Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
19*9. SZEPTEMBER 27., SZERDA ^33 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELSŐ NAPJA (Folytatás at 1 oldalról) megtartásához alibit, hanem az ország, a nép számára keressük a kibontakozás reális útjait. A kormány tisztában van azokkal a súlyos veszélyekkel, amelyek az úgynevezett spontán privatizációs folyamattal járnak és amelyek lényege, hogy a vállalatokra bízott állami tulajdon esetenként értékén alul cserél gazdát, visz- szaélések fordulnak elő. A kormány a tulajdonváltási folyamat hatékonyságának és tisztességének oltalma érdekébén olyan törvényi szabályozás megteremtésére dolgoz ki javaslatot a parlamentnek, amely biztosítja e folyamat ellenőrzését, a reális vagyonértékelést, a szükséges nyilvánosságot és versenyeztetést. A kormánynak rendelkeznie kell szélsőséges esetekben az adott ügylet megtiltásának, leállításának a jogával is. Hosszú távon tehát olyan tulajdonosi rendszer megteremtésére van szükség, ahol a torzulások és a visszaélések kiküszöbölését mindenekelőtt magának a rendszernek a működésé biztosítja. Alapvető jogot nem sértve A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utázásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatokról. Expozéjában hangoztatta: a két javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elfogadásával járó kötelezettségeinknek következetesen eleget tegyen. Mindez teljes mértékben összhangban van a jogállamiság kiépítésére vonatkozó megmásíthatatlan törekvésekkel. Alapvető emberi jog a Iakó- és tartózkodási hely szabad megválasztása. Ez a többi között azt jelenti, hogy mindenki elhagyhat bármely országot, ideértve saját országát is, és hazájába bárrrtikor visszatérhet. A javaslat ugyanakkor tiltja azok kivándorlását, akik a törvényeket súlyosan megsértették és ezért elfénük büntetőeljárás folyik, illetve akik szabadságvesztés büntetésüket még nem töltötték le. Feltételt állít azokkal szemben is, akiknek köztartozása van, s ilyen személyek kivándorlásuk előtt kötelesek azt megfizetni vagy arra kötelezettséget vállalni. A javaslat a köztartozások közűi csak az adó- és társadalombiztosítási tartozást tekinti a kivándorlást korlátozó tényezőnek. A belügyminiszter expozéjában külön érintette a hadkötelesekre vonatkozó szabályozást. A kérdéskör szabályozására a javaslatban két változat szerepel. A jelenleg hatályos jogszabály a külföldön tartózkodás időtartamát általában 90 napban határozza meg. A parlament elé került javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. A jövőben csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés minősül bűncselekménynek. a többi eset pedig szabálysértés. A dinlomata-útlevélre jogosultak körét a javaslat elfogadása esetén először szabályozza majd nyilvánosan kihirdetett. magas szintű jogszabály. Ez ideig ezt kormányhatározat tartalmazta. Elfogadva az eddigi viták többségi álláspontját. a kiegészítő törvényjavaslat szerint valamennyi államtitkár, továbbá az országgyűlési képviselők házastársai és gyermekei is jogosultak lesznek diplomata-útlevélre. A belügyminiszter kérte az Országgyűlést: értsen egyet azzal, hogy a törvényjavaslatok hatályba lépéséig — 1990. január — az eljáró szervek az érvényes jogszabályokon alapuló és a mérlegelési jogkörbe tartozó szankciókat a továbbiakban ne alkalmazzák. A vitát, majd a belügyi tárca vezetőjének válaszát határozathozatal követte. Elsőként a ki- és bevándorlási törvény- javaslatról szavaztak a képviselők. A tervezetet módosítás nélkül, 332 szavazattal 2 ellenében törvényerőre emelték. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat ügyében elsőként Horváth István módosító indítványát tették mérlegre, s a javaslatot 251 szavazattal, 37 ellenében, 38 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután a törvénytervezetben foglalt alternatíváról határoztak. 315 képviselő az „A” változatra voksolt, s így a külföldi utazást enyhébb mértékben korlátozó ..A” változat került be a törvényjavaslatba. Ezután a már megszavazott módosításokkal együtt határoztak a törvényjavaslat sorsáról, s 336 szavazattal, egy ellenében, 2 tartózkodás mellett törvényerőre emelték a külföldre utazásról és az útlevélről szóló előterjesztést. A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását. rekvések akadályává válhatnak. Állam elleni bűncselekménynek azokat a bűncselekményeket kell tekinteni, amelyek az alkotmány elveiben rögzített politikai rendszert, az állam függetlenségét, területi épségét sértik vagy veszélyeztetik. A törvényjavaslat szakított a jelenlegi pártállam koncepcióval, melyben a párt vezető tisztségviselői az államnak, mint védett jogi tárgynak a hordozói. Az alkotmányos rend elleni szervezkedést az követi el, aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, illetve olyan szervezet tevékenységében vesz részt, amelynek az a célja, hogy a magyar állam alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa. A lázadás az új szabályozás szerint olyan tömegzavargás, amely nem általában az alkotmányos rend ellen irányul, hanem közvetlen célja az, hogy az Országgyűlést, az Elnöki Tanácsot, a Legfelsőbb Bíróságot vagy a Minisztertanácsot alkotmányos jogkörének gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, Vagy intézkedésre kényszerítse. Kémkedésért — a módosítás elfogadását követően — azt kell majd büntetni, aki kémszervezet tagja, vagy megbízottja, és ebben a minőségében hírszerző tevékenységet , folytat. Nem szükséges, hogy ezek az adatok államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősüljenek. A törvényjavaslat az új bűncselekményt államtitok vagy katonai szolgálati titok kiszolgáltatása elnevezéssel iktatja be az állam elleni bűncselekmények körébe.^ DR. KULCSÁR KÁLMÁN: A legszükségesebb módosítások Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában utalt arra, hogy a büntetőjog kötődése az alkotmányhoz igen erős. A megváltozott körülmények között újra kell gondolnunk a büntetőjog funkcióit, szerepkörét. Az állam elleni bűncselekmények területét lényegében nem érintette a hetvenes évek büntetőjogi reformja, sem az azóta bekövetkezett módosítások. Kulcsár Kálmán ezután a A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által elköve tett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a rendes bíróságok hatáskörébe kerül. Végezetül Kulcsár Kálmán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felme rült javaslatok megfontolását ajánlotta. Például a rendőri szolgálat követelményrendsze re, a szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok — különö sen a karhatalmi feladatok ellátásánál — valóban indokolhatják, hogy a testület hivatásos állományú tagját büntetőjogi értelemben katonának tekintsük, aki — mint ilyen — katonai bűncselekmény tettese is lehet. Falugyűlés Szobon Ä földindulás elmaradt Nem volt tolongás a szobi József Attila Művelődési Ház színháztermében a hétfői falugyűlés kezdetén. Ilyen alkalmakkor érdekes módon mindig az első sorok maradnak üresen. Manapság viszont az a szokatlan, ha egyáltalán marad üres hely. Amikor délelőtt a nagyközségi tanácson érdeklődtünk mire számítanak, lesz-e földindulás este: azt felelték, remélik nem. Ez a vágy beteljesült. Az emberek csendes duruzsolással várták vezetőiket. Ritzl Ferenc tanácselnököt és a terület országgyűlési képviselőjét Balogh Lászlót. A beszámolókat a képviselő kezdte. Mondanivalója a rendszeres újságolvasók körében nem okozott meglepetést, hiszen véleménye, álláspontja a közérdekű kérdésekről ismert, és nem is különbözik a kormányétól. A szociálpolitikával kezdte. Elégedetlenek vagyunk — mondta. Mint hangoztatta á nemrég kidolgozott hároméves szociálpolitikai program egyik célja, hogy a kis- és közepes nyugdíjak megőrizzék vásárlóértéküket. A lakáskérdés megoldására helyesnek tartja az állami lakások repri- vatizúlását, s az így befolyt összegeket, no és a megtakarított felújítási, fenntartási pénzeket új otthonok építésére fordíthatják. A képviselő hangsúlyozta, ne szégyenkezzenek a segély miatt a rászorulók, hiszen nem biztos, hogy önhibájukból kerültek ilyen helyzetbe... A segélyeket egyébként célzottan kell kiosztani a jövőben. Külön kitért a nagymarosi erőmű kérdésére, s bár a megépítés híveként ismerjük, most a következőket mondta: adjunk elsőbbséget a környefelülvizsgálat és az újraszabályozás alapvető szempontjait vázolta: kifejtette: a törvény- javaslat egyik célkitűzése az volt, hogy a büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre korlátozza. Nem, büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett értékeket érint. El kellett hagyni azokat a rendelkezéseket is, amelyek a változtatásra irányuló politikai töSzokás, hogy az ülésterem körüli folyosókon különböző kiadványokat osztogatnak, sőt a központi napilapokhoz is ingyen juthatnak ily módon a képviselők. Tegnap reggel egy szerény küllemű, mindössze néhány sort tartalmazó levelet is megkaphattak a honatyák. Ezen az új szavazatszámláló berendezést felszerelő Finom- mechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet dolgozói kívántak sok sikert a berendezés használatához. Amely az első percek zavarait nem számítva, valóban kifogástalanul működött. Nemcsak a szavazatokat összegzi, hanem azt is feltünteti, hogy éppen ki beszél. Ám ami ennél sokkal fontosabb: méri az időt is. Az első szünetben az egyik képviselő mégis elégedetlen volt. „Miért nem építettek be egy csengőt, amely akkor szólalna meg, ha a jelenlevők ötven százaléka plusz egy fő egyszerre nyomná, jelezve, hogy unja a fecsegést. Ez lenne az igazi demokrácia!” Körülötte többen jót nevettek, pedig egy darabig még elkelne egy ilyen szerkentyű a T. Házban. ★ Az ebédszünetben sajtótájékoztatón jelentették be, hogy hét képviselő hivatalosan is közölte: megalakult az ellenzéki demokraták parlamenti csoportja. A téma érdekességét jelezte, hogy a rövid bevezető után, sok tudósító tett fel kérdéseket. Mindjárt az elején az iránt érdeklődött az egyik nyugati hírügynökség munkatársa: legitimnek tekintik-e a mostani parlamentet? Roszik Gábor szerint ez a kérdés most nem vetődhet fel, mert ennek az Országgyűlésnek a sarkalatos törvényeket meg kell hoznia ahhoz, hogy egy békés átmenetet éljünk át. El kell ismerni, hogy ennek a parlamentnek voltak olyan döntései, amelyek népszerűek, jók volnak, tekintélyt adtak a testületnek. Király Zoltán úgy látta: politikai értelemben megkérdőjelezhető a parlament legitimitása, de jogilag nem. Dr. Raífay Ernő még hozzátette: a háromoldalú megbeszélések résztvevői, így az Ellenzéki Kerékasztal is elfogadta, hogy a mostani Országgyűlés szentesítse a békés átmenetet biztosító törvényeket. Az ellenzéki csoport két legismertebb s eddig legtöbbet szereplő tagja Király Zoltán és Roszik Gaoor. Egy újságíró azt firtatta: ezek szerint ók a társaság szóvivői? Roszik Gábor válaszolt erre, megjegyezve, eddig nem volt rá idejük, hogy szóvivőt válasszanak. A profi képviselőséggel kapcsolatos érdeklődésre a Pest megyei honatya azt fejtegette, az elmúlt hetekben egyértelművé vált számára, hogy lelkászi és képviselői tevékenységét nehezen tudja összeegyeztetni, ezért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy minél előbb profi képviselők üljenek a T. Házban. Egy másik kérdésre válaszolva Roszik Gábor elmondta, hogy nem kötelezte el magát a Magyar Demokrata Fórum kizárólagos képviseletére, ő elsősorban választóit, Gödöllő és Isaszeg lakóit szeretné szolgálni, s azt az ellenzéki kört, amely jelöltként indította és a győzelemhez segítette. Megkérdezték a csoport tagjaitól, mi a véleményük arról, hogy a szavazás a gép beállításával személytelenné válik. Roszik Gábor azt válaszolta, hogy ha rajta múlt volna, akkor a kézfelemeléses szavazás mellett is dönt, de amikor erről volt szó, ő még a terem bejáratánál várakozott arra, hogy mandátumát hitelesítsék. Bár ez az utóbbi aktus ma még nem is olyan egyszerű, hiszen a választók egyértelmű állásfoglalása ellenére az Országgyűlés is szavazással dönt, elfogadja-e az új képviselőket. Ennek jogosságát az ellenzéki honatyák kétségbe vonták, s Roszik Gábor még hozzátette: bár ő kapta a legtöbb ellenszavazatot, s ez azt jelenti, hogy vele szemben a legnagyobb az ellenszenv képviselőtársai körében, a mögötte álló tizenegyezer választó hitelesíti ez ő mandátumát. Mint kiderült, a gép ugyan csupán összegezve jelzi az eredményt, de arra is van lehetőség, hogy bármelyik képviselő írásos lenyomatot kér. jen arról, ki, melyik gombot nyomta meg. Ha a tényeknek hinni lehet, egyre demokratikusabb ez a parlament. ■k Az asztalnál, ahol a már korábban említett kiadványokhoz hozzá lehet jutni, ezúttal egy kis könyvecskét is osztogattak. Szerzője, Bárkány György azt próbálta érvekkel tisztázni, hogy milyen erőmű kell most nekünk. Bár a bevezetőben leírja, hogy természetesen nem elfogulatlan, s ő adott esetben a ligniterőműre szavazna, mégis érdemes néhány gondolatát idézni, hiszen hamarosan dönteni kell a bős -nagymarosi vízlépcső további sorsáról. Csak emlékeztetőül idézzük az ellenzők egyik állítását, miszerint hazánk a beruházás végleges leállítása esetén sem szenvedne energiahiányban. Bárkány György szerint az erőműfejlesztésekről a döntést nem lehet elhalasztani, mert máris tekintélyes késésben vagyunk, s ennek áraként belekényszerülünk olyan erőművi egységek beszerzésébe, amelyek olcsók ugyan, de konvertibilis devizába kerülnek. A szakember azt állítja, nagy hibát követünk el akkor is, ha alábecsüljük a villamosener- gia-igény várható növekedését — a hivatalos álláspontok egyre inkább erre utalnak —, s ez kényszerű cnergiakorláto- zásokhoz vezetne. Tovább nem folytatjuk, csak még annyit teszünk hozzá: Bárkány György nem lehet vízlépcsőpárti, hiszen kiadványában legfeljebb csak említést tesz a félbehagyott műről. Furucz Zoltán zetvédelmi kérdéseknek, óvakodjunk a szomszédainkkal való nézeteltérésektől, ne politikai szempontok szerint döntsünk, nézzük a dolog gazdasági oldalát is. Azt, hogy októberben mire szavaz Nagymaros ügyében, még nem tudja, mert nem ismeri a kormány álláspontját. Ahhoz azonban mindenképpen ragaszkodni fog, hogy a csatlakozó közművek elkészüljenek, függetlenül az erőmű sorsától. A hozzá intézett kérdések sem minden esetben kapcsolódtak az elhangzottakhoz. Valaki arról érdeklődött, valóban tervezik-e az otthonteremtő kölcsönök kamatainak visszamenőleges felemelését? A kérdező hozzátette; ez semmiképpen nem lenne helyes, mert annak a nemzedéknek keserítik meg az életét, alaknak legtöbb feladata lesz az ország fölemelésében. Inkább jusson nekik, az idősebbeknek, kevesebb. A gyermekeikért, unokáikért hajlandóak „hígabban enni a levest”. A másik hozzászóló kifejtette, mennyire helytelennek tartja, hogy rtiást mondanak, és más tesznek a vezetők. A hangoztatott apparátus leépítés nem következett be, és azok, akik tönkretették az országot, most magas nyugdíjukat luxuskcirülmőnyek között élvezik. Más vizekre evezve egy újabb felszólaló kifogásolta, miért nem használhatják a Dömös . magasságában elkészült, több kilométernyi útszakaszt? A következő javas- lattevő szerint ki kellene használni az osztrákok jelenlétét és gépparkjukat, a régóta vágyott híd megalapozására. Miután a képviselő meghallgatta és följegyezte az észrevételeket, Ritzl Ferenc tanácselnök kezdett beszámolójához. Fölolvasott szövegében részletezte az elmúlt évben elért községfejlesztési eredményeket. Ezek egyik középpontjában a vízvezeték-építés állt. Beszélt az SZTK felújítási munkáiról is, mely több mint tízmillióba kerül és kiemelt fejlesztésként élete egyik főművének tartja. Szóba hozta az új áramszolgáltató vállalat kielégítőbb munkáját, s kiemelte az ipolyda- másdi orvosi rendelő és a szolgálati lakás építését. A szociális munkát igyekeztek egyre célzottabbá tenni, amihez a jövőben is kérik a lakosság segítségét: ha rászorulókról tudnak, jelezzék. Tél- jes alapossággal képtelenség volna visszaadni beszámolóját, azt. hogy tartalmasnak és kereknek tartotta a közönség, tapssal jelezte. Ez persze nem jelentette, hogy elégedetten hazaindultak. Az újabb kérdések ismét záoorozni kezdtek, s csak a következő fontos napirendek miatt kellett azokat megszakítani. Az önerős telefonj ejlesz- tésről és a régi temető kegyeleti parkká történő átépítéséről van szó. Sokan évek óta újra- és újra megismétlik telefonigény lé süket. de ezt a posta nem tudja kielégíteni. A község vezetőinek tárgyalása során hozzájárultak, hogy a szabad kapacitásra csatlakozhassanak előfizetők, ameny- nyiben vállalják a kiépítés költségeit. A tanácselnök pontos árat nem tudott mondani, de 25 ezer forint körül számíthatnak azok, akik társulni hajlandóak a telefon megszerzéséért. Az első lépést azonban a lakosságnak kell megtennie, az igények felmérésével. A továbbiakban a műszaki csoport természetesen mindenben segítséget nyújt. A jelenlévők bátortalanul ugyan, de bólintottak a kezdeményezésre, s mindiárt akadt, aki vállalta a felmérést lakó- környezetiben. A kegyeleti park ügyével Mándli Gyula nénfronttitkár állt elő. A lakosság egyetértését abban kérte. állítsanak a jövőben emlékművet a II. világháború szobi áldozatainak. A válasz egyértelmű igen volt. Azt csak bejelentette, hogy jövőre két kopjafát állítanak az 1848-as szabadságharc emlékére. Dudás Zoltán HORVÁTH ISTVÁN:
