Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

PEST mm YE I VILIIG PSOLETáBJAli EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Árn: 4.110 forint 1959. SZEPTEMBER 5., KEDD Szűrös Mátyás Londonba utazott Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke magyar parla­menti küldöttség élén London­ba utazott. A magyar delegá- ció az Interparlamentáris Unió jubileumi centenáriumi konferenciáján vesz részt. Az EIÍSZ támogatósaként Együtt a jogokért Horn Gyula külügyminiszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese, az ENSZ genfi hivatalának fő­igazgatója. Látogatásának első napján előadást tartott a Ma­gyar ENSZ Társaságban az emberi jogok időszerű kérdé­seiről. Gömbös Ervinnek, a Ma­gyar ENSZ Társaság főtitká­rának bevezetője után — amelyben szólt a vendég szé­les körű nemzetközi tevékeny­ségéről, valamint a svéd dip­lomáciai életben végzett mun. kájáról — Martenson hangsú­lyozta: Magyarország az egyik legszilárdabb támogatója az ENSZ-nek, többek között az olyan fontos problémák meg­oldásában, mint a leszerelés. Mint" Deszimir Jevtics, a szerb köztársasági kormány elnöke az Újvidék melletti Karlócára látogatott. Arra szólította fel a helyi és a vajdasági tartományi vezetőket, hogy a történelmi nevezetességeiről ismert közsé­get fejlesszék idegenforgalmi központtá. A közelmúltban magyarorszá­gi látogatáson járt Jevtics pél­dának Szentendrét hozta fel. Szentendrén a hivatalos szer­vek műemlékvédelmi tevékeny­ségének köszönhetően ma vi­rágzik a turizmus — mondta. — Karlócát is ilyenné kellene varázsolni. Középszintű háromoldalú tárgyalások Törvény-előkészítés vagy nyilvános propaganda? Majdnem egyórás napiren­den kívüli vitával kezdődött meg hétfőn délután a Parla­mentben a középszintű há­romoldalú politikai érdek­egyeztető tárgyalás, amelyen az MSZMP delegációját Pozs­gay Imre, az Ellenzéki Kerék­asztalét Orbán Viktor, a har­madik oldalét Rabi Béla ve­zette. Kemény Csaba levezető elnök javasolta, hogy a jó- szolgálati bizottság vizsgálja meg; miért vonult ki a tár­gyalásokról a SZOT, valamint azt is, hogy miért maradt el a kívánatostól a gazdasági kér­désekről folyó tárgyalások üteme. Domonkos István, az Ellenzéki Kerekasztal képvi­selője beszámolt az EKA és a parlamenti bizottsági elnökök múlt heti találkozójáról. Ezen kifejezésre jutott, hogy a kép­viselők egy része aggályokkal tekint a háromoldalú tárgya­KA KILL A PÉNZ, JELENTKEZIK A TÉ¥É Mégis lesz közvetítés A Magyar Televízió élő adásban számol be az Ország- gyűlés szeptemberi ülésszaká­ról. A televízió vezetése azért határozott így, mert a képvi­selők kivételes horderejű, a nemzet egészet érintő kérdé­sekről tárgyalnak, s a társa­dalmat nem kívánják megfosz­tani a közvetlen tájékozódás lehetőségétől. Bereczky Gyula, az MTV elnöke elmondta: a szeptem­beri ülésszak közvetítését csak más produkciók gyártá­sának rovására, illetve a mű­szaki eszközök átcsoportosítá­sával tudják megoldani. Szólt arról, hogy a napokban tár­gyalt Szűrös Mátyással. Az Országgyűlés elnöke szerint a televízió hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy közve­tít-e egy eseményről vagy sem. Az MTV mostani elhatá­rozásával Szűrös Mátyás egyébként egyetértett. Ami a további közvetítések sorsát il­leti, a Magyar Televízió veze­tésének nem változott az állás­pontja abban, hogy parla­menti tudósításainak módjá­ról, formájáról a társadalom véleményének ismeretében kell dönteni. A közvélemény­kutatás adatai szerint a dél­előtti parlamenti műsorok né­zettsége igen alacsony, ingado­zó a délutániakéhoz viszonyít­va, nem beszélve az esti össze­foglalókról, amelyek népsze­rűségükben mindkét napsza­két felülmúlják. Az MTV elnöke végezetül elmondta, hogy a Vállalkozók Országos Szövetségének aján­latát a parlamenti közvetíté­sek anyagi támogatására kö­szönettel vették, s a válaszle­vélben tájékoztatták a VOSZ illetékeseit: amennyiben a te­levíziónak szüksége lesz a szö­vetség által felajánlott pénz­re, jelentkezik. Azt minden­esetre tisztázni kell, hogy a felajánlás milyen időszakra vonatkozik. A VOSZ elnökét, Palotás Jánost egyébként ked­den fogadja Bereczky Gyula, tárgyalásuk egyik témája az együttműködés kialakítása lesz. lásokra, ezért javasolta, hogy a bizottsági elnökölc megfi gyeidként vehessenek részt a tárgyalásokon. Pozsgay Imre azt mondta: nem az informá­cióhiány a képviselők problé­mája, hanem az, hogy a dön­tésekből kirekesztettnek érzik magukat, s ez egy részüket elbizonytalanítja. Egyetértett az EKÁ javaslatával, mégpe­dig oly módon, hogy a javas­latot küldjék meg az Ország- gyűlés elnökének. A harmadik oldal szintén egyetértett az EKA javaslatával, hozzátéve, hogy a parlamenti frakciók vezetői is kapjanak meghívást a háromoldalú tárgyalásokra. Ezt követően Boros Imre felolvasta az EKA nyilatkoza­tát, amely szerint a Münnich Ferenc Társaság felhívásai kétségbe vonják a népakarat választásokon megnyilvánuló jogosságát, amikor a hagyó mányos bolsevik szemlélettel hívnak fel a néphatalom és a szocializmus védelmére. Kérte az MSZMP és a harmadik ol­dal állásfoglalását, hogy mi­ként képzelhető el a tárgyalás olyan körülmények között, amikor a harmadik oldalon ülő egyik delegáció az ellenzé­ket nyíltan becsmérli, fenye­geti. Pozsgay Imre hangsú lyozta: el kell dönteni, hogy a háromoldalú tárgyalásokon törvény-előkészítés vagy nyíl vános propaganda folyik-e. Az MSZMP is találna bírálnivalót az ellenzék soraiban, ám nem itt van a helye a nyílt válasz­tási küzdelemnek; a harma dik oldal javasolta, hogy ezt a vitát is a jószolgálati bizottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc. a Münnich Ferenc Társaság (Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért a vakáció — Kissé megszeppenve fogadták a tanévnyitót Úriban az első osz­tályosok. Nagy kíváncsian lapozgatta az új könyveket Bakos Melinda és Szegedi Anikó, a háttérben Csontos Zsuzsanna és Polcnyik Tamás. (Cikkünk a 4. oldalon.) (Erdősi Ágnes felvétele) AGYAG éREmiYAUB&L Csempegyártás világszínvonalon Ügy tűnik, hogy szűnőben a csempeláz. A magánépítkezők tekintélyes hányada már tu- ristaútjai alkalmával besze­rezte a szükséges olasz, ju­goszláv és török falburkoló anyagokat. Időközben a ma­gyarországi finomkerámia-ipa- ri üzemeknek is sikerült növel­ni termelésüket, s így a ha­zai Tüzép- és áfésztelepeken helyenként túlkínálat mutat­kozik. Ráadásul a nyugati, alapvetően olasz technológiai berendezésekkel felszerelt, műszaki rekonstrukción át­esett zalaegerszegi és romhá- nyi csempegyárban világszín­vonalú építőanyagokat állíthat­nak elő. Mivel az állami la­kásépítés üteme rohamosan visszaesett, s ugyanakkor a mind drágább építőanyagárak mellett változatlanul dívik a magánerős építkezés. A hazai gyártók szükségesnek tartják a korszerű anyagok előállítá­sát. A Pietra Épületkerámiaipa­ri Vállalatnál gondoltak egyet, s a már elavult, mettlachila- pokat gyártó üzemrész helyé­be csempegyártó részleget te­lepítenek. A beruházáshoz, amely idén ősszel indult, a vállalat 7 millió márka hitelt vett fel. Az olaszországi gyár­tóktól vásárolt technikai be­rendezéseket pedig lízing for­májában működtetik. A gyár­tósorokon, amelyeken a próT baüzem 1990 harmadik ne­gyedévében kezdődik, 15x15-ös, valamint 30x40-es lapokat készíthetnek. A leendő új létesítménnyel évente megközelítően 2 mil­lió négyzetméter csempét gyártanak, melynek 60 száza­lékát tőkés exportra szánják. Szakemberek már most nagy karriert jósolnak a kőbányai csempéknek, hiszen szín és felületkezelésük garantáltan eléri a világszínvonalat, amelyhez a gyors, úgyneve­zett kettős égetési technoló­gia ad garanciát. A Kőbányán épülő üzem za­vartalan működéséhez a nél­külözhetetlen, jó minőségű anyagot őrbottyánból, a Piet­ra Épületkerámiaipari Válla­lat Xl-es számú téglagyárát is ellátó agyagbányából biztosít­ják. Szállításához a vállalat kialakítja a saját szállító-fu­varozó gépparkját. Gy. L. Vállalkozók irodája Hétfőn tartották meg a kis­iparosak budapesti klubjában a KIOSZ szakmai szerveződé­sek első országos konferen­ciáját. A tanácskozáson első­sorban a már működő szakmai tagozatok, tanácsok, valamint alapszervezetek képviselői mondták el véleményüket — mintegy 65 ezer kisiparos ne­vében — arról, hogy miként lehetne a Kisiparosok Országos Szervezetén belül a szakmai és az általános érdekképviselet közötti összhangot az eddigiek­nél hathatósabban megterem­teni. Az eszmecserén jelentették be, hogy a jövő hónap elején a terveik szerint megalakul a Kisvállalkozói Kereskedelem- és Munkaerő-szervező Iroda. GeiP&fjrmM mgönika Miután végleges formát öltött, várhatóan még szeptemberben társadalmi vitára bocsátják a kormány gazdasági reform- bizottságának javaslatát a vegyestulajdonú piacgazdaság ki­alakítására. ® A Politikai Főiskola mindaddig folytatja tevé­kenységét, amíg a politológusképzés feladatait az állami fel­sőoktatás át nem veszi, a hallgatók téhát a. felvételük idején érvényes előírások szerint fejezik be tanulmányaikat — je­lentette ki Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora az intéz­mény tanévnyitó ünnepségén. @ Az ellenzéki szervezetek vá­lasztási együttműködésének lehetőségeit mihamarabb tárgya­lásokon kell tisztázni — ez az álláspontja a Gödöllői Ellenzéki Kör szeptember 2—3-án rendezett választási konferenciája résztvevőinek. © A Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetségének százhalombattai tanácskozásán az a vélemény alakult ki, hogy a szakszervezetek ma Magyarországon nem töltik be hivatá­sukat. © Polgári jogi kodifikáció címmel nemzetközi kerek- asztal-konferencia kezdődött hétfőn Budapesten. © Az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Közalkalmazottak Szakszervezete, a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Művészeti és Tájékoztatási Dolgozók Szakszervezete, a Pe­dagógusok Szakszervezete és a Tudományos Dolgozók Szak- szervezete bejelentette, hogy a tagságukkal kapcsolatos vala­mennyi kérdésben, valamint az érdekegyeztető és -érvényesítő mechanizmusok kialakításában a jövőben közös álláspont lét­rehozására törekszenek. K ényelmesen, karosszék­ben ülve töprenghe­tünk, hiszen más ha­sonló közigazgatási terüle­tekhez képest Pest megyé­ben nincsenek foglalkozta­tási gondok, a sok helyen már valóságos munkanél­küliség itt akár ismeret­lennek is tekinthető ve­szély. A mondatban semmi túlzás nincsen. Még a ka­rosszék említése sem az. Nem, mert hiszen az első félév tapasztalatai azt mu­tatják, a megyében az ál­lást keresők, az elhelyez­kedni kívánók mindegyike nyolc-tíz munkahely kö­zött választhatott, akkora volt a kínálat. Ez persze akkor igaz, ha úgy általá­ban vesszük szemügyre a helyzetet. Általában mun­kát kereső, nem találó sze­mély azonban nincsen...! Tapasztaljuk: a közvéle­mény a maga valódi súlyá­ban nem érzékeli a mun­kanélküliség veszedelmét a megyében, hiszen megnyug­tatóan hatnak az előbb em­lített tények. A kereslet tízszeresét kitevő kínálat ugyanis olyan arányt jelez, ami miatt egyhamar aligha teremtődik ok a nyugta­lanságra. S erősíti ezt a meggyőződést az is, hogy az esztendő; első felében a megyei munkáltatóknál nem csökkent, hanem nö­vekedett a betöltetlen és felkínált álláshelyeknek a száma. Mindezeknek az is­meretében felfoghatjuk úgy is a munkanélkülisé­get, mint olyasmit, ami ki­SXORÍTÁ S vül maradhat érdeklődé­sünk körén. Akkor tehát, amikor a Magyar Szocia­lista Munkáspárt program- nyilatkozatának tevezeté- ben azt olvashatjuk, hogy „A megreformált szociál­politika keretében minde­nekelőtt megoldást kell ta­lálni a munkanélküliség problémáira”, akár úgy is vélekedhetünk: a dolog nem tartozik reánk. Nagy bajt szabadítanánk magunkra, ha ezt tennénk! A látszatra biztató felszín alatt ugyanis egyre inkább összesűrűsödnek a feszült­ségek és az ellentmondá­sok. Nem másról, hanem arról van szó, a többi me­gyében korábban mutat­koztak meg a munkanél­küliség jelei, mint ná­lunk, s a foglalkoztatási szerkezet belső ellentmon­dásaira is előbb vetült fény ott, mint itt. Ettől azonban a problémáknak a lényege még nem változik. Ha még csak jelekben is, de már érzékelhetjük ennek a lényegnek a megmutat­kozását. Ezt a lényeget szemléletesen fogalmazta meg a Tungsram Rt. elnök vezérigazgatója, amikor a cég részvényei 49,6 szá­zalékának tőkés tulajdon­ba kerülésekor kijelentette: „meg kell barátkoznunk a mi gondolatvilágunktól el­térő játékszabályokkal, a pénz agresszivitásával.” Miről van szó? A többi között arról, hogy az új tulajdonosok — és ez nem­csak a Tunsgram váci gyá­rában okoz feszültségeket, hanem például a gödöllői Ganz gyárban is — jelen­tős létszámcsökkentéssel számolnak: nem kell nekik annyi ember, amennyien ott dolgoznak. S bár a csökkentést elsősorban az adminisztratív, ügyviteli létszámra értik, valójában a túlfoglalkoztatásnak az egésze kerül mérlegre. A munkahelyek többségén ugyanis tagadhatatlan tény a túlfoglalkoztatás, aminek az ára nem más, mint az alacsony bér: a kevés pénz sokaknak gyakorlata. Az év eddig eltelt hónap­jaiban már rábukkanhat­tunk intő jelekre. Annak kell tartanunk például azt, hogy a megyében az év elejéhez mérten több, mint a kétszeresére nőtt az át­meneti munkanélküliek, azaz az állást keresők szá­ma. S nem pusztán a mennyiségi emelkedés a gond, hanem az is: a mun­kát keresők összetétele nin­csen összhangban a felkí­nált munkahelyeknek a szakmai kívánalmaival. Egyszerűbben fogalmazva: segéd- és betanított mun­kást nagyon keveset keres­nek a munkaadók, a vára­kozóknak a nagyobb része viszont képzetlen, a nyolc általános iskolai osztályt el nem végzettekből áll. Né­mely szellemi foglalkozás esetében is egyre nehe­zebbnek bizonyul az állást keresőnek választékot fel­kínálni, azaz szűkül, szorí- tóbbá s éppen ezért a csa­ládokra is egyre veszélye­sebbé válik a jelenlegi mozgástér: a régi foglal­koztatási szisztéma mind nehezebben létezik, az új viszont még nem körvona­lazódott. S ha a kettő kö­zötti átmenet túlságosan so­káig tart, akkor bizony tíz- és tízezrek szenvedhetik meg a munkából kívül re- k’esztettség állapotát. T öbbségében ilyen két­ségek és aggodalmak kapcsolódnak tehát a programtervezetnek az em­lített részéhez, hiszen az oktatási, átképzési felada­tok, avagy a munkahely- teremtés lehetőségei létez­nek ugyan-, de elvi formá­ban: a gyakorlatban bizony kevés történt. Nem a rossz hatékonysággal dolgozó cé­geket kell menteni, fenn­tartani. hanem a foglalkoz­tatásnak olyan formáit szükséges kialakítani, amelyben egyre többen ta­nulják meg: amit tesznek, az a társadalomnak meny­nyit ér. Ha a szorításnak ez a formája érvényesül, akkor vélhetően egészsé­gesebbé válik a foglalkoz­tatás szerkezete: nem a létszámnak keresnek majd munkát, hanem a munka szabja meg a létszámot. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom