas előnnyel nyert a francia Ruer előtt. Kadlec hírnevéhez méltóan szerepelt, dobogós helyre hozta be a csehszlovákokat. A futószámot követően a magyarok óvtak, mert Mot­chebon akadályozta Kálnoki Kis Attilát a célegyenesben. A dr. Török Ferenc szövetsé­gi kapitány által benyújtott óvás szövege így folytatódik: „Kézzel több esetben hátra­lökte, nem engedte, hogy meg­előzze. Kérem ennek kivizs­gálását, mert az esemény a magyar csapat eredményét be­folyásolta, és a versenyző magatartása sportszerűtlen volt”. Délután az óvást a zsű­ri elutasította. A váltóverseny — s egyben a világbajnokság — záró szá­ma a lovaglás volt. A stafétá­ban 350 méteres, 9 akadállyal nehezített pályát kellett telje­síteniük a versenyzőknek, de egyik akadály sem lehetett kombinált ugrás. A triók tag­jai egymás után ugyanazt a pályát lovagolták, s ha ezt si­került három perc alatt hibát­lanul teljesíteniük, 1100 pon­tot könyvelhettek el. Ezúttal is fordított sorrend­ben következtek a csapatok, azaz a legjobbakat a végén szólították a pályára. A len­gyelek hibátlanul lovagoltak ugyan, ám időtúllépés miatt súlyos pontodat vontak le tő­lük, a számot azonban így is megnyerték. A harmadik he­lyen álló szovjet együttes is sokat hibázott, s mindössze 864 oontot kaptak teljesítményü­kért. Ezután következett a ma­gyarokra veszélyes nyugatné­met csapat, amely előtt Török Ferenc legénysége egy verőhi­bával vezetett. Ehhez a nyu­gatnémetek még „hozzátettek” hat akadályverést és a szint­időt is túllépték, azonban a szovjeteket még ezzel a pro­dukcióval is megelőzték. Örö­mükben. amikor megtudták, hogy az ezüstérem az övék, tiszteletkört tettek a pályán. Mire a magyar csapat kilova­golt a pályára, zuhogott az eső A közönség lélegzet-visszafojt- va figyelte az első embert. Martinék Jánost. Szöul kétsze­res bajnoka három akadályt vert, s így indította a csapat újoncát, Kálnoki Kis Attilát. A 24 éves versenyző magabizto­san teljesítette a pályát, egyál­talán nem látszott rajta, hogy újonc a csapatban. Egy aka­dályverést lehetett feljegyezni neve mellé. Következett Mi­zsér Attila, 1985 egyéni világ bajnoka, aki hírnevéhez mél­tóan szedte ráncba lovát, Luj zát. Két akadályt vert ugyan, de már mint a budapesti világ- bajnokság kétszeres aranyér­mese jött le a pályáról. A tri­bünön kitört az ujjongás, leng­tek a zászlók, harsogott a „Szép volt, fiúk! Büszkék va­gyunk rátok!” Kálnoki Kis Attila sírva bo­rult versenybíró édesapja, Kál­noki Kis Sándor nyakába: — Hihetetlen, hogy világbajnok vagyok — csak ennyit tudott mondani könnyek közepette. Csapattársa, Martinék nevet­ve jegyezte meg: — Ez az első világbajnoki címe, még szokat­lan számára az érzés. Mizsér Attila: — Ez volt a hab a torta tetején. Az ünnepélyes eredményhir­detés után Császári Attila, a szervezőbizottság elnöke és Igor Novikov, a nemzetközi szövetség (UIPMB) elnöke be­fejezettnek nyilvánította a vi­lágbajnokságot. Budapest el­búcsúzott, találkozás 1990-ben L aktiban. Váltó, világbajnok: 1. MAGYAR- ORSZÁG (Kálnoki Kis Attila, Mar­tinék .János. Mizsér Attila) 9148 pont, 2. NSZK (Üli Czermak, Nico Motchebon, Uwe Zimmer) 5113, 3. Szovjetunió (Vahtang Jagorasvili, Oleg Plakszin, Anatolij Sztarosz- tvin) 5071, 4. Spanyolország (Jesus Centeno, Leopoldo Centeno. Eduardo Quesada) 4987, 5. Lengyel- ország (Dariusz Gozdziak, Arka- diusz Skrzvoaszek, Jacek Susz- czynskl) 4982. Síü*dagas*<ó vasszocskck Autócrosscsúcs: Pécel A péceli sárdagasztásban az egyetlen döntőbe került magyar versenyző öz László volt, Porsche 3539-as vasszöcskéjével (Vimola Károly felvétele) Kézilabda-eredmények Csődöt mondott a Közgép A férfi kézilabda NB I/B- ben eddig még pontot sem vesztő Csepeli Papír folytatta sikersorozatát, és ezt most a Ceglédi Közgép bánta. Csepeli Papír—Közgép 27-19 (9-7) Csepel, 100 néző. V.: Hor- nyi-k, Vaskó. Közgép: Turóczi — Nagy (1), Takács (2), Tiba (2), Eté- di, Túlik (4), Dávid (2). Csere: Viszkok (kapus), Tóth B. (7), Tündik, Pásztor (1). Kökény. Jól kezdett és 3-0-ra, majd 6-3-ra a Közgép vezetett. Az első félidőt könnyen előnnyel zárhatta volna a ceglédi együt­tes, hiszen ebben a játékrész­ben két hétméterest is elhibá­zott. Szünet után érthetetlen visz- szaesés következett, a csapat­ból ekkor többen — közöttük kulcsemberek is — csődöt mondtak. A végül súlyos ve. reségben taktikai fegyelmezet­Világrekordok Veresegyhazon Ismét a Takács lányok A november végi világbajnokságra készülő női súly­emelő-válogatott két tagja Veresegyházon egyesületi felmérő versenyen vett részt. Takács Mária súlycsoport­jában (67,5 kg) 90 kg-os szakítással, 120 kg-os lökéssel és az összetettben 210 kilóval a világ eddig legjobb eredményeit érte el. Takács Erika (82,5) hatszoros vb- ezüstérmes és háromszoros Európa-bajnok 95 kg-ot sza­kított, 126 kg-ot lökött, így 220 kilóval zárt (az össze­tettbe 125 kilós lökés számít be). A 126 kg jobb az ame­rikai Karin Marshall e kategóriában érvényes világcsú­csánál. A „rekordok” természetesen nem hitelesíthetők, mert nem hivatalos versenyen érték el a Takács lányok. lenség is közrejátszott. Jó: Tu­róczi, Tóth B. U. L. Férfi kézilabda NB II. Középcso- port: Dunakeszi VSE—Gyömrő 32-12 (13-4). Dunakeszi, 100 néző. V.: Ba­logh, Schmitt. Dunakeszi: Tilmann — Flaskai (8), Sipos (2), Termány (6), Va­lentin (2), Király (3), Molnár (5). Csere: Szabó, Lakatos, Balogh Gy., Balogh Cs., Szilágyi. Gyömrő: Szityka — Barabás, Ta­vasz (2), Nagy (3), Kiss (1), Sza­bó (3), Szél (2). Csere: Baranyai, Szellő, Horváth (1). Somogyi, Sza­bó. Nagy lendülettel kezdett a ha­zai csapat, és már a mérkőzés elején jelentős előnnyel elhúzó A 7. percben 6-2, a 16. percbe 12-4 volt az eredmény. Ettől kéz ve már nyugodtan és tetszetőse játszott a Vasutas. A 40. percbe. 22-7-re vezetett a Dunakeszi és a biztos győzelem tudatában vissza­fogottabban játszott a teljeser, formán kívül játszó Gyömrő elle­nében. Jók: az egész hazai csapat, ill. a Gyömrő csapatában nem volt át­lagon felüli teljesítmény. Buchard Tibor Az NB II-ben szereplő pilisvö- rösvári férfi kézilabdacsapat to­vábbra is rendkívül ingadozó for­mában szerepel. Ajka—PSC Terranova 37-26 (15-10) Egyik csapat sem fordított nagy gondot a védekezésre, s a kiala­kult adok-kapok játékban a Kráú nélkülöző vörösváriak simán ki kaptak. A legtöbb gólt (8), r ugyancsak a Pemüből érkeze Mátyás szerezte. J. K. Megyei 1, x, 2 Egyetlen kettes 1. Bem SE—Malév 1 2. Dömsöd—Pét 3. Érd—Dunakeszi 4. Gödöllő—H. Gáspár SE 5. Pilisvörösvár—Sülysáp 6. Dunavarsány—Dány ?• 7. Főt—Szigetújfalu 8. Hernád—Göd >. A KSI nyerte a vándorserlrgct A tagi teniszparti Kétnapos teniszversenyt rendezett a Károlyi Teniszklub. Az egyesület az Alagi Állami Tangazdaság támogatásával, de egyéni bérleményként működik. A rendezők által felajánlott vándorserlegct a KSI csapata szerezte meg, képünkön a bol­dog győztesek láthatók (Vimola Károly felvétele) Csoiü^esie Maívanbau és Cegléden Dunakeszi siker Érden Felvételünk a Hatvan—Bag mérkőzésen készült. A hazai csa­pat játékosa, Gömöri szerzi a három pont sorsát eldöntő gólt, Almási kapus már elkésett a beavatkozással (Balázs Gusztáv felvétele) A honi labdarúgás élvonala pihenőt kapott a hétvégen, mi­vel válogatottunk szerda este sorsdöntő világbajnoki selejte­ző mérkőzést játszik Belfast­ban Eszak-lrország ellen. Az NB 111 és a megyei bajnokság mezőnye azonban nem lustál­kodhatott, teljes fordulót bo­nyolítottak le a csapatok. A harmadosztály Mátra cso­portjában. a táblázat eddigi él­lovasa, a bagi együttes Hat­vanban elvesztette veretlensé­gét (2-i). Meglehetősen viharos mérkőzésen, inkább egymás rugdosásával, az adok-kapok- kal törődtek a játékosok, en­nek lett áldozata a bagiak erős­sége, Szabó is, akit a 38. perc­ben súlyos sérüléssel vittek le a pályáról- A játéktéren ural­kodó fejetlenséget nemcsak a két erősen vitatható 11-es te­tézte, de olaj volt a tűzre a ha­zai közönség sportszerűtlen vi­selkedése is. A gödöllőiek három góllal terhelték meg a Honvéd Gás­pár SE hálóját, s újabb három pontot gyűjtöttek (3-0). A GSC új csoportjában, ahol számára ismeretlen ellenfelekkel talál­kozik, egyelőre meggyőzően és feltartóztathatatlanul menetel. Hétvégi győzelmével is bizo­nyította, hogy nem a véletlen műve a legutóbbi, idegenbeli salgótarjáni sikere sem. A Duna csoportban megyei rangadóra került sor. Az Érdi VSE a csoport eddigi legjobb­ját, a veretlen s még gólt sem kapott Dunakeszi Vasutast fo­gadta. Bár gólt tudtak lőni el­lenfelüknek az érdiek, a há­rom pontot mégsem tudták megszerezni. A 13. percben egy parádés találat ejtette ámulatba a he­lyi közönséget. Gombás szög­letből, érintés nélkül csavarta a hálóba a labdát, öt percig tartott a hazaiak öröme, a já­tékvezető ártatlan helyzetben 11-est ítélt a Dunakeszi javára, s azon még a vendégcsapat já­tékosai is igencsak csodálkoz­tak. A második játékrész kö­zepén, egy közvetett szabad­rúgás után aztán Tóth Zs. megszerezte saját maga és csa­pata második találatát. Ez a mozzanat a Dunakeszi javára döntötte el a mérkőzést. A Dömsöd gól nélküli dön­tetlenre végzett a Péttel, a Du­nai Kőolaj pedig a Magyar Kábel otthonában aratott si­kert, elsősorban a remekül ját­szó és két gólt lövő — egyike 11-esbői — Papp és a kitűnően irányító Grósz jóvoltából (0-2). Az Alföldi csoportban a Honvéd Bem SE Cegléden fo­gadta a Malév gárdáját (2-1). Ez a mérkőzés is meglehetősen durvává fajult az erélytelen játékvezetés miatt, az általános csontzenében aztán a Bem SE mindkét gólját szerző Molnár járt pórul. A 69. percben meg­rúgták, és sérülése olyan sú­lyosnak bizonyult, hogy le kel­lett cserélni. A csoport másik Pest megyei együttese, a táb­lázat utolsó helyén kullogó Dabas. Ezen a hétvégén sem sikerült javítani gyászos mér­legükön. a Mezőkovácsháza otthonában sima vereséget szenvedtek (2-0). A megyei első osztályban a táblázatot vezető Tápiószent- márton a harmadik helyezett Aszód otthonában maradt alul (2-0). A második és negyedik helyezett, Fót és Szigetújfalu csatájában, magas színvonalú mérkőzésen, igazságos pont- osztozkodás született (1-1). Remek nanot fogott ki a Szent­endre. 6 góllal terhelte meg a Pilis hálóiát. Különösen Szász volt elemében, aki egymaga 4 találatot vállalt a gólgyártás­ból. A táblázat utolsó helyén álló GEAC-nak ismét nem sikerült pontot szereznie, Nagykőrösön kapott ki 1-0 arányban. A szin­tén hátul tanvázó sülysápiak, bár lőttek 2 gólt Pilisvörösvá- ron, cserébe négvet kaptak. így a hét végén is folytatódott rossz sorozatuk. Németh Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom