Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

4 %?£Man 1989. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Négy nemzet táncosai Nagykátán Iszlám dallamok a Tápió mentén Vasárnap délután öt óra. Ép­pen elállt az eső. Az iskolai tornapályán a kókai iskolás gyerekek szülei szorgoskodnak. Hat órára készen kell lenni, ugyanis ekkor kezdődik a bul­gáriai Iszlám folklóregyüttes műsora. Az Iszlám egy folyó és egy szófiai kerület neve. Az együttes a bolgár szak- szervezet művelődési házának egyik amatőr csoportja. Az SzMH igazgatója Pavel Pav­lov, aki Szófiában megterem­tette a bolgár folklórt ö pro­fi, de mélyen szívén viseli az amatőrök sorsát. A műsor hat óra után pár perccel elkezdő­dött. Katona Gábor, a kókai mű­velődési ház igazgatója kö­szöntötte a vendégeket, a je­lenlevő lakosságot. Nagy sze­retettel mutatta be az együt­tes vezetőit: Nikola Kólev fő­koreográfust, rendezőt és mű­vészeti vezetőt, Vadezsda Ko- leva koreográfust és Vadezs­da Andreeva énekkarvezetőt. S végül, de nem utolsósorban a helyi néptánccsoport veze­tőit, Szívón István néptáncpe- dadógust és feleségét, Szívós- né Terek Mária középiskolai tanárt. Hivatásos táncszeretö Köziéi négy éve járnak Ró­kára a gyerekekhez. Nyolctól tizenöt évig foglalkoznak ne­bulókkal, de a középiskolások i3 visszajárnak. Olyan közeli, emberséges, tartós kapcsolatot sikerült a házaspárnak kiala­kítani, hogy tanítványaik' a nagybetűs Életből is rendsze­resen felkeresik őket. Szívós István olyan lendü­lettel vetette bele magát ebbe az ügybe, ho$y. táncszer^ete szinte hivatássá vált. körül­belül százötven gyerekkel fog­lalkoznak. A Tápiómente Együttes Nagykátán dolgozik. A megyé­ben azonban öt csoportot ve­zetnek, s a kókaiak állnak leg­közelebb hozzájuk. Szívósné lelkemre kötötte, feltétlenül említsem meg az együttes ve­zetőjét, Frontján Lajost. Kérdésemre, hogy miért csi­nálják,- Mária azt mondta: ez az életforma hozzájuk nőtt. Természetesen éves szinten a tánctanításért megkapják a tiszteletdíjat, de egy ilyen műsor megszervezéséért a ho­norárium számukra csak har­madrendű kérdés. Év közben hetente egyszer tartanak pró­bát. Ilyet nem tudnak a magyarok Maximális segítséget kapnak a művelődési ház igazgatójá­tól, szervezőjétől — akinek se­gítségét nagyra értékelik — Katona Gábortól. Segíti őket a helyi tanács is. Csak egy gond van: nincs, aki patronálja őket. A ruha, a felszerelés óriási összegeket emészt fel. Például egy csizma közel ötezer forint. Most mintha megmozdult vol­na valami. A dányi termelő- szövetkezet és a Rákosmenti Áfész egy boltja felfigyelt rá­juk, s némi segítséget kapnak tőlük. Bevonult a hat, feketébe öl­tözött zenész fiú. A közönség hatalmas tapssal köszöntötte őket. A pódium bal oldalán hat lány talpig fehérben, fe­kete kötényben pompázott. Fejüket piros hajpánt díszí­tette, melyekről ezüst tallérok lógtak le. Jobb oldalon az együttes többi tagján hosszú zöld szoknya virított, piros kö­ténnyel, lila övvel. A kókai iskolai sportpályát a színek kavalkádja uralta. Amikor a zenészek elkezdték húzni a talpalávalót, a fürge lábak, kecses, hajlékony testek csodálatos mozgásának lehet­tünk tanúi. Műsor közben vagy, ötször öltöztek át, hasonló él­ményt nyújtva. Az I&!ám.,.éfiyiilt£s most egy fesztiválra jött, ami Nagy­kátán zajlik, augusztus 23-tól 29-ig tart. Magyar, illetve kül­földi együttesek versenyeznek. Van közöttük osztrák és két olasz csoport is. A bolgár együttes nívójára jellemző, hogy a kátai gyer­mekcsoport seregszemléjén övék lett az arany fokozat. Az egyik olasz együttes meg is hívta őket vendégszereplésre. Magyarország után Franciaor­szágba utaznak. Az Iszlám Bulgária három tájegységének folklórját mutatja be: Trákiáét, Szófiáét és Észak-Bulgáriáéit. Ahogy nézzük az előadást, egyre jobban tudatosul ben­nünk, hogy kiemelkedő pro­dukciót látunk. Látszik az ösz- szeszokottság, az amatőrök szívből jövő szakmaszeretete. Nem is csoda, sokszor hívják őket külföldi vendégszerep­lésre. Megérdemlik. A hang­juk, mint a patak egyenletes csobogása, olyan nyugtatóan hat. Jellegzetesek a kis hang­körök, melyet a magyar nem is tudhat. Ez az ő privilégiu­muk. Műsorukat a tisztaság, az odaadás, a jókedv, a látvá­nyosság és mégis az egysze­rűség jellemzi. S talán nem el­hanyagolható dolog, hogy az egyre rohanó világban, amikor percenként tombol az erőszak, az ember tisztának érezheti magát. Tulajdonképpen a fesztivál keretében Nagykátára készül­tek, de különböző okok miatt Nagykáta nem tudta fogadni őket. Véletlenül kerültek Ró­kára. A művelődési ház igaz­gatója összehívta a népi táncos gyerekek szüleit és elmondta a problémát. A szülők felfogták a helyzet jelentőségét, és nyu­galmukat feláldozva, pénztár­cájukba nyúltak, s vendégül látták a bolgár együttes tag­jait. Volt olyan család, ahol négy gyerek talált egy hétig otthonra. Barátságok szövődnek — Egy kicsit furcsa volt eleinte — mondja H oil óné, aki négy gyereket látott ven­dégül,. —. A húslevesből a tész­tát villával ették, a zsíros ke­nyérre lekvárt kentek. A töl­tött káposztát viszont imádják. A kókaiak — a bolgár ven­dégek szerint — kitettek ma­gukért. Rendkívül vendégsze­rető embereknek bizonyultak, a gyerekeket családtagként fo­gadták. Barátságok szövődtek, és visszajönnek, ha csak le­het. Varró Mária Az olvasó hozzászól Nem jó egyedül lenni Nagyanyáink korában szinte természetes volt. hogy a csa­ládi otthonban békésen együtt lakott több generáció. Napjaink­ban sokan vitatják a kérdést: előnyös-e, vagy sem a nagy csa­lád egy fedél alatt. A Korforduló augusztus 18-1 számában felvetettük a kér­dést, kérve az olvasók véleményét. A beérkezett számos válasz közül most egyet közlünk, vár­va a további hozzászólásokat is. Érdeklődéssel olvastam a Pest Megyei Hírlap f. évi au­gusztus hó 18-án megjelent számában a Több korosztály egy fedél alatt című írást. Ettől indíttatva választ sze­retnék adni az ott megfogal­mazott kérdésre: együtt vagy külön lakjanak-e a különböző korosztályú nemzedékek? Én egyértelműen az együtt- re szavazok. Álláspontomat né­hány példával támasztom alá. Városunkban kapott állást egy fiatal értelmiségi leány. Drága albérletben lakott. Ké­sőbb férjhez ment egy vidék­ről idetelepült férfihez. Most már nagyobb és költségesebb albérletben laktak. Évek múlá­sával gyermekük született. Időközben lakást is tudtak vásárolni, De az új otthont be is kellett bútorozni. A kis új­szülöttet nem tudták maguk­kal vinni a szomszéd városba a bútorvásárláskor. Olyan kol­légájuk segített rajtuk, akik szintén dolgoznak, szintén van­nak gyermekeik, de együtt laknak a nagyszülőkkel, akik egész nap itthon vannak és még annyi erejük van, hogy vigyázni tudnak a kicsikre. Ugyanez megismétlődött nem­egyszer, ha például a jelzett házaspár egyszer-egyszer el akart menni moziba. Ismerek egy házat. 1924 óta lakik benne ugyanaz a csa­lád. Eredetileg beköltözött oda az özvegy nagymama leányá­val, vejével és unokájával. Év. tizedek teltek el azóta. Az ak­kori unoka már nagymama és a hattagú, három nemzedék boldogan, békességben, meg­értésben, szeretetben lakik a házban. Hogyan lehetséges ez? — kérdezhetné valaki. Hiszen so­kan úgy gondolkodnak, nem jó a fiatalokkal együtt lakni. Vagy: nem jó az öregekkel együtt lakni. Valóban még ma is vannak olyan esetek, hogy a legidősebbek ok nélkül is bele akarnak szólni a már fel­nőtt fiatalok dolgaiba. Vagy az idős szülő nem tudja jó szívvel befogadni menyét vagy vejét, aki „elvette” tőle saját gyermekét. És vannak fiata­lok, akik nem tudják beleélni magukat az idősek helyzeté­be, lelkivilágába: akik egé­szen más életvitelt követnek, mint az előző nemzedék. De kérdezem, kit értsen meg és kit szeressen valaki, ha nem saját szüleit, gyermekeit, uno­káit? Ha három nemzedék él együtt, közös vagy külön kony­hán legyenek-é? Egy család­ban, amikor a vő odaköltözött, probléma volt ez. Az anyós külön konyhát akart. Az após közöset. És milyen bölcs volt az após! Amikor ő özvegyen maradt, nem kellett úgymond: „bekéredzkedni” a fiatalok konyhájába, mert együtt vol­tak eddig is. Természetesen más a helyzet akkor, ha a fia­tal házaspár lakik a szülők otthonában, vagy fordítva. Az első esetben a fiatalok nem családtagként, hanem új csa­ládként élnek a ízülők laká­sában. Az a szülő tesz helye­sen. aki a fiatalok esetleges nézeteltérésébe nem avatkozik bele. Vagy ha beleavatkozik is, akkor a vő, illetve meny, s nem a fiú. illetve leány párt­ját fogja. A gyermeke lakásá­ban élő nagyszülő sokat se­gíthet az unoka nevelésében, de nem pótolhatja, legfeljebb kiegészül a szülők nevelői te­vékenységét. Három nemzedék együtt­élése esetén a hangsúly a kö­zépső nemzedéken van. ök tervekkel teliek. Az idősek életvitele lassúbb: az emlékek és a múlt meghatározóak éle. tűkben. A lényeges az, hogy minden családtag egyenjogú legyen. A család a primordiális élet­kor (primonális a latin pri- musz és ordo szavak összeté­KORFORDULÓ Ha parkoló, akkor piac A szavak is gazdát cserélnek • Meleget mond erre a napra is a rádió. A falusi ember ko­rán kel, a hűvösben rendezi el legfontosabb dolgait. Aki túl van már a hetvenen, az sok­sok forró nyár és hideg tél emlékét őrzi a csontjaiban. Foton a Vörösmarty, téri ABC-áruház előtt hamarosan véget ér majd a néhány idős kistermelő által rendezett sza­badpiac. Kilenc-;tíz .óra között összecsomagolnak. A bevételt rendszerint elköltik az élelmi­szerboltban, ahonnét kenyeret, felvágottat, a háztartáshoz szükséges dolgokat visznek ha­za. Így tehetik meg. hogy az igen szerény nyugdíjhoz leg­alább nyáron nem nyúlnak. Azaz nem élelmiszerre költe­nek belőle. Képek és emlékek. Molnárai és Rácz László hosszú idő utá találkoztak újra Érvelnek a vevők Hetvenen túli már az az idős ember is, aki előttem 12 forintra tartja a lecsónak va­ló zöldpaprikát. Ám amikor az egyik asszony csak nyol­cért akar belőle vásárolni, perceken belül megegyeznek. Visz is az asszony két kilót, s elégedett a vásárlással. — Mikor jött a táesz, én nem iratkoztam be — meséli a kosarai fölött. Bejártam az újpesti gyárba, ahonnét an­nak idején kilencszáz forinttal kerültem nyugdíjba. Így aztán most sem sokat kapok. A hár­mas főút mentén van hatszáz négyszögöl szőlőm, amiből va­lamennyit lecsíptek az épít­kezés idején. Azt munkálga- tom a feleségemmel, aki elég nehezen.jár, fáj a lába. Tud­ja." csupa Tíómók az "a terüle t. Az idén meg' különösen nem kedvezett az időjárás. Alig te­rem rajta valami — sorolja a paraszti élet kockázatait az öregember, s azzal folytatja hogy termel még otthon krumplit, a tyúkoknak egy kis kukoricát. Akad a kertbeó paradicsom, uborka, ősziba* rack. Ezzel segít magán. Másokon is — teszem hozzá félhangosan, mert a vevőkkel beszélgetve kiderül: örülnek. hogy az a néhány nyugdíjas idejár, ahol a hatóságok is megengedték az árusítást. Bi­zonysága ennek, hogy ezt kiír­ták a parkoló elejére is, A kor szelleme a verseny, a kon­kurencia. Értse meg hát az is, aki időnként szeretné őket in­nen kitiltani — érvelnek a vevők, akik olcsón vásárolják a friss gyümölcsöt és zöldsé­get. Dönt a tulajdonos teléből származik, jelentése alapvető — a szerk.). Ez azt jelenti, hogy minden más kö­zösség alapsejtje.. A család szeretetközösség, munkaközös­ség.. gazdasági és művelődési közösség is. Itt készülhetünk fel a többi közösségekben való helytállásra és hasznossá té­telre. A közösségi létet a csa­ládban tanulja meg a gyer­mek. Ezért is volna jó, ha a szülők minél többet foglalkoz­hatnának gyermekeikkel. Ezért lenne jó, ha a fiatal édesanyák legfeljebb napi négyórás há­zon kívüli munkát vállalhat­nának. Ennek azonban ma­napság nincs sok realitása, az anyagiak miatt. Molnár Sándorné ragaszko­dik a régi viselethez. Piros szegélyű ráncos szoknyát hord és kék kötényt. A blúzt, amit Túrán bujkának, Karíalon például trincikének neveznek, ő csak róklinek ismeri. Nyug­díját tizenkét évvel ezelőtt kapta először kézhez. Na é.5, hogy háromezernégyszázból hogy lehet kijönni? Hát, úgy, hogy a férj is szerzett a MÁV-nál annyi alapot, amennyit eddig havi ötezer­négyszázra javítottak. Aztán itt ez a piac. Mosolyog a szé­pen megtermett őszibarack, amit a fiatalok szednek le. Ök járnak a kertbe, mert külön­ben ott menne tönkre. A fér­je megbetegedett, s maga sein nagyon tud dolgozni a 230 négyszögölnyi kertben. Igye­kezni is keli — jut az eszébe, mert a magas vérnyomás miatt nem nagyon bírja a me­leget. Most pedig már egyre hevesebben kezd tűzni az au­gusztusi nap. Molnár Sándorné is piacos társa a fóti Vörösmarty tér« (A szerző felvételei) tot. Itt a tulajdonos mag dönt, ez valódi piac. Mindenkinek jó. hogy va s az árun kívül itt a szava az információk is gazdát esi rélhetnek. A hetvenhat évi Rácz László is ezért jön. A ható pillantással néz Moln- nénire, s úgy kérdezi a ti nödni látszó asszonyt: megismer? Emlékezni jó — Hogy adja a barackot? — Harminchatra tartottam, de látja, harmincat ígérnek. Pillanatokig tart az alku. Persze, ilyenkor már a vevő javára. Nem kell hívni az üz­letvezetőt, a hálózati közpon­— Hirtelen nem is tudom Fényképek kerülnek el Mutatja fiatal önmagát, a fi leságét, s mondja a neve Azok képe is előkerül, ak már nincsenek. Jó dolog méí is emlékezni rájuk. Egy pe cig valahol mélyen feiködl: a múlt, abban marítkezr.ek. K. T. I. Őszi náthák elölt Hőmérő a házi patikában És még egy szó a lakáskér­désről. Mindig azt halljuk: kevés a lakás. Akkor miért van annyi üres. évek óta eladó ház? Ol­csóbb lenne egy ilyen, nem összkomfortos lakást modern­né tenni, mint teljesen újat építeni. Ismertem egy olyan tízgyer­mekes családot, amelyikben szoba-konyhás lakásban nőttek fel a gyermekek. A fiúk kő. zül kettő a háborúban esett el, kettő pedagógus lett, egy pe­dig a város első embere. És nem érezték magukat hátrá­nyos helyzetben, hogy annyi­an aludtak egy szobában gyer­mekkorukban. Száz esztendőt élt édesanyjukat a legnagyobb szeretettel és tisztelettel vet­ték körül. Aki arra szavaz, hogy kü­lön: majd megtudja, milyen helyzetbe kerül, amikor telje­sen egyedül marad a lakásban és csak a négy fallal tud szót váltani... Nem jó az ember­nek egyedül lenni. (—ez —s) A közelgő őszi napokra gon­dolva, már most fel kell ké­szülni a hűvösebb időjárás kísérő jelenségeire — a ki- sebb-nagyobb megfázásokra. Jó, ha ilyenkor a házi pati­kában olyan gyógyszerek és segédeszközök állnak rendel­kezésre, amelyek — az orvos megérkezéséig — enyhítik kel­lemetlen közérzetünket. A náthás ember jól teszi, ha már a kisebb rosszukét esetén is megméri hőmérsék­letét, s akárcsak kis hőemei- kedés esetén is lázcsillapítót vesz be. Fontos ezért, hogy a láz­mérőt — ami a házi patika nélkülözhetetlen eszköze — mindig tartsuk könnyen el­érhető helyen. A testhőmérséklet emelke­dése sokféle betegségnek tü­nete lehet. Az odaérkező or­vos tájékoztatása miatt is fon­tos, hogy megmérjük önma­gunk vagy beteg családta­gunk testhőmérsékletét. Jó, ha tudjuk, hogy 37-38 Celsius-fok között hóemelk désről, azon felül lázról b szélünk. A testhőmérséklet méré azért is fontos, mert a láz — különösen, ha eléri vas meghaladja a 39 Celsius-fok — sürgősen meg kell szünte ni vagy legalábbis csőkké feni, mert megterheli a sze vezetet. Adott esetben a h deg vizes borogatás is segíthi de jobb a gyógyszertárakb; recept nélkül kapható lázcs; lapító kúp, valamint az Arr dazophen. A 0,3 g-os tablet felnőtteknek, a 0.1 g-os gye mekeknek szolgál gyógysze ként. A felsorolt lázcsillapíh körülbelül 6 óra hosszáig ha nak. A lázcsillapítók enyhét, mellékhatásokkal is járha nak. Az Amidazophenen k vül egyik leggyakrabban has nált szer, a Kalmopyrin pé dáui izgatja a gyomrot. E azzal csökkenthetjük, ha te jel vesszük be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom