Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-05 / 209. szám
2 !wZye!0w 1989. SZEPTEMBER 5., KEDD (rrwi Károly Finnországkan A finn kormány meghívására Helsinkiben tartózkodó Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn az elnöki hivatalban találkozott Mauno Koi- visto köztársasági elnökkel és tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről. A nap folyamán Grósz Károly ellátogatott a parlamentbe, találkozott a különböző pártok parlamenti frakcióinak képviselőivel, majd meglátogatta a Finn—Magyar Társaságot. A finn kormány este vacsorát adott Grósz Károly tiszteletére a miniszterelnöki vendégházban, ahol pohárköszöntők hangzottak el. Svédország Boíors-iigy Hétfőn megkezdődött a Bo- fors AB nevű svéd cég három ügyvezető igazgatójának bírósági tárgyalása. Azzal vádolják őket, hogy a Svédországban érvényben levő fegyverkiviteli tilalmat kijátszva légelhárító rakétákat adtak el a Közel-Keletre. El nem kötelezett lett a Venezuelai Köztársaság Fő téma az adósságválság is Az új-belgrádi Száva kongresszusi központban hétfőn délelőtt megkezdődött az el nem kötelezett országok kilencedik csúcsértekezlete. Az ünnepélyes megnyitón Robert Mugabe zimbabwei államfő, a mozgalom eddigi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Hangoztatta, hogy a közel három évtizeddel ezelőtt megalakult mozgalom napjainkban a földkerekség lakóinak háromnegyed részét képviseli. A békéért, a leszerelésért és a biztonságért folytatott harc fokozására szólított fel. Ezt követően átadta tisztségét a házigazda Jugoszlávia államelnökének, Janez Drnov- seknek, aki beszédében eredményes munkát kívánt a négynapos tanácskozásnak. Utána Perez de Cuéllar ENSZ- főtitkár mondott üdvözlő beszédet. A csúcstalálkozón teljes jogú tagként 101 ország küldöttsége vesz részt, közülük ötvenhatot államfő vezet. A konferenciára tíz országot megfigyelői minőségben, húszat pedig vendégként hívtak meg. A nemzeti felszabadító mozgalmak és a nemzetközi szervezetek megbízottaival együtt összesen több, mirít százhatvan küldöttség tagjai ülnek együtt a teremben. Vendégként részt vesz a kiemelkedő nemzetközi tanácskozáson a Magyar Népköztársaság delegációja, amelyet Horn Gyula külügyminiszter vezet. A délelőtt folyamán felvették a mozgalomba a Venezuelai Köztársaságot, a teljes jogú küldöttségek száma következésképpen 102-re emelkedett. Ahhoz, hogy a mozgalom lépést tartson a világfolyamatokkal, meg kell újulnia és korszerűsödnie kell. Ez a IX. csúcskonferencia egyik fő feladata — hangsúlyozta Janez Külföldi események e<gy meisdatbam-j Heng Samrin kambodzsai elnök, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára hétfőn népes párU és állami küldöttség élén háromnapos hivatalos látogatásra Hanoiba érkezett. A Az Egyesült Államok és Pakisztán beszüntette az afgán ellenzéki pártok pénzügyi és katonai támogatását, ezeket az összegeket a jövőben közvetlenül a harcoló csapatok kapják. A Szófiában hétfőn véget ért a VI. nemzetközi balkanisztikai kongresszus, amelyen mintegy 15 országnak a tudósai vettek részt — olyanok, akik a térségben élő népek életével, nyelvével, kultúrájával és történelmével foglalkoznak. A Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök azonnali segélyt kért a Nyugattól, mindenekelőtt a lengyel adósságszolgálat megkönnyítéséhez. A Több száz kivándorolni szándékozó NDK-ál- lampolgár tüntetett hétfőn este Lipcse belvárosában utazási lehetőségét és szabad kivándorlást követelve, SZORNYECSKE Elena, a terror címmel jelent meg cikk a La Croix l’Evé- nement című, katolikus irányzatú francia lap hétfői számában a román pártvezető feleségéről. Robert Delmance szerint Elena Ceausescunak van a legnagyobb beleszólása abba, hogy Romániában kit nevezzenek ki vezető párt- és állami tisztségekbe. A lap úgy vélekedik, hogy annak idején Csiang Csingnek, Mao Ce-tung feleségének a hatalma tett olyan benyomást Elena Ceausescura, amelynek nyomán megkezdte befolyása kibővítését. Ma a román párton belül szinte korlátlan befolyása van, családtagjaival töltött be számos vezető tisztséget, és fiát, Nicut arra neveli, hogy egy napon majd apja örökébe lépjen. A közvetlen tanúvallomások szerint kemény, könyörtelen, zsarnoki hajlamai vannak és kiszámíthatatlan — írja a francia lap, azt hangoztatva, hogy még a román „nomenklatúra” tagjai után is kémkedik. Egy területen még férjén is túltett: honfitársai még nála is jobban gyűlölik ... Drnovsek. Hozzáfűzte, hogy a munkamódszerek korszerűsítése már meg is kezdődött. Felül kell vizsgálni és meg kell változtatni azokat az álláspontokat, amelyek nem állták ki az idő próbáját, s meg kell határozni az alapvető feladatokat. A konferencia következő felszólalója, Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár méltatta az el nem kötelezettek szerepét, s köszönetét fejezte ki a vendéglátó Jugoszláviának. Ö is állást foglalt amellett, hogy magas szinten tárgyalja nak az Észak—Dél-problémák megoldásáról, és szintén leszögezte, hogy az emberi jogok kérdése nagy figyelmet érdemel. A csúcskonferencia — mondotta — rendkívül időszerű, s ezzel kapcsolatban emlékeztetett a két nagyhatalom közötti viszony változására, néhány regionális konfliktus megoldására. A feladatok sorában említette Irak és Irán biztos békéjének megteremtését, az afganisztáni helyzet rendezését, a namíbiai függetlenség biztosítását, a fajüldözés felszámolását, középamerikai, kambodzsai, ciprusi és nyugat-szaharai helyzet, valamint a közel-keleti konfliktus rendezését. Szomorú tény — mutatott rá —, hogy a még mindig megoldatlan nemzetközi konfliktusok az el nem kötelezett országokat érintik. A plenáris ülésen egymás után kaptak szót a mozgalom tekintélyes személyiségei: Hoszni Mubarak egyiptomi. Kenneth David Kaunda zambiai, Carlos Andres Pérez venezuelai elnök, valamint Jász- szer Arafat palesztin vezető. A délutáni és gsti plenáris ülésen újabb állam- és kormányfők kaptak szót, s emellett bizottságok is megkezdték munkájukat. Törvény-előkészítés vagy nyilvános propaganda? (Folytatás az I. oldalról.) országos titkára visszautasította az EKA nyilatkozatát, ugyanakkor készségét fejezte ki, hogy az abban felvetetteket az MFT az EKA-val megvitassa. Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása. Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben. Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek, alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás bizonyos területein dolgozók. A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kell szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkörbővítési indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt nem a parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen népszavazással, méghozzá az ország- gyűlési választások előtt. A téma megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz. Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti. Több mint egyórás vita után HÁTTÉR TÁMADÁS A KOKAINKUFELLEN KOLUMBIA a második világháború után már egyszer hónapokon át szerepelt a világsajtó szalagcímeiben, amikor itt zajlott le a dél-amerikai földrész egyik legvéresebb polgárháborúja. Most újra szenzációszámba mennek azok a hírek, amelyek ebből az országból érkeznek. Washington és Bogota összehangolt hadművelete nyomán ugyanis megpróbálnak csapást mérni a kokainkufárokra, akiknek egyik fő központja éppen ez a dél-amerikai ország. A kokainlevél termelése, amely e kábítószernek az alapja, egész ültetvényeken folyik nagy- üzemszerűen, s ezzel foglalkoznak a kis- és középparasztok is, de nemcsak itt, hanem Bolíviában és Peruban is. A kokainkarteliek központja azonban mégis csak Kolumbia, ahol a kereskedelem milliárdos nagyságrendűvé vált, s a termelők és eladók valóságos autonóm államokat hoztak létre a központtól távol eső körzetekben, és a helyi kokaincserjét termelő parasztok támogatásával törvényen kívül tevékenykednek. Kolumbiában a kereskedők magánhadseregeket alakítottak ki. Ezeknek hírszerő egységeik, korszerű fegyvereik és repülőgépflottájuk is van. E cikkben közölt képen, amelyet a Time című amerikai magazinból vettünk át, olvasóink képet alkothatnak, hogy e csempészettel foglalkozó szállítórepülőgép-flotta milyen nagy méreteket ölthet, hiszen csupán egyetlen floridai légi kikötőben a fotónkon látható ilyen nagy számú gépet foglaltak le az amerikai kábítószer-ellenes hatóságok. A GAZDAGSÁGUK szinte határtalan. A szintén a Time- ból átvett képünkön egy kiló kokain látszik, amelynek nagykereskedelmi ára nem kevesebb kilónként, mint ötvenezer dollár. S a Medellin- ben, Kolumbia második legnagyobb városában székelő kokainbárók nemrégiben még 10 százalékkal felsrófolták a kokainlevél termelését és ezzel leszorították az átvételi árakat, azaz újabb jelentős nyereségekre tettek szert. A múlt hét végén a kolumbiai rendőrség, amely Washington ösztönzésére háborút kezdett a kokainkufárok ellen, adatokat hozott nyilvánosságra egy Gonzalo Rodrigez Gacha nevű „báró” üzleti érdekeltségeiről az ország gazdaságában. E szerint a kábítószerlord, aki csupán második számú embere az úgynevezett „medellini kartellnek”, egyidejűleg legalább 408 különféle vállalat tulajdonosa egy személyben. Vagyonának nagyságát még csak felbecsülni sem tudják. A kokainkufárok fejének tartott Pablo Escobar egész világra kiterjedő üzleti érdekeltségéről még sejtések sincsenek, csak annyit tudnak róla, hogy ő minden bizonnyal földünk egyik leggazdagabb embere. A kolumbiai kábítószermaffiával szembeszegülni egyébként egész napjainkig egyenlő volt a biztos halálos ítélettel. Az elmúlt évtizedben 220 bírót és bírósági alkalmazottat, két lapszerkesztőt és egy igazságügy-minisztert öltek meg. Túl ezen több száz rendőrt és katonát tettek el láb alól, akik a kormánytól kapott parancsot teljesítettek azzal, . hogy felléptek a ká- bítószerkufárok ellen. Legutóbb pedig augusztusban egy népszerű elnökjelöltnek, Luis Carlos Galannak életével kellett fizetnie azért, hogy harcot hirdetett a kokainüzlete- lök ellen. TALÁN EZ VOLT a végső lökés ahhoz, hogy a felháborodás hatására, a bogotai kormányzat végre visszavonhatatlanul cselekvésre szánja el magát. Egymagában azonban nem lett volna kellő ereje a hathatós akcióra. Ezért Bogota Washingtonhoz fordult támogatásért. A dél-amerikai kokainkufárok kábítószer-küldeményeinek végállomását ugyanis elsősorban az Egyesült Államok képezi. Bush elnök még választási hadjáratában nem véletlenül szentelt oly nagy teret a kábítószermaffia elleni összehangolt küzdelemnek arra az esetre, ha bevonul a Fehér Házba. Hivatalos becslések szerint több mint hatmillió amerikai szed narkotikumokat, s háromszor ennyien élnek alkalomszerűen kábítószerekkel. Az AFP nemrég közölt adatai szerint túladagolás következtében tavaly az Egyesült Államokban 4700 halálesetet jegyeztek be. A kábítószertől való függés egyik előidéző oka a bűnesetek riasztó megnövekedésének az Egyesült Államokban. A narkósok, mint köztudott, nem riadnak visz- sza semmitől sem, csakhogy megszerezzék nélkülözhetetlennek tartott kábítószeradagjaikat. Az igazságügy-miniszter asszony Kolumbiában a hadsereget is bevetette a nagy hadműveletbe. Kokainültetvényeket égetett fel, s bombáz- tatott, magánrepülőgép-flottá- kat foglaltatott le, és számos kábítószerkufárt helyezett letartóztatásba. A maffia üldözőbe vette s halállal fenyegette meg. De ő nem riadt vissza a fenyegetések hatására, haLefoglalt repülőgépek a floridai Homesteadben (A Time képei) nem családtagjaival az Egyesült Államokba repült, hogy segítséget kapjon. BUSH KORÁBBAN már megígérte, hogy 65 millió dolláros rendkívüli segélyt ad Kolumbiának, s ma előzetes értesülések szerint további 300 millió dollárt ígér majd gazdasági és katonai támogatás formájában Kolumbiának. A múlt héten pedig 100 katonai tanácsadó küldését határozta el a dél-amerikai államba. A küzdelem a kábítószermaffia ellen tehát intenzíven tovább folytatódik. Árkus István megállapodás született abban a sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a következő meghatározás: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értekei egyaránt érvényesülnek.” Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak. Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az MSZMP, sem az Ellenzéki Kerékasztal nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben — mint kiderült — a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes álláspontot. Az általuk súlyosnaík minősített belső vitára hivatkozva kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél hozzájárult. A pártok munkahelyi működéséről Pozsgay Imre elmondotta: érvényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon, közhatalmi szerveknél, például taná- csoknál, minisztériumoknál, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél nem működhetnek pártszervezetek. Ugyanakkor a Központi Bizottság legutóbbi ülésén módosította az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos álláspontját. Eszerint a nem közhatalmi szerveknél a különböző pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az Ellenzéki Kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az EKA-t váratlanul érte a KB módosító javaslata. Az ellenzék álláspontja szerint a munkahelyeken semmiféle párt sem működhet. Megkérdezte Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a kérdésben, hiszen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokoltnak tartotta, de választ csak a következő kormányülés után ad. A harmadik oldal egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor kijelentette, hogy erről a kérdésről az ellenzék csak csomag részeként tárgyal: nem fogadja el az MSZMP-nek azt a javaslatát, hogy a fegyveres testületeknél 1990. december 31-ig még működhessenek pártszervezetek. Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kérdés megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalásra. Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy pártok más pártoktól nem fogadhatnak el támogatást, miként névtelen adományt sem. Valamennyi külföldről befolyt összeget nyilvánosságra kell hozni az adományozó nevének megjelölésével. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg, amely alatt felesleges az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdán folytatódnak. Ennyi egy kiló kokain...
