Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

%%»gf«p 1989. SZEPTEMBER Í7., SZERDA Fizikailag is jelen volt közöttünk Amerigo Tot, a szobrász Mesébe illő éle­tet élt. Elindult egyszer egy sze­gény parasztfiú a Balaton közeléből, s eljutott Rómába, a halhatatlanságig. Vagy regénybe jobban illett, amit tett? Hiszen Szerb Antal, amikor meg­írta már az Utas és a Holdvilág ol­dalain az ifjút aki Itáliába gyalogolt, s akivel a Colle­gium Hungari- cumban találko­zott ... Sokan és sokat írtak róla. Legszebben ta­lán Tolnai Gábor, aki portréját Ma­radj velem, mert beesteledett című könyvében rajzol­ta meg. Amerigo Tot. Aki Tóth Imreként született Fehér- csurgón, 1909. szeptember 27-én, nyolcvan évvel ez­előtt. A budapesti Iparművészeti Főiskolán gra­fikusnak indult, majd a dessaui Bauhausban Moholy- Nagy és Klee tanítványa lesz, Párizsban Maillol műhelyében dolgozik. Visszatér Németor­szágba és Otto Dix köréhez csatlakozik, közben tengerész- kedik a balti vizeken. Az ese­Sxdjtdtva Kulke Zengett megint az ország. Mint annak idején. Amikor bevezették a személyi jöve­delemadó-rendszert. Most a módosítások tervezete volt napirenden. S mert annak idején sikerült némi kivételeket (kedvezménye­ket) kicsikarni, most, ami­kor a kedvezmények (a ki­vételek) csökkentéséről, mint a rendszer egészének működését segítő változta­tásról volt szó, újra és nagy hangerővel megszólalt a kórus. A kulke, azaz a kulturális kedvezmények védelmében. Abból egy csi­petnyit sem! Újságcikkek­ben — közöttük teljes ol­dalt betöltőkben —, rádió- nyilatkozatokban, televíziós szereplésekben bizonygat­ták az érintettek: ez a kul­túraellenes lépés tűrhetet­lenI Annak idején sem ítéltük túlságosan ízlésesnek a kó­rus által előadottakat, s megírtuk lapunkban. Nem értettük ugyanis, miért len­ne különbség a többi szel­lemi szabadfoglalkozású és a szobrász, a festő, a ze­nész, az író, a költő költsé­geinek a megítélésében. Az érvekre nem reagált senki, ám alaposan leszedték ró­lunk a keresztvizet az érin­tett művészek közül azok, akik megtiszteltek bennün­ket reagálásukkal. Mi is kultúraellenesek lettünk! Most, amikor tervezet­ként ismét felmerült a ki­vételek körének a szűkíté­se, ismét szájtátva hallgat­tuk a kórust: mi mindenre képesek akkor a kultúra papjai, ha a zsebükről van szó! Mások zsebe? Mi dol­guk azzal?! De a övéké! Az más! Mert általánosságban ők a követelői annak, hogy ne tegyenek kivételeket, az adórendszer legyen norma­tív, semleges stb., de persze úgy, hogy a kulke megma­radjon. Ízlés dolga, hogy zavar- ja-e azt, aki vizet prédikál és bort iszik, a nyilvánvaló ellentmondás. Az viszont már szociális érzék dolga, hogy adott helyzetben azok követeljenek-e valamit a leghangosabban, akiknek korántsem a legnehezebb a sorsa, sőt... A kórus azon­ban nem szólt hiába. A kulke maradt. MOTTÓ rasztember, Tóth Miklós és Tóth Gábor. Meg az Árpád-kori katolikus templom plébánosa Biczó József, aki arra kérte a Mestert: ajándékozná meg a szülőfalut egy művével, ha le­hetne, egy Madonna-szoborral. Év fordultával ott volt a szó bor, a Csurgói Madonna. A gyermek — akiben saját vo­násait mintázta meg — látha­tóan el akarja hagyni az any­ját, s az nem is tartóztatja. Mint nyilatkozta, jelképesen ó maga az útnak induló gyerek, aki az anyja még félt, de már az egyik kezével elengedi. Másik híres műve, mely itt hon látható, A Mag apoteozisa, e monumentális bronz dom­bormű. A húsztonnás, 152 négyzetméter nagyságú mű a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájának főfalát dí­szíti, s az 1983. szeptemberi év­nyitón avatták fel ünnepélye­sen. Jelképes alkotás ez is, a természet csodáját, az élet ke­letkezését, a születést próbálta láthatóvá, érzékelhetővé, érez­hetővé tenni. Mindig is izgatta a Föld, a természet, a világ sora, műveiből árad az érze­lem, s emocionális gazdagsága még a nonfiguratív ábrázolás­hoz iskolázatlan szemet is magával ragadja. Kiállítá­sain csaknem teljes művészi oeuvre-jét megismerhettük, ké­sőbb pedig, amikor házat épí­tett magának a budai várban, a Táncsics utcában — föld­szintjén a Rézkarcoló Művé­szek Alkotóközösségének galé­riájával, ahol ő is tag volt — fizikailag is jelent volt közöt­tünk. Hófehér, homlokéra hulló hajával, kamaszos sildes sap­kájával, markáns vonásokkal barázdált arcával, amelyet mo­solygós tekintet uralt. Amerigo Tot öt évvel ezelőtt, 1984. december 13-án hunyt el a római Gemelli klinikán. Végső akarata szerint hazai földben, a Farkasréti temető­ben helyezték örök nyugalom­ra. Síremlékét, — Melocco Miklós allegórikus alkotását — idén márciusban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál (ennek egyik kezdeményezője volt) esemé­nyeként avatták fel. Alkotásai viszont élik tovább a maguk életét. S hírt adnak róla a világnak. Dr. Polgárdy Géza mények ekkor felgyorsulnak: 1933-at mutat a naptár. Letar­tóztatják, de megszökik s az olasz ellenállás ejtőernyőseként több bevetésben vesz részt. A béke, az új honfoglalás — Itá­lia második hazájává válik — nehezen indul, Rómában egy szálloda zsalugátereit festi. Ké­sőbb kocsmákban portrékat rajzol. Pályájának igazi felíve­lése 1949-ben kezdődik, amikor megbízást kap a római Termi­ni pályaudvar hatalmas, 128- szor 2,50 méteres elő-tetőfrízé- nek elkészítésére. Ettől kezdve sikert sikerre halmoz, nevét szárnyára kapja a világ. Olyan művek kerülnek ki kezei alól, mint a Bandieri testvérek co- senzai emlékműve, a Palazzo della Foreste bronz reliefje, vagy a Nervi tervezte Palazzo dello Sport díszpáholyának mellvéd-kerámiája. Közben gyakran hazalátogat, Római műterme a Via Marguttán pe­dig valóságos zarándokhelye lesz a művészetértő magyar értelmiségnek. Amikor először jött haza, útja szülőfalujába vezetett. A település apraja-nagyja össze­gyűlt tiszteletére, s szeretet­tel várta híressé lett fiát. Kö­zöttük elhunyt édesapjának két testvéröccse, a két öreg pa­K IÁLLÍTÓTERMEKBŐL Költséges nebulók A „kilincselés” sikerrel járt Napjaink jelrendszere Eddig az a szólásmondás járta, hogy az asszonynak az Isten pénze sem elég. Kényte­len-kelletlen rá kellett jön­nünk arra, hogy a legigénye­sebb feleség sem kerül annyi­ba manapság, mint egy vagy két gyerek felnevelése, tanít­tatása. Elég csak az iskolai költségekre gondolni. A mai ínséges időkben azonban nem csupán a családok gondja a lurkók iskolába járatása, ne­velése, hanem az oktatási in­tézményeké is. Hiszen, ezzel nem árulok el titkot, az isko­lák sem a pénzbőség zavará­val küszködnek. A meglevő ke­retből csak a szinten tartásra futja, vagy még arra sem! A szakközép-, szakmunkásképző iskolákban szakmát, érettségit szerző tanulók ma már korsze. rűtlen gépeken, berendezése­ken sajátítják el szakmájuk rejtelmeit. Mindehhez csekély tanulmányi ösztöndíj párosul. A Minisztertanács — végre felismerve az oktatási intéz­mények nehéz helyzetét — ta­valy döntött arról, hogy idén január 1-jétől a gazdálkodók­nak bértömegük másfél szá­zalékának megfelelő összegből szakképzési alapot kell létre­hozniuk az iskolák, a képzés segítésére, megújítására. Zá­romba Gyula, a szigetszentmik- lósd 208-as Szakközép- és Szakmunkásképző Intézet igazgatója felismerve a lehe­tőséget, bekopogtatott egy sor vállalat, termelőszövetkezet el­ső számú vezetőjéhez és segít­séget kért iskolájának fejlesz­téséhez. A „kilincselés’’ siker­rel járt, ugyanis a 208-as a Csepel Autógyártól 3 millió, a Dunaharaszti Vízügyi Vál­lalattól 500 ezer, a dömsödi Dózsa Tsz-töl 100 ezer, a du- navarsányi Petőfi Termelőszö­vetkezettől 1 millió forintot kapott. A Halásztelki Szer­számgépfejlesztő Intézettől ugyan pénzt még nem, de ígé­retet, mégpedig több százezer forintot érő ígéretet, már ka­pott. A támogatásokból pedig há­rom olyan gépet sikerült meg­vásárolniuk, amelyek több magyar iparvállalatnak is el­kelne. így, már néhány hó­napja két 700 mm-es kínai csúcsesztergán, egy nyíregy­házi „születésű” 1000 mm-es csúcsesztergán, valamint egy számjegyvezérlésű CNC-auto- matán sajátíthatják el a tanu­lók a szakma titkait. Ez utób­bi gépeken való gyakorlás az átlagosnál is nagyobb jelen- tőséggel bír. Eddig a diákok­nak csak elméletben okították a számítógép által vezérelt forgácsológépek működését, most először e megyében a gyakorlatban is megismerked­hetnek a leendő szakmunká­sok az automaták munkájával. A juttatásokból azonban nemcsak az eszközrendszert fejlesztik, hanem növelik a tanulók ösztöndíját, valamint honorálják az oktatók fárad­ságos munkáját is. Egyébként az iskola a meg­levő, illetve a vásárolt gépe­ken bérmunkát végez, amiből tavaly 2 millió 200 ezer fo­rint nyereséget ért el. Az idén ennél 300 ezer forinttal több­re számítanak. Dolgoznak a Csepel Vas- és Fémműnek, a Szigetszentmiklósi Autógyár­nak, az 1. sz. Belkereskedelmi Vállalatnak, valamint a Szö­vetkezeti Szállítási Vállalat­nak. Leginkább sebességváltó­alkatrészeket gyártanak. Az ősz végétől autószerelő- és villa­mossági szerelési szolgáltatáso­kat terveznek a helybeliek. A srácok igazából így ismerik meg, milyen is, amikor éles­ben kell dolgozniuk. A bér­munkából befolyt összegből további korszerűsítéseket ter­veznek, és végre szeretnék megvenni az oly régóta áhí­tott autóemelőt, valamint egy sor különféle diagnosztikai műszert. Négy szakma közül választhatnak A nadrágosoknak könnyebb Mi leszel, ha nagy leszel? — érdeklődnek a felnőttek a gyerekektől lépten-nyomon. Szinte kötelező kérdés ez, amikor megsimogatják a cse­meték buksiját. Van, aki ak­kor tudja a választ, aztán amikor dönteni kell, elbizony­talanodik. Az eminensekkel nincs probléma. Gimnázium­ban vagy a szakközépiskolá­ban tanulnak tovább. A gyen­gébbek számára a szakmun­kástanuló intézetek nyújtanak távlatot. A lányok azonban rosszabb helyzetben vannak, mint a fiúk, mert kevesebb szakma közül választhatnak. Nagykátán évekig csak arra volt lehetőségük, hogy akit nem vettek fel csecsemőgon­dozónak, elment cipőfelsőrész­készítőnek, ellenben a fiúk a 223-as ipari szakmunkás- képző intézetben hegesztő­nek, vas- és fémszerkezeti la­katosnak, géplakatosnak, esz­tergályosnak, szerszámkészítő­nek, mezőgazdasági gépszere­lőnek, kőművesnek, villany- szerelőnek, és elektroműsze­résznek tanulhattak. Az idei tanévtől a lányok, számára be­vezették a nőiruha-készítő, valamint a gyors- és gépíró képzést. A részletekről Terik Mihály igazgatót kérdeztük: — A megyei tanács vezető­sége felismerte, hogy komoly gondot jelent a lányok tovább­képzése. Ezért minden város­sal konzultáltak arról, milyen lehetőségfek vannak újabb ok­tatási formák bevezetésére. A mi szakmunkásképző iskolánk bővítését szeptember 4-én fe­jezték be hat tanterem és egy kazánház építésével, Főt és San Benedetto dei Marsi Vendégváró családi körben Olasz nyelvtanároknak is egyre több munkát kínál Pest megye. Az idei év tavaszán Tápiógyörgye vezetői adták tudtunkra, hogy rendszeres kapcsolatokat építettek ki a szép Itália egyik településével, s a györgyeieknek nyelvtanfo­lyamokat szerveztek. Érdek motiválja a tanulást. Köl­csönös utazásokra, nyaralások­ra. együttesek cseréjére kerül majd sor a jövőben, ami elé nagy izgalommal tekint a falu apraja-nagyja. Főt nagyközség vezetői a kulturális és gazdasági kap­csolatok kiépítéséről tárgyal­tak. Ennek nyomán már az el­múlt évben sor került olasz gyermekcsoportok látogatásá­ra. A San Benedetto dei Mar­si nevű testvérvárosból az idén 11 felnőtt és 43 gyermek érke­zett a faluba, Massimiliano Mastrodicasa vezetésével. A helybeliek elkalauzolták a vendégeket a környék és a Du­nakanyar legszebb helyeire, tábortűznél barátkoztak a gyermekvárosban, jártak ez utóbbi intézmény fonyódi üdü­lőjében. Igen jól érezték ma­gukat a vendégek. Csupán a magyar konyha ízei voltak szo­katlanok az olasz gyerekeknek. Ez persze olyan tapasztalat, amelyet a kapcsolatok további fejlesztésekor figyelembe kell venni. Augusztusban a fóti gyere­kek, mintegy negyvenen, a ve­lük utazó öt felnőtt kíséreté­ben viszonozták a látogatást. A tengerparti Pineto, Róma és Telespazio volt kirándulásaik útiránya a testvérvárosból. Családoknál laktak. Így köz­vetlenül ismerhették meg a há­ziak életét, az olasz szokásokat és ízeket, s nagyon mély, köz­vetlen barátságok születtek. Jövőre már személyes meghí­vásra, ugyancsak családokhoz jönnek nyaralni az olasz gye­rekek, akikkel egyelőre még egy kint élő magyar hölgy, Negrini Tószegi Mária segített szót érteni. Jövőre már talán tolmács nélkül is megértik egy­mást. Lehet, hogy egyszer ezt, a most erősödő barátságot is a többi, nemes fóti ha­gyományok sorában emlege­tik majd. Talán megszüle­téséről is megemlékeznek, mint az 1939. november 25-én első bemutatójával jelentkező Fóti Faluszínpadról, melynek akkor országos jelentősége volt. Mondják, hogy az idő tájt kö­zel kétszázan vettek részt a színdarabok, népi és gyermek- játékok, valamint énekkari művek bemutatásában. Ezek védnökei nem kisebb szemé­lyiségek voltak, mint maga Móricz Zsigmond, Tamási Áron és Zilahy Lajos. A rendező Muharay Elemérről azóta ut­cát neveztek el a községben. A Szabad Szó 1939. decem­ber 9-i számában Darvas Jó­zsef ezt írta: A Fóti Faluszin- pad-avatáson megjelent köz­életi előkelőségek, írók, művé­szek népes serege megérezte, hogy ez a népművelés igazi útja. és mindvégig nagy lelke­sedéssel ünnepelte a fóti nép játékát.. Jelenleg a forró hangulatú előadás ötvenedik évfordulójá­ra készülnek a helybeliek. Kö­zülük sokan vállalták, hogy ugyanazokban a darabokban lépnek fel, amik akkor kerül­tek színre. Mint annak idején, most is közadakozásból terem­tik elő az előadások feltételeit. Dr. Csáder Dezsővé rendezé­sében megkezdték a próbákat. A díszelőadást november 25- ére tervezik. Ám mivel a mű­velődési ház a várható érdek­lődéshez képest előre látható­lag kicsinek bizonyul majd, még egy estét áldoznak a be­mutatóra, s az már a MAFILM helyi telepének egyik csarno­kában lesz. Az előadás védnö­kei : Csurka István, Csoóri Sán­dor, Czine Mihály és Fodor András. K. T. I. ron a természetben fest, így örökítette meg Zugló behava­zott utcáit, Kőszeget, a szent­endrei nyári hangulatot és Bu­dakeszi dombritmusát. Kiemel­kedő alkotása a Mályvák kö­zött c. képe, mely gödi élmé­nyét tükrözi. Színek pompája. Kesztyűs Ferenc tűzzománcai megjárták Amerikát és Párizst. Képzele­te és kézműves gyakorlata sér­tetlen, örökmozgó. Fáradhatat­lan alkotó. Álmait művészi tet­tekké kovácsolja. Érdeklődése, fürkésző kíváncsisága föltárja a lét ősi és ismétlődő szépsé­geit. önmagának, mindany- nyiunknak. Egyszerű formák sorakoznak egymás mellett, az évszakok tónusváltásait sugá­rozzák. Megfontoltan ontja az ötleteket, amelyek egyben tech­nikai újdonságok is. Finn szürrealizmus. Eleve más a finn táj, a finn ember, a finn építkezés, a finn tavasz, mint a magyar. A színek nem pomoázrmk úzv. mint ná'upk. a szerkesztés még a szürrealista stíluson belül is fegyelmezett. Ezen általánosságtól csak any- nyiban tér el Keijo Liimatai- nen, amennyiben ez nemzedé­kének, finn mivoltának, egyé­niségének lényege. Kiállítások sorokban. Forster Jakab finom rezdülésű tájké­peit szeptemberben fogadja a kölesdi Kossuth Lajos Műve­lődési Ház. Dombay Lelly ön­álló tárlata a Budapest Galé­ria Lajos utcai termében tár­ja fel a termékeny festő új al­kotásait. Megnyílt Vácott a Madách Galériában Aknay Já­nos kiállítása, amelynek Szent­endrén nagy sikere volt. Ezzel is fejlődik Szentendre és Vác kapcsolata, amelynek bővülése indokolt. Aknay a Duna mind­két partján alkot. Szentendrén fest, Zebegényben a Szőnyi István nyári akadémia tanára. amelyre a megyei és a váro­si tanács adott pénzt. Tár­sadalmi munkával beépítettük a tetőteret is, ahol számítógép­munkatermet és egy villamos mérötermet alakítottunk ki a szakköri tevékenységhez. így három, oktatásra alkalmas és egy szakköri helyiséget nyer­tünk. Megnéztük a városi tanács művelődési osztályán évekre visszamenően, hogy hány tanuló utazik gyors- és gépírást tanulni más városok­ba. A jövőről szólva az igazgató elmondta, hogy szeretnék meg­oldani az iskolai étkeztetést a meglévő napközi épületében. Most ugyanis az Aranyszarvas étterembe járnak ebédelni a diákok. Arra is gondoltak, hogy a szabadtéri sportpá­lyán egy tornaszobát alakíta­nak ki, ahol rossz időben is megmozgathatják izmaikat a gyerekek. No és hátravan még az iskola környékének rendezése, s a járda építése is. T. M. jelrendszer. Bevallottan is ezt a „Keresztút” ciklust egy feren­ces barátja kérésére valósította meg, személyes élménye alap­ján, újszerűséggel. A profán egyszerűség megdöbbentően egyedi. Megismételhetetlen. Vallomás Gödről, Budakeszi­ről. Pázmán József annak a családnak a leszármazó« fa amelynek legnagyobb alakja Pázmány Péter volt. Az oldal­ági utód boldog ember, lelkiis­meretes festő. Korrekt a motí­vumok megválasztásában, ala­pos a kidolgozásban. Vérbeli piein air festő, aki télen-myá­- A Kecskeméti Képtárban Váll V Dezső október 15-ig mutatko- í zik be. Pázmán József festmé- f) nyei október 12-ig láthatók Bu- ^ dapesten, a Magyar Néphadse- 4 reg Művelődési Házában. Kesz- > tyüs Ferenc tűzzománcai szep- y. temberben tekinthetők meg a y. Gambrinus étteremben. (VI., j Lenin krt. 104.) Keijo Liima- fi tarnen finn festő képei október í 1-lg várják vendégeiket a Pata- í ky István Művelődési Központ- y. ban, Kőbányán. Váli Dezső keres és talál. Egy különös, ma is érvényesít­hető üzenetként fogja fel Krisztus stációit, melynek álta­la megálmodott anatómiája napjaink újságlapjaira festett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom